Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-25 / 200. szám

A Népújság szakszervezeti rovata Emberek neveléséi bízták rájuk A BIZALMIAK MUNKÁJÁRÓL Kedden az SZMT elnöksége, az EUÖSZ területi bizottságának írásos jelentése alapján, megvi- intta az élelmiszeripari üzemek­ben dolgozó szakszervezeti bizal­miak munkáját. Az újjáválasztás alkalmával 570 bizalmit, 249 munkavédelmi aktívát és 250 TT tagot válasz­tottak. Az üzemi bizottságok jobb irányításának gyümölcse­ként a bizalmiak nagy többsége önállóbban, jobb kedvvel, na­gyobb odaadással végezte mun­káját, törődött az üzem, dolgozó­társainak problémáival. A bizal­miak munkakedvét növelte aZ, hogy az üzemi bizottságok fon­tos kérdésekben kikérték véle­ményüket. A Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál pél­dául a bizalmiak javaslata alap­tan osztották ki az élüzemi ün­nepségen a jutalmakat. Nem­csak itt, hanem a legtöbb élel­miszeripari üzemben segélyt, előlegét fcsák akkor juttatnak a kérelmezőnek, ha a szakszerve­zeti bizalmi javasolja. Kedvező­en befolyásolta a bizalmiak al­kotó tevékenységét a Miniszter­tanácsnak az a határozata* mely szerint szakszervezeti bizalmia­kat csak az üzemi bizottság en­gedélyével lehet elbocsátani. — Sajnos, az ê téren elért ered­mény még csak kezdeti. Jó hatása Volt äz Alföldi Kecs­keméti Konzervgyárban megtar­tott újszerű bizalmi beszélgetés­nek. A vállalatvezetőség vendé­gül látta a pártblzalmiákat, a szakszervezeti bizalmiakat, a műszaki Vezetőkét és csoportve­zetőket. Sörözés közben, kötet­len beszélgetés formájában el­mondották, mit lehetne jobban csinálni. Érdemes lenne ezt a módszert másutt is megpróbálni. A bizalmiak munkáját segí­tetté az is, hogy a munkaveze­tők jó része megértette: a bizal­mi segítőtárs. E tekintetben a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár és a Kinizsi Kon­zervgyár műszaki vezetői léptek előre a legnagyobbat. Ettől füg­getlenül még nem sikerült fel­számolni a bizalmiakban azt a kisebbségi érzést, mely eltölti jket müszakVezetőjükkel szem­ben. Ennek az is oka, hogy egyes műszakvezetők nem érzik azt; ha bírálnak, ha követelnek, ha a dolgozók jogos kéréséért har­colnak a szakszervezeti bizalmia- ak, akkor Is segítenek és nem zaklatnak. Ami a bizalmi munkában fo­gyatékosság, az a következő: ke­veset törődnek az éidekvéde­lemmel, így a bér, a norma, a szerződéskötés és a munkavéde­lem ügyes-bajos problémájával. Érmek egyik oka az, hogy sem a gazduságvezetők, sem pedig az üzemi bizottságok nem tájékoz­tatják a bizalmiakat. Â vita és a hozzászólás alap­ján az elnökség elfogadta az ÈDOSZ területi bizottságának javaslatait a munka megjavítá­sára. KÉSZÜLŐDÉS A KPDSZ MÁSODIK ÖHSZAGOS kongresszusára A KPDSZ szervezett dolgozói Mészáros László tb elnököt, Tóth ImréHét, Végh Pált* Tóth La­jost, Bálint Sándort, Bíró Sán­dort, Karlicskú Józsefet, Oszvald Erzsébetet, Simon Józsefnél* Nú- niüsz Sáhddrnét bízták meg az­zal, hogy a Budapesten novem­ber 2-án, 3-án, 4-én megtartan­dó országos kongresszuson tol­mácsolják kéréseiket, javasla­taikat. A küldöttek fogadónapokat tartanak, a szakszervezeti tag­gyűléseken és termelési értekez­leten felmerült javaslatokat fel­jegyzik, hogy a kongresszus elé tárják megoldás céljából. Egyébként az alapszervezetek választott vezetőségei már vitat­ják a kongresszus tézis-terveze­tét. Az általuk tett javaslatok kiegészítésével a SZOT Központi Vezetőségének jóváhagyása után szeptember líi-tól október 1-ig taggyűléseken Vitatják meg a tézis-tervezetet. A Diinavfcsci Földtnüves- stüvclkeZct értcsili tagjait, hogy Aposlagon 1956. aug. 26-án, vasárnap délután 3 órakor tartja II. negyedévi tervbeszámoló tagértekczlc- tct. — A tagság teljesszámú megjelenésére feltétlen szá­mit az igazgatóság. 963 A pártoktatás előké­szítése minden évben komoly munkát igényel. Különösen ér­vényes ez a megállapítás nap­jainkra, hiszen a XX. kong­resszus, s ezt követően pártunk Központi Vezetőségének júliusi ülése után a propaganda mun­kában sokkalta nagyobb felada­tokkal kell megbirkóznunk, mint a közelmúlt években. Igaz, a Központi Vezetőség jú­liusi ülése egész sor kérdésre választ adott, de az is tény, hogy a XX. kongresszus óta fl viták légköre Vált uralkodóvá. Az emberek nap-nap után vá­laszt várnak a vitatott kérdé­seikre, s igénylik, hogy a leírt betűhöz való dogmatikus ra­gaszkodás helyett állandóan vi­tázva, logikus érvekkel győzzük meg őket cgy-egy kérdés helyes Vagy nem helyes voltáról. Nem vitás, az ilyen propaganda mun­ka nehezebb a betűrágásnál, de szebb és eredményesebb. Mondjuk* hogy feladatainkat megoldani, előbbre lépni a szo­cializmus építésének útján, —- csak a tömegek támogatásával lehetséges. Ebből következik* hogy a pártpolitikai oktatás is csak abban az esetben lehet eredményes, ha az életet tük­rözi, ha a mindennapi ma kér­déseire ad választ. Nyilvánvaló, hogy ilyen súlyú feladatok mel­lett a propaganda munka eddigi tartalmának meg kell változnia. Ennek fontosságát húzza alá az is, hogy a marxizmus gazdasági oldalának előtérbe kerülése gaz­dasági életünkben nem mehet az eszmei, politikai munka rová­sára. Pár kiragadott gondolat része csúpán a fentebb írtaknak, annak a kérdés-komplexumnak, amiről tanulságos, élénk és jól­sikerült propagandista értekez­letet rendezett a kiskunfélegy­házi városi pártbizottság az új pártoktatási év megindítása előtt. Mit mondtak el a párt­bizottság propagandistái és mi­lyen segítséget kértek munká­jukhoz ezen a tanulságos érte­kezleten. Tóth elvtárs, az 3. számú Mély­építő Vállalat szemináriumveze­tője felvetette: az előkészítés ed­digi tapasztalatai szerint szá­molni kell azzal, hogy sok olyan kérdés kerül felszínre majd az egyes foglalkozásokon, amit a hallgatók eddig csak magukban őröltek, de nem mertek kimon­dani. Majd feltette a kérdést, hogy milyen segítséget kapnak majd a végrehajtó bizottságtól a hallgatók által feltett gazdasági, bel- és külpolitikai kérdésekre saját gondolataikkal* de helyesen adandó válaszokhoz. Többen, így Farkas elvtárs. a városi tanácstól, Seres elvtárs a Mélyépítő Vállalattól, Illésné elvtársnő a Tangazdaságtól és Gál Ilona a Dohánybeváltótól, úgy Vélekedtek, hogy ha mód Van rá, jó lenne az új anyagok­nál a két-háromnapos előkészí­tő tanfolyamok fenntartása, mert ennek az elmúlt idők során ko­moly hasznát vették. Elhangzott nsy pár más jellegű, és hozzátesszük, meg­gondolandó felszólalás is. Ke­resné elvtársnő sérelmezte, hogy ő a tanácsnál három éve Vezet szemináriumot, lemorzsolódás nélkül. Oklevéllel tüntették ki, a pártszervezet jóváhagyta to­vábbi propagandista működését, a hallgatók pedig ragaszkodnak hozzá — mégis a kórházhoz osz­tották be propagandistának. — Lódri elvtárs, a pénzügyi osz­tály vezetője pedig kifogásolta, hogy a tanács pártszervezete a pénzügyi dolgozók szakmai ok­tatása mellett —, amiből vizsgát is kell tenniük — propagandis­tának is beosztották. Ő megtette ellenvetését, hogy sok ez egy embernek, de amint látja, párt- szervezete a városi bizottsághoz küldött jelentésében, ezt figyel­men kívül hagyta* Szó esett ezen a tanács­kozáson egy-két figyelmeztető végletről is. 1200 párttag és párlonkívüli igényli az oktatási tormákon való részvételt Kis­kunfélegyházán. Azt nem kifo­gásoljuk, hogy városszerte az időszerű politikai kérdések tan­folyama iránt van a legnagyobb érdeklődés, hiszen ez válható volt. De azt semmiképp nem he­lyeseljük, hogy több alapszerve­zetnél (Vágóhíd, Vörös Csillag Tsz, Tűzoltóság) szinte párton- kívüliekből álló oktatást akar­nak beindítani. Másutt pedig főként a dolgozó parasztok lakta kerületekben elhanyagolják a pártonkivüli dolgozó parasztok bevonását a szervezett oktatás­ba. Az ilyen végleteken annál is inkább változtatni kell, mert a statisztika Félegyházán azt mutatja, hogy 5100 parasztgazda­ság mellett alig 20 egyénileg dolgozó paraszt párttag van. (!) Feltűnő volt és nem árt figyelmeztetni a propagan­distákat, hogy saját munkájúk lebecsülése äz, amikor többen minden szó, vagy bejelentés nél­kül eltávoztak az értekezletről. Az elmondott néhány hiányos­ság mellett számos olyan pozi­tívuma volt ennek a jólsikerüit megbeszélésnek, amit kívánatos, hogy figyelembe vegyen me­gyénk minden pártszervezete. A propagandisták Vállalták, hogy az oktatási év megkezdése előtt minden hallgatót meglátogatnak és elbeszélgetnek velük. De megszívlelendő az is, hogy a fél- egyházi alapszervezetek párttit­kárai és vezetőségi tagjai közül 43-an kívánnak oktatási propa­ganda munkát végezni, A 101 propagandistából 8t eivtárs hosszabb* oktatási gyakorlattal rendelkezik és ezeknek többsége ugyanazt a csoportot viszi to­vább, akiket eddig tanított. A pártbizottság pedig a két-három- nápos negyedévenkénti propa­gandista továbbképzők mellett úgy segíti a szemináriumveze­tőket, hogy módszertani munka­közösségeket hoz létre a fejlet­tebb elvtársakból. A munkakö­zösségekben részvevő propagan­disták íőmunkája a vándorkon­zultáció, a tanácsadás, ellenőr­zés, tapasztalacserék, valamint a negyedévenkénti minta-oktatást bemutató megszervezése. A félegyházi pártbi­zottságokhoz tartozó alapszerve­zetekben tavaly 60 tanfolyamból 50 sikeresen zárta az oktatási évet. Jelenleg ez a pártbizottság őrzi a megyei pártbizottság ván­dorzászlaját, s ezen az értekez­leten, ahol újból emberek neve­lését bízták rájuk, azt ígérték, hogy a Zászlót megtartják. 8. G. tyermekeknek-rtTTÖDilW Pajtáshírcadó! 11. Országos Uttörőtalálkozó Aszótőn Hatalmas éjszakai vihar után ragyogó napsütésre ébredt az aszúfői Jubileumi Úttörő Nagy­tábor. Szorgoskezű pajtások csi­nosították ás altábotokat már napokkal előtte erre az alkalom­ra, a II. Országos Uttörőtalálko- zóra. Tíz órakor felharsantak a kürtök és megindultak az al- láborok pirosnyakkendős lakói. Az 1150 úttörő között 150 Bács- fiiskun megyei pajtás is fel­vonult az ünnepi pompára. Az ünnepély nívóját külföldi vendé­gek is emelték, Voltak francia, szovjet, bolgár úttörők is. Az ünnepi zászlófelvonás után Holló László, táborvezető mon­dott beszédet. Az ünnepi beszéd után a külföldi pajtások meg­tekintették az altábotokat. A Uács-Klskun megyei pajtások mezei virágcsokrokkal kedves­kedtek a vendégeknek. Utána megkezdődött az ismerkedés. Űrinek, ajándéktárgyak cseréltek gazdát. Baráti ölelkezések, el­válni alig tüdő búcsúzásoknak voltunk szemtanúi. Ebéd után kultúrműsor szórakoztatta az ■jgybeggült nagy sereget. Volt aps és kacagás. Délután 5 óra­kor pedig karnevál, felvonulás, ielinez- és láncverseny kezdő­jött, Az 1, dijat megyénk úttö­Rejtvényverseuy A MÜLTHÈTI HELYES MEGFEJTÉS: Strucc, feketerigó, páva, víziló rák, holta, kenguru, flamingó, ka csa, liattyü. A VERSENY ALLASA: Varga Jóska 16, Pólyák Kát 15, Tóth Jancsi 15, Ulrich Kati Tóth Anhi 13—13, Békési Vinci 12. Lakos-test vérek 10—10—10 Hajdú Kornél 6, Kerekes Ilont 5, Madarász-testvérpár 5—5, Za- laréti Margit 4, Morék Feri 4 Bállá Marika 3 ponttal. ÜJABB KÉRDÉSEK: 1. Fehéren és feketén. Topog a jég tetején. 2. Csörgő csőr és fürge szűrnyak. Ellop minden fényes tárgyat. 3. Eresz alatt fészket tapaszt, O jelzi az édes tavaszt. 4. Lapát fülű, liágy alak, OrmáMyt hord és agyarat. 3. Lassan mászik, bőven ráér, Száz évig él, hátán páncél. 8. íla rá kezd az iára, Nógathatod, hiába. 7. Varangy os, vagy leveli, Fiát vízbe neveli. 5. Kózsás csöppség egyenlőre, Sonka, kolbász lesz belőle. 9. Hosszú nyakán foltok, pontok, Fatetőről legel lombot, (Beküldte* Budavári Zsuzsanna, Kecskemét.) MIKOK OSZTUNK JUTALMAKAT? Közöljük a pajtásokkal, hogy a rejtvén,vversenyben győztes úttörők jutalmazása mához két hétre történik. Kérjük a pajtá­sokat, várják meg türelemmel éti az Időt. Szép cipők . . i Kiváló minőségű export árut gyárt a 75 éves ÍSzigetvári Cipőgyár. Ebben az évben eddig több mint 50 000 par icipőt gyártott exportra, A képen: a gyár új, a kiállításra készülő modelljeit láthatjuk, ÍA háttérben Czinóber Imre technikus, Varga György művezető lés Rácz István fömester vizsgálják a kiállításra kerülő munka« darabokat, rői nyerték indián-csoportjuk­kal. A táncversenyben ismét Bács-Kiskun megyei pár lett az első. Mégpedig Bartók Livia és Francsovics József. A francia tábor Vezetőjét magyar népvise­letbe öltöztették fel, a párja pe­dig magyar katonaruhát öltött magára. Hatalmas tapsvihar tört ki, amikor megjelent. Min­dent egybevetve meg kell mon­dani, hogy a nagytábor vidám lakói az esti órákig táncoltak, szórakoztak. Most, amikor a takarodó után csend borul a táborra, nyugod­tan alszanak a pajtások, csak az őrség léptei hallatszanak, alusszák a béke álmát, mely egész nap nem ismert faj- és nyelvkülönbséget, csak egyet tartott szem előtt: »A hazáért, a dolgozó népérti Előre!« Benkő Istvánné tanítónő, Nyárlőrinc Üdvözlet : Békési Vince kiskunhalasi paj­tás, az úttörő rovat szorgalmas levelezője, Jugoszláviából küldte üdvözletét a következő szöveg­gel : »Szívélyes üdvözletemet kül­döm az úttörő rovat minden le­velezőjének és minden olvasójá­nak Szubotlcáról,«

Next

/
Oldalképek
Tartalom