Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-03 / 28. szám
Hármas politikai t ö in e g in u n k a pártszervezés javítása pártvezetés szilárdítása Csak amennyi szükséges Nagyobb megfontolást a kisipari engedélyek kiadásánál A bácsalmási járda kommunistáinak eredményei—gondjai Az október 23-í események nem múltak el nyomtalanul a járásban lévő pártszervezeteknél sem. November 4-e után legfontosabb feladatnak láttuk a volt MDP alapszervezetek tagjaival való beszélgetést és velük az al apszervezetek ú j j ás zervezését. A jásasban eddig 23 pártszervezet alakult újjá 648 taggal. 11 tsz, 10 falusi, 2 ÁG, 1 AMG és 4 hivatali pártszervezet van jelenleg a járásban. A pártszervezetek szervezése a járásban lényegében már befejeződött. Bár vannak még olyan helyek (mezőgazdasági 6zektor), ahol nem lehetett eddig létrehozni alapszervezetet. Másrészt jelentős számú volt MDP-tag a várakozás álláspontján áll. Nem szándékozunk, senkire ráerőltetni a párttagságot. Tudjuk, ahogyan erősödik pártunk, úgy sorakoznak fel a volt MDP-tagok és pártonkívüli dolgozók a párt mögé. A járási intéző bizottság legutóbbi ülésén értékelte a pártszervezetek szervezésében kifejtett munkát, és további feladatának a párt politikai tömegmunkájának fokozását, a pártszervezetek munkájának javítását, valamint a pártvezetés szilárdítását jelölte meg. Hogyan akarja az intéző bizottság a párt politikai munkáját fokozni? Létre hozott az intéző bizottság egy előadói irodát 7 taggal. A tél folyamán leginkább 2—3 hetenként pártnapok keretén belül tájékoztató előadásokat tartunk. Ezenkívül a pártszervezetek tagjaival rendes havi taggyűléseket tartunk. Bevált módszer, hogy a párt-alapszerve- zetek tagjait közös taggyűlésre vonják össze, amely így színvonalasabb. A pártszervezetek munkájának fellendítését az intéző bizottságok munkájának javítása által kívánjuk megvalósítani. A járási intéző bizottságban egy elvtárs foglalkozik a pártszervezetekkel, akinek feladata, hogy segítse egyrészt az intéző bizottsági ülések színvonalának emelését a helyes napirendi pontok megválasztásával és megfelelő előkészítésével, másrészt a párttagok bevonását a napirendi pontok elkészítéseben is. A pártszervezetek^ munkájának javításánál elsőrendű feladat, hogy tisztázzál! a párt- szervezet tevékenységét, helyes módszereket alakítsanak ki a gyakorlati pártmunka alkalma— i —t- .i-i ------Szo mszédunk: , A „GtOGRSPHßS“ BÖLYGö Földünk egyik legközelebbi szomszédja az 1051-ben felfedezett »Geographos« nevű bolygó. Átmérője alig több mint egy mérföld, de időnként közelebb kerül a földhöz, mint a Hold kivételével bármely más olyan égitest, amelynek ismeretes a pályája; 1969-ben a »Geographos« alig. négymillió mérföldnyire lesz a földtől és ez csillagászati távolságokban mérve alig néhány lépés. Az év a bolygón mintegy 17 hónapig tart. ^VVV«VVVVVVWVlAV>.' Zsebtolvajok vigyázat! Egy 61 éves londoni feltaláló olyan pénztárcát szerkesztett, amely két órán át kiabáló hangot ad, ha hozzá nem értő kezekbe kerül. Csak a tulajdonos hozzáértő keze tudja úgy kezelni, hogy csendben maradjon. Ha illetéktelen nyúl hozzá, úgy a legapróbb mozdulat megindít egy mechanizmust és 2 perc múlva a tárca pokoli zajt csap, közben könnygázt áraszt maga-, hói s azt az egész folyamatot csak egy különleges kulccsal Sehet elállítani, zásánál és mozgósítsák a tagokat egy-egy feladat végrehajtására. A járási intéző bizottság megvitatja a községi intéző bizottságok munkáját, amely főleg gyakorlati módszerek kialakításával foglalkozik. A pártvezetés szilárdítását mindenekelőtt a helyes vezetési módszerek alkalmazása által kívánjuk elérni. A pártvezetés fogalmából adódik, hogy nem lehet a párt vezetését a különböző szervek munkájától függetlenül alkalmazni, hanem a pártvezetés helyes alkalmazását kell minden szervnél elérni. E tekintetben elég sok probléma vetődik fel. A régi pártmunka káros gyakorlata volt, hogy egy-egy határozat meghozatalánál a legritkább esetben vonták be az illető szerv kommunistáit vagy pártonkívüli dolgozóit. Ebből adódott, hogy a határozatokat sem érezték eléggé magukénak a párttagok. Arra törekszünk, hogy egy-egy határozat meghozatalánál bevonjuk a párttagokat és a pártonkívüli dolgozók véleményét is kikérjük; így fokozni tudjuk a dolgozók kezdeményezését és nagyobb biztosíték van a határozat végrehajtására is. A másik nagyon fontos kérdés, hogy ne vegyük el a különböző szervek önállóságát a pártvezetés biztosítása -mellett. Arra törekszünk, hogy a járási intéző bizottság elvileg adjon útmutatást és segítséget egy-egy feladat megoldásához. A részletes kidolgozást ennek alapján önállóan végezze el az illető szerv. Menetközben, ha szükséges, segítünk. A járási intéző bizottság meghatározta például a mező- gazdaság fejlesztése tekintetében azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek alapján a járási mezőgazdasági programot a járási tanács mezőgazdasági osztálya szakbizottságok létesítésével részletesen kidolgozza. Legfontosabb feladataink közül csupán egy-két dolgot említettem, amelyek a sok feladat közül elsőrendű fontosságúak. Karpov Ferenc, az MSZMP bácsalmási járási intéző bizottságának elnöke. Kétségtelen, hogy a kisiparosok iránt folytatott »teljes kiszorítás« politikája hibás volt az elmúlt években. Olyan kisiparosok működési engedélyét is megvonták, akinek munkáját nem, vagy csak rosszul pótolta a nagyipar és a ktsz. Emiatt különösen falun rosszabb lett a lakosság javítási, szolgáltatási szükségleteinek kielégítése, nem egy helyen kilométereket kellett gyalogolni érte, vagy éppenséggel elérhetetlen volt egyes falvakban. Ezért feltétlen helyes volt a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az az intézkedése, hogy olyan iparágakban és azokon a helyeken, ahol ezt a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése megköveteli, ismét ki kell adni a kisiparosok működési engedélyét. Számos városban és községben már munkához is láttak ezek a kisiparosok és többségük bizonyára a lakosság megelégedésére folytatja majd tevékenységét. Szólnunk kell azonban egy szembetűnő jelenséggel ezzel kapcsolatban, amely egyes helyeken abban mutatkozik meg, hogy boldognak, boldogtalannak, mérték nélkül adnak ki kisipari engedélyeket. Akasztó községben például a vágási tilalom és a húsbeszolgáltatás rendszerén túlmenően nyilvánvalóan az is rontotta a lakosság húsáruvá! való ellátását, hogy csak egy hentesüzlet, a földművesszövetkezet üzlete működött. Most vi-c szont egyszerre öt hentes kisipari engedélyt adtak ki a faluban, amit nyugodtan túlzásnak mondhatunk. (Igaz, hogy ugyanakkor bezárt a földművesszövet- kezet hentesüzlete, ami szintén érthetetlen.) Hasonló »engedély-dömping- gel« akarják most megoldani Akasztón a kocsma-problémát is. A íöldművesszövetkezet ugyan két kocsmát is üzemeltet, de, most rajtuk kívül még négyen kértek bormérés; engedélyt, másik ketten pedig ősszel szándékoznak ilyen irányú szándékukat előterjeszteni, Félő, hogy a »hentes-dömping« után most »kocsmáros-dömping« fogja majd elárasztani Akasztót. Lehetséges, hogy a megye más községeiben és városaiban jobban figyelembe veszik a. tény leges igényeket és józan megfontolás után adnak csak ki új kisipari engedélyeket. Mégis szükségesnek tartottuk felemlíteni az kasztéi túlzásokat — természetesen nem követendő példaként. Egy magyar menekültcsalád tragédiája [.. ■ - .———i—,—*—~~—.—,----------------------—„—... —d A korábbihoz hasonló teljesítményű új Tatraplan. Karosszériája a legújabb irányzatokat követi. A Nagy-család — a férj budapesti köztisztviselő volt — három gyermekével január elsején elindult, hogy átlépje az osztrák határt. A gyermekeknek altatót adtak be, nehogy sírásukkal jj- felhívják magukra a figyelmet. LÜ\:d-.ícl azután, hogy átlépték a határt, megdöbbenés- lsei vette észre, hogy legkisebb gyermeke, a négybónapos Péter meghalt karjai között. Az altató Heffédok H a demaktácLa lülülüiülllilfiüj^ Feljegyzés az orgovónyi népgyűlésről (1.) A Magyar Szocialista Mun- tettel arra, hogy a gyűlésen el- káspárt csütörtökön népgyűlésre hangzottak feltehetően nagyobb hívta meg Orgovány község dől- érdeklődésre tartanak számot, gozóit, ahol Simo Tibor, az MSZMP kecskeméti járási el- lapunkban erről két alkalommal nőké mondott beszédet. Tekin- közlünk részleteket. Az oktoberi, novemberi események Az előadó beszéde elején arról szólott, hogy az orgoványi dolgozóknak, különösen az idősebbeknek, nem kell különösebben bizonygatni, hogy az október, november eleji események ellenforradalmiak voltak. A gyűlés részvevői között számosán voltak olyanok, akik 1919-ben ilyen eseményekhez hasonlót már átéltek és saját bőrükön ismerkedtek meg a íehérterror- ral. Azokat az embereket, akik még ma sem látják tisztán a lezajlott események ellenforradalmi jellegét, három dolog téveszti meg. Az első: a Rákosi—Gerő- klikk hibás politikája és módszerei miatt sokan jogosan elégedetlenkedtek és a hibák megszüntetését akarták. Ezeknek a becsületes embereknek, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek jogos elégedetlenségét a külföldi imperialistákkal összeköttetésben álló ellenforradalmárok nem a hibák kijavításáért folyó harcra, hanem a rendszer megdöntésére használtál! fel. A második: az elleníorradal- márok valódi céljukat a szocializmus jelszavaival álcázták. A szocializmus szeretete, az elkövetett hibák ellenére élt a népben. A magyar nép nem lelkesedik a gyárosok, bankáról!, földesurak és kulákok uralmáért. Ezért valódi törekvésüket titkolni kényszerültek; A harmadik: az ellenforradalmat Nagy Imre vezetése alatt álló. egyre jobban jobbra tolódó kormány fedezetével csinálták. Ugyan ki látott még ellenforradalmat ott, ahol a kormány kommunista miniszterelnök vezetése alatt áll? Ilyen nem is lehetett volna, ha Nagy Imre nem válik az ellenforradalmi erők bábjává, másszóval a szocializmus ügyének árulójává, A jelenlegi helyzet Ami a jelenlegi helyzetet illeti: fegyveres veresége után az ellenforradalom taktikát változtatott. Az első kísérlet a fegyverek elrejtése mellett az általános sztrájk megszervezése volt. A november, decemberi sztrájkokat az úgynevezett budapesti központi munkástanács szervezte. Ezek munkájára jellemző, hogy amikor a tiszakécskei munkástanács küldöttei felmentek Budapestre és a központi munkástanácstól az iránt érdeklődtek, hogy itt lent hogyan dolgozzanak, azt a választ kapták: mindenben kövessék a »Szabad Európa« és az angol—amerikai rádiók utasításait. Az is közismert, hogy a sztrájkok szervezői között ott volt az írók és újságíróknak egy kisebb csoportja is. Olyan emberek uszítottak a sztrájkra, mint Háy Gyula, akinek évi jövedelme, csak a kiadó- hivataloktól, 340 000 forintot tett ki, saját villája és autója volt. A sorozatos sztrájkok több mint 10 milliárd forint kiesést eredményeztek a nemzeti jövedelemből, s főleg ezek miatt kell most gyakran sorbaálUü. ezek miatt van most hiány pamutáruból, cipőből, szappanból, kerékpárból és más árucikkekből, Az ellenforradalmi erőknek sztrájkra uszító taktikája hamar csődöt mondott. Ezután újabb módszerekkel próbálkoztak. Erejüket a népi demokráciához hű dolgozók megfenyegetésére, elbocsátására és az ellenséges elemek átmentésére összpontosítják. Tiszakécskén az úgynevezett forradalmi bizottság első tevékenysége az volt, hogy elzavarta a tanács iktatóját. Később, ebből a »forradalmi bizottságból« a tanácsba beolvadt kulákok és egyéb ellenséges elemek újra elbocsátották ezt az elvtársnőt, akinek az volt a »bűne«, hogy hű a népi demokráciához és szerintük nem jó, ha egy ilyen ember ott dolgozik az iktatásnál, mert mindenről tud. Azóta már a dolgozók követelésére visszavették a tanácshoz. Jellemző, hogy ugyanakkor a tanács titkáránál! jó volt az az ember, aki 1952-ben mint a begyűjtési csoport,vezetője, a dolgozó parasztok gabonáját elíc- ketézta és azért akkor fegyelmi úton elbocsátották. Az ellenforradalomnak nem az a fontos, hogy akkor ki mit csinált, hanem az, hogy milyen most. Nem jó nekik az egyszerű iktató, ha a népi demokratikus rend híve, de jó mindenki, ha hajlandó törekvéseiket kiszolgálni, Heródek úr üzeimei Az ellenforradalmi jobboldali erők politikai szervezkedésének illusztrálására Simó elvtárs az Orgoványon nemrégen leváltott kulák tanácselnök példáját hozta fel. Ezt a Heródek nevű kulákot az októberi ellenforradalmi események során, mintegy 150 főnyi ember választotta nemzeti bizottsági elnöknek. Ezzel azonban Heródek úr nem elégedett meg, elzavarták a tanácselnököt és annak beosztását is magának kaparintotta meg. Heródek úr a tanácselnöki székből azt liirctetic, hogy igazi túl erős volt gyenge szívénél!. Töbtx: nem ébredt fel. A két másik, 2, illetve 3 évet: gyermeket csak poíőzással lehetett felébreszteni a mély álomból és a gyermekeket egész nap erőszakkal tartották ébren, akárcsal! többszáz más magyar menekült gyermekeit, akiknek » határátlépéskor ugyancsak altatót adtak be. — (A »Daily Ex- pres5«-ből.) demokráciát akar, előtte minden ember egyforma. Ez az egyenlőség a valóságban úgy nézett ki, hogy Heródek úr a kisemberekkel szemben mindig a falu volt kiísákmányolóit pártolta. Mózes József, Gödör utca C. szám alatti lakos kuláknak engedélyt aüett arra, hogy az állami tartalék- erdőből fát termelhessen lei. Mózes József a négy holdnyi erdő háromnegyedrészét termeltette ki és a fát eladta. Király Béla kuláknak önkényesen, minden törvényes rendelkezés nélkül visszaadott 40 hold földet, amit 1951-ben Király ak államnak felajánlott. Felföldi Kálmán 200 holdas kulák esetében a földet Budapesten élő leánya fievére íratta át; Miért a birtokosokat pártolta Heródek és nem a kishaszonbér- lőket — amikor egyenlőségről beszélt? (Folyt, köv.) Msplakuit g Császártöltés! MSZMP aiapszervezst A Császártöltési Állami Gazdaságban is megalakult kedden az MSZMP alapszervezet. A gazdaság újjáalakult üzemi párt- szervezete egyelőre nyolc taggal kezdte meg munkáját. m k hadefcs! a PETŐFI