Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-11 / 214. szám

H-S i R Ö S ^4* R O S OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-iHMMVOOO jvuvwi,i/v,v( Ki tud szállást biztosítani a Hírős Hét vendégeinek? A Hírős Hét országos hírű rendezvényeire sok részvevőt, láto­gatót várunk városunkba. Itt rendezik meg az országos méhé­szeti kongresszust, a szőlészeti szakemberek országos találkozó­jának színhelye is ez a város lesz és e részvevőkön kívül a ki­állítások rendezői és még sokan keresnek néhány napra ideigle­nes szállást a látványosságban bővelkedő, ünneplő városban. Bizo­nyára sokan vannak, akik otthonukban — természetesen térítés ellenében — szívesen helyet adnának egy-két vendégünknek. Azok jelentkezését várják mostantól a Hazafias Népfront városi irodá­jában, a Széchenyi tér 20. szám alatt, ■>oooo<x>oooooooockx>o<xk>c ! Őszinte beszélgetés Erdei Ferenc elvtárs látogatása a Kinizsi Konzervgyárban és a Mathiász-telepen — —- — *’---**"* * Á lbizottság alakult c város története egy-egy korszakának feldolgozására A Hazafias Népfront városi bi­zottsága tanárok, irodalmárok, ügyvédek — a város múltját is­merők és már eddig is kutatók bevonásával az elmúlt héten megalakította a városkutató al­bizottságot. Már ezen az alakuló összejövetelen értékes vita, a megvalósítható ötletek egész so­ra bizonyította: eredményes munkában nem lesz hiány. Felvetődött az évkönyv gon­dolata, melyben összegyüjthet- nék egy-egy korra a város törté­netét, művészetét, életét. A kecs­keméti kalauz szükségességéről is sokan szóltak. A városnak sok nevezetességére hívhatnák így fel a látogatók, városnézők fi­gyelmét. A városban élt nagy: emberekről elnevezett utcákban emléktáblák szövegeznek majd, hogy a néven túl a tett is is­mertté váljék mindenki előtt. De ugyancsak segítségére sietnek majd a régi urak nevét viselő településeknek, új, történetükhöz fűződő méltó név kiválasztásá­ban. Az újonnan alakult albizottság tagjai végülis úgy határoztak, hogy mindenki javaslatot lesz az elkövetkezendő munkára és ar­ra, hogy a nagy egésznek mi­lyen részét vállalja magára. En­nek alapján november 5-én meg­tartandó második ülésükön már a tervről beszélnek és elkezdik a tényleges munkát. Két levél a* utcák vitatható tisztaságáról Kérjük a Népújság segítségét — igy kezdődik a Csáky utcai lakók panaszával teleírt levél »Ez a város már nemcsak a gyermekek és a gyümölcs váro­sa, hanem a demokrácia jóvol­tából a sokfelé virító, gyönyörű parkokról is híres. Egy séta a városban, öröm a szemnek, szív­nek és tüdőnek. De csak addig, míg be nem lépünk a Csáky ut­cába. Ez a utca a város szivében fekszik és igen nagy forgalmat bonyolít le az állomás és a piac között. Valószínűleg ezért is ke­rült sor egy évvel ezelőtt az utca kikövezésére és fásítására. És mit találunk ma a Csáky utca végén? Szabadon gőzölgő és messzire bűzlő trágyahegyet, mely melegágya a fertőző beteg­séget terjesztő legyeknek, don­góknak. Az egész piac térről és óriási környékéről a sok szor­galmas utcaseprő idetalicskázza a trágyát, gyümölcshulladékot. Ez még csak hagyján, hisz időnként még el is szállítanak belőle, még mielőtt forgalmi akadályt képezne, de sajnos, a hivatalos intézkedésen felbuz­dulva, közeli és távoli lakók ide­hordják házi szemetüket, termé­szetesen éjszaka és nem egyszer kocslszámra. Található itt építé­si törmelék, törött üveg, lyukas edény, ócskacipő, döglött tyúk, rohadt gyümölcs és még sok egyéb. Ez persze mivel nem piaci szemét — a Községgazdál­kodási Vállalat hónapokig el sem szállítja. Remekül »guberál­hatnak« benne nemcsak a sze­gény öregek, hanem, sajnos, a kisgyermekek, is. Meg is lepik az apróságok a hatalmas szemét­dombot. Ugyanis alig pár lépés­nyire díszeleg egyik legnagyobb és legszebb tanintézetünktől, néhány méterrel odébb még egy másik óvoda és általános iskola is van. Ügy látszik, már a hivatalos emberek is kezdik megsokalni ezt a lehetetlen állapotot, mert tilalmi táblát tűztek ki, de ta­lán mondanunk sem kell, hogy nincs foganatja. A sötétben ez­után is rendületlenül odahord­ják a szemetet.« Szemétdomb az utcán és ren­detlenség, por, piszok a járdán — özv. Beke Istvánné is ezt teszi szóvá. A csatornázatlan utcák­ban sok helyen a járdákra öntik a szennyesvizet, az udvari rend kedvéért pedig az utcára hord­ják a szemetet. Egyre több nagy ház épül a városban. Bent a la­kásokban bizonyára nagy a reua és a tisztaság, de az utcáról ke­vésbé mondható el ugyanez. Ha már nincs házfelügyelő, miért nem végzik felváltva a járdák seprését, locsolását az ott lakók. Ezt a nagyobb gyerekek is el­végezhetnék, akik most a pisz­kos járdán tartanak edzési gya­korlatokat, dehát senki nem ta­nácsolja a takarítást nekik. Ha mindenki szívügyének tekinte­né a tisztaságot, rendbetartaná a lakása előtt húzódó útszakaszt, de szép is lenne ez a város. * Érdemes elgondolkozni özv. Beke Istvánné tanácsán — és I még jobb lenne elfogadni. A ; Csáky utcai lakók panaszára pe­dig figyeljenek fel végre az ille­tékesek. Mint már olvasóinknak hírül adtuk, Erdei Ferenc elvtárs, a M inisztertanács elnökhelyettese, megyénk országgyűlési kép­viselője, két napot töltött váro­sunkban. Pénteken a városi tanács dísz­termében a város párt- és ál­lami funkcionárusaival folyta­tott eszmecserét. Erdei Ferenc elvtárs szomba­ton délelőtt ellátogatott a Kecs­keméti Kinizsi Konzervgyárba, országunk egyik fontos élelmi- szeripari gócáoa. Erdei elvtársat elkísérték pártunk és a tanács helyi vezetői: Halanda István elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Nagymarosi Kálmán elvtárs, a városi tanács VB- elnöke, Méhész Árpád elvtárs, a városi tanács VB-elnökhelyet- tese, Mező Mihály elvtárs, a városi tanács VB-titkára, Magya- ródi Sándor elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa, va­lamint több fővárosi lap mun­katársa. A gyár kultúrtermében több, mint ötven konzervgyári dolgozóval beszélgetett a kép­viselő elv társ. A beszélgetés során számos olyan probléma vetődött fel, mely munkásságunk általános véleményének keresztmetszetét adja gazdasági életünket ille­tően. A dolgozók elmondották, hogy a gyáriak 70—80 százaléka szűkös lakásgondokkal küzd, s a VKG-osztály nem sok remény- nygl kecsegteti őket. Egy asszony elmondotta, hogy négy kisgyermekével egy utcá­ra nyíló cementpadlós bolthelyi­ségben lakik s már négy év óta hiába vár új lakásra. Egy fiatal leány elpanaszott.a hogy vőlegényével azért neír tudnak megesküdni, mert képte­lenek lakáshoz Jutni. Erdei elvtárs válaszában el­mondotta, hogy a lakásprobléma országos jellegű betegség lett az atóbbi évek során s a második ötéves terv beütemezett lakás­építései sem tudják kielégíteni az igényeket. Javasolta a gyár vezetőségének, hogy a gyár úgy, mint eddig is, természetesen íokkal többet — építtessen a sa- át erejéből úgynevezett szoigá- ati lakásokat, melyek lényege­ién enyhítenék a lakásgondokat. 3eretvás elvtárs, a gyár Igaz- jatója azt a választ adta, hogy a ehetőségekhez mérten megvizs­gálják a javaslatot, s ha lehet, orvosolni is fogják a lakásgon­dot. Több dolgozó olyan elképzelé­seket vetett fel, melyekkel pótol­ni tudnák az árvíz következté­ben beállt építőanyaghiányt. Javasolták például a város ve­zetőinek, hogy jobban használ­ják ki a környék anyag- és só­der-adottságait és helyezzék üzembe a jelenleg nem működő téglagyárakat. A beszélgetés során a dolgo­zók részéről olyan javaslatok merültek fel, melyekre Erdei elvtárs azt a választ adta, hogy illetékes körökben szóvá teszi és kéri majd azok megvalósítá­sát. Javasolták többek között, hogy szélesítsék ki a részletakciókat olyan közszükségleti cikkekre, melyek a háztartásban nélkülöz, hetetlenek; azok a családok, akiknek gyermekük iskolába jár, az iskola megindulásakor rész­letre tudjanak ruhát vásárolni. Felvetették, hogy a könnyű­iparban dolgozók miért kapnak kevesebb bért, mint hasonló munkákért a nehézipar szak­munkásai, továbbá szó volt ar­ról, hogy bővítsék a gyár nap­közijének befogadóképességét, igazságosabban intézkedjenek a vasárnapi munkák bérezéséről. E barátságos beszélgetés vé­geztével a dolgozók, a gyár munkásai kifejezték örömüket, hogy állami vezetőink a XX. kongresszus és a Központi Ve­zetőség legutóbbi ülése óta felis­merték, hogy a szocialista de­mokrácia egyik alapvető meg­nyilvánulása az ilyen és az ehhez, hasonló beszélgetések. Igenis, szükség van — mint mondották, — az ilyen beszélgetésekre, mert csak így láthatják vezetőink az ország ügyes-bajos dolgát. Ebéd után Erdei Ferenc elvtárs és kísérete üzemlátogatáson vet­tek részt. Ellátogattak a kon­zerv. és édesüzembe, valamint a gyár készáruraktárába. A nemrég felépült készárurak­tárban, nézvén a gyönyörű, kockákba rakott exportbefőtte­ket, Erdei elvtárs odafordult a gyár igazgatójához és vidáman megjegyezte: Ahogy elnézem eze­ket u befőtteket, mégis csak hi­szem, hogy nagyon szép ország vagvunk. Fél négykor városunk kedves vendége elbúcsúzott a konzerv­gyáriaktól és kíséretével együtt ellátogatott a mathiásztelepi szőlőnemesítő állomásra. A szőlőtelep vezetőin és dolgozóin kívül húsz egyéni dolgozó paraszt, kecskeméti ker­tészek vettek részt a beszélge­tésben. Erdei elvtárs az egyéni gazdák­kal a paprika, paradicsom és más zöldségfélék értékesítéséről beszélgetett. Erdei elvtárs java­solta, hogy a kertészek az eddi­ginél nagyobb területen termesz­szenek