Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-30 / 49. szám

Adenauer as ENSZ kte^stsűkildését kéri Németország egy®siféséfe©a NEHRU ÉS ADENAUER MEGBESZÉLÉSÉRŐL BERLIN. (MTI) Nehru indiai miniszterelnök Londonból Uj- Delhibe vezető útján csütörtö­kön leszállt Düsseldorfban és itt a repülőtéren nyolcvan per­ces megbeszélést folytatott Adenauer kancellárral a nem­zetközi politika időszerű kér­déseiről. A megbeszélések kö­zéppontjában a keleteurópai és közelkeleti kérdések álltak. Diplomáciai köbökből szerzett értesülések szerint Adenauer a megbeszélések során megkísé­relte kipuhatolni Nehru vélemé­nyét a német kérdés ENSZ-beli megtárgyalását illetően. A ta­nácskozás egyébként a német újrafelíegyverzés problémáját is érintette. A DPA szerint Adenauer és Nehru csütörtöki tárgyalásának legfontosabb ered­ményét mindkét fél abban a megállapodásban látja, hogy ál­landó személyi érintkezést fog­nak fenntartani. Ez azt jelenti, hogy bizonyos időközönként ismét eszmecserét folytatnak. Mint közük, a két kormányfő diplomáciai képviselete útján fogja benyomásait, szándékait és terveit ismertetni a másik­kal. A csütörtöki megbeszélésen Adenauer megemlítette, a szö­vetségi kormány azon gondolko­zik, hogy kedvező időpontban baráti nemzetek útján az ENSZ elé terjeszti az újraegyesítés kérdését. Az ENSZ-nek — Adenauer szerint — közre kell működnie Németország megosz­tottságának megszüntetésében, mert az egyik feltétele a közép­európai enyhülésnek. Nehru — a DPA szerint — nem helyeselte kifejezetten Adenauernak azt a szándékát, hogy a német kérdést az ENSZ elé terjessze, A NÉMET SZOCIALISTA SAJTÓSZOLGÁLAT SZERINT NEHRU ELGONDOLÁSAI NEM AZONOSAK A BONNI POLITIKÁVAL BONN. (MTI) A DPA jelen­tése szerint a Német Szociálde­mokrata Párt sajtószolgálata csütörtökön arról írt, hogy Nehru nagyonis tisztában van azzal, a német újraegyesítés a békét biztosító jelentős ténye­ző. À német megoszlást meg­szüntető módszerekről alkotott elgondolásai azonban — a múlt­ban és'a jelenben is — eltérnek a bonni hivatalos politikától, A szociáldemokrata sajtószol­gálat utal rá, hogy a hivatalos bonni politika csak vonakodva követi a világpolitika áramla­tait. Bonnt még mindig túlerős szálak fűzik a hidegháború vi­lágához, semhogy az új pártok­ra tudná irányítani tekintetét, -Megoszlott népünk számára ter­mészetesen életkérdés, hogy be tudunk-e kapcsolódni az újon­nan kibontakozó világhelyzetbe, amelyet a katonai tömbök fella­zulása, India és a vele baráti államok növekvő szerepe és új lehetőségek jellemeznek«; NEHRU NYILATKOZATA A CIAMPINOI REPÜLŐTÉREN ROMA. (MTI) Nehru, útban India felé, csütörtökön megsza­kította útját a Róma melletti Ciampino repülőtéren. Az AFP szerint Nehru a sajtó képviselői előtt megmagyarázta egyes ko­rábbi kijelentéseinek értelmét, amelyekről azt állították, hogy összehasonlítást tesznek a ma­gyarországi, a középkeleti és északafrikai események között* Az Indiai miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, egy­szerűen csak azt állította, hogy tragédiák zajlottak le Magyaror­szágon, a Közép-Keleten és má­sutt, de közelebbit nem mon­dott és nem akart összehasonlí­tást tenni* Nehru a sajtónyilatkozata vé­gén kifejezte azt a reményét, hogy 1957 -a béke éve« lesz* NEHRU JÖYÖ HÉTEN ISMÉT TALÁLKOZIK CSOU EN-LAJ KÜLÜGYMINISZTERREL UJ-DELHI; Nehru Indiai mi­niszterelnök washingtoni és lon­doni látogatásáról visszaérke­zett Indiába. Megérkezésekor újságírók előtt azt mondotta, hogy a nemzetközi kérdésekről éppen ezekben az időkben bi­zonyos tartózkodással kell nyi­latkozni. Ilyen módon könnyeb­ben el lehet érni, hogy a kiej­tett szó meghallgatásra talál. Az indiai miniszterelnök jövőhéten Uj-Delhiben ismét találkozik Csou En-laj kínai külügymi­niszterrel. csou En-laj pakisz­táni körútja után ugyanis újból felkeresi az indiai miniszter- elnököt. Nehru tájékoztatja majd Csou En-lajt azoknak az erőfe­szítéseknek az eredményéről, amelyeket Amerikában kifejtett annak érdekében, hogy a Kínai Népköztársaságot vegyék fel az ENSZ-be, ♦♦♦♦* Ki a felelős? Két megszeppent kisfiú ül a kihallgatást végző rendőrtiszt előtt. Sűrűn potyognak köny- nyeik, s gyakran törlik meg az orrukat. Nemrég hozta be őket a járőr. Különböző jelszava­kat, ellenforradalmi mondato­kat írkáltak a falakra. Gulyás István 12 éves, Kis­kunfélegyháza, Szilágyi utcai és pajtása, Turcsányí Sándor 9 éves. Desseffy utcai diákok. Mik is voltak ezek a jelmon­datok? »Halál a kommunistákra!, Le a Kádár-kormánnyal!, A sztrájk az életet jelenti!, Aki dolgozik az gazember!« A bűnjelek — a kréta — ott fekszik előttük az asztalon, de a krétás kabátok és ujjaik is bőven árulkodnak. — Miért írtátok ezeket a mondatokat a falakra? — Hát.. * csak úgy. — Mit akartatok ezzel elemi? — ... Hát-semmin — feleli a 12 éves Gulyás István. — Jött egy bácsi, az megkérdezte tő­lünk, magyarok vagyunk-e, az­után adott 2—2 forintot s azt mondta, ha bátor gyex-ekek vagy­tok, firkáitok a falra. Elfojtották a szumátrai felkelést A helyzet még mess nyugodott meg Megtettük.;, hát a két forin­tért, s gondoltuk, nem lesz sem­mi bajunk sem tőle. — S azt . is megmondta, miket írjatok? Dzsakartai hírek arról szá­molnak be, hogy a Szumátrs északi és középső részén kirob­bant kormányellenes katonai fel­kelés felett a Szukarao elnök ál­tal kinevezett új katonai pa­rancsnoknak sikerén úrrá lenni. A felkelő csapatok vezére csa­patainak e&yrészével a dzsun­gelba menekült. További jelen­tések arról szólnak, hogy a hely­zet még nem nyugodott meg. Jugoszláviának nincs szüksége külföldi katonai segélyre — mondotta a jugosatáv hadügyi áUntníiikár LONDON (MTI) Mint a lon­doni rádió jelenti Belgrádból, Jván Gesnjak jugoszláv hadügyi államtitkár az 1957, évi hadügyi költségvetés parlamenti vitája során kijelentette, hogy Jugo- siláviának immár nincs szüksé­ge külföldi katonai segélyre. Ju­goszlávia — tekintettel a Szov­jetunióval és a többi keieteuró- pai országgal való kapcsolatai­nak normalizálódására — nem fordul olyan kéréssel az Egye­sült Államokhoz, hogy nyújtson számára újabb katonai segítsé­get* Gosnjak emlékeztetett arra, hogy már korábban megszűnt az amerikai katonai segélynyújtás Jugoszláviának, s csupán olyan tartalékalkatrészek érkeztek, amelyek az eddig kapott kato­nai felszerelés megfelelő kar­bantartásához voltak szüksége­sek. Jugoszláviának független­nek kell lennie a hadsereg ellá­tása és felszerelése tekintetében is, mégha ez azzal is jár, hogy kevesebb felszereléssel fog ren­delkezni — hangoztatta az ál­lamtitkár. A NATO-képviselők tanulmányozzák a szovjet leszerelési javaslatot (Párizs) Közel egy hete tár­gyal a NATO állandó képviselői­nek tanácsa. A hír szerint zárt üléseken tanulmányozzák Bul- ganyin szovjet nűniszterclnök leszerelésre vonatkozó javasla­tait és azoknak a válaszoknak a tervezetét, amelyet a nyugati or­szágok adnak. 000000000-00000000000000000 000 Eisenhower feihatetlmaiást kér a kongresszusié! — ha szükséges, amerikai csapatokot küldjenek a Közép-ÍCeSeíro Erre már nem tudtak egyér­telmű válását adni. Hebegni kezdtek, majd mindketten még jobban bőgtek. — Látja — fordul hozzám a rendőrtiszt, — egyik jellemző példája az ellenforradalmá­rok munkájának. Megbújnak a háttérben, s nem átallanak né­hány forintért ilyen kisgyereke­ket felhasználni. Gulyás Pista és Turcsányi Sa­nyi azóta már otthon vannak a szüleiknél, megtanulták a leckét. A jövőben nemhogy 2 forintért, de semmi pénzért nem adják el a becsületüket, s nem fognak uszítani más magyarok, vagy esetleg saját szüleik, rokonaik meggyilkolására. — ba — Belföldi hírek A kormány Péter János refor­mátus püspököt kormánymeg­bízott! minőségben megbízta a Kuitúrkapcsolatok Intézete el­nöki teendőinek ellátásával. A kormány dr. Drexler Mik­lós egészségügyi miniszterhelyet­test, valamint Márton Jánost, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettesét tisztségük alól felmen­tette. 0000-00000000-0 Felhívás Kecskeméten 1956. október hó 27. napján a rendkívüli esemé­nyek következtében elhalt egy 16—18 év körüli ismeretlen férfi. Igazolványa nem volt, csupán a karján viselt »M. J.« betűs teto­válást. Hozzátartozója jelentkez­zen az állami közjegyzőnél a kecskeméti járásbíróságon. (London) A ma reggeli lapok, mint a londoni rádió jelenti, erősen foglalkoznak azzal a wa­shingtoni hírrel, hogy Eisenho­wer elnök talán felhatalmazást kér a kongresszustól, hogy ame­rikai csapatokat küldjön a Kö­zép-Keletre, ha úgy véli, szük­ség van erre a nemzetközi biz­tonság érdekében. MSZMP-szervezet alakult a Helvéciái Célgazdaságban Határozati javaslatot terjesztettek a tósSbb szerv cié A Helvéciái Célgazdaságban december 27-én megalakult az MSZMP heiyi alapszerveaete. Az új szervezetbe két pértonkí- vüü munkás kérte felvételét, akiket a párttagság, tekintettel arra, hogy azok becsületes, ren­des munkásak, elfogadott felvé­telre, A párttagok elítélték as olyan nézeteket, amelyek a pártszerve­zet megalakulását halogatták, mert —- mint mondották — a politikai és gazdasági helyzet ki­bontakozáséhoz szükség van be­csületes kommunisták egységes, szervezett, a nép érdekeit figye­lembe vevő állásfoglalására és tevékenységére. Bejelentették, hogy párttagjaik harcolni akar­nak a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a dolgozók élet- színvonalának emeléséért. A pártszervezet megválasztot­ta a párt elnökét és elnökhe­lyettesét. A kommunisták meg­vitatták a teendőket és több ja­vaslat alapján határozati javas­latot készítettek a Borforgalmi Vállalat igazgatójához és mun­kástanácsához. 1. A központ szakítson a régi káros gazdasági és munkaszer­vezési módszerekkel, vegye fi­gyelembe a dolgozók javaslatát, a dolgozók érdekeit. Tegyenek konkrét intézkedéseket a köz­pont dolgozói a munkások élet­színvonalának emelése érdeké­ben, 2. Adjanak választ a köncsögi dolgozóknak azon javaslatára, hogy szervezzenek-e külön üzemegységet Köncsögön. Azzal, hogy Köncsögön külön üzem­egység legyen, egyetért a helyi munkástanács, a helvéciai dol­gozók. 3. Kérjük a központot, hogy még a szerződtetések előtt kö­zöljék a bérezés módszerét, va­gyis azt, hogy egyéni saakmány- munka vagy más módszer sze­rint dolgozzanak-e, és az elvég­zett munkáért mennyi bért kap­nak, stb. — Javasolják, hogy a célgazdaságokban is adják meg azt a munka és kereseti lehető­séget, amit az állami gazdasá­gok megad nak, hogy biztosítani lehessen az állandó munkás- gárda kialakítását. A pártszervezet végül a köz- biztonság kérdésével foglalkozott és kéri a hatóságokat, hogy a leghatározottabban lépjenek fel minden rendbontó és felforgató ellen, hogy a tanyákon is bizto­sítva legyen minden egyes em­ber élet- és vagyonbiztonsága. Vifára bocsátjuk A parasztság »et vár a ksriáay intézkedéseitől A Petőfi Népe december 20-i száma közölte az ÁMG megyei igazgatójának nyilatkozatát a gépállomások irányításával és önállóságával kapcsolatos kor­mányintézkedésről. A nyilatko­zat helyesli az önállóságot, amely nagy előnyt jelent a gépállomá­soknak. Ami az önállóságot illeti, az minden esetben és a nép­gazdaság más területén is elő­nyös. A gépállomás azonban nem önmagáért van. Mindenki előtt ismeretes, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek gazdál­kodásának elősegítésére és álta­lában a parasztság ilyen irányú igényeinek kielégítésére hozták létre a gépállomásokat. Ezt így tudják a gépállomások dolgozói, vezetői és irányító szervei is. Azt is tudják, hogy feladatuk ellátá­sa igen kifogásolható. Hangsú­lyozni kell, hogy a legtöbb eset­ben nem a gépállomás szervező, Irányító munkájából adódott, hogy sem a tsz-eknek, de főkép­pen az egyéni gazdaságoknak sem tudtak megfelelő segítséget adni. Véleményem szerint ezen az állapoton semmit sem változ­tat a kormány intézkedésével bekövetkező formai módosítás. Nem is abból az elvből indul ki ez az intézkedés, hogy javuláf történjen a mezőgazdasági ter­melés nagyobb arányú elősegíté­sében. Világosan látni kell azt is, hogy a termelőszövetkezetek eredménytelen gazdálkodásának az egyéb múltbeli bürokratikus megkötöttség mellett a gépállo­más is (nem a gép!) okozója volt. Egy másik tény. A gépállomá­sok nagy többsége ráfizetéssel dolgozott. A szóbanforgó kor­mányintézkedéssel ezen változ­tatni nem lehet, csak magasabo díjszabással, ez viszont — véle­ményem szerint — még súlyos­bítja az úgynevezett »gépállomási segítséget.« Tehát nem lesz jö­vedelmező az államnak, de a termelőre káros, — ami pedig a termelésre káros, az a nép­gazdaságra is káros. Anig Mines a (i*9«tkeselB«k saját gép» — nem termel önállóan A termelőszövetkezetek tagsá­gának régi követelése, hogy a szükséges gépeket adják a ter­melőszövetkezetek tulajdonába. Amíg a termelőszövetkezetek nem rendelkeznek a szükséges gépekkel, nem beszélhetünk ter­melőszövetkezeti önállóságról, önálló termelésről. A gépek át­adása — véleményem szerint — minden egyéb kedvezménynél döntőbb tényező, amellyel bebi­zonyítható a nagyüzem fölénye. Az egyéb megkülönböztetett kedvezmények: magasabb ár, adókedvezmény sérti az egyéni­leg dolgozó parasztságot, de ez nem, mert a parasztság is tud­ja, hogy a nagyüzemhez nagy gépekre van szükség* A mező- gazdasági nagyüzem sajátkeze­lésű gép nélkül olyan, mint az igával nem rendelkező egyéni gazda. Amikor a legkedvezőbb volna valamilyen munka el­végzése, a gépállomás sok eset­ben nem tud gépet adni. Főkép­pen ez az, ami gátlólag hat a termelőszövetkezetek gazdálko­dására, Kapjanak gépeket a IflíámÓTes*i*Tetfte*etek Is A többi gépet adják át a föld- művesszövetkezeteknek az egyé­ni termelők gépi munka igé­nyeinek kielégítésére, mégpedig oiyan formában, hogy egy-egy íóidművoKSZö vetkezet géppark­ja 2—3 község igényét lássa el. Azért is látom ezt jobb formá­nak, mivel a parasztság sokkal inkább magáénak érzi a föld- művesszövetkezetet, mint a gép­állomást. A gépjavítást megha­tározott körzetben, vagy egy-egy járásban létrehozandó gépjavító állomással lehetne biztosítani. Az említettekkel összefüggés­ben a földművesszövetkezetet kellene megbízni az egyéb me­zőgazdasággal kapcsolatos állami feladatokkal (termelési szerző­déskötés, vetőmag — növényvé­dőszer — ellátás, felvásárlás. termelői társítás, stb.); A gép­állomások dolgozói igy is meg­találnák a hasonló munkakört; Az államigazgatási szerveket, ta­nácsi szakosztályokat, egyes vál­lalatokat ennek megfelelően kel­lene átszervezni, leépíteni. így a tanácsok is, mint az államha­talom gyakorlásának helyi szer­vei, ténylegesen az állam irá­nyító, ellenőrző teendőit lát­nák el. Javaslatomat a gyakorlatot ismerve, továbbá a tsz-ek és a szakemberek véleményezése alapján terjesztem elő. Kérem a szerkesztőséget, hogy a fenti cik­ket tegye közzé további véle­ménynyilvánítás szempontjából; Várhelyi Pál, mg. osztályvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom