Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

t A Népújság szakszervezeti rovata A Kecskeméti Erőműben A DOLGOZÓ NŐK HELYZETÉRŐL Az ÉDOSZ területi bizottsága augusztus 28-i ülésén öt üzemet vizsgálva — Kinizsi Konzerv­gyár, Alföldi Konzervgyár, Kis­kunfélegyházi Vágóhíd Vállalat, Kecskeméti Villany- és Gőzma­lom — megvitatta, milyen is a dolgozó nők helyzete. A beszámoló igen érdekes és sokrétű problémákat tárgyal. Valóban, a dolgozó nőket érintő kérdéseket tárt a kollektíva elé. Ezek között kell megemlíteni azt a fontos tényt, hogy ebben az öt üzemben a munkavédelmi havi szemlék jegyzőkönyvében feltárt hiányosságok kijavításá­nak-eredménye az, hogy az asz- szonyok és lányok nyugodtan végezhetik termelő munkájukat. Megemlíti a beszámoló, hogy a Kinizsi Konzervgyár igazgatója jutalmat ad annak az üzemrész vezetőjének, aki legjobb munkát végzi a balesetek megelőzése te­rén. Megtudjuk a beszámolóból azt is, hogy röviddel ezelőtt gond volt a gyermekes anyáknál, ho­va tegyék gyermekeiket, amíg dolgoznak. Az üzemi bizottságok javaslatára, az asszonyok kérel­mére a két nagy konzervgyárban meghosszabbították a bölcsőde nyitvatartási idejét. Azok az édesanyák, akik ál­dott állapotban vannak, vagy betegek, könnyebb beosztást kapnak a gyárakban. A Kinizsi­ben például címkeragasztással bízzák meg őket. Tág teret szentel a beszámoló az egészségügyi helyzet tárgya­lásának is. Sajnos, itt már rosz- szabb a helyzet. Az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyárban igen ki­csi az öltöző, 200 fogas hiány­zik, a fürdőben lévő hat tus igen kevés, abból is kettő rossz. A Kinizsi Konzervgyárban előadó­dik olyan eset is, hogy víz nincs a fürdéshez. Ennek kiküszöbö­lésére új kutat állítottak be. Néhány helyen, így a Kinizsi­ben, nem veszik figyelembe azt, hogy a törvény csak 20 kilo- gramnyi súlyt enged emóíni a nőknek. A készáruraktárban az asszonyok, lányok 40 kilogram­mos ládát cipelnek. Hasonló je­lenségek tapasztalhatók az Al­földi Kecskeméti Konzervgyár­ban is. Megtudjuk a beszámolóból azt is, hogy az állásidőket —, me­lyek nem a dolgozók hibájából adódnak — nem fizetik ki a vál­lalatoknál. A vita és hozzászólások alap­ján formálta meg a területi bi­zottság kollektívája a határoza­tot, melyet az illetékeseknek el­juttatnak. FELHÍVÁS a régi SZAKSZERVEZETI TAGOKHOZ A Közalkalmazottak Szakszer­vezete Bács-Kiskun megyei Te­rületi Bizottsága felkéri azokat a szakszervezeti tagokat, akik 1945. előtti időben léptek a szak- szervezetbe és jelenleg is a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­hez tartozó hivatalban dolgoz­nak, vagy onnan mentek nyug­díjba és tagságuk kezdetét hiva­talosan igazolni tudják, jelent­kezzenek a területi bizottságnál — Kecskemét, Rákóczi út 1. I. emelet 5. — nyilvántartásbavé- tel végett. MEGJUTALMAZTAK A LEGJOBB ÜB ELNÖKÖKET Az ÉDOSZ területi bizottsága az alábbi ÜB-elnökök jutalma­zása mellett döntött: Lakos Ist­vánt, a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat ÜB-elnökét, Szécsi Fe­renc né t, a Kiskunhalasi Sertés- tenyésztő és Hizlaló Vállalat SzB-elnökét, Gáspár Sándor elv­társat. a Borforgalmi Vállalat UB-elnökét és Sztrecskó Esztert, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat UB-elnökét 150—200 fo­rintos vásárlási utalványban ré­szesítette. Hány ezer esztendővel ezelőtt történt is, hogy farkasbőrbe bújt emberősünk szorongó félelem­mel és a számára kiismerhetet­len Természet csodálatos tiszte­letével borult térdre a messzi fellegekből földre csapódó vil­lám előtt? Mennyi ideje? Csak találgatni lehet. De sok-sok ezer év elteltével az Ősember egy kései ivadéka sötét kis labora­tóriumában egy pirosasszürke ru­dacskából elővarázsolta a Ter­mészet egyik kézzelfogható má­sát. És azóta az emberiség foly­ton azon fáradozik, hogy minél többet kapjon vissza a nagy titokból. Mikor kigyulladt az első vil­lamosfény, a szemtanú-ember ugyanazt a borzongást érezte, mint pár ezer éve kóborló előde. És ma már meg sem tudnánk lenni a mesterséges villám, az elektromosság nélkül. • Ha az újságíró hű akar lenni önmagához, mindezeket leírja, mert mindezeket érezte, végig­gondolta, mielőtt belépett volna a kecskeméti — mondjuk így — villámgyárba. Ez az üzem nem önálló: szerves tagja egy orszá­gos villamosenergiahálózatnak. A maga kis, de mégis jelentős teljesítményével segíti a mátra- vidékí és a sztálinvárosi centrá- lékat. A Szegedi Központi Igazgató­ság üzemrészei és ezen belül a Kecskeméti Erőmű is — az első negyedévi jó munkájuk ered­ményeként elnyerték a SZOT és a Minisztertanács vándorzász­laját, illetve — immáron ötöd­ször — az élüzem címet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ho­gyan segítette mindezt elő a Kecskeméti Erőmű? Megkér­deztük Futó Tibor elvtársat, az Erőmű vezetőjét, válaszoljon kérdésünkre. — Erőművünk legfőbb érde­me, hogy sikerült megvalósíta­nunk, és talán rendszeresí­tenünk is a kellő energiameg­Réstromhita zengjen...! r^^ennekeícnek-fiTTQ^^r Befejeződött a nagy nyári rejtvényverseny Tanévnyitó Egyik szemünk sír, másik meg kacag... Borús időben süthet így talán reményt sugárzó, áldott fényszalag, s/ökdelve át a felhők zord falán ... Feledni szép nyárt oly nehéz! Erdők meghitt csendjét, a tábort, s vén hegyet! Sok drága emlék már szivünkbe nőtt! A naplementék esti tó lelett... Búcsúnk úgy fáj a nyártól, s lám a szív örülni is tud! Másik szem neveti Az új tanév ma ismét harcba hív, munkára, dalra! örvendj hát sereg! Kedves Pajtások! Végére értünk a nagy nyári rejtvény­versenynek, melyet oly nagy szorgalommal és oly nagy íelkiismeret- tel küzdöttünk végig. A poritszámok alap­ján következő a rang­sorolás: Varga Jóska 25, Pó­lyák Kati 24, Tóth Jan­csi 24, Tóth Anni 22, Ulrich Kati 22, Lakos­testvérek 17, Hajdú Kornél 15, Kerekes Hona 14, Bállá Marika 14, Morék Feri 13, Békési Vince 12, Ma­darász-testvérpár 5, Zalaréti Margit A pont­tal vett részt a ver­senyben. Az értéktárgyak odc- itélését a szerkesztő­ség a következőképp végezte: A verseny el­ső négy helyezettjét,— Varga Jóskát, Pólyák Katit, Tóth Jancsit és Tóth Annit — a ver­senyben elért ered­ményeik alapján tárgy- jutalmakban részesí­tettük. A főnyereményt, egy értékes töltőtollat Var­ga Jóska nyerte. A második díjat, egy aktatáskát Pólyák Kati és Tóth Jancsi között sorsolással Pólyák Kati nyerte. így a harmadik díj, egy körzőkészlet Tóth Jancsit illeti, a negyedik díjat pedig, azaz tizenkét darab színesceruzát ismét két pajtás között kellett sorsolni, mégpedig Ul­rich Kati és Tóth An­ni között. A szerencse Tóth Anninak kedve­zett, így tehát ő nyerte Fazekas Tiborc: a negyedik díjat. A verseny további részvevői között sor­solás útján könyvju­talmakat osztunk. A szerencsekerékből a következő pajtások ne­veit húztuk, illetve az alábbi pajtások nyer- tek^-köny veket: Balta Marika. Hajdú Kor­nél, Lakos-testvérek, Ulrich Kati és Buda­vári Zsuzsánna, A nyereményeket a kecskeméti pajtások személyesen is átvehe­tik a Népújság Szer­kesztőségében, a vi­déki pajtásoknak pos­tán küldjük el nyere­ményeiket. A boltjog nyertesek­nek gratulálunk! Nagy az őri Mostanában volt a falusi dolgozók ötödik szpartakiádja Budapesten, a Népstadionban. A csátaljai úttörők Nagy Erzsikét küldték el erre az országos ver­senyre. A 16 éves Erzsiké nem is vallott szégyent az or­szág előtt, inkább dicsőséget szerzett, mert a gránátdobásban is, meg a magasugrásban is első helyen végzett. De nemcsak az úttörők, hanem az egész Csálalja büszke a lányára, hiszen a falusi sportolók háromnapos verse­nyén 19 megye legjobbjai mér­ték össze erejüket. Nagy Erzsi két győzelemmel is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az esztendő­ben a Bács-Kiskun megyeiek hozták haza a győzelmi serle­get. Naav Erzsire nemcsak a int Csátalján faluja, de a megyéje is méltán lehet büszke. Mondogatja is a kislány ismerőseinek, hogy ér­demes volt szorgalmasan edze- nie úttörőkorában, mert így szerzett nagy elismerést nemcsak a falujának és megyéjének, hanem az országnak is. 90 éves az Allatkerí Bizonyára sokan voltatok már Pesten jártatokban az Állatkert­ben. Ugye láttátok a félelmetes bengáli tigrist, amelyet Elő-In- diából hozlak, megcsodáltátok a Dél-Amerikából származó pu­mát, az Ausztráliából érkezett dingúkutyákat és a többi csodás állatokat. Majd, lia újabban Pesten jártok, nézzétek meg a kis vízilovat, nemrég született. nagyon kedves kis állat. Ha majd ott járkáltok az állatok között, ne felejtsetek el arra gondolni, hogy 90 évvel ezelőtt éppen augusztusban dédszüleink alapították ezt a csodálatos szép Állatkertet és nekik köszönhet­jük ezt a sok látnivalót, ami itt elébünk tárul, ha Budapesten járunk. Nevessünk is egy kicsit HOL VAN NÁPOLY? A hatodik osztályban történt földrajzórán: Tanár: Hol van Nápoly? Pista: A Vezúv mellett. Tanár: És a Vezúv hói van' Pista: Nápoly mellett. Tanár: Hói van mind a kcUö? Pista: Egymás mellett: takarítást. Mindezt kiváló fű­tőinknek. Szokolai Sándornak, Tóth Pálnak, Orbán Lajosnak és többi dolgozóinknak köszönhet­jük. Kellő szénadagolással elér­ték, hogy a salak 18 százalékos széntartalmát sikerült 12 szá­zalékra csökkenteni. Kézzelfog­ható számadatokkal ez azt je­lenti, hogy városunkban 1000 család egy havi fogyasztását tudjuk ezáltal fedezni. Megkérjük Futó elvtársat, ve­zessen le minket a »boszorkány- terembe«. Hatalmas kazántestek, olajtól fénylő turbinák, dinamók fogadnak, A vezérlő falon mé­rőműszerek, piros, zöld jelző­lámpák, irányító kerekek. — Ha ezt a kis kereket balra forgatom — magyarázza Futó elvtárs — kialszik Kecskeméten a fény. — És annak okát is itt kell ke­resnünk, hogy egyes városré­szekben esténként nem ég a vil» lány? — Nem, ez nem ránk tartozik. A Villamosmüveknek a feladata a városi hálózat karbantartása, igy hát ez nem tartozik ránk, Mi a szükséges energiám ennyi» séget a nap minden órájában, minden percében rendelkezésé­re bocsátjuk a városnak. Persze még vannak hibák, amit ki sze­retnénk javítani, így például még elég sokba kerül egy kilo­watt áram. De remélem, ezt hamarosan meg tudjuk oldani és nem lesz számottevőbben drágább a kecskeméti áramt mint például a budapesti. Délelőtt 11 óra van, az üzem teljes kapacitással dolgozik. Za­katolnak a gépek, süvít a gőzf percenként cseng a telefon. A villany — civilizáció, és a Kecskeméti Erőmű olajosruhás dolgozói vigyáznák erre a civi­lizációra. , lS bf«'! Technikai mozaikok a nagyvilágból ÓRARUGÖS BOROTVA Egy svájci gyár a villamoshá­lózattól távol tartózkodó férfiak számára olyan borotvakészülé­ket gyártott, amelynek testébe kis villamosmotor helyett rugós szerkezetet építettek be. A rugó hozza működésbe a levehető fej­ben lévő körkést. A borotvafej­ben két kés van: a külső, amely mozdulatlan és tulajdonképpen nem más, mint egy nyílásokkal ellátott vékony acéllap, s be­lülről hozzáilleszkedik a három­fogú forgó kés. Az egész mechanizmus mű­anyagtokban van. A tok egyik oldalán található a borotvafej a késekkel. A másik oldalon pedig a rugó felhúzására szolgáló kulcs. A tokból két gomb áll ki, a vörös gomb megnyomása után elindul a kés, s ha meg akar­ják állítani, úgy a fekete gom­bot kell megnyomni. Egy teljes felhúzással három percen át lehet biztosítani a kés forgását. ELEKTROMÁGNESES KAPCSOLÁSÚ MOTORKERÉKPÁR Egy nyugatnémetországi gyár elkészítette a 200 köbcentiméte­res Viktoria-Swing motorkerék­párt, melynek elektromágneses kapcsolása van. A sebességvál­tás gombnyomással történik, se fogantyút, sem lábpedált nem kell kezelni. MÜHELYTAKARÍTÓ GÉP Rendkívül fáradságos munka takarítani a gépműhelyekben, ahol az olajjal átitatott por lera­kódik a padlózatra. Ezt a műve­letet mostanáig kézzel végezték. A novekt-amatörézki gépgyár la­katosa eredeti berendezést szer­kesztett a műhelyek takarításá­ra. Ez a sajátságos gép maga mozog az üzemcsarnokban és közben forgó marókhoz hasonló szerszámok segítségével leszedi a padlózatról az olajos porrete- get és külön ládákba gyűjti ösz- sze. A kramatorszki gyár vala­mennyi műhelye számára most készítik el ezeket a takarító gé­peket, melyek ötven munkást fognak helyettesíteni. DIESELMOTOROS SZEMÉLYAUTÓ A nyugatnémetországi Merce­des Benz gyár újtipusú személy­autót hozott forgalomba, amely­nek 42 lóerős, négyhengeres Diesel-motorja van. A négyajtós kocsiban, a veze­tőt beleértve, hat ember fér el. Maximális sebessége óránként 120 kilométer, 100 kilométeren 6,3 liter üzemanyagot fogyaszt. A kocsi súlya 1200 kilogramm, 56 literes üzemanyagtartálya és tá­gas poggyásztartója van. A »KIÉGETETT MINTÁJÚ« BÁRSONY Mindenki megcsodálja a bár­sonyszövetek szép mintáit, de azt kevesen tudják, hogy meny­nyi munkába kerül elkészítésük és milyen bonyolult bolyhozó szövőgépek kellenek hozzá. A Scserbakov textilkombinát szak­emberei és a selyemipari kuta­tóintézet munkatársai kikísérle- tezték és bevezették a mintás bársony készítésének eredeti új módszerét, amelyet »kiegetés- nek« neveztek el. Az eljárás azon alapul, hogy a természetes és a műselyem más-másképpen reagál a savak hatására. Az el­járás lényege a következő: sima bársonyt készítenek természetes selyemszövet vázon, amelyre1 műselyemből bolyhos fedőréteg kerül. Ezután az anyagra sablo­nok segítségével rányomják sű­rített kénsavból a mintát, majd az anyagot szárítószekrényekben hevítik, s közben a kénsavval borított helyeken a műselyem »lemaródik«, de a természetes selyemből készült szövetváz sér­tetlen marad. A »kiégetés« után az anyagot mossák és az eddigi eljárással kikészítik. PORMENTESEN MÜKÖDÖ FÜRÖKALAPÄCS A bányászok egészségére igen káros hatást gyakorolt az a por, amely a robbantólyukak fúrá­sánál keletkezik. Általában a por eltávolítása a bányákból, fontos probléma, amely elősegíti a munkatermelékenység fokozá­sát. A kérdést eredményesen megoldották Csehszlovákiában, az osztravai szénbányászati ku­tatóintézet munkatársai, akik megszerkesztették a BV-1 típusú fúrókalapácsot. A fúrőszerszám belsejében a hossztengely men­tén furat húzódik végig és a munka közben azon át szívják el a port, amelyet gumitömlőn keresztül különleges szűrőberen­dezésbe juttatnak. Üreges szer­számmal ellátott új fúfőkalapáes percenként 200 ütéssel többet mér á kőzetre, mint az eddigi' gépek. GUMI UTAK Mint köztudomású, útburko» latnak rendszerint betont, asz» faltot, követ, vagy homokot hasz­nálnak. Nemrégiben érdekes közlemény jelent meg arról, hogy az Egyesült Államokban 50 és Angliában 60 utat gumi­val burkoltak. A gumi gyakor­lati alkalmazására az eredmé­nyes laboratóriumi vizsgálatok után került sor, amelyek azt mu­tatták, hogy a nyers gumi és a bitumen keveréke jól bírja a hőmérsékletingadozásokat, nem repedezik és a közönséges asz­faltnál kevésbé koptatja az autóabroncsokat. FÉRFI MUNKAERŐT (segédmunkást) Budapest területére 18 éven felül, j — villamos vágányépítési , munkára — felveszünk. ! Dolgozóinknak munkára- j hát, bakancsot, kedvezmé- { nyes üzemi étkezést, ingye- : nes villamosutazási igazol- ! vanyt. a vidékieknek mun- • kasszállást, a családfenn­tartóknak napi 6 forint kü- i lönélési pótlékot biztosí­tunk. Jelentkezés: A Fő­városi Vasútépítő Vállalat központjában; Budapest, VII, Akácfa u. 15, IV. era. 40új szoba. 700 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom