Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-11 / 214. szám

ft Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgatom fejlesztéséről

(Folytatás az 1. oldalról)

üsző és egyéb tenyészállatok után biztosítani kell az eddig engedélyezett ártámogatást.

A közvetlen vásárlás útján szerzett tenyészállatoknak más megyébe való elszállítását a megyei, Járási és községi tanácsi szervek nem akadályozhatják,

A A mezőgazdasági tér*• melőszövetkezetekben a föld járadék kifizetését az alapszabály értelmében továbbra is kötelezőnek kell tekinteni, azonban a mintaalapszabálytól eltérően abból a földadót levonni nem lehet. A földjáradékot azoknak a tagoknak is ki kell fizetni, akik a termelőszövetkezetbe saját földdel léptek be, de előrehaladott koruk, vagy egészségi állapotuk miatt a közös munkában részt venni nem tudnak. A közös gazdaságba bevitt szőlő- és gyümölcsös esetében — annak minőségétől és állapotától függően — általában az egyéb terület után fizetett, földjáradék két-háromszorosát kell fizetni, kivéve, ha a telepítés költségeit a termelőszövetkezet a belépő tag részére az 1. d) pont alapján megtérítette. A közgyűlés úgy is határozhat, hogy a bevitt szőlő után a termelő- szövetkezet a földjáradékot borban adja ki.

Haszonbérelt föld bevitele esetén a termelőszövetkezet föld járadékot nem fizet, köteles azonban a szerződésben kikötött haszonbért a föld tulajdonosának (haszonélvezőjének) megfizetni.

Cl A Minisztertanács aler- ■ • melőszövetkezetek épt- töanyagellátásának megjavítása érdekében az alábbiakat határozza:

a) Kötelezi az építésügyi minisztert, valamint az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a termelőszövetkezetek építőanyagellátását (vasbetongerenda, cement, tégla, mész, fenyő és lombfűrészáru, fenyőgömbrúd, tetőfedőanyag, stb.) szeptember 30-ig hozza arányban a többi népgazdasági ág építőanyagellátásának mértékével és ütemével. A termelőszövetkezetek anyagellátását a továbbiakban is a többi népgazdasági ág építkezései anyagellátásával egy szinten kell tartani. Közös létesítmények építése esetén a termelőszövetkezeti csoportokat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel azonos építöanyagellá- 1 ás ban kell részesíteni.

b) Az Országos Tervhivatal elnöke az országos erdészeti főigazgatóval együtt gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek 1956-ban az előirányzott 30 000 köbméter építkezési faanyagon felül további 20 000 köbméter hazai termelésből eredő faanyagot kapjanak.

c) A város- és községgazdálkodási miniszter u mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti csoportok építkezéseihez 1950. év végéig folyamatosan biztosítson egymillió kéve száraz nádat és ötszázezer négyzetméter nádpallót.

d) Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek az építkezéshez szükséges faanyagot a belkereskedelmi szervek kikapcsolásával közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól és az Országos Erdészeti Főigazgatóság értékesítő vállalatától — kiskereskedelmi áron — szerezhessék be. A termelőszövetkezetek építési faanyagsziikségletét az Országos Erdészeti Főigazgatóság értékesítési tervében kell előirányozni.

e) A földművelésügyi és az építésügyi miniszter, valamint a SZÜVOSZ igazgatóság elnöke a 39'1945/Vtí. 15,/MT. számú rendelet végrehajtása érdekében szeptember 30-ig dolgozzák ki és adják ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, illetőleg az őket kiszolgáló földművesszövetkezetek az eddigieknél nagyobb mértékben foglalkozzanak építőanyagok

ílőállításával (tégla, cserép, nészégetés, nád és szalmapalló- tészítés, kör- és szalagfürésze- és, stb.)

í) A termelőszövetkezeti építkezéseket vasvázas szerkezetek gyártásával és felhasználásával s segíteni kell. A kohó- és gép- pari miniszter és a földművelés- igyi miniszter 1956. szeptember 10-ig állapodjanak meg a gyároshoz szükséges anyag biztosítása érdekében;

fa A földművelésügyi mi- niszter segítse elő, hogy a termelőszövetkezeti építkezések fokozása érdekében több termelőszövetkezet közös építőbrigádot szervezzen. Abban a kérdésben, hogy a közös építő- brigád munkáját munkaegység jóváírással, vagy munkabérben számolják el, az építtető termelő- szövetkezet közgyűlése határozzon.

Munkabér alapján történő elszámolás esetében a Magyar Nemzeti Bank engedélyezheti, hogy a munkabért létesítményekre engedélyezett hosszú- lejáratú beruházási hitelből egyenlítsék ki.

A termelőszövetkezet építő- brigádját — kölcsönös megsegítés keretében — más termelő- szövetkezet részére átengedheti, ilyen esetben az építőbrigáddal nem rendelkező termelőszövetkezet részére az építőbrigád munkabéreinek kifizetésére hitel folyósítható és az így végzett építőipari munka í'orgalmiadó- mentes.

Azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját építőbrigádot alakítani nem tudnak és közös építőbrigád sem áll rendelkezésükre, termelőszövetkezeti építkezéseiknél magánkis iparosok munkáját is igénybevehetik értékhatárra való tekintet nélkül. Kbben az esetben, ha a termelőszövetkezet az építkezési költségeket saját erejéből fedezi, az építő kisiparosok részére a velük kötött megállapodás alapján fizethető a munkabér.

H A termelőszövetkezetek

* * fával való ellátását saját kitermelés útján is javítani kell.

a) Az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően a termelőszövetkezeteknek — kérésükre — használatba kell adni az olyan 50 holdnál kisebb állami erdőket, amelyek a termelőszövetkezet területén belül vannak és nem védőerdők. A termelőszövetkezetek használatába lehet adni az olyan védő- erdőnek nem minősülő 50 holdnál kisebb állami erdőket is; amelyek a termelőszövetkezet területével érintkezőén helyezkednek el.

A termelőszövetkezetek használatába átadott erdőkben a gazdálkodást az általános erdőgazdálkodási elvek alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete mellett kell végezni.

b) Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek erdővel nem rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy a legközelebbi, állami tulajdonban, vágy kezelésben lévő erdőből — a tervszerű fakitermelés keretében — az erdőgazdaság irányítása és felügyelete mellett, indokolt gazdasági szükségletük mértékéig, fa- kitermelést végezzenek és a részükre szükséges iát az érvényes kiskereskedelmi áron az erdőgazdasági ól megvehessek. Ezeket a vásárlásokat is az erdőgazdaságok a helyi értékesítés keretében kötelesek megtervezni.

e) A termelőszövetkezetek erdőhasználatának rendezésével és a faanyag közvetlen értékesítésével kapcsolatos rendelkezésekéi az Országos Erdészeti Főigazgatóság földművelésügyi és belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben 1956. szeptember 30-ig adja ki.

Az olyan 50 holdnál kisebb állami tulajdonban levő nádasokat, amelyek a termelőszövetkezetek területére esnek, vagy azzal határosak, — amennyiben a termelőszövetkezetek kérik. 1956. október 1-is

részükre át lehet adni nádkitermelés és feldolgozás végett; Az átadással kapcsolatos viták esetén a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. A város- és községgazdálkodási miniszter gondoskodjék arról, hogy a Velencei, a Fertő-tavon levő, valamint más nagyobb nádasokból a vállalatok által ki nem termelt területeket elsősorban termelő- szövetkezetek és földműves- szövetkezetek, valamint a termelői társulások kapják meg, természetbeni részesedésért történő nádkiternielésre.

Q A földművelésügyi mi-** niszter tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növényvédőállomások, illetőleg a gépállomások gépparkjából — még a folyó évben univer- zál traktorokat (Zetor) és pótkocsikat vásárolhassanak.

1957-től kezdődően az éves népgazdasági tervekben kell biztosítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére az univerzál traktorokat és a hozzávaló pótkocsikat. A traktorokhoz biztosítani kell az üzemanyagot és az alkatrészeket.

A vételárat az átvételnél történő műszaki felértékelés alapján, a használhatósági fok és a termelőszövetkezetekre érvényes új beszerzési ár alapján kell megállapítani.

A közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alapszabályszerűen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok 1956. évi tervben előirányzott meny- nyiségen felül további 150 új tehergépkocsit vásárolhassanak.

Az univerzál traktorokat és ! tehergépkocsikat azoknak a ter- j melószövetkezeteknek kell jut- : tatni, amelyek azt saját erejükből vásárolják meg.

I íj A mezőgazdasági ter- melőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a tehergépkocsival történő áru- szállításnál minden vonatkozás- i ban az állami vállalatokkal és a íöldművesszövetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek. Tehát I saját tehergépkocsijaikkal ötven kilométeres körzetben áruszállí- ; tást minden korlátozás nélkül i végezhetnek. A termelőszövetke- ' zetek állandó piaci elárusítóhelyükre — bármely városba — távolságra tekintet nélkül szállíthatják saját termelvériyeiket, valamint tagjaik háztáji gazdaságainak és más termelőszövetkezeteknek termelvényeit nyers, vagy feldolgozott állapotban. Más termelőszövetkezetek részére történő szállításoknál a gépkocsi csak TEFU-menetlevéllcl közlekedhet és az érvényben lévő TEFU-díjtételeket kell alkalmazni. Ezenfelül az év bármely szakában körzethatár korlátozás nélkül szállíthatnak primőrárukat, gyorsan romló termékeket, valaihint hízott állatokat.

A fentiekben nem említett, elengedhetetlenül sürgős esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport elnökének írásbeli igazolása alapján a termelő- szövetkezetek a körzethatáron túl is végezhetnek teherszállítást az altalános közlekedési szabályok megtartásával.

11 A mezőgazdasági tennélö- ‘szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok árutermelésének növelését a közös értékesítés előnyösebbé tételével az alábbiak szerint kell elősegíteni.

a) Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek jóminőségű saját termelésű boraikat és gyümölcspálinka termékeiket palackozhassák s abban az esetben, ha a márkázási előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkal ellássák és forgalomba hozzák. A Minisztertanács engedélyezi, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar közvetlenül a termelőszövetkezettől is vásárolhas- stm bort. A belkereskedelmi miniszter és a SZÜVOSZ igazgatóságának elnöke erre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket

tegye meg. A termelői borkimérés! engedélyek kiadásét a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottsága kereskedelmi szak- igazgatási szerveire kell bízni. A termelőszövetkezeteknek telephelyükön poharazási engedélyt is kell adni, telephelyükön kívül a poharazási engedély csak indokolt esetben adható ki. Ezen túlmenően állami pincék használatba adásával is elő kell segíteni a térmelőszövetkezetek borértékesítő tevékenységét.

b) Meg kell engedni hogy a termelőszövetkezetek a közös és a háztáji gazdaságból származó tejnek a beadására és értékesítésre előírt mennyiségén felüli részét saját tejfeldolgozó üzemeiben feldolgozhassák, abból sajtot és vajat készíthessenek. A tejfeldolgozó üzemek kiszélesítésére a termelőszövetkezetek részére megfelelő gépeket kell rendelkezésre bocsátani.

Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek kérésükre — az évszaktól és az ipari jellegtől függetlenül — a szerződés alapján átadott tej. után 40—60 szá* zalék fölözött tejet, vagy írót és savót kapjanak visszatérítés ellenében.

A szerződött tej ellenértékének 30 százalékát a termelőszövetkezetek részére árelőlegként az előleg számlára ki lehet fizetni.

c) A belkereskedelmi miniszter a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben biztosítsa, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok 1956. oki. 1-től kezdődően a közös és a háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási értékesítési és szerződéses kötelezettségén felüli részére vonatkozóan szállítási szerződést köthessenek közvetlenül a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és üzemélelmezési vállalatokkal, valamint az üdülőkkel, a kórházakkal és az üzemi konyhákkal.

d) A termelőszövetkezetek szá- ! mára lehetővé kell tenni, hogy ! exportminőségű termékeiket a

közvetítő kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül külkereskedelmi vállalatoknak adják el, illetve velük kössenek szerződést. Az exportra kerülő cikkeket, amennyiben az előírt követelményeknek megfelelnek, a termelőszövetkezet saját márkázásával láthatja el.

e) Termelőszövetkezetek részére biztosítani kell a nagybani értékesítéssel járó előnyöket. Az élelmiszeripari, a begyűjtési, a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszterek dolgozzák ki a nagybani értékesítésnél alkalmazandó magasabb árak rendszerét. A magasabb ár megilleti a termelőszövetkezeti csoportokat és a termelői társulásokat is.

1 A begyűjtési miniszter

’ 1956. dec. 31-ig adja át

a termelőszövetkezeteknek azokat a helyi jelentőségű, kisebb raktárokat, amelyek a termelőszövetkezetek területén vannak. Amennyiben a Begyűjtési Minisztérium szervéi és a termelőszövetkezetek a raktárátadásban nem tudnak megegyezni, a vitás esetekben a begyűjtési miniszter és a földművelésügyi miniszter együttesén döntsenek.

(

Ü Az alapszabály szerint * * * gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportú}:, amennyiben gazdaságuk valamelyik ágában a mezőgazdasági termelőszövetkezetekéhez hasonló közös termelési tevékenységet alakítanak ki — a közös termelési tevékenységgel kapcsolatosan — ugyanazokra a kedvezményekre jogosultak. mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (beadás, udó, hitelfelvétel, gépállomás! munkadíj). Az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportoknak közös tevékenységük előmozdítása érdeké- . ben ugyancsak még kell enged- ! ni segéd-, és feldolgozó üzemek I létesítését saját közös termelvc- I nyeik, illetőleg tagjaik termel- I vényeinek feldolgozására.

"1 A A termelőszövetkezetek • 1955. okt. 31-én fennálló közép- és hosszúlejáratú hiteltartozását a következők szerint kell rendezni:

a) A termelőszövetkezetek hi-j telállományát egységesen évi egy százalékos kamatozású, 25 éves hitellé kell átalakítani.

E hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy a termelőszövetkezetek hitelállományuknak évenként mintegy 4 száza* lékát fizessék vissza.

b) 1955. november 1. után folyósított és folyósításra kerülő beruházási hiteleket egységesen 1 százalékos kamat mellett kell folyósítani. A folyósításra kerülő hitelek lejáratát az amortizáció és a termelőszövetkezetek teherbíró képességének messzemenő figyelembevételével kell megállapítani az alábbiak szerint: I. épületek, építmények,

telkesítés, talajjavítás 20—35 év, H. Gépek, berendezések, felszerelések, igás- és tenyész-állatok, új termelőszövetkezetek részére alapítási hitel 5—15 év.

Az I. pontban felsorolt hiteleit lejáratát a Magyar Nemzeti Bank úgy állapítsa meg, hogy á visszafizetés általában a negyedik évben, a II. pontban szereplő hiteleknél pedig a második évben kezdődjék. Az egyéb célokra folyósított hitelek visszafizetési feltételeit a Magyar Nemzett Bank a Földművelésügyi Minisztériummal együtt állapítsa meg.

c) Annak a termelőszövetkezetnek, amely a felvett hiteleket a Magyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás szerinti lejáratnál korábban fizeti vissza és az állam iránti egyéb természetbeni és pénzbeli kötelezettségéit teljesíti, kedvezményképpen a fennmaradt hitelállományt az eredetileg esedékessé vált hitelen felül visszafizetett összeg 25 százalékának megfelelő további összeggel kell csökkenteni.

d) Termelőszövetkezetek eladósodásának megakadályozása érdekében az egyes termelőszövetkezeteknek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési hányada nem haladja meg a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzben! részesedés 15 százalékát. Ennek módozatait a Magyar Nemzeti Bank elnöke a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza. A Magyar Nemzeti Bank kivételesen indokolt esetben ettől eltérhet. A folyósítható hitel összegének megállapításánál a termelőszövetkezet saját erőből történő új beruházásait is figyelembe kell venni.

e) A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tartalékszámlán levő összeget a termelőszövetkezet kérelmére üzemviteli célra is kiadhatja abban az, esetben, ha a beruházási hitelek esedékes részletének visszafizetése égyéBként biztosítva van.

f) A Minisztertanács felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza a termelőszövetkezetei: hitelellátásának rendszeréi,

1 a termelőszövetkezetek-L,J' új gyümölcsös telepítéseinek gépi forgatással történő talajelőkészítését 1956. szeptember l-lől kezdődően vissza nem térítendő állami támogatásból kell biztosítani. A vissza nem térítendő állami támogatás igéhy- bevètelëilêk feltételei megegyeznek az új szőlőtelepítések alá történő gépi forgatás féltételeivel.

I fa a Minisztertanács köte- lezi az illetékes minisztereket arra, hogy a termelőszövetkezetek által a szerződéses kötelezettségeik teljesítésére átadandó termények és termékek ellenértékének 30—40 százalékát a felügyeletük alá tartozó szervek és vállalatok árelőleg címén a Magyar Nemzeti Banknál vezetett előlegszámlára átutalják. Ebbe az összegbe a termelési

I (Folytatás a 4. oldalon)