Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

A Népújság mezőgazdasági szaktanácsadója A biológiai védekezésről À szabad természetben a kártevők ritkán szaporodnak el oly tömegben, hogy csapást je­lentenének egy-egy vidékre (például sáskajárások). Ml en­nek az oka? Minden élő szervezetnek meg­vannak a maga ellenségei, pa­razitái. Ai életközösség egyen­súly, amely természetes viszo­nyok között mindig fennáll, megakadályozza egyes élőlények mértéktelen túlszaporodását. A mesterséges, tisztaállományú kultúráinkban azonban a ter­mészettől elütő viszonyok kö­zött minden lehetőség megvan arra, hogy a kártevők tömege­sen elszaporodjanak és a rajtuk élő paraziták kigyérüljenek. A biológiai védekezés alap- gondolata, hogy a kártevőket a rajtuk, vagy belőlük élősködő más parazita rovarokkal, emlő­sökkel és rovarirtó madarakkal pusztítsuk ki. Ezeket a parazi­ta, vagy ragadozó életmódot folytató élőlényeket vagy a ha­za hasznos élővilágából válo­gatjuk ki, vagy külföldről hoz­zuk be és telepítjük le. A véde­kezés céljaira az egyes parazi­tákból tömegtenyészeteket kell létesíteni és a fertőzési gócokra elterjeszteni. így terjesztették el nálunk 1926-ban az Olaszország­ból behozott vértetűíürkészt, amellyel az akkor csapásszerű cértetűkárt teljesen vissza lehe­tett szorítani. Ahhoz, hogy egy kártevővel szemben a biológiai védekezés általában hatásos le­gyen, a következő körülmé­nyekre van szükség: 1. legyenek az illető kártevőnek természe­tes ellenségei, 2. kedvezőek le­gyenek az éghajlati viszonyok a paraziták tömeges elszaporodá­sához, 3. a paraziták fejlődése essék egybe a gazdáéval, 4. a pa­raziták gyorsabban szaporodja­nak, mint a gazdái. \ Sokszor az idegenből 'behur­colt kártevőnek nincsenek meg a természetes hazai parazitái. Ilyenkor vagy idegenből, az il­lető kártevő származási terüle­téről hozzuk be a parazitákat, vagy megkíséreljük a vele ro­kon valamelyik hazai kártévő parazitát ránevelni az új gazdá­ra. Az amerikai fehér szövőlep­ke ellen például a közönség „s gyapjaspille parazitáit (fűrkész- legyeket), a koloradó burgonya­bogár ellen a hazai rablópolos­kát próbáljuk felhasználni. Hasznosnak mondott parazita rovar a hétpettyes katicabogár, amely i kifejlett állapotban és lárvaként is rengeteg levéltetűt pusztít. Ugyancsak levéltetvek- ből élnek a íátyolkák, a lebegő- legyek lárvái. Nagyon sok hasz­not hajtanak, főképp a talajlakó kártevők lárváinak és bábjainak elpusztításával a bábrablók és egyes futrinkák. A legtöbb parazita rovarfaj a fűrkészdarazsak és fűrkészle- gyek családjából kerül ki. A rablólegyek, poloskák, egyes szitakötők szintén a hasznos ro­varok csoportjába tartoznak. Ezeknek a rovaroknak az a sa­játossága, hogy tojásaikat egy másik rovar tojásába, lárvájába, bábjába rakják le s az azokból fejlődő lárvák a rovar említett alakjainak valamelyikébe élik le életüket. Ezzel a gazdaállat fej­lődését gátolják, illetve meg­szüntetik. A rovarokkal rokon pókfélék közül is több hasznos van. A biológiai védekezés terén jelentős segítőtársa az ember­nek a gerinces állatvilág, első­sorban a hasznos békák, gyikok, madarak és emlősök. A hasznos állatok védelméről szóló tör­vénycikk az alábbi állatfajokra terjeszkedik ki: 1. Emlősök: de­nevérek, vakond, cickányok (kivéve a vízicickényt) és a sün: 2. Madarak: baglyok, barázda- billgető, búbusbanka, búbospa­csirta, csíz, cinegék, harkályok, [ fülemülék, fecskék, pásztorma­dár, pinty, poszáta, feketérigó, sárgabillegető, sármány, pirók, zöldike, vörösbegy, légykapó, stb. Aki a védelemben részesí­tendő állatokat megfogja, lép- recsalja, megöli, kihágást kö­vet el. A biológiai védekezés hatható­san segít a kártevők elleni harc­ban. Legyünk figyelmesebbek a természetben és ezeket a hasz­nos állatokat ne pusztítsuk, in­kába tegyünk meg mindent ked­vező életfeltételeik biztosításá­ra. Sz. J., Báes-Kiskun megyei Növény­védő Állomás í » autómodell A chikágói autókiállításon új autómodellt mutattak be. Érde­kessége, hogy a működéshez szükséges energiát a nap szol­gáltatja. A »Napmobil«-t elek­tromotor hajtja, amelyet tizen­két fotocella lát el árammal. Kereken két hónap választ el a melbournei XVI. Nyári Olim­piai Játékok ünnepélyes meg­nyitójától. Még két hónap és a távoli szigetország déli városá­ban megkezdődnek a minden idők legnagyobbjának ígérkező olimpia versenyei, Négy évvel ezelőtt, 1952. jú­liusában Helsinkiben adtak egy­másnak találkozót a világ min­den sarkából összesereglett ver­senyzők. A világ 5870 legki­válóbb sportolója vett részt a finn fővárosban és annak kör­nyékén megrendezett versenye­ken. Most a melbournei olimpia küszöbén Mező Ferenc dr., az 1928-as amszterdami szellemi olimpia bajnoka, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tag­ja, a következőképpen emléke­zett vissza a helsinki olimpiára, egy külföldi újságírónak adott nyilatkozatában : — Fél évszázadot töltöttem el eddig a sportban — mondotta —, de a legnagyobb élmény szá­momra a helsinki olimpia volt. Az a meghitt barátság, arneiv ezt a nagy versenyt jellemezte és az a szeretet, az egymás iránti Hordozható gumiépületek Mint ismeretes, az amerikai fegyveres erőknek számos tá­maszpontjuk van messze északi vidékeken. A csapatok és kü­lönböző készülékek elhelyezésé­re hordozható gumiházakat gyártanak, amelyek a felfújható gumicsónakok elve alapján ké­szülnek. Egy-egy ház tulajdonképpen nem más, mint számtalan csöves ívből összeállított boltozat. A homlokfalak szintén óriási »gu­mimatracok«, rajtuk ajtó és ab­laknyílásokkal. A falak és a gu­miboltozat két gumirétegből és egy 45 cm vastag légrétegböl ál­lanak, s így jó hőszigetelők. A felfújt gumiházak annyira merevek és szilárdak, hogy a legnagyobb szélvihart is kiáll­ják és 24 tonna hóteher sem ros- kasztja őket össze. Egy-egy gu­miházat két óra alatt állítanak össze. megbecsülés, amely itt megmu­tatkozott, méltán avatta a hel­sinki olimpiát a béke olimpiájá­vá. Helsinkiben 186 atlétikai olimpiai csúcs dőlt meg s a világ sportja újabb rohamléptekkel halad előre. Melbourne minden bizonnyal méltó folytatója lesz i Helsinkinek, s újabb bizonysága ! az olimpiai eszmének.., Szerte a világon nagyban foly­nak az előkészületek az olimpiá­ra. Egymást érik a különböző olimpiai válogató versenyek, nem egy sportágban nemzetközi ta­lálkozók szolgálják az előkészí­tést. A nagy távolság miatt két­ségtelen, hogy Európából, no meg a többi földrészről is kevesebb sportoló utazik az olimpiára, mint legutóbb. Az is igaz viszont, j hogy a válogatók nagyon meg­fontolják, kit küldjenek ki Mel- bournebe, és ez máris szinte biz­tosítéka annak, hogy sportágan­ként csakis a legjobbak, a büsz­ke olimpiai bajnoki címre leg­esélyesebbek állanak majd rajt- I hoz. így minden remény megvan arra, hogy a világ legjobbjainak vetélkedése kiváló eredmények­kel fémjelzi majd a melbournei olimpiát. Szorgos előkészületek folynak! Melbourneben is. A vendéglátók}' igyekeznek a pályákat, stadionom kát a legkifogástalanabb állapot-* ba hozni, hogy emiatt ne érhes-n se őket kifogás. A melbourneil olimpiai szervezőbizottság elké­szítette már és jóváhagyta az: olimpiai játékok színhelyének!' térképét. A versenyeket a követ­kező helyeken bonyolítják le: A megnyitó ünnepséget, a zá» róünnepélyt, az atlétikai ver» senyt, labdarúgó-tornát, a gyep­labdát az olimpiai stadionban? rendezik. A kerékpár az olim­piai parkban és országúton ke-« rül lebonyolításra, a kosárlabda és a torna a jégstadionban, a ví­vás a St Hilda városházában, az öttusa az oaklandi vadászklub» ban, a vitorlázás a Port Philip- öbölben, a súlyemelés, a birkó­zás a kiállítási csarnokban, a céllövészet a repülőtisztek klub­jában, az ökölvívás a nyugat- melbournei stadionban, az úszás az olimpiai parkban. Mellékelt térképünkön jól lát­ható az olimpiai versenyek szín­helye: a szám szerinti magya­rázat a következő: ŐSZ Pereg a napfény, pereg a levél, Hajlik a vessző, hajlik az ág, pereg az eső a nyárfa hegyén, pereg a virág, mily szomorú szemünkre hullva az őszi ború. Csobban a forrás, csobban'a tó, tarkul a selymes, zöld takaró, tarkul a szőlő, tarkul a lomb, ballag a csorda, kong a kolomp. csattanó csókra hajlik a lány, hajlik a fűzfa, hajlik az ég, nyár heve fák közt fázva elég. Surran a szellő, surran a nyúl, méla a tájék, elkomorul, foszlik az IUat, fény se vakít, odvába surran fűből a gyík. Nagy Istók István í. Olimpiai stadion, a megnyi­tó, a záróünnepély, a labdarú­gás és a gyeplabda színhelye; 2. Olimpiai park, a pálya-kerékpár­verseny és az úszás színhelye; 1. Kiállítási Csarnok, a súlyeme­lés és a birkózás színhelye 6. Jégstadion. Itt rendezik a kosár­labda- és torna versenyt; 7. Nyu- gat-Melbourne-i Stadion, az ökölvívó-versenyek kerülnek itt lebonyolításra; 8. St. Kilda vá­rosháza. Itt lesznek a vívó-csör­ték; 8. R. A. F., a repülőtiszti klub. Itt kerül sorra a céllövé­szet; 10. A Learwouth-tavon az evezést, a kajak- és kenu-olim­piát rendezik; 13. Broad Neado- mos. Az országúti kerékpáros verseny színhelye; 14. Oaklandi Vadászklub. Itt az ötjusaverse- senyekre kerül 6or. A 3-as, 5-ös, 11-es, 12-es szá­mozású helyeken egyéb sport­ágak versenyeit rendezik meg. Belgrádi séta Belgrad : -. s Utazásunk előtt sokat emlegettük a jugoszláv fő­város nevét. Vajon tudtuk-e, hagy ez a város hét halomra épült és annyit jelent, mint fe­hér város. A rómaiak, a pári­zsiak, a budaiak is szerettek hepe-hupás területen leteleped­ni. A belgrádiak is. Ugylátszik, az ősi városalapitók a dombok tetején érezték magukat bizton­ságban. Mivel Belgrad fontos kontinentális útkereszteződés­nél fekszik, azért érthető, hogy már a kelták és a rómaiak, majd később a szerbek a hálmo- kon építették megerősített lakó­telepeiket. A hét halom közül kimagaslik az az ötven méter magas hegy, amelyen büszkén trónol a belgrádi fellegvár, a Kálimegdán. Ez olyan, mint a Gellérthegyen a Citadella. Mind­ketten évszázadokon át farkas­szemet néztek a lábuknál elte­rülő várossal... A Kálimegdán egyik várfalán állok. Jobboldalt a város, mint valami alvó szép leány, aki ál­fiában lehányta takaróját, mely bájait leplezi. Alattam két folyó hullámai mormolnak. Itt ölelke­zik össze a Száva a Dunával. A vár meredek falán Hunyadi János zúzta össze a szultán hadait. Es ki gondolná, huag ebben a várban fojtották meg a cselszövő Ciliéi Ulrikot, a Hu­nyadi-ház nagy ellenségét. A várban évszázadokon át a török pasa lakott. Vajon kinek jut eszébe, amikor az északi várfokon áll, hogy a törökök itt huzatiák nyársba a szabadsá­gukért harcoló szerbeket. A vár udvarán mulatják azt a mély kutat, amelyet a láncravert ra­bok ástak. Négyszáz lépcső visz a mélységbe. És már csak török krónikákban olvasható, hogy e kút körül gyilkolták meg Ka­ra Musztafát. A Kálimegdán minden köve a dicső szerb nép szabadságharca- nak egy-egy emléke. A vár a for­radalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság oroszta­nai. Azt mondják a belgrádiak, hogy a város falai alatt 10 mil­lió harcos van eltemetve. Mind­mind az évszázadok folyamán a szabadságért áldozta életét. Ősi és mégis fiatal város Sétálok a Kálimegdán parkjai­ban. Az egyik a világ legszebb parkjaival vetekszik. A sétá­nyok egyikén emlékeztetőül ha­dimúzeumot létesítettek, amely tulajdonképpen nem más, mint partizán-múzeum. A szabad ég alatt láthatjuk azolcat a tanko­kat, repülőgépeket, gépkocsikat, ütegeket, amelyeket a hős par­tizánok semmisítettek meg. Az egyik táblácskán olvashatjuk, hogy 1941. július 4-én kezdték meg a partizánok a harcot. 1941 nyarán a felkelők hadserege már 20 000 fő, 1952 végén már 110 000, a háború végén pedig S00 000 katona a létszám. A partizán­hadsereg lekötött 14 Hitlcr-had- osztályt cs már 1942-ben felsza­badította a megszállott terület­nek mintegy felét. Sok harcot és áldozatot láttak a Kálimegdán falai. A várost, története folyamán, negyvenszer gyújtották fel, hatszor pedig le­rombolták. A török hódoltság idején tizenhétszer cserélt gazdát. Majd minden huszonöt évben új uralkodó terpeszkedett a Ka- limegdán tróntermében. Vidéki városból két köztársaság fővárosa A vár belső udvarán megis­merkedtem egy belgrádi tanár­ral. Tőle tudtam meg, hogy Bel- gródnak 1800-ban még csak 8000 lakosa volt. Ma több, mint félmillió, és Jugoszlávia főváro­sa. Belgrad azonban nemcsak a Szövetségi Köztársaság — ez hat önálló népi köztársaságból áll, — hanem egyúttal az egyik köztársaság. Szerbia fővárosa is. Ennek a köztársaságnak központi szervei is Belgrádban vannak. De sétáljunk a városban. A város főútvonala mentén renge­teg a várakozó. Mind Tito elnök­re és Szukarnóra, Indonézia elnökére vár. Nagy napja van ma Belgrádnak. A belgrádiak egy része kiváncsi a távolkeleti ország elnökére, a másik része pedig izgul a magyar—jugoszláv labdarúgó-mérkőzés miatt. Továbbsétálok a gyönyörű bulevárdon. Be-benézek egy-egy kirakatba. Jegyzem az árakat. Az egyik műszaki bolt előtt gyorsan kiszámítom, hogy BeD grádban egy munkásnak három hónapig kell dolgozni egy ke­rékpárért. Csokoládét, kakaót,, borsot, borotvapengét, bőrárut azonban olcsóbban tud besze­rezni, mint budapesti kollegája. Sok munkással és diákkal talál­koztam. Belgrádban csaknem 400 ipari üzem van. Ezekben mintegy 100 000 munkás dolgo­zik. De diák is álcád bőven. Úgy hallottam, hogy ma már 45 000 fiatal tanul az egyetem külön­böző fakultásain. A háború előtt csak 18 000 diák volt egész Jugo­szláviában és ma már nemcsak Belgrádban van egyetem, hanem Zágrábban, Szarajevóban, Ljubl­janában és Újvidéken is. A Száva vártján már épül az új diákváros, amely Uj-Belgrád egyik nevezetessége lesz. Az idegen Belgrádban a gyö­nyörű új épületeket és a szebb­nél szebb autókat nézi. A város az utóbbi negyedszázadban épült ki. Mondhatjuk, hogy az építé­szek igen ötletesen és ízlésesen tervezték az új épületeket a ré­giek mellé. Építészeti stílusuk sok tekintetben ízlésesebb, mint a pesti skatulyaházaké. És mintha hallanám: vajon milyenek a nők? Azok is csi­nosak, de nem olyan jól öltöz­ködnek, mint pesti társaik. En­nek rögtön rájövünk a titkára. Csak a kiralcatban elhelyezett női holmik árát kell tanulmá­nyozni. Gyönyörűek ezek a kellékek, szövetek, de még elég drágák. Láttam télikabátszöve- tet (krombit) — méterjét 1000 forintért. Persze van olcsóbb is. A belgrádiak azonban tudják, hogy a feszült namzetleözi hely­zet okozta több cikk nálunknál magasabb árát és országuk gazdasági nehézségeit, Ezeket egymásután felszámolják. Min­denütt az újjáépítést láthatjuk. Az újjáépítés hatalmas üteme pedig azt jelzi, hogy a jugoszláv nép történelmének ahhoz a sza­kához érkezett, amelyben már érezhetők az elmúlt nehéz munkásévek gyümölcsei. Fóti Józsd

Next

/
Oldalképek
Tartalom