Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-29 / 25. szám

Vásárolók Kalocsán Egy novemberi délelőttön tör­tént. Valami jelentéktelen kis dologért mentem be a KERA- VILL-ba, gondoltam, közben megfigyelem az embereket, mit vásárolnak. Az üzletben széj­jelnézve, feltűnt rögtön egy kucsmás paraszt bácsi, aki han­gos szóval siettette az eladót: — Azt a nagy rádiót adja ne­kem. Nem azt, a másikat. Az eladó egy hatalmas va­rázsszemes rádiót emelt le a polcról s a bácsi elé tette. Eb­ben a vásárlásban az volt .a fel­tűnő — ami ilyenkor szok'ás —, már mint a rádiót megvizsgál­ni, kipróbálni, az öreg paraszt bácsi elfelejtette. Ez a kis epizód nem is maradt volna meg bennem, ha a múlt nap újból ne lett volna dolgom a fentemlített üzletben. A ke­rékpár-alkatrészek között válo­gatva, egy jólismert borízű hang riasztott fel; — Nem tudná kicserélni ezt a rádiót egy másikra? Vagy vala­mi más árut adna érte. Hátrafordulva láttam meg, hogy az eladóval a múltkori kifrsmás paraszt bácsi vesződik. — Tudja, akárhogy próbálom, sehogy sem akar ez szólni. Pe­dig csináltam neki antennát, meg földet is. De a villany va­lahogy hiányzik. Hát azért cse­rélje ki. — Panaszkodott. Az eladó elmosolyodott, de szi­gorú hangon szólt az öreghez: — Nézze papa, amikor vette, nem mondta, hogy nincs villa­nya, hát most használja a rádiót egészséggel. Máskor olyat ve­gyen, amilyenre szüksége van. Nem cserélhetem ki* T— Az árgyélusát — kellett ne­kem rádió.., Amncsxtiarendelet készül A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése sze­rint rövidesen rendelet jelenik meg, amely amnesztiát biztosít mindazoknak a magyar állam­polgároknak, akik 1956. október 23 után — tiltott határátlépés­sel — hagyták ei az országok A rendelkezés mindazokra vo­natkozik, akik ez év végéig ön­ként visszatérnek Magyaror­szágra; Hasonló rendelet készül több­fajta más cselekményre is. Felülvizsgálják a volt államvédelmi beosztottak tevékenységét Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere aláírásával köz­lemény jelent meg, mely hírt ad arról, hogy rövid időn belül be­fejeződik a forradalmi munkás— paraszt kormány által kibocsá­tott rendelet szerint az államvé­delmi beosztottak elbocsátása. A közlemény arról is tájékoztatást ad, hogy külön bizottságok ala­kulnak a volt államvédelmi be­osztottak tevékenységének felül­vizsgálására. A bizottságok de­cember 5-én kezdik meg munká­jukat. A felülvizsgálat célja. hogy azok a volt államvédelmi beosztottak, akik törvénysérté­seket követtek el, az igazságszol­gáltatás kezére jussanak, azok azonban, akik ilyennek részesei nem voltak, felülvizsgálatuk után elhelyezkedhessenek az állami és polgári élet bármely területén. A közlemény felhívja a lakos­ságot, hogy akiknek tudomásuk van egyes államvédelmi beosz­tottak által elkövetett törvény­telenségekről, azt írásban közöl­jék a legfőbb ügyészséggel, a megyei rendőrkapitányságokkal. Aki ma is »az ország legsöté­tebb zugának-« tartja Bugacot, az nem ismeri Magyarországot. Ele­gendő akár egy fél napot is el­tölteni a Bugaci Állami Gazda­ságban, hogy ennek az állítás­nak az ellenkezőjéről győződjék meg bárki. Mert a régi Bugac immáron a múlté! S nem csupán a délibáb és a csikós hazug ro­mantikájával fémjelzett régi vi­lágnak, hanem a különféle élős­ködők és kiskirályok kényural­mának is lejárt az ideje. De ne vágjunk a történtek elébe, hátha korai még ez az íté­let. .. Az események ismerteté­sét természetesen dőreség lenne az árvalányhajas, csikós-délibá- bos időknél kezdeni. Kit érdekel ma már, hogy mit látott a wa­lesi herceg Bugac pusztáin? Hi­szen mindenki tudja, hogy egy nagy állami gazdaság épült ki itt az eltelt évtized során. Nos, ép­pen ennek a gazdaságnak a dol­gairól, a bugaci változásokról szólnak az alábbi sorok, Október 27-én, szombaton dél­után ért Bugacra a budapesti események híre. Egy ittas em­ber elvette az egyik rendőr fegy­verét, s elzavarta a gazdaság ve­hetőit* Másnapra gyűlést hívtak egybe, megválasztották a mun­kástanácsot. Amennyire az azóta eltelt rövid időt tekintve meg lehet ítélni — jól választottak, a legjobbakat választották meg. Molnár Mihály zoológus, Fehér Károly raktáros, Kecskés István villanyszerelő. Molnár Elek fo- gatos, Pataki Gyula traktoros és még több társuk került be a 22 tagú munkástanácsba. Józanságukra, mértéktartásuk­ra leginkább a gazdaság igazga- . tójához. Bodnár Andráshoz való viszonyuk vet fényt. Kétszer is meghívták a munkástanács ülé­sére, beszámoltatták és sorra tisztázták a régi sérelmeket. A viták tüzében kirajzolódott előt­tük a kommunista igazgató igazi «rca, elmondatták vele egész élettörténetét és a végén meg­bíztak benne, visszahívták. Ki­derült, hogy neki köszönhetik a traktorosok a 2—300 forint fize­téssel többet jelentő IV. kategó­riájú besorolást. Ö hitelezte sok munkásnak az ebédjegy árát (ez törvényellenes cselekedet volt, — de megértő emberiességre vall). A viták, gyülésezések feltárták e bugaci kiskirályok nagy gond­dal és hosszú éveken át leple­zett gyalázatos üzelmeit is. Nem érdemlik a papírt, hogy részle­tesen ismertessük uralkodásu­kat, ezért csak egyet, Bagi Vik­tort választjuk ki közülük. A ba­romfitelep vezetője volt Bagi és amint gyakorta eldicsekedte »jól feküdt« a minisztériumban, meg a megyei igazgatóságon is. A jó fekvéshez tojással, csirkével, meg egyéb aprójószággal vetette aaaL. az . ágyát .Mesélik, hogy amikor megpillantotta Dugár kartársat a megyei igazgatóság gépkocsijában, máris kiadta a parancsot egy bőséges tojásrán­totta elkészítésére. Ebédre per­sze csirkét kapott a »szigorú« ellenőr. Azt gondolhatná valaki, hogy leltárhiány keletkezett így az állományban. Naív gondolat! Bagi Viktor jól bebiztosította magát ilyen hiányok ellen. Egy ez év november 10-én kelt jegy­zőkönyv például felsorolja, hogy a baromfitelep leltározásakor 337 tyúkféle, 7 darab pulyka és 24 gyöngytyúk r— többletet ta­láltak, Nem találták meg viszont a telep almafáinak 5—6 mázsányi termését, a saját baromfiállo­mány etetésére heti 3—4 vödör »kölcsönvett« takarmányt, tüze­lőt és más dolgokat. Megtalálták azonban azokat a munkaruhá­kat, amelyeket régen ki kellett volna adni a telep dolgozóinak, Egyszóval, úgy és annyit lopott, amennyit és amit csak tudott. Két éve 26 000 darab baromfi hullott el a keze alatt, — de ta­valy mégis kitüntették* Arculatát megrajzolva még egy tulajdonságáról kell szólni: trágár, durva beszédben min­denkin túltett. Még a feleségé­hez is rútabbui beszélt, mint más ember a kutyájához. A bugaci gazdaság munkásta­nácsa úgy véli, ha önállóan gaz­dálkodhat, akkor a minisztérium elegendő irányításukhoz. Nincs semmi szükség a megyei posta­ládára, megyei igazgatóságra és benne megyei kiskirályokra. Aligha akad állami gazdasági vezető és dolgozó, aki ne értene egyet ebben a kérdésben a bu­gaciakkal. A bugaciak optimisták. Jövő­re vagy négyezres juhászatot ter­veznek és sok pulykát szeretné­nek nevelni. Ez is azt mutatja, hogy Bugac megértette az idők szavát. Nagyobb megfontoltságot ! jelenlegi gazdasági helyzetével, mely a többhetes sztrájk követ­kezményeképpen hatalmas ter­melési kiesések terhét viseli, az a kívánság, hogy minden peda­gógus félhavi pótlékot kapjon karácsonyra. Az elv általános helytelensége fölött nem törhe­tünk pálcát, ez későbbi időben képezheti vita alapját. De most, karácsonyra, amikor súlyos ener­gia-gondjaink vannak, amikor « bányákban és üzemeink egy ré­szében még csak nagyon vonta■> tottan és akadozottan indul meg a munka, úgy gondoljuk, ezt nem bírná a magyar népgazda­ság. Annál is inkább, mert ezen az alapon országunk bármely ré­tege hasonló jogokat követelhet­ne már most. Jó volna ezen gon- dolkodni, annál is inkább, mert tudomásunk szerint vannak Kecskeméten olyan pedagógu­sok, akik világosan látják e kér­dés mostani felvetésének korai és gazdaságilag meg nem alapo­zott voltát. A kecskeméti pedagógusok kö­zös álláspontjaként megszületett 12 pont nagy része egyébként tel­jesen indokolt. Biztosra lehel venni, kormányzatunk helyt aó az ilyen elképzeléseknek, hiszen az együttes vélemény első pont­ja is világosan mutatja, hogy c kecskeméti pedagógusok a szo­cializmus és a forradalom■ eddigi vívmányainak hű katonái és minden ténykedésükkel — hogy saját szavaikkal éljünk — »a nép érdekét szolgálják«. Tegnapi lapunkban helyt ad­tunk a kecskeméti pedagógusok 12 pontjának. Üdvözöljük, a Pe­dagógus Szakszervezet kecske­méti városi bizottságának új ve­zetőségét, mely az egész kecske­méti pedagógus társadalommal együtt síkraszáll a magyar neve­lés szabadságáért és követeli az emberibb bánásmódot a magyar nevelőknek. Különös örömmel üdvözöljük azt is, hogy »a pedagógusok fil­léreiből létrejött intézmények: árvaház, nevelők házai, üdülők« visszavonhatatlanul eredeti cél­jukat szolgálják. Régóta han­goztatott jogos kívánság az, hogy a Kecskeméti Országos TaniUü Árvaházat, mely a nevelők fi& léteiből épült, adja vissza kor­mányzatunk eredeti rendeltetésé­nek. Hozzá tesszük ehhez a kí­vánsághoz, hogy jó lenne, ha az újjászülető, volt Faragó-árvaház- ban a Népi Kollégiumok Orszá­gos Szövetsége által kimunkált magyar tőről sarjadt nevelési el­vek érvényesülnének a pedagó­gus-árvák nevelésében. Néhány kérdésben azonban úgy gondoljuk, alaposabban meg kellett volna fontolni a dolgot. Kétségtelenül helyes, hogy ha megszűnik a pedagógusok jutal­mazásának eddigi hibás rend­szere, és helyette megfelelő mód­szerek alakulnának ki, a peda­gógusok anyagi helyzetének ja­vítása érdekében. Nem egyeztet­hető össze azonban országunk Az Oktatásügyi és Népművelési Minisztérium egyesítéséről tárgyalnak Az Oktatásügyi és Népműve­lési Minisztérium összevonásáról napok óta tárgyalnak. Mindkét minisztérium illetékeseiből kö­zös bizottságot alakítottak azzal a feladattal, hogy részletes terv alapján létrehozzák az egyesí­tést, Több mint 400 ezer fenyőfáról gondoskodik a kereskedelem karácsonyra A kereskedelem az idén több mint 400 ezer fenyőfát készül forgalomba hozni karácsonyra. A LIGNIMPEX külkereskedel­mi vállalat 250 ezer fenyő szál­lítására megállapodott Csehszlo­vákiával és Romániával, ÚJ BOLT A SZÉCHENYI TÉREN Rendelésre házhoz és munkahelyre viszik a reggelit Ha feltekintsz, üvegre festett péksütemények, ízléses hentes­áruk, arrébb italok, cukorkafé­leségek, szintén festve. Es alat­tuk mintha megelevenedne a rajz, de gazdagabban, ínycsik- landozóbban. A pult sem fukar­kodik, sültliba, vaj, sajt, cuk­rászsütemény és Ki tudja, hány tucatnyi újdonság. Teszel néhány lépést, átmész egy bolthajtás alatt és máris a tejcsárda bőrhuzatos székei csalogatnak. Egy szavadba ke­rül és a kis szögletes asztalon párolog a reggeli-ital, tej, vagy éppen kávé. Szürcsölgeted a jó meleg folyadékot és közben sze­med végigjáratod az üzleten. Ha már megszokta a csillogást, a roskadozó pultot, a növények nézelődésében megpihenhet te­kinteted. Megnyílt az oly nagyon várt csemegebolt és tej csárda a Szé­chenyi tér I. szám alatt. Már az első napon nagy sikere volt. Délelőtt tizenegytől délután négy óráig mintegy ezer vendé­get szolgáltak ki az eladók. A régi tej bolt eddigi forgalmánál: háromszorosát zárta magába a kassza. Nem is csoda, hihetet­len bőség zsúfolódott az új üz­JANIK AM, JEGED SZERETÜNK Vannak időszakok, az ember, vagy az emberi közösségek életében, amelyek különösen al­kalmasak arra, hogy megmutassák a maga meztelenségében az egyén jellemét és azt, hogy milyen kapcsolata van az őt körülvevő emberi közösséggel. Az október 23-án kezdődő események is ilyen idő­szakok közé sorolha­tók, Sok helyen egy- egy magát kommunis­tának nevező vezető a maga vonalán igyeke­zett túllicitálni a hibás, a néptől idegen politi­kát. Közben eltávolo­dott a tömegektől és természetesen azok is eltávolodtak tőle. A forradalomban ezek az emberek nehéz hely­zetbe kerültek. Ott, ahol viszont az ellenkezője volt, egy­szóval a vezető — akár­milyen nehéz is volt — együtt élt a tömegek­kel, azt a vezetőt a nép is megértette, szerette. Ilyen példát meséltek el Dunaszentbenede- kcn. Egyik este, midőn a forradalom szele már e Duna menti csendes, nyugodt kis község bé­kés életét is felkavarta, és a falu minden ép­kézláb embere az ut­cán volt, küldöttség ke­reste fel a volt párttit­kárt. A vendéglátó nem tudta mire vélni a nagy tisztességet. így szólt az izgatott emberekhez: — Nézzétek, én kommu­nista vagyok, párttit­kár voltam, ha úgy vé­litek, hogy törvényte­lenséget követtem el, a bíróság előtt felelek tetteimért. Itt maradok a községben, nein szö- köli el előletek. E bátor kiállásra így válaszolt a deputáció vezetője: — Nincs sem­mi baj, Janikám, té­ged szeretünk, te kö­zénk tartozol. Most is azért jöttünk, hogy gyere velünk. El is mentek együtt a tanácsházára, a vé­gén Solymosi János (így hívják a volt párt- titkárt) adott tanácsot a további tennivalókra. Megbeszélték az egész falu ellenőrzése mel­lett, hogy új vezetőket választanak. Solymosi tanácsára öt tagú nép­front-bizottságot vá­lasztottak. Aztán szé­pen, csendesen haza­ment a falu népe, más­nap pedig parasztgyű­lésen megválasztották a község új VB-elnökét, Vidók István középpa­raszt személyében. Solymosi János tehát együtt tartott a faluval, vezetőjüknek tekintet­ték. Azelőtt is mindig a néppel tartott, egyetér­tett jogos követeléseik­kel, hiszen a beadás, mint középparasztot, őt is sújtotta. Elégedetlen­kedett ő tó azért, mert olyan vezetőt erősza­koltak a falu élére, akit nem szerettek a köz­ség lakói. Most már nyugalom van a faluban. Az em­berek a hosszú téli es­téken sokat beszélnek az elmúlt napok ese­ményeiről. Solvinosí Já­nos most a kommunis­ták megtisztult új párt­ját, a Magyar Szocialis­ta Munkáspártot szer­vezi a faluban. Sokan az ő viselkedéséből ítél­ve érdeklődnek az új párt iránt, olyanok, akik azelőtt hallani sem akartak a politikáról; leiben. És hogy a választék is gazdag legyen, azért a külön kis konyhában a villanytűzhelyen maguk sütötték a libát. Mind kimérték, a vásárlók dicsérték ízét. A sütőipari készítmények mellett a hatszáz cukrászsüfc ményből alig maradt másnapra; De sok abáltszalonna, kenőmá­jas, készétel és konzerv fogj’ott. A tejcsárdában meleg tej, reg­geli-ital, kávé és tejfel. Ha mát kopaszodnak a pultok, a raktár bírja az utánpótlást. Százezer forint értékű jobbnál jobb áru sorakozik ott. Szép forgalmat bonyolítot­tak le már az első napon, a to­vábbiakban még ennél is nagyob­bat. Négy kifutója van a bolt­nak. Segítségükkel a hivatalok intézmények, üzemek dolgozóit ellátják tízóraival. A meleg ká­vét, tejet termoszokban juttat­ják el, a rendelés szerint ott lesz a sütemény, szendvics is. Már akár holnap kielégíthetik az ilyen igényeket. Még ennél na­gyobb kényelmet is nyújtanak a város lakóinak! Kérésre, beje­lentésre a kifutók a reggelihez való tejet, süteményt házhoz is elszállítják. Ezután együtt ül­het odahaza reggeliző asztalhoz a munkábasiető szülő, az isko­lába készülő gyerek. Talán ennyi is elég egy új üzlet és egy lelkes kollektíva bemutatására. E sorok igazáról meggyőződni mindenkinek mód­jában áll! KALOCSAI HÍREK — A kalocsai járás egész terü­letén megszervezték a karhatal­mi egységeket. A karhatalmi egységek biztosítják a rendet és az állampolgári fegyelmet. A karhatalmi egységek eddig a széthordott fegyverek 95 száza­lékát szedték össze a lakosság­tól, a rendőrséggel együttmű­ködve. — Lesz rizs Kalocsán is. A városi végrehajtó bizottság tár­gyalásokat folytat a tiszántúli termelőszövetkezetekkel a vágás- idény idejére szükséges rizs­mennyiség beszerzése céljából. — Kalocsa Város Tanácsa vá­rosgazdálkodási osztálya meg­kezdte a közterületi fák gallya­zását. A munka résziből kerü) elvégzésre. A városnak jutó Írészt kévénként 0 forintos áron |a helyszínen eladja a városgaz- * dálkodási osztály; A BUGACI KISKIRÁLY ALKONYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom