Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

^Gálám az őíaaiók kL^díitirt ESTI BESZÉLGETÉS A Minisztertanács határozatáról PAPP ISTVÁN, KISKUNMA JS A. Az a dolgozó, akit terme- iési érdekből más községbe (városba) helyeznek át, Uöltözködési illetményre tarthat jogot. Ha a költözködés részben vagy egész­ben menetrend szerint közlekedő közlekedési eszközzel nem bo­nyolítható le és a dolgozó bérelt kocsit (gépkocsit) vesz igénybe, részére az igazolt költség, legfeljebb azonban kilométerenként 1,60 forint fuvarpénz megtérítendő; ha a saját személyén kívül három vagy ennél több utazási költség felszámítására jogosult családtaggal költözik át, kilométerenként legfeljebb 2,40 forint fuvarpénz számítható fel. Ezenkívül költözködési átalány is meg­illeti. Ha nem részesül családi pótlékban, 300 forint, egy-két gyermek után 600 forint, három vagy több gyermek után 900 fo­rint. Az átköltöző házastársat a költözködési átalány összegének emelkedése szempontjából figyelembe kell venni, KISS BALAZSNÉ, KECSKEMÉT. Ha a bíróság az upát köte­lezte a gyermektartási díj fizetésére, az apa köteles azt minden hónapban az Ön részére megküldeni mindaddig, amíg a gyerekek u 16. életévet be nem töltik. Abban az esetben is köteles fizetni, Ira valamelyik gyermek alkalmi munkát vállal, mert 12—14 éves u saját keresetéből nem tudja biztosítani létfenntartását. NÉMETH LÁSZLÓ, TAZUAIí, BÉKE TSZ. Azok a dolgozók, akik 1929. január 1-től 10 év biztosított munkaviszonyt igazolni tudnak, igényjogosultak a nyugdíjra. A munkában eltöltött évek között lehet megszakítás, de öt évnél hosszabb nem, mert ellen­kező esetben az öt év előtti munkaviszony elévül, vagyis a nyug­díjjogosultság megállapításakor nem vehető figyelembe. A tsz- tugok jelenleg még csak betegségük esetére biztosítottak (ingye­nes orvosi kezelést, gyógykezelést és kedvezményes áron gyógy­szert, stb.-t kapnak). KIRAUV IMRE, BAJA. Azt a dolgozót, aki mást helyettesít, az általa ténylegesén betöltött munkakörre megállapított munka­bér illeti meg, ez azonban nem lehet kevesebb, mint amennyi ere­deti munkaköre szerint megillette. Magasabb munkakörű dolgozó helyettesítése esetén részére helyettesítési díjként saját munka­bére és az általa helyettesként betöltött munkakörre megállapított munkabér közötti különbözet jár. A havi díjas dolgozót csak a helyettesítés harmincadik napjától illeti meg a helyettesítési díj. SANTA KALMAN, LAJOSMIZSE. Az első tényleges katonai szolgálatra történő bevonulás esetén, ha emiatt a szabadságot az óv folyamán már nem lehet kiadni, a szabadságnak a munkában töltött teljes hónapokra eső arányos részét meg kell váltani. A Munkatörvénykönyv értelmében, ha az évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, munkabéréből emiatt levonni nem szabad* AZ ORGOVÄNYI ALKOTMÁNY TSZ tagjainak kérdésére válaszoljuk: A részletvásárlási akcióban csak a bérből és fizetés­ből élő dolgozók vehetnek részt, tehát csak ők vásárolhatnak fize­téses kedvezményre tűzhelyet, rádiót stb.-t. A termelőszövetkezeti dolgozók csak készpénzre vásárolhatnak. Nagy tsz a félegyházi Dózsa, megyénkben a legnagyobb. Több, mint 3000 hold földjén 274 tag dolgozik közösen. A Dózsában ennyi ember életét célozza gazda- gaboá, gondtalanabbá tenni a Minisztertanács közelmúltban megjelent határozata a termelő- szövetkezetek gazdasági megerő­sítéséről. Hogyan vélekednek a határozatról egy ilyen nagy csa­ládban, mint a Dózsa és mit szándékoznak tenni, hogy e ha­tározat anyagi sikerekben mér­hető valósággá váljon? — erről beszélgettünk a közelmúlt egyik estjén Bódog József tsz-elnök- kel és Forró Ferenc agronómus- sal. Ha egy mondatban kellene tolmácsolnunk az esti beszélge­tés tanulságait, akkor azt ír­nánk, hogy a Minisztertanács határozata a íclegyházi Dózsá­ban is lehetővé tette, hogy a ve­zetők és a tagság minden utat és módot megkeressen a költsé­gek csökkentésére, a gazdasá­gosabb termelésre és a jövedel­mezőbb értékesítésre. Amiről azonban szó volt a Dózsában, az tanulságként sem fér el egy mondatban. Nézzük, hogy véle­kednek a tagok és vezetők? Mint Bódogh elvtárs mondja, náluk a helyi kezdeményezések­ben, különösen, ami az épít­kezést illeti, eddig sem volt hi- j ba. A közelmúltban másfél mii- j Hót ruháztak be saját erőből gazdaságukba. Építettek légszá- j rítót, juhhodályt, sertésfiaztatót J és mindezt fele pénzből kihoz- j ták, mintha vállalatnak adták volna. Igaz, téglaégetéssel még nem foglalkoztak, de vályogot most is vetnek. Az épületfa és szerszémla beszerzése azonban sok főfájást okozott a vezetők­nek. Jóllehet kételyeik ma sem múltak el, de örömmel olvasták és remélik, hogy a Miniszterta­nács határozata, amely a sa­Ass utolsó lendület előtt játerejű fakitermelés lehetősé­géről is intézkedik, biztosítja majd részükre a lakab- és gazda­sági építkezéseikhez szükséges faanyagot. Forró elvtárs, az agronómus úgy nyilatkozik, ha a Dózsa maga rendelkezne erőgépekkel, nem fájna a fejük. Jelenleg azonban nem kis aggódásra ad nekik okot a gépállomás maga­tartása. Hat erőgép és számos munkagép van lekötve hozzájuk egész évre — mégis úgy véle­kednek, ha a saját gépeik vé­geznék e munkákat, nem fogad­nák el azt a minőséget, amit jelenleg még kénytelenek. Meg­jegyezzük, a ml nézetünk sze­rint is furcsa, hogy egy ilyen jelentős gépparkot lekötő szo­cialista szektor, mint a Dózsa Tsz, nem kapja meg a Félegyhá­zi Gépállomástól azt a megkü­lönböztetett gondoskodást és se­gítséget, amit joggal megérde­melne a megye, területére első termelősz jvetkezete. Az egész tagság örömmel fo­gadta, hogy a Minisztertanács a közép- és hosszúlejáratú hitelek visszafizetését 25 évre tolta ki, és ezt is olyan kedvező feltéte­lekkel, ami a Dózsa Tsz-nek évente közel 300 000 forint meg­takarítást jelent. Mint mon­dották, a Minisztertanács olyan kérdésekben határozott, ami régóta fáj a tsz-eknek, s amire választ vártak. Éppen ez a ma­gyarázta. hogy nemcsak a szak­emberek, a vezetők, hanem az egyszerű tagok is nagy re­ményeket fűznek e határozat­hoz és nagy lehetőségeket lát­nak benne. Nem véletlen ezért, hogy az öröm és a bizakodás szorgalmas munkájukban tük­röződik. Az elnök megítélése szerint igen komoly jövedelemtöbbleteb fog eredményezni a Dózsa Tsz- nek a határozatnak az a pontja is, amely a saját értékesítés la- hetőségeivel, a primőráru és azt exportcikkek tekintetében pedig a közvetítő szervek kikapcsolá­sával jogot ad a tsz-nek — ma­gával a külkereskedelmi válla­lattal megegyezni, szerződni, ke­reskedni. Elmondták a vezetők, hogy a tsz tagsága örömmel vette a gép vontató- és szállító­eszközök vásárlásának lehetősé­gét is, és a napokban már a ha­tározat értelmében igénylik, hogy a Dózsa vontatót (zetort) kapjon. Remélik, fog is menni u vásár, hiszen 45 mázsa lucerna­mag után Csepel teherautó úgv is járna, de mivel számukra a zetor fontosabb, ők ezt szorgal­mazzák. És jogosan, hiszen amel­lett, hogy munkája lenne csős­tül, igen csak faragná a súlyos ezreket abból az összegből, amit eddig a gépállomásnak kell ki­fizetni minden évben. A határozat értelmében csak helyeselni lehet azt a döntést is, hogy a közeljövőben rátérnek a napi tejmennyiség rendszeres feldolgozására, mert ez és az ed­dig írtak arra engednek követ­keztetni, hogy a félegyházi Dó­zsa Tsz vezetősége minden útat és módot megkeres a Miniszter- tanácsnak a tsz-ek gazdasági megerősítéséről szóló határoza­ta értelmében, amivel gazda­gabbá, jövedelmezőbbé és ezen keresztül gondtalanabbá teheti tagjai életét. Sándor Géza TOLLAT (liba, kacsa, tyúk, pulyka sfb.) vásárolnak magas napi áron a helyi földművesszövetkezetek io9o> bök mindentől függ egy pártszervezet agitációjának sikere. Legjobban mégis az teszi eredményessé a felvilágosító munkát, lia az egyébként jól szervezett népnevelőgárda a meg­győző érvek sokaságát tudja fel­sorakoztatni a cél érdekében. Ha el tudják érni, hogy a dolgozó tömegek beszéljenek, vitatkoz­zanak arról, amit a pártszerve­zet meg akar valósítani. Császártöltésen most sokat be­szélnek, vitatkoznak a tsz-moz- galomról, a termelőszövetkeze­tekbe való belépésről. Hogy ez így vau, az a pártszervezetek jól előkészített felvilágosító munká­jának köszönhető. A császártöl­tést községi pártbizottság egy hónappal ezelőtt szervezte meg az agitációt. A községben mű­ködő termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok pártszervezetei 15—20 tagú ncp- ncvelögárdákat alakítottak. Ezután összegyüjtötiék az agitációs érveket, ami akadt bőven, hiszen a császár- töltési tsz-ek ez évben is igen jó termelési eredményeket értek el. Az egyéni parasztokénál olcsób­ban, kevesebb önköltséggel, könnyebb fizikai munkával, na­gyobb jövedelmet tudtak bizto­sítani a tagok részére. Az Új Ba­rázda Tsz-ben például Schuszter Ferenc ez évi munkaegységelő­lege 8 mázsa búza, 4 mázsa rozs, 4 mázsa árpa, 34 mázsa burgo­nya, 1930 forint készpénz. (A ga­bonának még csak 60 százalékát osztották ki.) Ezzel szemben Vár­szegi Ferenc 0 holdas gazda 518 kg búzát, 864 kg rozsot, 30 má­zsa burgonyát és 70 kiló babot takarított be. Míg Schuszter Fe­renc részesedése teljesen adó- és beadásmentes, addig a Várszegi Ferencnek a fenti jövedelméből kell rendezni az adóját és be­adását. A nagyüzemi gazdálkodás fölé­nye nem puszta szó csupán, mert a tsz-ek földjei évről évre gon­dozottabbak, s a tervszerű talaj­erőutánpótlás következtében pe­dig mind jobb termést hoznak. Szemben a kevésbé jól trágyá­zott egyéni földekkel, ahol a ter­méseredmények romlanak. À tez-ek ez évi átlagtermése: bú­zából 11,4, rozsból 8,2, árpából 14,2, zabból 8,4 mázsa, az egyé­nieké: búza 7,2, rozs 6,1, árpa 9,7, zab 6 mázsa. Míg az egyéni pa­raszt nem tud nagyobb összeget fordítani gazdasága fejlesztésére, addig a tsz-ck állandóan növelik a szövetkezeti alap értékét. Az Uj Barázda Tsz közös szövetke­zeti alapja például 1952-ben 421 ezer forint értékű volt. 1955-ig 650 000 forintra növekedett. A púrllmotleájí 0 nép­nevelők részére még sok ehhez hasonló érvet gyűjtött össze. A helyi eredményeken kívül nagy súlyt helyeznek a Miniszterta­nácsnak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében hozott határozata ismertetésére. Tudatosítják a tsz-tagok nyug­díjellátásáról szóló törvényt, a földjáradék kifizetésére hozott rendeletet, elmondják, hogy a bevitt szőlőterület után maga­sabb földjáradék jár, hogy a kö­zösbe bevitt tehén, üsző, takar­mány, koca ellenértékét a köz­gyűlés határozata értelmében a bevitelkor egy összegben ki le­het fizetni, hogy a bevitt vető­magot minden levonás nélkül természetben, vagy pénzben ki­fizetik. Ha a belépő az elmúlt 4 évben szőlőjének, gyümölcsösé­nek 20 százaléknál nagyobb te­rületen tőkepótlást, vagy újra­telepítést végzett, azt ugyancsak megtérítik. Ha szükségleteit meg­haladó háztáji épületeit átadja a tsz közös vagyonába, azoknak ellenértékét is minden levonás nélkül egy összegben kifizetik. A pártbizottság politikai mun­kájának célja az, hogy a parasz­tok ne az adó, beadás, vagy ta­gosítás miatti aggodalom végett, lépjenek be a tsz-be, hanem a nagyüzemi gazdálkodás fölényé­ről való meggyőződésből. A nagyobb arányú felvilágo­sító munkát alig egy hete kezd­ték el Császártöltésen, de már az első napok nagy sikereket hoz­tak. Az egyéniek elismerik a tsz-ek eredményeit, s egyre töb­ben kérik felvételüket, öt nap alatt 43 család mintegy 200 hold földdel lépett be a község ter­melőszövetkezeteibe. A népneve­lők közben azt is tudatosítják, hogy kik leptek be. A községben még körülbe­lül 50 olyan egyéni parasztcsa­lád van, akik csupán csak föld­művelésből élnek. A császártöl­tési népnevelők elmondhatják, hogy már az utolsó 50 egyéni pa­raszt helyes útra 1 ürítésén fára­doznak. Rajtuk kívül mintegy 250 család van, akik ugyan egy- két-három holddal rendelkez­nek, azonban fő foglalkozásuk más. Ktsz-ben, földművcsszövet- kezetberv állami gazdaságban, erdőgazdaságban, stb. dolgoznak. Mindenesetre ez nem azt jelenti, hogy ezek a dolgotok a háztáji szükségleten felüli földterületük­kel nem léphetnek a tsz-be. Sőt belépésük helyes lenne és ki is fizetődne a számukra. Ha. te­gyük fel, egy ktsz-tag belép és a családja dolgozik a közösben nem is olyan túl sok munkaegy­séggel (vagy legalább is nem any- , nyival, mint más tsz-családok). j több jövedelemhez juthat, mint- I ha egy-két holdja a tsz-en kívül maradna. Róluk sem feledkez­nek meg a népnevelők. A csáezártöltési nép­nevelők munkája eredményesen indult. Jó agitációs érveikkel fá­radtságot nem ismerve, a jobb paraszti élet útjára vezettek sok parasztcsaládot. Reméljük, hogy nem lankadó munkájuk gyümöl­cseként rövidesen arról számol­hatunk be: Császártöltésen min­den dolgozó a nagyüzemi gazdál­kodás útját választotta, r Uj építőanyag A Német Demokratikus Köz­társaság ribnitzl rostlémezgyára évente 60 000 köbméter fát ta­karít meg az NDK népgazdasá­gának. Ezek a rostlemezek szal­mából készülnek. Az apróra vá­gott szalmát először felfőzik, lúgban feloldják, majd gőzex­panzióval rostosítják. A további vegyi művelet közben a szalmá­ban lévő ragasztóanyagot felold­ják és új ragasztóanyagot adnak hozzá. A masszát megszárítják, megkeményitik és sűrítik: a fel­használási célnak megfelelően 'megmunkálják. A rostlemezek rendkívül szi­lárdak, sokféle célra felhasznál­hatók. így például egy 4 milli­méter vastag lemez 25 centimé­ter vastag falazatot pótol, köhy- nyen megmunkálható. Hőállósá­ga a 150 C fokot is eléri. A rost­lemezeket egyszerű habarccsal betonhoz, illetve falazathoz köt­hetik. A ribnitzl rostlemezt az NDK második ötéves tervidőszakában nemcsak a belső- és külső építé­szetben, a színházi és filmdeko­A 22. sz. Építőipari Vállalat állandó munkára felvesz budapesti munkahelyeink­re kőműves, ács szakmun­kásokat, valamint kubikos és segédmunkásokat. Vidé­kiek részére munkásszállást biztosítunk, valamint napi háromszori étkezést előnyös hozzájárulással. Családfenn­tartók részére — kellő iga­zolás alapján — napi 6, ill. 10 forintos különélés) pótlé­kot fizetünk. Belépés esetén — vasúti jegy ellenében — a közlekedési költséget meg­térítjük. Jelentkezni lehet Budapest, V. Irányi u. 17. sz. Munkaerőgazdálkodási Csoportunknál. 1065 — szalmából rációban, a híd- és útépítésben, hanem az ipari szigetelésnél, a bútoriparban, sőt még a repülő­gépiparban is messzemenően felhasználják. A Miskolci Üveggyárban kertészüvegnek és más erős üvegezéshez alkalmas inkurrens méretű (18x38, 30x30 és 21x41,5 cm.) drót­üvegek kaphatok négyzet­méterenként. 16,80 Ft-os áron. A helyszínen is átve­hetők, de vasúton ládában is megrendelhetők. — Mis­kolci Üveggyár, Miskolc. Tatár utca 56. 1096 KERESÜNK azonnali felvételre budapesti ée Vidéki munkahelyei nk- re kőműveseket, ácsokat, festőket; bádogosokat és férfi segédmunkáso­kat. Vidéki dolgozóinknak kéthe­tenként szabad-szombat. munkás­szállás és egyéb szociális kedvez­mények biztosítva. — Jelentkezés: Budapest. V., Guszev utca 16. sz ; Telefon: 128—470. 754 NAGY GYAKORLATTAL rendelkező lakatosokat fel­vesz azonnal a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat. — Széchenyi tér 19. sz. — RÖVID, kereszthúros, páncéttőkés zongora eladó. — Megtekinthető: •Tisza ugi állomáson. 1118 KLADO másfél hold szántó szőlővel; Katonatelep állomástól 5 percre. — Kecskemét. Ka Kárpát utca 6. sz.. vasárnapon. 6241 A Kecskeméti Katona József Színház az 1956/b7-es színi- évadra, 10 bemutatóra BÉR- I LETET HIRDET. A bérletek válthatók az üzemek kultúr- j felelőseinél és a színház szervezési osztályán. (Tele- I fon: 24-94) 981 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom