Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-23 / 225. szám
A Népújság mezőgazdasági szaktanácsadója A biológiai védekezésről À szabad természetben a kártevők ritkán szaporodnak el oly tömegben, hogy csapást jelentenének egy-egy vidékre (például sáskajárások). Ml ennek az oka? Minden élő szervezetnek megvannak a maga ellenségei, parazitái. Ai életközösség egyensúly, amely természetes viszonyok között mindig fennáll, megakadályozza egyes élőlények mértéktelen túlszaporodását. A mesterséges, tisztaállományú kultúráinkban azonban a természettől elütő viszonyok között minden lehetőség megvan arra, hogy a kártevők tömegesen elszaporodjanak és a rajtuk élő paraziták kigyérüljenek. A biológiai védekezés alap- gondolata, hogy a kártevőket a rajtuk, vagy belőlük élősködő más parazita rovarokkal, emlősökkel és rovarirtó madarakkal pusztítsuk ki. Ezeket a parazita, vagy ragadozó életmódot folytató élőlényeket vagy a haza hasznos élővilágából válogatjuk ki, vagy külföldről hozzuk be és telepítjük le. A védekezés céljaira az egyes parazitákból tömegtenyészeteket kell létesíteni és a fertőzési gócokra elterjeszteni. így terjesztették el nálunk 1926-ban az Olaszországból behozott vértetűíürkészt, amellyel az akkor csapásszerű cértetűkárt teljesen vissza lehetett szorítani. Ahhoz, hogy egy kártevővel szemben a biológiai védekezés általában hatásos legyen, a következő körülményekre van szükség: 1. legyenek az illető kártevőnek természetes ellenségei, 2. kedvezőek legyenek az éghajlati viszonyok a paraziták tömeges elszaporodásához, 3. a paraziták fejlődése essék egybe a gazdáéval, 4. a paraziták gyorsabban szaporodjanak, mint a gazdái. \ Sokszor az idegenből 'behurcolt kártevőnek nincsenek meg a természetes hazai parazitái. Ilyenkor vagy idegenből, az illető kártevő származási területéről hozzuk be a parazitákat, vagy megkíséreljük a vele rokon valamelyik hazai kártévő parazitát ránevelni az új gazdára. Az amerikai fehér szövőlepke ellen például a közönség „s gyapjaspille parazitáit (fűrkész- legyeket), a koloradó burgonyabogár ellen a hazai rablópoloskát próbáljuk felhasználni. Hasznosnak mondott parazita rovar a hétpettyes katicabogár, amely i kifejlett állapotban és lárvaként is rengeteg levéltetűt pusztít. Ugyancsak levéltetvek- ből élnek a íátyolkák, a lebegő- legyek lárvái. Nagyon sok hasznot hajtanak, főképp a talajlakó kártevők lárváinak és bábjainak elpusztításával a bábrablók és egyes futrinkák. A legtöbb parazita rovarfaj a fűrkészdarazsak és fűrkészle- gyek családjából kerül ki. A rablólegyek, poloskák, egyes szitakötők szintén a hasznos rovarok csoportjába tartoznak. Ezeknek a rovaroknak az a sajátossága, hogy tojásaikat egy másik rovar tojásába, lárvájába, bábjába rakják le s az azokból fejlődő lárvák a rovar említett alakjainak valamelyikébe élik le életüket. Ezzel a gazdaállat fejlődését gátolják, illetve megszüntetik. A rovarokkal rokon pókfélék közül is több hasznos van. A biológiai védekezés terén jelentős segítőtársa az embernek a gerinces állatvilág, elsősorban a hasznos békák, gyikok, madarak és emlősök. A hasznos állatok védelméről szóló törvénycikk az alábbi állatfajokra terjeszkedik ki: 1. Emlősök: denevérek, vakond, cickányok (kivéve a vízicickényt) és a sün: 2. Madarak: baglyok, barázda- billgető, búbusbanka, búbospacsirta, csíz, cinegék, harkályok, [ fülemülék, fecskék, pásztormadár, pinty, poszáta, feketérigó, sárgabillegető, sármány, pirók, zöldike, vörösbegy, légykapó, stb. Aki a védelemben részesítendő állatokat megfogja, lép- recsalja, megöli, kihágást követ el. A biológiai védekezés hathatósan segít a kártevők elleni harcban. Legyünk figyelmesebbek a természetben és ezeket a hasznos állatokat ne pusztítsuk, inkába tegyünk meg mindent kedvező életfeltételeik biztosítására. Sz. J., Báes-Kiskun megyei Növényvédő Állomás í » autómodell A chikágói autókiállításon új autómodellt mutattak be. Érdekessége, hogy a működéshez szükséges energiát a nap szolgáltatja. A »Napmobil«-t elektromotor hajtja, amelyet tizenkét fotocella lát el árammal. Kereken két hónap választ el a melbournei XVI. Nyári Olimpiai Játékok ünnepélyes megnyitójától. Még két hónap és a távoli szigetország déli városában megkezdődnek a minden idők legnagyobbjának ígérkező olimpia versenyei, Négy évvel ezelőtt, 1952. júliusában Helsinkiben adtak egymásnak találkozót a világ minden sarkából összesereglett versenyzők. A világ 5870 legkiválóbb sportolója vett részt a finn fővárosban és annak környékén megrendezett versenyeken. Most a melbournei olimpia küszöbén Mező Ferenc dr., az 1928-as amszterdami szellemi olimpia bajnoka, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja, a következőképpen emlékezett vissza a helsinki olimpiára, egy külföldi újságírónak adott nyilatkozatában : — Fél évszázadot töltöttem el eddig a sportban — mondotta —, de a legnagyobb élmény számomra a helsinki olimpia volt. Az a meghitt barátság, arneiv ezt a nagy versenyt jellemezte és az a szeretet, az egymás iránti Hordozható gumiépületek Mint ismeretes, az amerikai fegyveres erőknek számos támaszpontjuk van messze északi vidékeken. A csapatok és különböző készülékek elhelyezésére hordozható gumiházakat gyártanak, amelyek a felfújható gumicsónakok elve alapján készülnek. Egy-egy ház tulajdonképpen nem más, mint számtalan csöves ívből összeállított boltozat. A homlokfalak szintén óriási »gumimatracok«, rajtuk ajtó és ablaknyílásokkal. A falak és a gumiboltozat két gumirétegből és egy 45 cm vastag légrétegböl állanak, s így jó hőszigetelők. A felfújt gumiházak annyira merevek és szilárdak, hogy a legnagyobb szélvihart is kiállják és 24 tonna hóteher sem ros- kasztja őket össze. Egy-egy gumiházat két óra alatt állítanak össze. megbecsülés, amely itt megmutatkozott, méltán avatta a helsinki olimpiát a béke olimpiájává. Helsinkiben 186 atlétikai olimpiai csúcs dőlt meg s a világ sportja újabb rohamléptekkel halad előre. Melbourne minden bizonnyal méltó folytatója lesz i Helsinkinek, s újabb bizonysága ! az olimpiai eszmének.., Szerte a világon nagyban folynak az előkészületek az olimpiára. Egymást érik a különböző olimpiai válogató versenyek, nem egy sportágban nemzetközi találkozók szolgálják az előkészítést. A nagy távolság miatt kétségtelen, hogy Európából, no meg a többi földrészről is kevesebb sportoló utazik az olimpiára, mint legutóbb. Az is igaz viszont, j hogy a válogatók nagyon megfontolják, kit küldjenek ki Mel- bournebe, és ez máris szinte biztosítéka annak, hogy sportáganként csakis a legjobbak, a büszke olimpiai bajnoki címre legesélyesebbek állanak majd rajt- I hoz. így minden remény megvan arra, hogy a világ legjobbjainak vetélkedése kiváló eredményekkel fémjelzi majd a melbournei olimpiát. Szorgos előkészületek folynak! Melbourneben is. A vendéglátók}' igyekeznek a pályákat, stadionom kát a legkifogástalanabb állapot-* ba hozni, hogy emiatt ne érhes-n se őket kifogás. A melbourneil olimpiai szervezőbizottság elkészítette már és jóváhagyta az: olimpiai játékok színhelyének!' térképét. A versenyeket a következő helyeken bonyolítják le: A megnyitó ünnepséget, a zá» róünnepélyt, az atlétikai ver» senyt, labdarúgó-tornát, a gyeplabdát az olimpiai stadionban? rendezik. A kerékpár az olimpiai parkban és országúton ke-« rül lebonyolításra, a kosárlabda és a torna a jégstadionban, a vívás a St Hilda városházában, az öttusa az oaklandi vadászklub» ban, a vitorlázás a Port Philip- öbölben, a súlyemelés, a birkózás a kiállítási csarnokban, a céllövészet a repülőtisztek klubjában, az ökölvívás a nyugat- melbournei stadionban, az úszás az olimpiai parkban. Mellékelt térképünkön jól látható az olimpiai versenyek színhelye: a szám szerinti magyarázat a következő: ŐSZ Pereg a napfény, pereg a levél, Hajlik a vessző, hajlik az ág, pereg az eső a nyárfa hegyén, pereg a virág, mily szomorú szemünkre hullva az őszi ború. Csobban a forrás, csobban'a tó, tarkul a selymes, zöld takaró, tarkul a szőlő, tarkul a lomb, ballag a csorda, kong a kolomp. csattanó csókra hajlik a lány, hajlik a fűzfa, hajlik az ég, nyár heve fák közt fázva elég. Surran a szellő, surran a nyúl, méla a tájék, elkomorul, foszlik az IUat, fény se vakít, odvába surran fűből a gyík. Nagy Istók István í. Olimpiai stadion, a megnyitó, a záróünnepély, a labdarúgás és a gyeplabda színhelye; 2. Olimpiai park, a pálya-kerékpárverseny és az úszás színhelye; 1. Kiállítási Csarnok, a súlyemelés és a birkózás színhelye 6. Jégstadion. Itt rendezik a kosárlabda- és torna versenyt; 7. Nyu- gat-Melbourne-i Stadion, az ökölvívó-versenyek kerülnek itt lebonyolításra; 8. St. Kilda városháza. Itt lesznek a vívó-csörték; 8. R. A. F., a repülőtiszti klub. Itt kerül sorra a céllövészet; 10. A Learwouth-tavon az evezést, a kajak- és kenu-olimpiát rendezik; 13. Broad Neado- mos. Az országúti kerékpáros verseny színhelye; 14. Oaklandi Vadászklub. Itt az ötjusaverse- senyekre kerül 6or. A 3-as, 5-ös, 11-es, 12-es számozású helyeken egyéb sportágak versenyeit rendezik meg. Belgrádi séta Belgrad : -. s Utazásunk előtt sokat emlegettük a jugoszláv főváros nevét. Vajon tudtuk-e, hagy ez a város hét halomra épült és annyit jelent, mint fehér város. A rómaiak, a párizsiak, a budaiak is szerettek hepe-hupás területen letelepedni. A belgrádiak is. Ugylátszik, az ősi városalapitók a dombok tetején érezték magukat biztonságban. Mivel Belgrad fontos kontinentális útkereszteződésnél fekszik, azért érthető, hogy már a kelták és a rómaiak, majd később a szerbek a hálmo- kon építették megerősített lakótelepeiket. A hét halom közül kimagaslik az az ötven méter magas hegy, amelyen büszkén trónol a belgrádi fellegvár, a Kálimegdán. Ez olyan, mint a Gellérthegyen a Citadella. Mindketten évszázadokon át farkasszemet néztek a lábuknál elterülő várossal... A Kálimegdán egyik várfalán állok. Jobboldalt a város, mint valami alvó szép leány, aki álfiában lehányta takaróját, mely bájait leplezi. Alattam két folyó hullámai mormolnak. Itt ölelkezik össze a Száva a Dunával. A vár meredek falán Hunyadi János zúzta össze a szultán hadait. Es ki gondolná, huag ebben a várban fojtották meg a cselszövő Ciliéi Ulrikot, a Hunyadi-ház nagy ellenségét. A várban évszázadokon át a török pasa lakott. Vajon kinek jut eszébe, amikor az északi várfokon áll, hogy a törökök itt huzatiák nyársba a szabadságukért harcoló szerbeket. A vár udvarán mulatják azt a mély kutat, amelyet a láncravert rabok ástak. Négyszáz lépcső visz a mélységbe. És már csak török krónikákban olvasható, hogy e kút körül gyilkolták meg Kara Musztafát. A Kálimegdán minden köve a dicső szerb nép szabadságharca- nak egy-egy emléke. A vár a forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság orosztanai. Azt mondják a belgrádiak, hogy a város falai alatt 10 millió harcos van eltemetve. Mindmind az évszázadok folyamán a szabadságért áldozta életét. Ősi és mégis fiatal város Sétálok a Kálimegdán parkjaiban. Az egyik a világ legszebb parkjaival vetekszik. A sétányok egyikén emlékeztetőül hadimúzeumot létesítettek, amely tulajdonképpen nem más, mint partizán-múzeum. A szabad ég alatt láthatjuk azolcat a tankokat, repülőgépeket, gépkocsikat, ütegeket, amelyeket a hős partizánok semmisítettek meg. Az egyik táblácskán olvashatjuk, hogy 1941. július 4-én kezdték meg a partizánok a harcot. 1941 nyarán a felkelők hadserege már 20 000 fő, 1952 végén már 110 000, a háború végén pedig S00 000 katona a létszám. A partizánhadsereg lekötött 14 Hitlcr-had- osztályt cs már 1942-ben felszabadította a megszállott területnek mintegy felét. Sok harcot és áldozatot láttak a Kálimegdán falai. A várost, története folyamán, negyvenszer gyújtották fel, hatszor pedig lerombolták. A török hódoltság idején tizenhétszer cserélt gazdát. Majd minden huszonöt évben új uralkodó terpeszkedett a Ka- limegdán tróntermében. Vidéki városból két köztársaság fővárosa A vár belső udvarán megismerkedtem egy belgrádi tanárral. Tőle tudtam meg, hogy Bel- gródnak 1800-ban még csak 8000 lakosa volt. Ma több, mint félmillió, és Jugoszlávia fővárosa. Belgrad azonban nemcsak a Szövetségi Köztársaság — ez hat önálló népi köztársaságból áll, — hanem egyúttal az egyik köztársaság. Szerbia fővárosa is. Ennek a köztársaságnak központi szervei is Belgrádban vannak. De sétáljunk a városban. A város főútvonala mentén rengeteg a várakozó. Mind Tito elnökre és Szukarnóra, Indonézia elnökére vár. Nagy napja van ma Belgrádnak. A belgrádiak egy része kiváncsi a távolkeleti ország elnökére, a másik része pedig izgul a magyar—jugoszláv labdarúgó-mérkőzés miatt. Továbbsétálok a gyönyörű bulevárdon. Be-benézek egy-egy kirakatba. Jegyzem az árakat. Az egyik műszaki bolt előtt gyorsan kiszámítom, hogy BeD grádban egy munkásnak három hónapig kell dolgozni egy kerékpárért. Csokoládét, kakaót,, borsot, borotvapengét, bőrárut azonban olcsóbban tud beszerezni, mint budapesti kollegája. Sok munkással és diákkal találkoztam. Belgrádban csaknem 400 ipari üzem van. Ezekben mintegy 100 000 munkás dolgozik. De diák is álcád bőven. Úgy hallottam, hogy ma már 45 000 fiatal tanul az egyetem különböző fakultásain. A háború előtt csak 18 000 diák volt egész Jugoszláviában és ma már nemcsak Belgrádban van egyetem, hanem Zágrábban, Szarajevóban, Ljubljanában és Újvidéken is. A Száva vártján már épül az új diákváros, amely Uj-Belgrád egyik nevezetessége lesz. Az idegen Belgrádban a gyönyörű új épületeket és a szebbnél szebb autókat nézi. A város az utóbbi negyedszázadban épült ki. Mondhatjuk, hogy az építészek igen ötletesen és ízlésesen tervezték az új épületeket a régiek mellé. Építészeti stílusuk sok tekintetben ízlésesebb, mint a pesti skatulyaházaké. És mintha hallanám: vajon milyenek a nők? Azok is csinosak, de nem olyan jól öltözködnek, mint pesti társaik. Ennek rögtön rájövünk a titkára. Csak a kiralcatban elhelyezett női holmik árát kell tanulmányozni. Gyönyörűek ezek a kellékek, szövetek, de még elég drágák. Láttam télikabátszöve- tet (krombit) — méterjét 1000 forintért. Persze van olcsóbb is. A belgrádiak azonban tudják, hogy a feszült namzetleözi helyzet okozta több cikk nálunknál magasabb árát és országuk gazdasági nehézségeit, Ezeket egymásután felszámolják. Mindenütt az újjáépítést láthatjuk. Az újjáépítés hatalmas üteme pedig azt jelzi, hogy a jugoszláv nép történelmének ahhoz a szakához érkezett, amelyben már érezhetők az elmúlt nehéz munkásévek gyümölcsei. Fóti Józsd