Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-21 / 43. szám
ül fl» Bács megyében teen sokan tudnak róla, számon is tartják, hogy megyénk sokfajta sajátos népi érték birtokosa. Külföld is jól ismeri a sokféle szőttest, a kalocsai hímzést, gyöngyösbok- xétás együtteseink régen külföldet is jártak, a Magyar Állami Népi Együttes is több megyei gyűjtésű tánckompoziciót tett ismertté Kínától Angliáig a világ ábk fővárosában. Méltán lehetünk büszkék mindarra, amit népünk alkotóereje teremtett évszázadokon keresztül. Megyénkben több, mint tíz olyan együttes van, amelynek híre túljutott megyénk határain. A drágszáli, a rniskei, a szeremlei, a katy- rnári, az érsekcsanádi, a hercegszántói népi együttesek, népi csoportok, — hogy csak a legismertebbeket említsük, — minden esztendőben megdobogtatták a nézők szív’ét, amikor szinte hagyománnyá vált falusi kulturális versenyeken felléptek a járások, vagy éppen a megyeszékhely színpadán. az oktatás és a népművelés egy kézbe, közös osztály irányítása alá került a megyei tanácsnál, kialakul egy olyan munkastílus, amely megbonthatatlan egészében tudja szemlélni, fejleszteni, segíteni megyénk kulturális politikáját. Ennek éppúgy elszakít- < hatatlan része az iskolai oktaté-l nevelőmunka, mint az iskolán kí-| vü'.i, az iskola falain túl bon-S (akozó igényekkel, törekvések-} kel fellépő falusi és városi kul-| turális élet. | Ha az igazi okokat vizs-j géljük népi együtteseink sorsá-i val kapcsolatban, elsősorban ar-| ra a tényre kell felhívnunk az? illetékesek figyelmét, hogy mcp-j állt, vagy legalábbis nagyon kist fejlődést mutat az utóbbi időben? a népi együtteseink felvirágzásait meghatározó népi gyűjtés. Me-J gyénkben több kiváló, országos* viszonylatban is helytálló társadalmi gyűjtő van. Hogy csak néhányat említsünk: Rácz Kálmán zeneszerző, a Kecskemét- környéki cigánydalok gyűjtője, H Kálmán Lajos kecskeméti zenea tárgyilagosak aka- tanár. Hegedűs László kalocsai: Báldi Flóra Baján, stb.,1 denütt szerte a világon, — a baráti országokban éppenúgy. mint a Szovjetunióban, — új virágzásba hozta a népi kultúrát és hatalmas fellendülést adott, megtermékenyítette, továbbfejlődésre segítette a népi művészetet. Etéíms-8 másfélszeres haszonért sfslgozni? • v-:sr Igen! — Vessünk misé! íübb fcsterszis kukoricát! Felesleges dolog egy gazdái- szokványkukoricát kapott vissza. runk lenni, meg kell mondanunk, megállt népi együtteseink fejlődése az utóbbi időben. Egyes csoportokat még a felbomlás veszélye is fenyegetett. Éveken keresztül vitatott kérdése például a kalocsai járásnak, hogyan lehetne felébreszteni a drágszáli népi együttest. Annak idején, különböző vádaskodások alalpján az együttes megterem- ;:őjét és vezetőjét, Balogh János : aratót áthelyezték Drágszélről más járásba. De sajnos nem gondoskodtak arról, hogy helyébe népi értékeinket megbecsülni tudó és az együttes továbbvezetésére alkalmas tanító kerüljön ebbe a kis községbe. Hasonló problémák jelentkeztek más népi együttesek életében. Ez azonban csak a felszín. Remélhetőleg most, amikor végre gyűjtő. stb. ök azonban majdnem minden segítség híján, a saját ere-^ jükből olyan céltudatos, min-i denre kiterjedő gyűjtőmunkát,? amilyenre szükség volna, nem; tudnak végezni. Nem is beszélve' arról, hogy ezeknek a gyűjtőknek az erejét mindenképpen meghaladja gyűjtésük publikáld-j so. Ez állami segítséget kíván.'; Meg kellene indulnia népi ha-j gyományokban rendkívül gazdag' megyénk felmérésének és a gyűjtés céltudatosan összehan- golt megszervezésének — úgy,' ahogy azt a megyei művelődési tanács munkatervében is meg-; határozta. ; Ne hagyjuk elveszni csodálatos kincseinket! A szó-, cialista kultúrforradalom min-' kodó ember előtt a kukorica hasznáról beszélni. Az sem lehet vita tárgya, hogy nyilván érdemesebb bőventermő, jó fajtát vetni, mint olyant, amely csene- vész, foghíjas, apró csövekkel fizet. S azt is többéves tapasztalatok bizonyítják itt, megyénkben is, hogy ha hibridkukoricát retünk, a keresztezett magvakból élet- >1< erősebb növények fejlődnek V és nagyobb termést adnak. | Miért? Mert ha a kukorica saját ? virágporával termékenyül, akkor I fokozatosan leromlik. Ha azon- | ban éiettanilag távolálló fajta ? virágpora termékenyíti meg a bibeszálakat, akkor az ilyen magból származó növény bővebb termésű lesz. Megyénkben tavaly már mintegy 2500 hold heterózis kukorica termesztésére kötött szerződést a Magtermeltető Vállalat. Ott, I ahol a cimerezést gondosan el- $ végezték s a heterózis termesz- « tés egyéb feltételeit megtartot- í ták, igen jól fizetett a termés. } A mélykúti Termo Kalász | Tsz például -10 holdról S20 » mázsát várt s ehelyett 466 mázsát adhatott át. | Ezért másfélszeres mennyiségű Több termelőszövetkezetünk azonban — különösen a bajai járásban — felmondta az idei szerződést. Hivatkoznak terület- és műnk ae rücsökké nősre, arra, hogy a heterózjssal sok a vesződ- ség. Ez igaz is, csakhogy ezt a vesződséget jól meg is fizetik. Cimerezésért holdanként 300 forint költséget fizet külön a vállalat, ezért az összegért pedig éppen kétszer lehet jezt a munkát elvégezni. Külörj munka a szedésnél a válogatás, az osztályozás. — de ez is mefgéri talán, amikor a heterózis magért a helyi szabad felvásárlási ár más- félszeresét fizetik ki a ter- melőszöVetkezetnek. S ami a tsz-nek jó jövedelem, az az egész falunak haszon. Mert minél több a jó vetőmag, annál több gazda tud belőle vetni s annál nagyobb földdarabokon lesz 3—i—5 mázsával nagyobb termés. — Amivel veszodség van, azzal haszon is 'jár — így tartja s bölcs paraszti mondás, s így igaz a heterózis kukorica esetében is Érdemes hát olyanért dolgozni ami kamatos jövedelemmel adózik a fáradságért. í ismét bemutatják a Városi Moziban február 21-től 27-ig a „JPorró mezők66 című filmet | A régi magyar filmet, Mót ricz Zsigmond hasonló című re- : génye nyomán Apáti Imre renÍ * dezte. A film a felszabadulást követő évek művészi alkotásai ♦ közé tartozik és első bemutatá- ; sakor már nagy sikert aratott. ♦ A film meséje jellegzetes | dzsentri történet. Avari László I földbirtokos és felesége vidéki | kastélyukban élnek. A házastár- ♦ sak között állandó a féltékeny- I ség. Ez nem is csoda, hiszen | Vilmába mindenki szerelmes. A t kastélyban szünet nélkül vidám | élet folyik. Egy este azonban I bekövetkezik a tragédia. A férj pisztolyt ránk az udvarlóra, egy másik golyó . azonban őt éri. A rendőrfőnök, J— hogy a város úri társadalmát [ megmenthesse s botránytól, —- igyekszik elterelni a figyelmet la gyilkosságról. Az egyszerű parasztemberek azonban fényt derítenek mindenre. Az asszony ptva céltalan, sivár életét, a foljjóba öli magát. Bizonyára sok mozilátogató örül, hogy ismét bemutatásra kerül ez a kalandos magyar film. és ismét láthatja Karády Katalint. Szabó Sándort, Darvas Ivánt és Szemere Verát, akik a főszerepet játsszák. m vi ninm : Knut az imént a tutajfar kiálló gerendáin guggolva mosta a fehérneműjét. Amint közben felpillantott, olyan szörnyű ábrázat nézett vele szembe, amilyenről még álmodni is borzasztó. Igazi tengeri szörnyeteg volt, de olyan óriási és olyan félelmet keltő, hogy ha a mesék hétfej ü sárkánya vagy a tengerészmondák óriásörege merült volna fe! előttünk, akkor sem lepődtünk volna nieg jobban. A feje széles és lapos volt, akárcsak a békáé, és oldalt két kis szúrós szem ült messze egymástól. Varangyéra emlékeztető állkapcsa legalább másfélméter széles lehetett, szája szögletéből hosszú tojtok lógtak alá. A bőre barnás volt, apró fehér pettyekkel. A rettenetes fej mögött roppant tömegű test következett, hosszú, vékony farokkal, melynek hegyes vége felfelé irányult. Ebből látható volt, hogy hívatlan látogatónk nem a cetfélék közé tartozik. E sátáníajzat egy ideig nyugodtan és lustán úszott utánunk a kormánylapát mögött. Lomhán csapkodott a farkával, közben pedig apró szemével úgy vigyorgott ránk, mint egy bulldogkut.va. Hatalmas hűtés farkuszonya többnyire kiállt a vízből, és ha az állat hullámvölgybe került, széles hátáról úgy foist le a víz, mint egy meisten fekvő korallzátonyról. A rettenetes száj előtt egész raj zebracsíkos pilótahal úszott legyező alakú rendben, a szörny hátán pedig egész űllatkert lapuit a sokféle tengeri élősdiből, nem is szólva azokról a jókora remorákról (c halféle 20—25 cm nagy, és szintén a makrélák családjába tartozik. Fő érdekessége, hogy az elülső hátuszonya tapogatókoronggá módosult. Ennek segítségével a hajók aljához meg a nagyobb halakhoz tapadva, messze vitetik magukat. A mérsékelt égövi tengerekben is előfordulnak) vagy gályatartó halakról, amelyek szivókorongjükkal tapadtak rá, hogy vele utazzák be a tengert. A tutaj hátsó részén, hat legerősebb horgunkra függesztve, egy 12 kilós dorádó lógott, amelyet cápacsalétekként akasztottunk ki. A pilótahalak többször is odaúsztak, megszc^rolíák, de nem kóstoltak beié, hanem visszatértek urukhoz és paranciolójukhoz, a tenger rémkirályához. Erre a szörny maga indította meg gépezetét —, mert valóban olyan volt, mint mikor egy gőzös indul meg — és kényelmesen odaúszott az aprócska falat felé. Próbára tettük. Beljebb húztuk a halat. A szörny erre lassan, lustán egészen a tutaj mellé került, úgyhogy minden részletében pompásan megfigyelhettük. De a világért sem tátotta volna ki a száját. Mindössze egy kis rést nyitott a szája szélén és úgy szürcsölte be a mi fogalmaink szerint meglehetősen nagy halat, mintha azt 29 akarta volna kifejezni, hogy ilyen semmi zsákmányért nem érdemes kinyitni az egész kaput. Olyan közel voltunk ehhez á sátáni teremtményhez, hogy az a hátával nemcsak a tutaj oldalát, hanem szinte bennünket is súrolt, mi pedig — mintha eszünket vesztettük volna — valósággal fuldokoltunk a nevetéstől e hihetetlenül fura állat láttán. Walt Disney képzelőereje .sem tudna kieszelni olyan fertelmesen ocs- mány tengeri szörnyeteget, mint ez volt itt elöttünkj iszonyú állkapcsával a tutaj közvetlen közelében. A szörny úgynevezett cetcápa volt. Ez a legnagyobb cápafaj, s egyben a világ legnagyobb testű hala, amelyet ez idő szerjnt ismer a tudomány. Nagyon ritka állat, de néhány példányát már megfigyelték a trópusi tengerekben. Közepes hossza mintegy 15 méter, súlyát pedig zoológusok 1,5 tonnára teszik. Láttak azonban már 20 méteres példányt is. Egy megszigonyozott cetcápa-kölyökből — még pólyáskorban lehetett a kicsike — a halászok .300 kg-os májat szedtek ki és mindkét fogsorában három-háromezer éles, hegyes fogat számláltak meg. A mi példányunk akkora volt, hogy mikor alánk úszott, elől a feje, hátul pedig egész farka kilátszott a tutaj alól. És oly^n hihetetlen torz alakú, lomhán mozgó teremtés volt, hogy mikor bamba ábrázatára néztünk, ’ nem tudtuk megállani kacagás nélkül, bár jól iudtuk, hogy farkának egyetlen suhantásával szétverheti tutajunkat. Az állat egyre szőkébb és szűkebb kör-ben keringett körülöttünk, mi pedig csak vártuk, hogy mi fog történni. Valahányszor átkerült; az egyik oldalról a másikra, mindannyiszor kilökte a kormányrudat) villájából. Ilyenkor a széles lapát végigdörzsölte a hátát. Szigonyainkat kézbevéve, döfésre készen álltunk, de hát akár fog- piszkálónkat is elővehettük volna, mert a mammutnagyságú szörnnyel szemben ezek a szigonyok sem értek többet. Szerencsére a szörny nem adta tanújelét semmiféle rossz szándéknak, csak éppen! nem akart a kö- zelünkből távozni. Úgy kísért bennünket, mint hű kutya a gazdáját. Ilyen vendéggel még nem voltak tapasztalataink, sőt [ nem is számítottunk hasonló tapasztalatra. — Kalandunk á tutaj körül úszkáló tengeri monstrummal olyan hihetetlennek tűnt, hogy egyszerűen nem tudtuk komolyan venni. A cetcápa csak egy órát időzött aggasztó közelségben, de nekünk úgy tetszett, mintha már egy napja úsznék a tutaj után. Végre Erik már nem birta türtőztetni magát és meggondolatlan kiáltozásunk által felbátorítva, közvetlen közelről teljes erejéből beledöfte teötélrekötött, éles acéiszigonyát a szörnyeteg fehéroettyes fejébe. Annakj sem kellett több. A következő pillanatban a lomhának vélt test az acélizmok óriási tömegévé változott. Hogy ezután mi történt, arról magam sem tudolj: pontosan számot adni. Előbb suhogó hangot hallottunk, amint a szigonykötél átperdült a tutaj peremén. Utána valóságos vízesés támadt, njiikor a szörnyeteg fejjel lefelé a víz alá fúrta magát. Hárman, akik a tutaj széléhez legközelebb álltunk, szinte bukfencet vetettünk a kötél hirtelen rándulásától, a másik kettőn meg tüzes korbácsként vágott1 végig elszabadult vége. (Folytatjuk) 30 Kevesen tudják, hogy Magyar országon európai hírű artista képző iskola működik, ahonnai minden esztendőben számos ki váló képességű, külföldön is ke resett artista kerül ki, mint vég zeit növendék. Az iskola igazga tója a bűvészkörökben világte kintélynek számító Rodolfó. - Képünk: Vidos Éva. a zsonglőr szak növendéke gyakorlat közbe: y W w 9 NÉPI ffiSGYUTTESEINK Ä
