Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-21 / 43. szám
MEGFONTOLTAN - EMBERSÉGESEN sokoldalúan Kískunmcrjsctn hozzáfogtak a földrendelet végrehajtásához Sok egyéb mellett valamely hivatali szoba látogatottságából is le lehet mérni egy község népének hangulatát, érdeklődésének irányát, gondjának-bajá- nak természetét. Mólosban és szüret után az anyakönywezető vállán kopik a nemzet iszin szalag. Betakarításkor az adóhivatal küszöbét koptatják leginkább. Most, ezekben a hetekben Kiskunntajsón a 13-as szoba, a mezőgazdasági csoport irodája a legzsúfoltabb. Az egyik gazda gyümölcsfacsemetét irat, a másik földátíráshoz kér Igazolást, a harmadik sürgeti a megrendelt tőzegtrágyát. De a legtöbb ember — tízből legalább hat — kérvénnyel a kezében kopogtat be., s sik földet nem kapott helyette. Ha így van: jogos a kérése s teljesítik is.:: Aránylag egyszerű özv. Szi- kora Fülöpné ügye is. Földdel lépett a tsz-be, közben azonban őt más munkakörbe helyezték. ,Á földet a tsz nem. használta, hanem csereingatlan címén odaadták valakinek. Most azt kell eldönteni, hogy telekkönyvileg kinek a nevén van a föld? Ha még Szikoránéén. akkor visszaadják s a jelenlegi tulajdonost másutt kártalanítják. Ha pedig az utóbbi a telekkönyvi tulajdonos, akkor Szikoráné kap másutt földet ; t ? Az ügyet persze bonyolítja, hogy az illető földdarabot jelenleg kishaszonbérlő műveli s a tulajdonos csak a szerződés lejártával veheti saját a kérés is nyilván jogtalan, hiszen a szövetkezeti táblába beszántott földjét úgysem kaphatja meg, legfeljebb. — ha tényleg kevesebb csereingatlant kapott — pótlólag kártalanítják. Megfontoltan, emberségesen és sokoldalúan kell elbírálni ezeket a kérelmeket Kiskunma jsán is, — nemcsak a panaszosok, de az egész falu parasztságának érdekeit szem előtt tartva. Nem lesz könnyű munka. De ha a rendelet betűit lelkiismé- rettel töltik meg, — sikerül, (hulld Jtiut ts rttu siuj (Iái Kecskeméten Villáminterjú a Mozarf-hangverseny szüneteben A hétfő esti kecskeméti hangverseny szünetében felkerestük Csenki Imrét, az Állami Népi Együttes Énekkarának művészeti vezetőjét, aki elmondta, hogy Angliában és Olaszországban vendégszerepeit utoljára az énekkar. Most összekapcsolták műsorukat a MÁV szimfonikus zenekarral és az októberi események óta most indultak először vidéki szereplésre, melynek első állomása Kecskemét volt. Végül megkérdeztük Rissay Pált, mi a véleménye a kecskeméti közönségről: — A kecskeméti közönséget már régóta ismerem. Többszín jártam itt a Gördülő Operával és mindig hálás publikum fogadott. Igazán megkapó az a szeretet és odaadás, amellyel ezt a hangversenyünket hallgatták. Épp az imént beszélgettem Lukács karnaggyal, akinek ugyanez volt a véleménye. De hát ez így is van rendjén Katona József és Kodály Zoltán városában. Hafdu.fy Miklós MUmSWACS / . Önállóság — különleges módon Földet, földet, földet! Babinyec Anna agronómus asztalán már halomba gyűltek ezek a géppel, vagy tintával, gyakorlott, vagy betűvetéshez nem szokott kézzel írott lapocskák, amelyek a múlt években elszenvedett igazi,,vagy vélt sérelmek orvoslását sürgetik. Földet, földet akar mindenki! Az is, aki néhány éve önként mondott le róla, vagy aki kora miatt nem is tudná művelni, de bérbe akarja adni. Már így — nagyjából pászííva a megjelent rendelethez — is látszik, hogy a követelések egyrészo jogos, más- része teljesíthetetlen. Hogyan döntik majd el? — A kérvények mindegyikéhez megszerezzük a szükséges adatokat, kivizsgáljuk, ^ hogy úgy van-e a helyzet, ahogyan az illető állítja — mondja Ba- binyec Anna. — Majd javaslattal ellátva a végrehajtó bizottság elé terjesztjük. Végső fokön ez dönt majd. Belelapozunk néhány ilyen kérvénybe. Jogos?... Cz^rkó Ferenc öt sorban írja meg panaszát. 1952-ben 4 hold földjét a honvédség gyakorlóHctfőn délben, mint a tűzoltó parancsnokság jelentette, a Kecskeméti Hűtőipari Vállalatnál mii szaki hiba következtében robbanás törlént. Égy olajtartály felrobbant cs ebből kifolyólag ammóniagÚEÖmlés történt. A robbanást kővetően szerencsére emA/Tinden fiatalembernek egy- szer van életében olyan pillanata., amikor kis szorongással indul el otthonról. Ez az időszak általában 21 éves korban következik be. S ahova ■félve mennek a fiatalok, az a sorozás. Amikor már a kiegészítő parancsnokságon vannak, összetalálkoznak barátokkal, ■feloldódik ez a feszültség, s vidám hangulatban telik el az idő. A minap sikerült bekukkantani a kalocsai kiegészítő parancsnokságra, ahol éppen dus- noki JiatalolMt soroztaic. Az első szobában tír. Villányi Imre sorozóorvos éppen Pelőfalvi Józsefet vizsgálja. — Van valami panasza? — Különösebb nincs, tahin csak. annyi, hogy gyengén látok. Az orvosán látszik, nem először végzi ezt a nehéz, körültekintő munkát. Nem hisz a szónak, próbára teszi a szálas fiatal legényt. S a próba mindent igazol. Petőfalvi József valóban gyengébben lát az átlagosnál, de elég jól ahhoz, hogy katona kezelésbe, ■. 5 Jogtalan ?... Kertész F. László annak idején 4 hold saját cs 10 hold kis- haszonbérleti földdel lépett a Vörös Csillag Tsz-be. Kiléptekor a saját földjét visszakapta, — most a kisbérletet is követeli. De a rendelet értelmében ezt csak a volt tulajdonos, vagy annak özvegye kérheti, s ha az visszakapja, vele köthet ismét szerződést a régi bérlő. Van vagy féltucat olyanfajta kérelem, mint Bartus Sán- doméé. 1952-ben 1 fi hold földet felajánlott az államnak. A föld állami tartalékként 1955-ben tagosításra került s jelenleg is szövetkezeti táblában van. Mint Ilyent pedig visszaadni néni lehet. Ha azonban a kártalanítások rendezése után marad állami tartalék s ezzel Bartusné hajlandó megelégedni, akkor kaphat földei. Csak így tudják teljesíteni Fülöp Péterné kérelmét is, aki 1951-ben ajánlott tel 9 holdat. Sipos Sz. Elek négyoldalas levélben megírt panaszét is alaposan meg leéli vizsgálni. Tizenegy holdját tanyával együtt az Alkotmány Tsz-be tagosították. Állítása szerint kevesebb és gyengébb minőségű, szétszórtan fekvő földet kapott cserébe. Ez berélctbcn nem okozott kárt a mérges gáz és anyagiakban is csak igen csekély kár keletkezett, mert a vállalat mindjárt értesítette a tűzoltóságot és a dolgozók sem vesztették cl a fejiilegyen. Az orvos atyailag megveregeti a fiú vállát, s csak ennyit mond: — Jól van, fiam. jó kálóiéi lesz belőled. következő szobában a szociális bizottság székel. Itt a bevonulok panaszait, szociális állapotát vizsgálják felül. A széken egy fiatal fiú ül és izgatottan gy drogéit kezében sapkáját, Czár Lajosnak hívják és hattagú családot tart cl. — Apám már 8 eve külön él tőlünk. Van egy hétéves, egy 15 éves, egy 14 éves testvérem, akik iskolába járnak. Másik két testvérem 18 éves, de azokat most racionalizálták, A bizottság elnöke közbevág: — Édesanyja dolgozik? — Sajnos nem. 40 éves, de több éve beteg. En tartom el a családot abból.\ a fizetésből, amit a Terményforgalmi Vállalatnál kapok, mert földünk sincs. A bizottság tagjai összencz- nek. Néhány perc telik el, s már kész is a jegyzőkönyv, ami Kiss Pált, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat munkástanács elnökét ügy ismerem, hogy nem szalad a szomszédba egv kis leleményességért. Ám hiába igyekszik most, csődöt Nem is volna baj a tervvel. Igen szép célkitűzések voltak benne. No, persze a végrehajtáshoz pénz is kell. A hizlalást, a meszes pince kitakarítását, a lol lfosztast meg kell fizetni. Sót mi több, a bérmunkába vállalt göngyöleg javításához is megfelelő összeg kell. Ez nem jelenti azt, hogy más termelőmunka nem folyik az üzemben. Mégis mi történt? A minisztérium ugyan elfogadta a 200-as törzslétszámot, de a tervezett munkákhoz csak feleannyi bért engedélyezett, mondván: — Keveset kapott az ipar, csak eny- nyit tudunk adni. — Az az érzése az embernek, hogy a béralap meghatározásánál még mindig az a régi elv dívik: — Nem számít, ki, mit akar végezni, mennyi a bérszükséglete, az a lényeg, hogy mennél kevesebbet adjunk. — A béralap pedig még arra sem elegendő, hogy a törvényesen előírt munkaköri besorolásnál a minimumot megadhassák a munkásoknak. — Nem próbálták az adminisztratív és kisegítő állományúak létszámát csökkenteni? — kérdem Kiss elvtárstól. — Nem, mert az itt megtakarított bért sem tudnánk máshová felhasználni, azt a rendelet értelmében be kell fizetni. Ellenben az egésznek az az érdekessége, hogy ha valakit eljavaslalial él a Honvédelmi Minisztériumkoz. »Kérjük, egy évre mentesítsék Czár Lajos, sorkötelest a katonai szolgálat teljesítése -alól.« A sorozóbízoltság szobájában is beszélgetnek a leendő katonákkal. Á sorozóbizios százados sorra megkérdi a fiataloktól: — Van-e valami problémája? A leendő katona nem szól semmit, csak a fejét rázza, aztán lassan mondja: — Nincs. — Majd felkapja a fejét, s kérdezi: — Miitor kell bevonulni? A százados arcán egy röpke mosoly fut végig. — Számítson rá, bajtárs, a jövő hónapban katona lesz! A folyosó megtelik hangosan vitatkozó, beszélgető fiatal emberekkel. Élményeiket mesélik, s egy-cgu vidámabb részletnél jóízűen kacagnak. A csoportból kihallalszik egy bariton: — Fiúk, a jövő hónapban bevonulunk. — aém — mond a leleményesség, mert a minisztérium az önállóság jegyében úgy gúzsba köti kezüket, hogy az atyaisten se tudja kiszabadítani, ha így megy még sokáig. küldünk szabadságra, altkor minden ellenszolgáltatás nélkül 50 százalékos bért fizetünk. A célszerűbb az lenne, ha megadták volna az áltálunk kért bért és mi megtaláltuk volna a foglalkoztatás módját, A következmények Nem múlt el nyomtalanul mindez a vállalat életében. Drágult a termelés. Nem volt hizlalás, az áru minősége romlott, s így az eddigi 50 százalékos exportkiliozatai 17 százalékra csökkent. Ezenkívül drágábban szerezték be a tojást, mint ahogyan eladták. Nem volt szerződésük a MÉK Vállalattal, a piacon .az árak hullámzottak, s ennek megfelelően a tavalyi egy forint 4 filléres tojást az idén 1 forint 80 fillérért vásárolták. Ezt az 1.80-as tojást még külön nagyság szerint szortírozva belföldön 1 forint 00 fillérért juttatták a vásárlókhoz. Hasonló a (Folytatás az 1. oldalról) háborodása, mert ezek a banditák nem átallották közönséges bűnügyük elkövetését , azzal a jelszóval végrehajtani, hogy — a forradalom nevében. Fegyverrel a kézben így vittek el 110 000 forintot a máriavárosi posta- Ciókbói, s niikor lefogták őket, úgy igyekeztek beállítani magukat a vádlottak padján, mint a forradalom nemzeti mártírjai. Egy ilyen közönséges bűncselekményt akart Nagy Lajos, a mindvégig tagadó bandavezér íorradalmisággal magyarázni. De csak akart, mert éppen ezzel bizonyította, högy bűnöző volta mellett — nc-m más, mint egy agyafúrt ellenforradalmár, Bár a végrehajtás szerencsére nem történt meg, mégis azt kell írnunk, hogy a máriavárosi posta kirablása — csak pótmegoldás volt. Az igazi nag^fogás a tisza- kécskei postán levő 1 500 000 forint lett volna. Mint a tárgyaláson kiderült, ez ügyben Nagy Lajos unszolására Virág Imre már el Is indult, akit Nagy és Szabó követtek volna, de aki túl nagynak találta a másfél millió elrablásának rizikóját, visszafordult. Ezután rabolták ki a máriavárosi kispostát. Igen ritka még a bűnügyek történetében is, hogy egy postát fényes nappal raboljanak ki, de még ritkább az, hogy egy ilyen banda a lefogás után még a börtönben is olyan érintkezést tudott megszervezni, ami szinte helyzet az exportra küldött to- jásszállítmányoknál. Ezekben olyan áru volt, amelyet darabonként 1.60, 1.51-ért, 1.63 forintért vásároltak, s exportra 1.50 forintért számlázták. Ehhez járult még az is, hogy a meglévő létszámot sem tudták 8 órán át úgy foglalkoztatni, mint ahogy szerették volna. A munkástanács megpróbálta menteni a menthetőt. Kihirdette, hogy önkéntes jelentkezés alapján fizetés nélküli szabadságot biztosít. Tizennyolc-húsz dolgozó jelentkezett; Ennek ellenére sem sikerült elérni a kívánt. célt. Végeredményben a vállalat havi tervét 53.7 százalékra teljesítette, a ehhez 47.1 százalékkal több bért használt fel az engedélyezettnél. Ennek a következménye a sorbanállás. hogy például a tojásbélyegzökei, — amely jelentéktelen összeg, —- sem rendelheti meg á vállalat; Nem csodálkozunk, ha az ilyen önállóság nem tetszik a vállalat munkástanácsának, a dolgozóknak. Nem tucRuk, milyen formula alapján született ez meg. Mindenesetre nem Ilyen önállóságra van szükség. Ezt tudomásul kell venni a minisztérium illetékeseinek is. páratlan a maga nemeben. Több cellát átfúrtak, állandóan leveleztek, s mindezt annak az. érdekében, hogy Nagy Lajos tisztára moshassa magát. Van azonban egy régi mondás, — aki nagyon védi, az támadja is magát. A tárgyalás menete ezt fényesen bizonyította. Kiderült ugyanis, hogy Nagy Lajos, aki s börtönben azzal fenyegette társait, ha nem úgy vallanak, ahogy ő diktálja, az esetben, ha megfordul a helyzet — kinyírja őket, nagyot tévedett. Nagyot bizony- mért fenyegetőzései arra kény- szeritették Szabó János és Virág Imre vádlottakat, hogy külön kérjék az ügyészség védelmei Nagy Lajos hosszú keze ellen és külön beismerő vallomást tegyenek arra vonatkozóan, hogy s postarablás szervezője és érdem irányítója Nagy Lajos volt. A különtanács ilyen előzmények után hozta meg a következő ítéletet, módosítva a2 ügyészség képviselte vádat. Társadalmi tulajdon sérelmére visz- szaesésben elkövetett rablás, valamint fegyver, lőezer és robbanóanyag rejtegetés bűntettéért Nagy Lajost, 14 évi börtönre S/.abú Jánost 12 évi börtönre Virág Imrét 12 évi börtönre és mindhárom vádlottat egyes jogainak 10 évig történő gyakorlásától eltiltotta. Az. ítélethirdetés után a perorvoslattal kapcsolatban mine az Ügyész, mind pedig a védők három nap gondolkodási idői kértek. tér céljára igenybevette s maKoblmn᧠a kecskeméti Sim to listáim a két. SOROZÁSON — ^ I! n I ü í J A váílnlut tervez — n minisztérium végez Elítélték $c kecskeméti postarablókat i