sárgarépát, uborkát, spár­gát, paradicsomot, ugyanis kül­földön ezek a kiváló magyar ter­mények nagy piacra találnának. A gazdák elmondották Erdei elvtársnak ügyes-bajos dolgai­kat, így például megemlítették. hogy jó lenne, ha a Miniszterta­nács a nyilvántartást felülvizs­gálná, kataszteri, új aranyko­rona besorolást hajtana végre, Erdei elvtárs erre elmondotta, hogy a kotmány már tanulmá­nyozza ezt a problémát és több, mint valószínű, hogy 1957-ben a birtokrendezés nupirendre kerül, A kertészek kérték a város ve­zetőit. hogy ezentúl jobban segít­sék őket a melegágyakhoz szüksé­ges faanyaggal, vagy az ugyan­olyan alkalmusságú építőanyag­gal: téglával. A beszélgetés további részé­ben, vidám borozgatás rnellell, s gazdák elmondották a lótenyész­téssel, a homoki bortermeléssel kapcsolatos problémáikat. Erde elvtárs melegen érdeklődött ar­ról, hogy hogyan látják a tsz- problémát az egyénileg dolgozó parasztok. Egy idősebb egyéni gazda elmondotta, hogy a fia már a tsz-ben dolgozik, de 5 még megmarad egyéni gazdasá­gában. Ugyanez a gazda mondta hogy a tsz-ben, igaz, sokka! könnyebb már az élet, a gépesí­tés nagyban megkönnyíti a me­zőgazdasági munkákat. Vidám hangulatban ért véget ez a kedves légkörben lefolyta­tott tanácskozás, melynek során Erdei elvtárs behatóbban meg­ismerkedett a Kecskemét kör­nyéki egyéni gazdák, valamint e mathiásztelepi szőlőnemesítő ál­lomás problémáival. Este fél hétkor vett búcsút Er­dei elvtárs, megyénk képviselő­je városunktól, hogy két napos itt tartózkodása után visszatér­jen a fővárosba. Mint megígérte városunk vezetőinek és rajtuk keresztül a város dolgozóinak, hogy ezután még jobban fogja tanulmányozni megyénk és váro­sunk problémáit. Sikeres s%ei*eg»Iést A HÁZASSÁGI anyakönyvből: í/őrös Gyula és Szente-Vargi Eszter, Galambos Ferenc és Pe- tórczki Terézia, Almási Pál és Szabó Margit, Furkú Ferenc és Tóth Veronika, Szántó József es Csikány Margit, Túri Mihály és Csertő Terézia, Guttyán Pál és Bíró Anna, Kovács Mihály és Szabó Erzsébet, Oláh Mihály és Rácz Ida, Hegedűs László és Má- gócsi Ilona, Bóbis János és Ju­hász Zsuzsánna kötöttek az el­múlt héten házasságot. A SZÜLETÉSI anyakönyvből: Sarancz Ferenc (anyja neve: Ká­sa Ilona). Skultéti Terézia (Csi­kós Rozália), Tarjányi Aranka (Válik Mária), Filep Lajos (Be- rényi Mária), Latiner Tibor (Gyöngyi Magdolna), Báli Ibo­lya (Szabó Mária), Kövecses Jó­zsef (Major Mária), Palotás Irén (Kertész-Farkas Terézia), Szabó Árpád (Juhász Anna), Balaton Mária (Gál Terézia), Tóth Edit (Bezsenyi Margit), Kiss Mária (Rácz Mária), Miklós Katalin (Kohajda Judit), Tóth László (Kohajda Erzsébet), Halász Mi­hály (Végh Ilona), Vékony Er­zsébet (Damásdi Esztert. Jakab I Katalin (Uray Katalin), Lévai 1 Kálmán (Tamás Juliánná), Ludá- ! nyi Attila (Asztalos Mária), Szá­lai Erzsébet (Kovács Erzsébet), Oprc Anna (Dudás Anna), Nar- • dari Márta (Pápai Etelka), Schulcik András (Haludka Er­zsébet), Csuz Erzsébet (Nagy Er­zsébet), Szántó Tibor (Holló Eszter), Molnár Erika (Lestés Lídia). Deák Ilona (Csernus Ilo- nu), Illés Zoltán (Borbély Sára), Zatykó Ildikó (Fodor Juliánná), Fcrcsi Péter (Pallagi Valéria), Tóth László (Horváth Katalin), Bíró Gábor (Kertész Márta), Sá­fár Ilona (Agi Ilona) adatait je­gyezték fel az elmúlt héten. A HALOTTI anyakönyvből : Jankovics Jánosné Szabó Ilona 20 éves, Tapodi Sándorné (Vízhá­nyó Lídia 42 óves, Túrái János 24 éves, Tóth Ferenc 44 éves, Tormási László 57 éves, Basa Erzsébet 1 hónapos, Cseh-Sza káli József 52 éves, Szalai Etelka 4 hónapos, Kolompár Lajos 4 hó­napos, Ludányi Attila egynapos, Schulcik András egynapos, Tor­mási Lászlóné Fazekas Terézia 80 éves, Kovács Imre 76 éves, Szántó Tibor egynapos kecs­keméti lakos halt meg. Vasárnap, a II. országos sakknap alkalmából, hasonlóan az ország va­lamennyi városához, Kecskeméten is összegyűllek a sakk-kedvelők, hogy hitet tegyenek a sakkjftték iránti vonzalmukról és csapatversenyeken mérjék össze tudásukat sakktársaik­kal. Egy megye vagy város sakk-kultű- rája akkor fejlődik egészségesen, ha széles alapokon nyugszik, s a fiatal­ságot már korán bevonja a játékba, vagyis — gondoskodik az utánpót­lásról. Határkő ebből a szempontból a mai nap Kecskemét sakkéletében. Hiszen sosem fordult még elő. hogy egyszerre 26 csapat, 150 részvevővel, a tartalékokkal együtt csaknem 20Q sakkozó gyűljön ' össze a sakktáblák mellett erőpróbára. Jó úton járt a Társadalmi Szövet­ség vezetősége, amikor ezt a ver­senyt kezdeményezte. Emellett azon­ban elismeréssel kell szólnunk arról a segítő hozzáállásról is, amely az egyes üzemektől a városi pártbizott­ságig és a megyei tanács elnöksé­géig megnyilvánult. Köszönet illeti, a kecskeméti válla­latok vezetőit adományaikért, me­lyekkel lehetővé tették, hogy a közel­múltban szép sikerrel befejezett. Ma- róczy Géza-em lék verseny győzteseit (l. Tőrtcll Imre, 2. Pápai Illés, 3. dr. Sahin-Tóth István, 4, Morvái Szilveszter, 5. Tóth László, 6. Bállá László, 7. Kovács Menyhért) érdem­ben díjazhassák. Elismerés illeti a Kinizsi Konzerv­gyár vezetőségét -azért a szép ván­dorserlegért, melyet a szeptember tfr tői december 2-ig tartó verseny győztes csapata nyer cl, Illetve véó meg az 1957. évi versenyig. Köszönet a Kecskeméti Gépgyár fáradozásáért, amellyel a gyár dolgozói lehetővé tették, hogy a verseny minden rész­vevője az általuk tervezett és kivite­lezett sakkplakettet vihetett haza megemlékezésül. Végezetül, köszöntjük a kecskeméti sakkozókat ebből az ünnepi al­kalomból és kívánjuk, hogy a ver­senyt szívósan játsszák végig még akkor is, ha egyik-másik csapatbar a játék kezdetben nem ment olyan jól. mint remélték. Hiszen a kezdeti sikertelenségeket később jó ered­mények követhetik. .Szerencsét és sikeres szereplést ehhez a részvevők, nek. A gépgyárból jelentik A Kecskeméti Gépgyár július havi népgazdasági tervét 100.5 százalékra, exporttervét pedig 104.6 százalékra teljesítette. Az augusztus havi népgazdasági terv 101.3, exporttervük pedig 114.9 százalék. A harmadik negyedévi tervei eddig négy esztendeig nem sike­rült teljesítenie a gyárnak, 2 most a negyedév utolsó hónap­jának derekán úgy látszik, túJ is fogják szárnyalni előirányzatu­kat. ANYAKÖNYVI HÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom