Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-02 / 232. szám
« Az előccdásos propagandáról Az új oktatási évben pártszervezeteinknek és a pártbizottságoknak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a tömegek között végzett közvetlen propagandamunkára, az előadásos propagandára. Szerepét különösen megnöveli napjainkban a párt eszmei, politikai'egységének megerősítéséért folytatott ideológiai harc. Áz előadásos propagandamunka erőteljes, széleskörű kibontakozása az előadásokat, konzultációkat és ankétokat követő elvi politikai viták megkönnyítik a Központi Vezetőség júliusi határozatától idegen nézetek felszámolását. Ugyanis a dogmatízmus és a személyi kultusz felszámolásának utján egyre inkább előtérbe kerülnek az eszmei, politikai viták, a tömegek meggyőzésében. Az előadásos propaganda nagyszerű eszköze a tömegek meggyőzésének és fontos része a dolgozók politikai vezetésének. Pártunk elhatározta, hogy megjavítja a párttagság és a dolgozó tömegek politikai, gazdasági és kulturális tájékoztatását. Ehhez azonban nem elejtendő a rádió és a sajtó tájékoztató munkája. Szükséges, hogy a pártszervezetek és a tömegszervezetek olyan előadásokat rendezzenek, amelyek tartalmuknál fogva is hivatottak arra, hogy frissen, közvetlenül adjanak tájékoztatást a párt és a kormány fontos intézkedéseiről. A jeleníeífi oktatási év előkészületei alapján megállapíthatjuk, hogy előrehaladtunk a pártoktatás maximalista éltül-, zott felfogásának leküzdésében. A pártszervezetek reálisabban mérték fel a pártoktatás lehetőségeit. Kevesebb, de jobban szervezett tanfolyamot indítanak. Jobban kiválogatják a szervezett oktatásban részvevőket. Ez azonban azt is jelenti, hogy a párttagság egy része és a pártonkíkívüliek nagy tömegei kimaradnak a szervezett marxista—leninista oktatásból. Éppen ezért a szervezett oktatásból kimaradó elvtársak marxista—leninista képzése szempontjából nagy szerepe van az előadásos propagandának. Segíti a mezőgazdasági termelés ■ fellendítéséért folyó küzdelmet, gazdaságpolitikai és kulturális törekvéseinket s mindezekről a kérdésekről alaposabb tájékoztatást, felvilágosítást adnak a tömegeknek. A fentebb említett indokok az előadásos propaganda szerepének növekedését mutatják. Mégis azt kell megállapítani, hogy számos pártbizottságunk a pártoktatási év előkészítése során nem fordított elég figyelmet az előadásos propaganda megszervezésére. Ezt igazolják a járási, városi és községi pártbizottságok által készített oktatási munkatervek is. A legtöbb pártvégrehajtóbizottság csak odáig jutott el a tervezésben, hogy az előadásos propagandát csupán az oktatásból kieső párttagok és pártonkívüliek számára, vagy olyan területekre tartják indokoltnak, ahol valamilyen ok miatt a pártoktatás kötöttebb formái nem valósíthatók meg. Egyedül a kalocsai és a kiskunhalasi járási bizottság törekedett arra, hogy az előadásos propagandát jól megszervezze. Miudenek előtt azt kell tekintetbe venni, hogy az előadásos propagandán keresztül a párt- és tömegszervezeti aktívákat is tájékoztatni kívánjuk a fontos bel- és külpolitikai kérdésekről. Tehát el kell vetni azt a nézetet, amely az előadásos propaganda szerepét csupán a pártoktatásból kiesők számára akarja korlátozni. Több helyen úgy vélik, hogy a propagandának ez a formája azt a célt szolgálja, hogy a pártoktatás tananyagát (elsősorban az időszerű kérdésekét és a gazdasági ismeretekét) kell előadás formájában továbbadni. Ez az elgondolás sem helyes, mert ezzel megakadályoznánk, hogy az előadásos propaganda az életben felmerülő öszszes fontos kérdésekre választ adjon. A propagandamunkának az előadásos formája szélesebb témakörű kell, hogy legyen a pártoktatás tananyagainál és el kell érni, hogy kielégítse a politikai érdeklődést s ugyanakkor foglalkozzék az adott területen felmerülő időszerű kérdésekkel. Egyes helyeken az előadásos propaganda szervezését kizárólag a pártszervezetek feladatának tekintik és nem veszik számításba az állami és tömegszervezeti szervek lehetőségeit. Az előadásos propaganda szervezésének ilyen felfogása leszűkíti, csökkenti a propaganda hatékonyságát. Nagyon helyesen tette a kalocsai járási pártbizottság például, hogy egy előadói munkabizottság formájában, fogta össze az összes olyan szerveket, amelyek a tömegpropagandával foglalkozhatnak, s ezek együtt készítették el a járás előadásos propaganda tervezetét. Milyen tennivalók vannak a hátralevő időkben az előadásos propaganda megszervezésében? Helyes, ha a járási és Kommunista maradt KATYMÁR, 1956. FEBRUÁR. A falu szélén egy megtört, őszhajú ember áll meg pucolatlan háza előtt. Kezét szeméhez 'emelte, könnycseppet morzsolt szét szeme sarkában. Megnyitotta a. kiskapu ajtaját. Kubalov Szaniszló elvtárs visszatért otthonába, az Epreskerl utca 4. számú házba. Az esemény megzavarta az utca laklóinak viszonylag nyugodt életét, de a községét is. Szájrólszájra járt: — Itthon van Kubaion Szaniszló bácsi is. Kubatov Szaniszló, a kőműves? — Igen — hangzott a válasz. No, de minden »csoda« három napig tart, s a falu lakóinak egy része az első napok titán napirendre tért az esemény felett. Kubalov Szaniszló pár hétig pihent, majd jelentkezett a téglagyárnál. Ide adta két doU gos kezét. Most az Építőipari KTSZ-ben dolgozik. KATYMÁR, 1956. SZEPTEMBER. Egy kis családi ház konyhájának kövezése közben köszöntőm Kubatov Szaniszló bácsit. Kicsit idegenkedve néz rám, de azért üdvözöl. Felesége, hol rám, hol a férjére néz. Mi elvonulunk az asszonynéptől, s ha vontatottan, akadozva is, de megindul a beszélgetés. Tekintető a messzeségbe réved. Gondolatait felkavarja a múlt emlékezete. — Még a németek romboltak, amikor Vuity János, meg Kristóf Pista bezörgetett hozzám. Nem kerülgették a szót, hanem megmondták: a kommunista pártot akarják megalakítani. Bemegy ck-c? — Be ón — mondtam. És hozzákezdtünk. Esőben, szélben, hóban jártuk az ismerősöket, tanyákat. Gyűltek a zászlónk alá. — S az életüket nem féltették? — Nem is gondoltunk erre. Aztán, amikor kitakarodtak a németek, a Nemzeti Bizottság tagja lettem, majd az Antifasiszta Front elnöke. Munka bőven volt. Hej, hányszor emlékszem viszsza azokra, akik nem akarták elfogadni a földel! De sokszor mondtam el a többieknek: — Mink adtuk a földet, kommunisták, gyertek hozzánk, Kubatov Szaniszló elvtárs mindig ott volt, ahol a munka neheze. Később tizes bizalmi lett. De egy éjszaka felzörgették ... — Hagyjuk! Kezével legyint egyet, sóhajt, majd akadozva mondja: — nehéz és keserves volt, de kommunista maradtam... TÁVOL AZ OTTHONÁTÓL éjszakánként sokszor nem jött álom a szemére. Töprengett! 1 helyi pártbizottságok, ha nem is í egy évre, de legalább az elkövetkező három hónapra megszabják az előadások témáját, tartalmát, mégpedig a területük lakossága politikai érdeklődésének megfelelően. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy például ott, ahol a szőlő- és a gyümölcskultúra alapvető, ott az ezzel kapcsolatos speciális adottságokra kell különös figyelemmel ledni. Megállapíthatjuk, hogy az előadásos propagandában még nagyobb fokú önállóságot kell tanúsítani pártbizottságainknak, mint a propagandamunka többi területén, hiszen itt hiba volna központi tematikákra, előadásokra várni. Fontos feladat az előadók kiválogatása, az előadások megszervezése is. Az előadók kiválogatására és irányítására helyes módszernek bizonyul a járási bizottságok mellett létrehozni az »Előadói Irodát«. Az »Előadói Irodák« munkájába pártbizottságaink vonják be a terület legjobb szakembereit, a járás vezetőit, s a legjobb propagandistákat. Az előadások szervezésénél pedig bátran, önállóan alkalmazzák az előadásos propaganda formáinak különböző válfajait: előadásokat, konzultációs beszélgetéseket, ankétokat, csoportos tanácsadásokat, stb. Az előadásos propaganda szerepének megnövelése érdekében szükséges, hogy a pártszervezetek még az oktatási év kezdetén megvizsgálják a propagandamunka ilyen formájának lehetőségeit és a szervezett oktatás beindulásával egyidőben biztosítsák az előadásos propaganda beindulását is. Itomsics Ferenc A Közlekedésépítési Szak- és Szerelőipari V. felvesz: szegezőlakatosokat, villanyszerelőket, villany hegesztőket, esztergályosokat, épületszigetelőket, központifűtés-szerelőket, vízvezetékszerelőket, bádogosokat, épületlakatosokat, vasszerkezeti lakatosokat, épületüvegezőket és a fenti szakmákhoz segédmunkásokat. Jelentkezés: Budapest, IX., Közraktár u. t—3. és — XI., Andor utca 28. 1060 OLCSÖ. gyons rádiójavítás szakszerű végzését 30 éves gyakorlat garantálja. — Forduljon bizalommal Szekereshez, Kecskemét, Gáspár András utca 7. sz. 1123 Tépte, marta a lelkiismeret. Ezerszer is feltette magának a kérdést: mi is az ő bűne? Titóista! — mondták. — De mi az, hogy titóista? Kommunista, igen, az vagyok, voltam és maradok is — próbálgatta csititani háborgó bensőjét, de sokszor sikertelenül... Hát Besir Miklós, aki később a párttitkár lett., az nem titóista? Ő szervezte be a pártba. No, és Vuity János? Akivel együtt járták a tanyái, a községet? Kettős birtokos voltam, hát tehetek én arról? Olt szolgáltam a népet a földosztásnál. Az antifasiszta népfront elnöke voltam, tizes bizalmi. És ide jutottam. Nehéz és keserves volt ez az időszak, kavarogtak a gondolatok, kérdések bensőjében, s végül is azzal próbálta nyugtatni magát: Az igazság nem késhet soká. Áz igazságot nem lehet sokáig eltiporni. Ki kell, hogy derüljön minden ... Bármilyen nehéz volt is a sorsa, a hosszú távoliét alatt egy percre sem feledte: ő kommunista, mégha nincs is pártkönyve, mégha mást is mondanak róla. A hosszú várakozásban megromlott az egészsége és bizony s szive gyorsabban vert, s ver most is, mint régebben. KEVESET JÁR MÉG az emberek közé. Inkább odahaza tölti idejét, Mindenkivel szíve-Foriuális felajánlások hely et 19 eleyeii verseiiyiiiozgaliiiatr Az utóbbi időben egyes dolgozók gazdasági, sőt szakszervezeti vezetők részéről is felmerült az a kérdés: szükséges-e a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése, szervezése Azt hiszem, erre a felelet egyszerű: igen. A szocialista munkaverseny hivatott arra, hogy forradalmat idézzen elő az iparban, mert segíti a munkatermelékenység magasabb színvonalát, lehetővé teszi, hogy a szocialista társadalom összehasonlíthatatlanul több terméket kapjon és oszthasson el," mint az előző társadalom. Lenin a sztahanovisták első összszövetségi kongresszusán többek között ezt mondotta: »Egyesek azt hiszik, hogy a szocializmust meg lehet szilárdítani azzal, hogy az emberek bizonyos anyagi egyenlőségét hozzuk létre a szegényes élet alapján. Ez helytelen. Ez a szocializmus kispolgári elképzelése. A valóságban a szocializmus a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenységének alapjain. a termékek és minden közszükségleti cikk bősége alapján, a társadalom minden tagjának jómódú, kultúrált élete alapján győzhet.« A magasabb termelékenység, a több termés azt is jelenti, hogy a dolgozók közvetlenül anyagi előnyökhöz jutnak, többet keresnek, többet tudnak vásárolni, többet költenek öltözködésre, szórakozásra. Ezt kell segíteni a munkaverseny jó szervezésének és irányításának. Vajon így van-e ez nálunk? Sajnos, jelen pillanatban a gazdasági és szakszervezeti funkcionáriusaink versenyszervező munkáját a íormálisság jellemzi. Miben mutatkozik ez meg? Egyes üzemeinkben még mindig a magas számok elérésére törekednek, s úgy gondolják, ott jó a verseny, ahol a dolgozók majdnem mindegyike felajánlást tesz. Nem veszik figyelembe, hogy olyan munkaterületek is vannak az üzemben, ahol nem lehet versenyezni, nem lehet értékelni. ilyen például a portások, takarítók, kocsikísérők, stb. munkája. Ennek ellenére az a tapasztalatunk, hogy ezeket is »versenybe« szólítják. Ez csak a kisebbik hiba. A másik, a komolyabb az, hogy a Versenyt felülről irányítják. Egyes minisztériumok iparigazgatóságai elkésen elbeszélget, aki felkeresi őt, de a múltról nem szívesen szól. Sokszor gondolt arra, hogy kéri a párttagságát. Úgy várta, majd egyszer csak megkérdezik. A helyi pártszervezet titkára ugyan beszélgetett vele, de nem említette ezt a dolgot. Rosszul esett Szaniszló bácsinak, de nem szólt. EGYIK NAP AZTÁN jött az értesítés. — Szaniszló bácsi,' hívják a pártba! — közölték vele. Valami bizsergést érzett a szíve táján, miközben rótta az utcát. Beballagott a pártba. Kedvesen elbeszélgettek vele. Megígérték, hogy visszakapja három hold földjét, — igaz még csak papíron van meg, — s megkérdezték, akar-e párttag lenni? Szaniszló bácsi nem felelt azonnal. Pár pillanat múlva akadozva így válaszolt Besir elvtársnak: — Te tudod. Kommunista voltam... vagyok... maradok. Aki elvette a könyvemet, az adja vissza. SZAVAIT MEGISMÉTELTE a párttaggyűlésen. Mindenki öt nézte. Aztán szavazásra kerül a sor. Minden kéz a magasba emelkedett, s a piros könyvek erdeje bizonyította: Kubatov Szaniszlónak a kommunisták népes családjában a helye. A tagság jóleső érzéssel távozott a gyűlésről. Egy régi harcossal erősödött & szervezet.- r— Venesz — szílik éves versenyvállalásaikat;,; leküldik az üzemekhez, s üzemekben ennek megfelelően szervezik a versenyfelajánlásokat,! függetlenül attól, hogy az üzem-: nek milyen az adottsága. Elő-; fordul olyan eset is, hogy aal üzem elkészíti a vállalását, de azt későn, vagy egyáltalán nem beszéli meg az üzem vezetősége a dolgozókkal. A Kinizsi Konzervgyár a para-, dicsomkampány beindulásakor a már kész verseny vállalást beszélte meg a dolgozókkal. No, de találkozunk olyan vállalásokkal is, amelyek egyáltalán nem reá-; lisak. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár kádárüzemében a dolgozók megígérik, hogy havi' tervüket teljesítik. Ez nem felajánlás, ez egyszerű kötelessége A vállalás az, amikor a terv túlteljesítését ígérik. A versenynek egyik fontos momentuma az értékelés, a nyilvánosság biztosítása. Gazdasági és szakszervezeti vezetőink néhány' üzemünkben jmég arról vitatkoznak, hogy melyik szerv kötelessége a verseny értékelése, propagálása, nyilvántartása. így aztán a két bába között elvész a gyerek, s a versenymozgálmat elősegítő, lendítő nyilvánosság mincsen meg. Nem a legegészségesebb ez a megoldás sem, mely csak a legkiemelkedőbb teljesítményt elérőket népszerűsíti. Ez a nyilvánosság — kevésbé ösztönzi azokat, akik 105, 110 százalékot teljesítenek, anyagot takarítanak meg, minőségileg kifogástalan terméket gyártanak* akikre mindig lehet számítani. így a derékhad nem kapja meg azt a mcgbersülést, melyet méltán megérdemel. A fent említett példák tanulságaként elmondhatjuk: totjábbra is nagy szükség van a szocialista munkaversenyre, csak nem; ilyen formában, ahogy jelen pil-, lanatban egy-egy üzemünkben alakul. Igazi vetélkedésre, konkrét munkaversenyre van szükségünk. Ezt pedig csak úgy lehet megoldani, ha az adott üzemrész dolgozóinak véleményét, javaslatát felhasználják, megvalósítják. — Csak akkor tud a dolgozó igazán közreműködni a versenyben, ha tájékoztatják az üzemrész havi programjáról, az ő feladatáról, a műszaki vezető tennivalóiról, a szakszervezeti bizalmi cselekedetéről. Csak közösen, együttműködve tudják azt az egészséges versenyformát megteremteni, mely eredményezi a több, a jobb, főleg az olcsóbb termelést. Éppen ezért szükséges, hogy üzemeink gazdasági és szakszervezeti vezetői vizsgálják felül üzemükben, hogy a jelenlegi verseny formája mennyiben telel meg a követelményeknek, mennyiben segíti az üzem termelését, a dolgozók versenykedvét? Hagyják el mindazokat a bürokratikus formákat, amelyek megkötik kezüket. Ha a bürokratikus formáktól megszabadítjuk munkaversenyünket, megnyitjuk a zsilipet a dolgozók ezreinek, tízezreinek alkotókészsége előtt. Ez pedig szükséges azért is, mert jobban akarunk élni, szebben akarunk ruházkodni, többet akarunk költeni könyvre, s egyéb célokra. Hogy ezt meg tudjuk tenni, a formális felajánlások helyett, eleven verseny-mozgalmat kell minden üzem legkisebb üzemrészében is kialakítani. Király Margit,-íz ÉDOSZ területi bizottságának elnöke
