Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

PORTLAND. Az AP jelentése szerint Fulton J. Sheen, római katolikus püspök szerdán este kijelentette: a világ politikai és társadalmi hatalmának egyensú­lya elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy a nyugatról keletre billen­jen át. A keleti világ mozgolódik, akárcsak egy óriás, akit éppen most ébresztettek tel álmából és aki kezdi megfeszíteni izmait, kezdi érezni hatalmát — fűzte hozzá a newyorki püspök, majd hangsúlyozta: az a tény, hogy Egyiptom lefoglalta a Szuezi-csa- tornát, a kelet ébredésének csak egyik megnyilvánulása —, egyi­ke azon megnyilvánulásoknak, amelyekről a nyugat nem akar tudomást venni. PÁRIZS. Nasszer elnök csütör­tökön este hosszabb tárgyalást tolj tatolt Henry Byroade-dal, az Egyesült Államok egyiptomi nagykövetével — jelentette a kairói rádió. MOSZKVA. — Csütörtökön Moszkvába érkezett a békevo­nat, amely mintegy háromszáz osztrák békeharcos turistát ho­zott kilenc ausztriai tartomány­ból. MOSZKVA. Augusztus 30-án Moszkvába érkezett egy görög közéleti személyiségekből álló küldöttség Nikolaosz Kicikisz professzor, parlamenti képviselő vezetésével. A VOKSZ meghívására a kül­döttség tagjai néhány napot töl­tenek Moszkvában, utána foly­tatják útjukat eredeti céljuk, a Kínai Népköztársaság felé. LONDON. A Tribune élesen tá­madja az Eden kormányt és el­sősorban Lennox-Boyd gyarmat­ügyi minisztert, a Makariosz cip­rusi érseket terhelő állítólagos okmányok közzététele miatt. BERLIN. Hodes tábornok, az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka, az ame­rikai kongresszus előtt kijelen­tette, hogy a lakossággal való viszony megjavítása érdekében a Nyugat-Németországban állo­másozó amerikai csapatok le­génységét »megrostálják« és so­raikból eltávolítják a »volt geng­sztereket« és »a potenciális gengsztereket«, BERLIN. A würburgi ameri­kai katonai törvényszék a napok­ban hirdetett ítéletet hét ame­rikai megszálló katona fölött, akik a közelmúltban erőszakot követtek el egy 15 éves német iskolásleányon. A bíróság négy katonát életfogytiglani börtön- büntetésre, három katonát pe­dig 14 évi fegyházra ítélt, Vasárnap: Rozsfermelési ankéf Vasárnap délelőtt 9 órakor Kecskeméten, a TTIT Koháry utcai helyiségében 38 egyéni pa­raszt, Kecskemét tsz-einek dol­gozói és az agronómusok részvé­telével rozstermelési ankétot tartanak. Az ankét előadója: — Kristóf András tanár, a TTIT mezőgazdasági szakosztályának titkára. ROMÁNIAI UTIJEGYZETEK A Magyar Anionom területen Brassóban délelőtt 10 órakor ültünk fel a vonatra, hogy ke­resztül utazzunk a Magyar Auto­nóm területen. Az erdélyi Ma­gyar Autonóm területet(Regiunea Autonóma Maghiara) a Román Népköztársaság nagy nemzetgyű­lése hozzájárulásával 1952-ben alakították meg Erdély délkeleti részén, a Gyergyói, Csíki és Kéz- divásárhelyi medencékben, ahol egységes székely—magyar lakos­ság lakik. A brassói pályaudvarról indul­va, a barcasági síkságon átkelve értünk az Olt vadregényes völ­gyébe. Az Olt partján kis, fehér­re meszelt székelyfalvak buk­kantak elő. Élőpatakot elhagyva, a Baróthi hegység előterében pillantjuk meg a festői szépsé­gű Sepsiszentgyörgyöt. Az állo­máson magyar- és románnyelvű felirat jelzi, hogy az Autonóm területen járunk. A Bodoki hegy­ségen túl emelkedik ki a hát­térből a Büdös hegység. Nevét onnan kapta, hogy a hegységet felépítő vulkanikus kőzetek ré­tegeiből ma is hideg kéngázok törnek elő. A Szent Anna tavat, mely a hegység vulkáni kráteré­nek ölén fekszik, sajnos nem láthattuk. Egyik ismert írójuk így jellemezte: »A leggyönyü- i übb, amit valaha is láttam, a kihűlt, tűzhányó kráterében ősz- szegyült viz olyan, mint egy kő- pillák között ragyogó, hatalmas, tiszta könnycsepp.« Némileg kár­pótolt azonban bennünket a vi­lághírű klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő: Tusnád látása. Na­gyon sajnáltuk, hogy nem füröd- hettünk meg benne, s így csak a vonatablakból tekintgettünk irigykedve, a fenyvesek övezte fürdő hullámaiban fürdőzökre. Az Alcsíki és Felcsíki medencé­be érve, vonatunkat jobbról a Csíki havasok, balról a Hargilta hegyóriásai követték. A hegyek tetejét havasi legelők, a hegyol­dalakat pedig óriási kiterjedésű fenyőerdők díszítik. Láttuk a múlt rablógazdálkodásának szo­morú emlékeit is, a letarolt hegyoldalakat. Az egy méter ma­gas facsonkok, mint sírkeresztek vádolják a tőkés kizsákmányo­lás esztelen erdőirtását. A vona­ton utazó székelyek elmesélték, hogy a hegyoldalban legelésző juh- és marhacsordák békés éle­tét gyakran felzaklatják a szál­láshelyek körül ólálkodó barna­medvék és a kárpáti párducnak nevezett hiúz, mely a nálánál jóval nagyobb állatokat is meg­támadja. Sűrűn találkoznak far­kasokkal is, melyek télen na­gyon veszélyesek. Vonatunk nemsokára kiér az Olt völgyéből s a távolban feltűnik a kékes felhőfátyolba öltözött Nagy-, Hagymás. E hegységben ered az Olt és a Maros. Az állomásokon székely lányok kis kosárkákban és papírzacskókban hegyi sza­mócát árulnak, melyek oly üdék és írissek, hogy szinte érzik raj­ta az erdő lehellele. Minden fen­ségesen csendes. A szél se rez- dül e forró nyári napon. Csak a hegyek oldalán mozog egy-egy sötét folt előre, a magasban lévő apró bárányfelhők árnyéka. Min­den egyes kanyar után más-más kép tárul elénk s ejt bámulatba váratlan szépségeivel. A Nagy- Hagymásban eredő alig 50 cm átmérőjű kis patakocska, a Ma­ros lenn a völgyben a törpe fü­zek között kanyarog. A Maros átszeli a Gyergyói medencét és Maroshévíz és Déda között, 45 kilométer hosszú, vadregényes Szurdok völgyön átvágja a vul­káni vonulatot, a Kelemen és a Görgényi havasok között. Itt íYiár zúgva rohan a Maros, ma­ga előtt görgetve a hatalmas kő­sziklákat. A nagyobbakkal birkó­zik, szétfröccsen rajta hüs habja, s apró szivárványokat látunk át­tetsző porában a csillogó napsü­tésben. E Szurdok völgyön ke­resztül jut ki a folyó az Erdélyi medencébe s vize megenyhülten folyik a tágas, terraszos völgy­ben kanyargó medencében. Vo­natunk hol eltávolodik tőle, hol partján fut végig, mi azonban mindenüt szemmelkísértük s vi­dáman integettünk a hatalmas rönköket szállító tutajosoknak. E felejthetetlen, több mint 10 órás út után értünk a Magyar Auto­nóm tartomány székhelyébe, Ma­rosvásárhelyre. Sokáig emlékeze­tünkben él e táj szépsége, s a harisnyás, festői viseletbe öltö­zött székelyek integetése. (Folytatjuk) Dr. Búzás Jáno-. a TTIT tagja — Fogadóórák. Papp Dezső ta­nácstag Kecskeméted, szeptem­ber 4-én délután 0-tól 7 óráig fogadóórát tart a Czollner téri volt 48-as körben. Fekete Miklós országgyűlési képviselő szeptem­ber 6-án délelőtt 10-től 12 óráig fart fogadóórát a kecskeméti vá­rosi tanácsházán. (I. em. 5. sz.) — Az egyik franciaországi óra­gyárban sikerült villanymeghaj- tásű karórát szerkeszteni. Az órát kétvoltos elem hajtja meg, amelynek súlya 3.6 gramm. Egy 10 000 fordulatszámú kis motor alakítja át a villamoserőt me­chanikus mozgássá. — Kiskunfélegyházán súlyos balesetet okozott a kóbor kutya. Szatmári Lajos motorkerékpár­ján feleségét szállította, a város határában egy kóbor kutya ug­rott a motor elé, a motoros rá­hajtott a kutyára. Az összeüt­közés következtében az asszonyt életveszélyes állapotban szállí­tották a félegyházi kórházba. — Versenyre hívta a Győr— Sopron megyei tanács oktatási osztálya az ország valamennyi oktatásügyi szervét a tantermek és a nevelői lakások társadalmi úton való további növelésére. — A fizetővendég-szolgálatot Budapesten is bevezetik, tekin­tettel a növekvő idegenforga­lomra. — Tűz a Riviérán. A francia Riviérán több nagy mező- és er- ■dőtűz pusztított. Az egyik tűz- 1 vészt mielőtt megfékezték volna, ! mintegy 500 yardnyira megkö- jzelítette már a monacói hereeg- • séget. — A Bátyai FöldművessíXjvet­kezet új ruhaüzletet nyit a kéz­ség főterén. : — Az ordast általános iskolai tantermei megszépülve várják az iskolásokat. A községi tanács a községfejlesztési alapból mint­egy 6000 forintot költött az is« kola átalakítására. A szülői műn.) kaközösség asszonyai vállalták, hogy az ablakokra kalocsai népi hímzésekkel ellátott függönyöket készítenek. — Mintegy 10 napig Debrecen ben tartózkodott Lublin lengyel város néptanácsának elnöke. A' két varos vezetői között meg­egyezés jött létre, hogy a jövő évben építész- és városrendezés­sel foglalkozó mérnököket esc- rélnek egy-egy hónapos időtar­tamra. — Sáta Dezsőné tiszanecsKet asszony baromfival és tojással üzérkedett. Ezért a bíróság 3 hó­napi börtönbüntetésre ítélte. — Franciaországban egy nap alatt 23 halálos közúti baleset történt. A hatóságok a legszigo­rúbb intézkedéseket hozták. — Sztupovszki Istvánné bács­almási lakos, mint az ottani szö­vetkezet szabad felvásárlója, csa­lás és magánokirathamisítás bűn­tettet követett el. A felvásárolt cirokseprüket magasabb áron adta tovább a szövetkezetnek. A bíróság 500 forint pénzbüntetésre ítélte és kötelezte a kár megfi­zetésére. — Színes film készül Gerhart Hauptmann színdarabjából, a Henschel fuvarosból. A filmet a Sascha cég készíti, rendezője Jo­sef v. Baky, operatőr Günther Anders. Várható időjárás szombaton estig5 Ma kevés felhő, száraz idő, holnap délnyugat felől növekvő felhőzet, legfeljebb egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt déli-délkeleti szél. A nappali felmelegedés kissé foko­zódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 22—25 fok között. Habaicmsierő kanalak védelmében Több építkezésen jártam már, de még olyanon egyen sem, ahol ne panaszkodtak volna a rossz habarcsmerő kanalakra. Egy kanálnak rossz esetben el kell tartania 4—5 évig, ezzel szemben ma óránként törnek, válnak használhatatlanokká. Hogy ennek mi az oka? A kanalak nyélgerince öntött vas­ból van, és csak két-hárcm nil- szöggel van a kanálhoz erősítve. Nem anyagtakurékosság az, tisz­telt Malteroskanalakat . és Ha­barcsmérőket Tervező és Kivite­lező Vállalat, ha megtakaríta­nak 12 centiméteres lemezkét, melyek a régi típusú kanala­kat majdnem teljesen átölelték. Egy habarcsmérő 30 forintba ke­rül, a Kurucz körúti építkezé­sen naponta eltörik nyélben 5— 6 kanál. Ez 150—180 forint. Az a bizonyos 12 centis vaspánt pe­dig nem kerül többe 2 forint­nál. VVW>»VVVVVWVVVVVVSW>»VWVVVVWWWVVWWVVVVVWVWVVWVWVVVVVVW^«>«VWy»i (VVVVVVVVVV'Z»<VVWVVVVlfVW U r g e Ahogy tavasszal hozzálátott a Révai brigád a kapáláshoz, nem győzte szidni az ürgék l'ogál. A Telvesparlun olyan darabokon kiszedték a gyönge kukoricát, hogyha mindazon a helyre há­zakat építenének, egy egész falu jönne létre. Hogy miért hívják Totvespartnak, azt még Habida Bálint sem tudja megmondani, már pedig ő a legidősebb ember a szövetkezetben. Annyi azon­ban biztos, hogy nem ok nélkül ragadt ez a csúf név a partra. Oka van annak, ha az ember azt mondja egy területre: tetves. No, szóval úgy látszott, ezen a tavaszon sem terem benne más, csak ürge. Tavaly szintén úgy volt, pedig akkor meg rozs­nak kellett volna rajta teremni, de az ürgék azt is lehúzgálták a lyukba. Egy ürge város települt ide, és úton-útfélen lehet talál­kozni a kóbor ürgékkel. Kapálás közben á brigád egyi- ke-inásika azt vélte, hogy egy­szer ki kellene oda vonulni szer­vezetten, önteni. Ezen a nézeten volt az öreg, vastagbajuszú Ha­bida Bálint is. Mondott is egy esetet abból az időből, amikor itt cselédeskedelt az úrnál, akié — többek között — ez a part is volt, meg. akinek ez a 750 hol­das birtoka környes-körül volt ültetve akácfával. Akkor ők. = öntés mint siheder suttyók —, már két taligára való ürgét öntöttek ki a pariból, de a másik tavaszon duplájára mutatkozott. — Ügy terűm az, mint a krumpli, mentül jobban locsol­ják, antul több lösz — állapí­totta meg végülis az öreg. Dehát azért Szekeres Pali meg Vikor Pista, a két első kapás, nem lett meggyőzve. Ez a két fiatal, derékbavállas Ifjonc, a tsz fiataljainak a mozgósításáról áb­rándozott egy vasárnap délután­ra. Csak úgy fejbe £»1 is fektették a névsort, számba vették, ki a lel­kes, ki az alkalmas, kire lehet számítani. Uzsonna közben kö­zölték a munkacsapat többi fia­tal tagjával is. Lett nagy . lelkesedés. Nem akadt kihúzó. — Szóvá kell tenni a taggyű­lésen is —, mondogatták töb­ben. Valaki eltalálta, hogy az elnök is legyen ott. — Ügy van, legalább segít. Ezzel hát meg is született a DISZ taggyűlés egyik sarkala­tos napirendi pontja. Másnap már mindegyik fiatal az ürgeön­tésről beszélt. A DISZ-titkár, aki máskülönben az alsóréti is­kolában volt tanító, a tanítvá­nyaitól szerzett tudomást a do- logróli Szerdán este DlSZ-gyűtésre hívogatott a kiakasztolt tábla a kultúrterem ablakában. A gyű­lések rendszerint úgy szoktak lenni, hogy nyolc órára hirdetik, akkor föltétien tél kilenckor kez­dődik, mert nem jönnek össze előbb. A legények, azok ugyan ott volnának időben, ha nem kellene sokat várni a lányra, de mind a legcsinosubb akar lenni, így hát elkésik a fiú is meg a lány is- együtt. Most azonban már léi 8 táj­ban kezdett népesedni a kultúr- liáz környéke. De nem ám DISZ- tagokkal, hanem úttörőkkel. A tsz színe-virága, az iskolás gye­rekek is hivatalosak voltak az értekezletre. ■ Páronként aztán, szálingóztak az idősebb fiatalok is. A titkár is most érkezett, Káldó Laci és Fülöp Peti, az is­kola két legjobb tanulója vették ki a kezéből a kerékpárt, vitték a falhoz támasztani. Telik a te­rem. Már az elnökért is elsza- lajtottak. No, de az idős szak­értő sem maradhat távol, Habi­da Balázs, jön is már, hozza a kabátot az egyik vállán, szalad­nak elébe a gyerekek, fogják a kezét, rajonganak körülötte. Kezdik a gyűlést. Csend lesz. Beszél a titkár. Amikor befejezi a mondókáját, támad nagy zsi­vaj, de aztán újra csend lesz, szót kér az elnök. — Mit szólna hozzá az ifjúság, ha ürgeöntés után egy kis bálát rendeznénk, oszt az lenne a báli herceg, aki a legtöbb ürgével lúd elszámolni. — Ez az, úgy van! — rival- gott a sokadalöm. Amikor elcsittultak, azt is megbeszélték, milyen előnyök­kel járjon a hercegség. Abba egyeztek meg, hogy aki herceg lesz, a maga méltósága melló jutalmat is kap. A jutalom le­gyen egy zsebóra, és az ö tisz­teletére rendezett bálon kapja is meg. A lakomára meg valami nagylábú állatot vágnak és csap­ra vernek egy hordót. A bálon az elsöségi jog a hercegé lesz. Várta mindenki a vasárnap délutánt. Akkor lesz a nagy ön­tés. Nemcsak a fiatalság, de még az idősebbek is készülődtek, ha nem is önteni, nézni. Azon a vasárnapon korán tá­lalták az asszonyok az ebédet, mert őket is fűtötte a délutáni kíváncsiság. Itt igazolódott be, hogy nincs kíváncsibb az asz- szonyl lénynél. Szép tavaszi napsütéses dél­utánon kiindult a tanyák népe; emberek, asszonyok, lányok, öre­gek mentek a Tetvespartra. De mentek a fiatalok is felszerel­kezve ásókkal, vödrökkel és kü­lönféle ütőszerszámokkal. Men­tek a kocsik is, vitték a vízzel telt hordókat, dézsákat. Kivitték a jó futó kutyákat is. Sejtették az ürgék, hogy itt nincs vendjén valami, eszeveszetten menekül­tek a lyukakba. Egyszercsak megérkezik ám az öreg Habida is. Vödör van nála meg lapátásó. A már olt. ácsorgók közül Kamuk Péter fneglüki a könyökével a szom­szédját, Darányi Gáspárt. — Nizze má kee', ez is önt? — Kifog vagy egyet se —, epéskedik nevetve Gáspár, — aztán indítványt terjeszt elő amannak. — Viccölje má’ meg, hájjá.. — No. Kamuk utánaszól az öregnek: — Hajja-e Bálind, ha maga lösz a herceg, magáé ez a pélpa. Körül, nagy lesz a nevetés. Bálint meg csak »jól van«-t int és visszamosolyog. Gondolja: de nagyra vagy mindig a pipáddal, addig ígérgeted, hogy majd egy­szer tényleg elveszíted. Ami igaz, igaz, szíven találta az ajánlat Bálintot, nagyon sze­rette volna már régen azt a pi­pát, mert olyan szép, kiérett taj- tékú pipa nem volt még egy a környéken. Meg is akarta ő már venni Kamuktól régen, de az akkor öt köböl búzáért adta volna, amikor a legszükösebben termett a gabona. Nem is igaz az, hogy eladná, jobban szereti az a pipáját, mint a feleségét. Az első ürgét Galambos Me- nyus -mutatta fel, tüstént körül is vették a nézők, alig tudta őket visszaDarancsolni a helviik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom