Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-11 / 10. szám

rr UHtHWMu» 4 PETŐFINEPE I ifiGYIR SZOCfiALISIA MUNNASPiR? BíCS-NISKUN MEGYEI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 266. SZAM< Ara 50 fillér 1956. NOV 11. VASÁRNAP A Magyar Népköztársaság hivatalos címere a Kossuth­címer Lépésről lépésre Lassan országszerte helyreáll a rend, újra kezdetét veszi a bé­kés munka. A vidéki városok után Budapest üzemeiben is fel­búgnak a gépek, ott is sorra ki­nyitnak az üzletek. A fegyveres harcok, a gyilkosságok hírei las- san-lassan ismét csali a gyógyít­hatatlan hírharangok beszédté­mái maradnak. Az egyszerű em­bereket, a munkásokat, parasz­tokat ma már elsősorban az újra­induló élet, a munka hírei és tervei foglalkoztatják. Sok a tennivaló, sok munka vár ránk. Megszervezni az üze­mek, vállalatok energia-, nyers­anyag ellátását, biztosítani a munkások ellátását, általában a folyamatos, tervszerű munkát — ez ma a legégetőbb szükséges­ség, ez lehet az újra induló élet első lépése. Soha nem volt ek­kora szükség a vezetők találé­konyságára és öntevékenységé­re, a munkástanácsok, a dolgo­tok véleményének meghallgatá­sára és megvalósítására. Csak a vezetők és dolgozók szilárd ösz- szefogása, közös akarata és egy­séges cselekvése jelent ma olyan erőt, amely minden akadályt si­keresen elháríthat az előrehala­dás útjából. Kövessék üzemeink a Kecskeméti Gyufagyár, a Ci­pőgyár', a Halasi Motorjavító és u baromfifeldolgozó vállalatok példáit, amelyek zökkenőmente­sen, zavartalanul megindították a munkát. Kétségtelen, hogy főként a vasas üzemek megindulását több nélkülözhetetlen anyag (oxigén, félkészáru, gázolaj) hiánya ne­hezíti. A megye vezetői minden erejükkel igyekszenek beszerez­ni ezeket az anyagokat. De a gyárak kollektívái saját erejük­ből is sokat tehetnek a munka beindítása, a hiányzó anyagok beszerzése érdekében. Vigyáz­nunk kell azonban arra, hogy az öntevékenység ne sértse a pénz­ügyi elszámolás törvényes rend­iét. Csak növelnénk a károkat és a zűrzavart, ha az öntevékeny­ség önkényeskedéssé, felelőtlen kapkodássá fajulna. Szerencsére az ilyen veszély nem általános. A gyárak, üze­mek, a gazdaságok vezetőinek többségét a megfontoltság, józan előrelátás jellemzi. Az állami gazdaságokban például haladék­talanul a vetés munkáira irányí­tották a fogaterőket is. így — ha esetleg késik is az üzem­anyag megérkezése — időben Cöldbekerül a jövőt adó élet. Két hét kényszerű pihenő után újra beindítani a tervszerű mun­kát, az akadozó közlekedés, a károk és pusztítások nehézségein árrá lenni — nagy feladat, igazi erőpróba. S a munka újraszer­vezésével egyidejűleg megtenni mindent a törvényes lehetőségek kihasználásával, az alacsony ke­resetű munkások bérének növe­lésére, a dolgozók ellátásának to­vábbi javítására — ez ma az első lépés, ez lehet egyedül az első lépés azon az úton, amelyet a forradalmi Munkás—Paraszt Kormány programjában meghir­detett. Egész népünk egyetért ez­zel a programmal, tegyünk meg tót mindent megvalósulása ér- áskébeos TÁJÉKOZTATÓ a zárszámadásskról és a tervkészítésekről Több termelőszövetkezet ké­réssel fordult hozzánk a zárszá­madással és a tervkészítéssel kapcsolatban. Felkerestük a me­zőgazdasági igazgatóság termelő­szövetkezeti osztályát és tájékoz­tatást kértünk, hogy választ tud­junk adni az említett kérdé­sekre, A mezőgazdasági igazgatóság álláspontja szerint minden ter­melőszövetkezet és termelőszö­vetkezeti csoport — függetlenül attól, hogy fel akar-e oszlani, vagy sem — készítse el az 1956, évi zárszámadást. A zárszámadást az előzőleg ki­adott sémákon és útmutatóban foglalt irányelvek szerint java­solja az igazgatóság lebonyolí­tani. Szükséges figyelembe ven­ni a beadási kötelezettség meg­szűnését, valamint azt, hogy vál­tozatlanul érvényben maradtak a termelési és értékesítési szer­ződések. Biztosítani kell termé­szetesen az állam iránti vala­mennyi esedékes kötelezettség fedezetét és kiegyenlítését Van­nak termelőszövetkezetek, ahol a közös vagyont részben vagy egészben már szétosztották. Az ezeket terhelő kötelezettségeket a szétosztott készletek arányá­ban egyénenként a tagokra ter­helik. A tervkészítésnél végre meg­valósult az igazi önállóság a ter­melőszövetkezetekben. Terv nél­kül nem lehet okosan, jól gaz­dálkodni s ezért javasolja az igazgatóság, hogy minden ter­melőszövetkezét készítsen bevé­teli és kiadási tervet, A tervké­szítéshez irányszámot nem kap­nak, teljesen szabadon, a valósá­gos helyzetnek megfelelően tud­nak tervezni a gazdaságosság elvének messzemenő figyelembe­vételével. A tervkészítésnél a korábban kiadott sémát és út­mutatót jól felhasználhatják, fi- gyelembevéve, hogy megszűnt a beadási kötelezettség. Nem való­színű, hogy a jelenlegi helytelen premizálási rendszer megmarad, ezt is vegyek számításba szövet­kezeteink a tervkészítésnél, Hal vagon tűzifa érkezőit Kecskemétre A vasúti forgalom megindulá­sával a mai napon hat vasúti kocsi tűzifa érkezett a kecske­méti TÜZÉP-telep részére. Ezen­kívül a mai napra még öt kocsi érkezését várják. Szentesről a Hűtőház részére egy kocsi vágott baromfi, Jugo­szláviából a vasúti forgalom to­vábbi biztosítására öt kocsi szén futott be az állomásra. Ezenkívül a Kinizci Konzervgyár részére egy vagon káposzta, két vagon szilva és egy vagon konzsrves üveg érkezett. A vasútállomáson egy élelmi­szer-szerelvény vár továbbításra Budapest felé. Ugyancsak élel­miszerrel megrakott szerelvé­nyek sorakoznak Ceglédtől Bu­dapestig. A | 7 « • • « rr r • a Kinizsi jjovo évi terve 17 lalicuús héi4iásíf 80—100 személyes panzió A gyár kollektívája az idén igen kiváló eredményeket ért el. Jóval több nyereséget fizetett be az állam kasszájába, mint ahogy a terv előírta. Azt is hallottuk, hogy a harmadik negyedév eredményei alapján újból az élüzemi címre voltak esélyesek. Már az ünnepséget is megter­vezték, sajnos a közbejött for­radalmi események meggátolták a megtartását* A munkástanácsok működéséről Régen óhajtott vágya teljesült a dolgozóknak a munkástaná­csok megalakulásával. Most már valóban a munkások önigazga­tása valósulhat meg az üzem­ben, vállalatnál, intézménynél egyaránt. A munkástanácsok eddigi mű­ködése új légkört teremtett. Jó­részük megmutatta, hegy Képe­sek okosan beleszórni az üzem életében, s kedvezően tudják ala­kítani a vezetést. Emellett per­sze találunk olyan munkástaná­csokat is, ahol a tanács vezetője és a tagok nem képesek átfogni az tizem problémáit, főbb felada­tait. Intézkedéseik anarchiát idéznek elő, de megtörténik olyan is, hogy dolgozókat zavarnak el a törvények figyelembevétele nélkül. Olyan követelések kép­viselőjeként lépnek fel, amelyek pillanatnyilag, az ország erejét figyelembevévc, csak később valósulhatnak meg. Tisztázatlan még a munkásta­nácsok működése, feladata, az igazgatóhoz és a szakszervezet­hez való viszonya. Milyen feladatai vannak a munkástanácsnak? A termelés megkezdése, nyersanyagbeszer­zés, készáru elhelyezése, a terv­ben előírtak megvalósítása. Ja­vaslatot tesznek a vállalatnál maradó nyereség felhasználásá­ra, meghatározzák a vállalati munkarendet, biztosítják a mun­kafegyelmet, gondoskodnak a dolgozók szükségleteinek szerve­zett kielégítéséről — burgonya, tüzelőbeszerzés stb. — s az elő­irányzott bérkereten belül, a törvények értelmében munka­bér-korrigálást, módosítást hajt­hatnak végre. A fenti kérdésekben határoza­tot hozhatnak, amelyet az igaz­gatónak végre kell hajtani. A végrehajtásért egy személyben az igazgató a felelős. Ha az igazgató a munkásta­nács határozatát törvényellenes­nek tartja, nem köteles végre­hajtani. Bontés végett a felsőbb szervhez kell folyamodni. Ha a munkástanács az igazgató intéz­kedésével nem ért egyet, — vé­tójoga van. Szükséges megemlíteni, hogy a jövoDen az igazgatót a munkas- tanacs képviselői, a helyi szak- szervezet és az állam képviselői fogják demokratikusan megvá­lasztani. Míg ez az idő elérkezik, helyes, ha a régi igazgató intézi a vállalat ügyeit, mivel ő ismeri a legjobban a vállalat gazdasági és pénzügyi problémáit. Ebből adódóan az ügyek intézésénél az aláírási jog is kizárólag az igaz­gatóé. A megválasztott munkástaná­csok ideiglenesek. Az országos alapelvek kidolgozása után tör­ténik majd a munkásigazgatás végleges rendezésének megte­remtése, az állandó munkástaná­csuk megválasztása. A munkástanács az állam ér­dekét képviseli, ezért nem ér­dekvédelmi szerv. Ez azt jelenti, hogy továbbra is szükség van az üzemekben cs másutt a szak- szervezeti bizottságokra. A vitás ügyeket változatlanul a munkás- tanács és a szakszervezet intézi, a meglévő törvényes rendelkezé­sek értelmében (egyeztető bizott­ság, besorolás). Nincs joga a munkástanács­nak a szakszervezet felett ren­delkezni — feloszlatni, szakszer­vezeti funkcióban lévő szemé­lyeket elküldeni — és viszont a szakszervezetek sem utasíthatják a munkástanácsokat. A szakszervezetek amennyiben egyetértenek a munkástanácsok határozatával, támogatják, — amennyiben nem, — megvonják támogatásukat. Nagyon fontos, hogy mindhá­rom szerv együttműködjön, mert csak így lesz rend és fegyelem; csak a megértés és megbékélés szellemében tudják eredménye­sen intézni a vállalat, s a dol­gozók ügyeit. Szabó Lajos, SZMT elnök Féíe^y kásáról jelentik A város vezetői fennakadás nélkül végzik munkájukat. Az élelemellátás kielégítő, a boltok rendesen nyitvatartanak. A vá­góhíd állandóan üzemel. A pék­ségek dolgozói az első pillanattól hősiesen helytállnak. A határban — főleg az egyéni parasztok — dolgoznak, szorgo­san végzik az őszi munkálatokat. A Gépgyárban a folyamatos ter­melésre vonatkozó előkészületi munkákat pénteken megkezdték. A terv szerint az üzemben hét­főn teljes kapacitással dolgoz­nak, ugyanúgy, mint a BB-gyá- mkt A piacon egy-két lélektelen kufár az 1,80-as tojást 8 forin­tért, a 2 forintos krumplit 8,50- ért, a 3 forintos tejet 8 forintért adta, de az árak hallatára fel­dühödött vásárlók feldöntöget­ték a kosarakat és a tejeskanná­kat. Azóta kialakult a rendes, piaci árszínvonal. Honvédségünk a higgadt pol­gári vezetőkkel együtt mindvé­gig fenntartották a város rend­jét. Az utcákon reggel 6-tól este 6-ig lehet közlekedni. A vendég­látókban délelőtt 10-től 2 óráig és délután 4-től fél 6 óráig szol­gálnak ki. A moziban a délutáni óráiéban vetítenek. Vasárnap három előadást tartanak Ha már ilyen jól dolgozott u gyár, milyen előny származik ebből az össz-kollektíva számá­ra? Erre választ kaptunk a munkástanács legutóbbi ülésén* A gyár 4 millió forintot kapott vissza a befizetett nyereségből. Micsoda horibilis összeg, mire költik el? Már a tervek megvan­nak* Többek között 17 lakásos bér­házat építenek, A lakások két­szobásak, összkomfortosak lesz­nek, De jut még pénz egy 80-— 100 főt befogadó panzió építé­sére. Ezt az épületet magáno­soknak, özvegyeknek kívánják átadni* Ebben az épületben minden emeleten közös fürdő, társalgó, étkező lenne. A mo­sást és a fűtést központilag vé­geznék el* A juttatásokért ön­költségi árat fizetnek majd a ház boldog lakói* Ug3Tc érdemes jól dolgozni? Kedden délután nyit a Kecskeméti Színház A Kecskeméti Katona József Színház kedden délután 3 órai kezdettel ismét megkezdi elő- adásait. Nicodemi: Tacskó című 3 felvonásos vígjátékával lép­nek a kecskeméti közönség elé színészeink. Az igazgatóság el­határozta, hogy keddtől kezd­ve a hétfői napok kivételé- vei minden délután ,4 órai kez­dettel rendszeresen tartanak elő­adásokat. A próbatermekben a leglaőze* lebbi operettbemutató, a »Víg öz­vegy« énekpróbái ismét meg- kezdődnek. Újabb segítség Budapestnek Kecskemét város eleget téve a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány felhívásának* újabb élelmiszer-szállítmányokkal sie­tett segítségére sokat szenvedett fővárosunknak. A mai napon Bu­dapestre küldtünk 200 mázsa lisztet, 90 mázsa kenyeret, 4 autó tejet. 200 darab hízottsertést és 200 000 darab tojást. Iízcken kí­vül a megye más részéből a sütő­ipari vállalatok meg 100 mázsa kenyerei wraVh+anak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom