Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-11 / 214. szám

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás a 3. oldalról.) szerződés szerint járó pénzbeli 'előleget is be keli számítani. A Minisztertanács engedélyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek rövidle- járatú hitelt folyósítson munka­egységelőlegre. I n Begyűjtési miniszter a bel- * • vízkárok miatt súlyos gaz­dasági helyzetbe került termelő­szövetkezeteknél az 1956. évre kivetett hizottsertés beadási kö­telezettség egy részét, szövetke­zetenként! elbírálás alapján, a kár arányának megfelelően törölje. A fennmaradó rész tel­jesítését — figyelembevéve a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét — szükség esetén há­rom évre hosszabbítsa meg. A terület utáni hizottsertés beadás és a szerződéses sertéshizlalás teljesítésének, valamint az ál­latállomány átteleltetésének elő­segítésére adjon kamatmentes abraktakarmány kölcsönt. A begyűjtési miniszter és az illetékes miniszterek intézkedje­nek aziránt, hogy a szerződéses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyósított termelési előlegek visszafizetését a vállalat az el­szenvedett belvízkár arányának megfelelően elengedhesse és a még fennmaradó hátralék visz- szafizetésére indokolt esetben két-három évi haladékot adhat. 1 O A Minisztertanács a ta- gok kezdeményező mun­kájának előmozdítása érdekében javasolja a termelőszövetkeze­teknek, hogy a többtermelési ju­talom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendelkezésétől, valamint a Minisztertanács 1044 —1955. (IV. 17) MT h. számú ha­tározatában foglalt javaslattól függetlenül, a közgyűlésen ma­guk állapítsák meg. A termelő- szövetkezet közgyűlése döntsön tehát abban a kérdésben, hogy a szövetkezeti gazdaság egyes üzemágaiban elért tervtúltelje­sítés jutalmazására adjanak-e az üzemág dolgozóinak prémiumot. A közgyűlés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A szerződéses termelés alapján a termeltető vállalatok által a termelőszövet­kezetek részére többtermelési ju­talom címén fizetett összegek felhasználásáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az összegek­ből az illeti növény megtermelé­sében részt vett tagokat kívánja premizálni, prémiumukat a ter­melőszövetkezet saját termelési tervében előirányzott átlagter­més alapján állapítsa meg. IQ A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, közös gazdálkodásuk fejlesztését, gaz­dasági megerősítését a helyi me­zőgazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben tá­mogassák. a) A Földművelésügyi Minisz­térium és a helyi tanácsok me­zőgazdasági szakigazgatási szer­vei a termelőszövetkezeti cso­portok zárszámadásával, éves üzemtervével és pénzügyi elő­irányzatával ugyanolyan rend­szeresen foglalkozzanak, mint a termelőszövetkezetekével. b) A termelőszövetkezeti cso­portok közös gazdálkodását a gépállomásoknak teljes mérték­ben támogatni kell és gépállo­mási mezőgazdászokat lehetőség szerint a termelőszövetkezetek­hez hasonlóan helyezzenek ki a termelőszövetkezeti csoportokba is. II. A földművesszövetkezeti mozgalom kiszélesíté­séről, egyszerű termelői társulások fejlesztéséről A földművesszövetkezeti moz­galmat és a földművesszövetke­zetek tevékenységét, az áruellá­tás mellett, mind az értékesítés, mind a termelés terén erőtelje­sen fejleszteni kell. A földművesszövetkezetek érté­kesítő tevékenységét felvásárló tevékenységük eddigi tapaszta­laira támaszokdva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a földművesszövetkezetek tagjaik értékesítő szövetkezetei­vé is váljanak. Az értékesítési és áruellátási tevékenység növelése mellett az eddigieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a földművesszö­vetkezetek termelési tevékenysé­gét. Ezért — a már működő szakcsoportok továbbfej lesztésé­vel — az egyszerű termelési tár­sulások újabb formáinak a ki­alakulását is elő kell mozdítani. 'I A már működő egyszerű J- * termelői társulások meg­szilárdítását és fejlesztését, vala­mint újabb formáinak létreho­zását az alábbiak szerint kell elősegíteni : a) Alkalmi társulások: az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok alkalmi társulása a föld­művesszövetkezeteken belül egy- ogy termelési vagy munkafolya­mat (gyümölcsös-, szőlőtelepítés, szántás, vetés, permetezés, stb.) közös elvégzésére, továbbá egyes termelési eszközök, vetőmagvak, anyagok közös beszerzésére vagy egyes tevmelvények közös érté­kesítésére egy-egy időszakra. A íöldművesszövetkezetek kereté­ben alkalmi társulások kizárólag értékesítésre nem alakulhatnak. Az alkalmi társulások a földmű­vesszövetkezet szerves részei, tehát nem önálló jogi személyek. Gazdálkodásukért a földműves- szövetkezet felelős, számadásai­kat a földművesszövetkezet ve­zeti. b) Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növény terme­lésére, közös géphasználatra, egyes állatfajták tenyésztésére, továbbá egyes állati és növényi termékek közös feldolgozására. A termelői szakcsoportok az al- alkalmi társulásokhoz hasonlóan szerves részei a földművesszö­vetkezeteknek és egész tevé­kenységüket a földművesszövet­kezet. keretében fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok értékesítő és beszerző társu­lása, amely egy-egy növény ter­melését vagy állatfajta tenyész­tését, illetőleg egyes állati és nö­vényi termékek feldolgozását ön­álló szövetkezeti keretben vég­zi. A szakszövetkezetek a föld- művesszövetkezetekhez hasonló­an önálló szövetkezetek, amelyek a földművesszövetkezeti hálózat kötelékébe tartoznak és köz­vetlen irányításukat a földmű­vesszövetkezetek járási, illetőleg megyei szervei látják el. O Az egyszerű termelési “• társulások »működési szabályzat« alapján működnek, amelynek irányelveit a SZÖ- VOSZ határozza meg. A szak- szövetkezetek tevékenységükét alapszabály szerint folytatják, amelyet a SZÖVOSZ által ki­adott mintaalapszabály figyelem- bevételével alakíthatnak ki. fi A Minisztertanács an- nak érdekében, hogy a falusi lakosság elsősorban a dol­gozó parasztság pénzbeni meg­takarításait saját szövetkezeti szervezete útján összegyűjtbesse és átmenetileg jelentkező hitel- szükségleteit a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül is ki­elégíthesse. helyesnek tartja fa­lusi takarékszövetkezetek létesí­tésére irányuló kezdeményezése­ket. Felkéri a SZÖVOSZ igaz­gatóságát, hogy a szövetkezetek megalakulását szervező munká­val és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésé­nek, működésének feltételeit a pénzügyminiszter, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyet­értésben rendeletileg állapítsa meg. A szavatosság biztosítékakép­pen a pénzügyminisztériumot e szövetkezetek pénzügyi működé­sét illetően ellenőrzési jog illeti meg. A takarékszövetkezeteket a lapszabályszerű működésük ke­retében teljes adó- és illeték- mentesség illeti meg, A, A Minisztertanács szük­’*• ségesnek és helyesnek tartja, hogy az állami és szövet­kezeti szervek anyagi előnyöket biztosító kedvezményeket nyújt­sanak az egyszerű termelő tár­sulások számára, hogy ez is ösz­tönözze az egyénileg dolgozó pa­rasztság egyszerű szövetkezeti társulásainak széleskörű kibon­takozását. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulások­nak aszerint kell nyújtani, ami­lyen mértékben a közös terme­lés feldolgozás és értékesítő te­vékenység elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elvként kell érvényesíteni, hogy ösz­tönözzék a közös alapok képzé­sét és segítsék a közös — főleg termelői tevékenység tovább­fejlődését és a termelés növelé­sét. Az egyszerű termelői * társulások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elő kell mozdí­tani. a) A talaj, növényápolási-vé- dekezési és betakarítási munkák idejében való elvégzése érdeké­ben biztosítani kell, hogy a tár­sulások tagjai részére a gép­állomások talajmegmunkáló és betakarító gépei a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben rendelkezésre álljanak. A gépi szolgáltatáso­kat — már alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dol­gozó parasztok díjtételeinél 10 százalékkal alacsonyabban kell számolni. 30 Kát. holdat meg­haladó összefüggő táblán vég­zett gépi munka esetén a ter­melőszövetkezeti csoportok ré­szére megállapított kedvezményt kell adni. b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnyben kell részesí­teni az egyszerű termelői társu­lásokat (szakcsoportokat) a ter­melést elősegítő, továbbá a kö­zös létesítményhez szükséges anyagok beszerzésénél (műtrá­gya. növényvédőszer, melegágyi felszerelés, szárító és feldolgozó épületekhez szükséges anyagok, stb.) Ugyanilyen előnyt kell biz­tosítani az élőállat, baromfi, ál­lati termékek termelésére tár­sult termelők részére a kü­lönféle takarmányjuttatásoknál, valamint naposcsibe, tenyészál­lat és egyéb akcióknál. c) A gépállomások iőmezű- gazdászai, a községi agronómu- sok, a megyei és járási mező- gazdasági szervek és a termelés­ben érdekeit vállalatok kötele­sek rendszeresen szaktanács- adással támogatni az egyszerű termelői társulásokat. A Az egyszerű termelői társulások részére ter- melvényeik és termékeik érté­kesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződések megkötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelőkkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cik­kek után a társulások részére az egyéni termelőknél magasabb, de a termelőszövetkezeteket el nem érő többtermelési prémiumot, il­letőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a társulások az állam iránti kö­telezettségeik (beadási, értéke­sítési, szerződéses) teljesítésén felüli saját termékeiket feldol­gozva, csomagolva közvetlenül a felhasználóknak szállíthassák és ilymódon nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési szerződéses) teljesí­tésén felül saját termékeiket feldolgozzák és közvetlenül for- galombahozzák (például gyü­mölcs, zöldségelárusítóhelyek fenntartása, tej lefölözése, gyü­mölcsfeldolgozás, pálinkafőzés, stb.). A szőlőtermelő szakcso­portok borértékesítését termelői borkimérések, palackozás útján, továbbá a termelőszövetkezetek­hez hasonlóan poharazás enge­délyezésével. valamint állami pincék, feldolgozó üzemek bér­beadásával is elő kell mozdí­tani. n A termelés növelését 4 * szolgáló közös berende­zések létesítésére és közös fel­szerelések beszerzésére kedvez­ményes beruházási hitelt lehet nyújtani. Az ellátás és az export szempontjából fontos évelő kul­túrák nagyobb összefüggő terü­leten való telepítésére, a termő­re fordulás után két-három év múlva visszafizetendő hitelt le­het folyósítani; A földművesszövetkezetek sa­ját erőforrásaik felhasználásá­val, az állami vállalatok pedig e célra rendelkezésre álló kere­teikből az egyszerű társulások közös termelői tevékenységének elősegítésére gépeket, termelési eszközöket szerezhetnek be és adhatnak bérbe a termelő tár­sulásoknak. O Az egyszerű termelői társulások által telepített évelő kultúrák (földieper, gyü­mölcs. szőlő, egres, málna, spár­ga, stb.) összefüggő területét ta- j gosításba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelői társulások tagjai földterületüket közös mű­velés céljából önkéntes csere alapján összefüggő táblákba vonhassák egybe. Ehhez szük­ség esetén állami tartalékfölde­ket is fel lehet használni. A ta­nácsi szervek a tartalékföldek hasznosításánál az egyszerű ter­melői társulások igényeit az egyéni termelők előtt elégít­sék ki. Q Az egyénileg gazdálko- • dó dolgozó parasztok egyszerű termelői társulásának biztosított kedvezményekre vo­natkozó feltételeket az érdekelt miniszterek a pénzügyminiszter­rel és a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével egyetértésben szabá­lyozzák. A hiteln}rújtásra vonat­kozó feltételeket pedig a pénz­ügyminiszter a SZÖVOSZ igaz­gatóságának elnökével egyetér­tés h=n állapítsa meg. Hegedűs András s. k. a Minisztertanács elnöke Eredményes egyesítő ülések Az aratás és cséplés nagy mun- ikájának befejezése után egyre j több községben tartják meg a Központi Vezetőség határozata ! nyomán a népfront, a békebi- ! zottság és az MNDSZ egyesítő ! üléseket. Az üléseken elhang- i zott felszólalások, javaslatok I mind azt mutatják, hogy helyes volt a' három tömegszervezet egyesítése. Az erők így nem for­gácsolódnak szét, együttesen har­colnak a közös célért. KISKUNMAJSÄN például százan jelentek meg ez egyesítő ülésen és többségük dolgozó pa­raszt volt. Az újjászervezett nép­front első tevékenysége év, volt, hogy felülvizsgálta a régi terve­ket és amelyekben nem történt intézkedés, felelősöket jelöltek ki. így munkát kapott a békebi­zottság és a nőtanács is. Elha­tározták, hogy minden kedden és pénteken fogadónapot tarta­nak a népművelés házában. Megszervezték és megtartották pénteken a rozstermesztési an- kétot, őszre pedig ezüstkalászos tanfolyamot szerveznek, hogy ezen minél több dolgozó paraszt képezze magát. KUNSZÁLLÁSON 120-an vet­tek részt. Látszik, hogy a falu népe szivén viseli a népfront­mozgalom munkáját. Igen sérel­mezték, hogy már hosszabb idő óta nincs tanácselnökük és úgy érzik, mintha gazda nélkül ma­radt volna a község. Javasolták, hogy a tanács mérje fel a szőlő­termést és ennek megfelelően már előre gondoskodjon tároló helyről, hogy a begyűjtésben ne legyen fennakadás. A piactéren elárusító padok és WC építését javasolták és ehhez társadalmi segítséget is ajánlottaK fel. Ész­revételezték, hogy a községben és tőlük 20 kilométeres körzet­ben nincs gyógyszertár, öröm­mel fogadnák, ha egy kézigyógy- szertárat nyitnának. A község jobb húsellátása érdekében pe­dig javasolták a föltíművesszö- vetkezetnek, hogy melléküzem- ágként hizlaldát létesítsen. TOMPÁN is néhány híján 100- an gyűltek össze. Nagy problé­mát szeretnének megoldani. A jelenlegi iskolában egy-egy tan­teremben 50—60 gyerek van ösz- szezsúfolva. Nevelésük, oktatá­suk bizony sok nehézséget okoz a pedagógusoknak. A legele­mibb egészségügyi feltételeket sem tudják biztosítani. A falu­ban nincs egészségház, sem szü­lőotthon. Ugyanakkor a Belke­reskedelmi Minisztérium Ruhá­zati Főigazgatóságának felügye­lete alá tartozó Délmagyarorszá- gi RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat egy óriási épületet fog­lal le raktárnak, ami nagyszerű­en alkalmas lenne iskola és szü­lőotthon létesítésére. A helyi népfront-bizottság mindent meg­tesz, hogy ezt az épületet a fenti vállalattól a község megkapja iskola céljára. A tüzelőanyagel­látásról is sok szó esett. A tom- paiak Kiskunhalasról — körül­belül 20 kilométer távolságról — szerzik be évi tüzelőanyag szük­ségletüket. Kérik egy TÜZÉP- telep létesítését. A FAJSZI népfront nőtanácsa erőteljesen bekapcsolódik az »Is­merd meg hazádat« mozgalom­ba. A sztálinvárosi tanulmányút után az elmúlt vasárnap igen jól sikerült társaskirándulást rendeztek a Balatonon. A kirán­dulás alkalmával ellátogattak Balatonalmádiba, Ralatonfüred- re, Tihanyba és Siófokra. Ügy határoztak, hogy a jövőben töb­bek között Tokajra, az Aggtele- ki-cseppkőbarlanghoz. Szegedre és a Mecsekbe szerveznek tár­saskirándulást. FELVESZÜNK AZONNALI BELÉPÉSRE kubikosokat és férfi segéd­munkásokat; Munkaruhát, munkásszállást biztosítunk. Havonta egyszer a hazauta­zás költségét megtérítjük. Családfenntartók napi 10 forint különélési díjat kap­nak. Jelentkezés: Fővárosi Gázszolgáltató Vállalat Mun­kaügyi Osztály, Budapest, VIII. Köztársaság tér 20. 983 TRÁGYÁT adunk cserébe szalmáért. — Állami Kordé- Iyos Vállalat, Kecskemét, Bem utca 12. 1063 KERESÜNK azonnali lelveteire budapesti és vidéki munkahelyetek­re kőműveseket, ácsokat, festőket, bádogosokat és térti segédmunkáso­kat. Vidéki dolgozóinknak kéthe­tenként szabad-szombat, .munkás- szállás és egyéb szociális kedvez­mények biztosítva. — Jelentkezés: Budapest. V., Guszcv utca IS. sz. Telefon: 128—470. 734 EGYENl GAZDAKI Már most kössünk szántási szerződést a megye gépállomásá­val az őszi vetőszántásra, hogy a gépállomások idejében el tudják végezni. 903 Vetőszántás kli-ként 18—21 cm 120.— Ft Mélyszántás kh-kcnt 22—23 cm 132.— Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom