Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-25 / 200. szám
A Népújság szakszervezeti rovata Emberek neveléséi bízták rájuk A BIZALMIAK MUNKÁJÁRÓL Kedden az SZMT elnöksége, az EUÖSZ területi bizottságának írásos jelentése alapján, megvi- intta az élelmiszeripari üzemekben dolgozó szakszervezeti bizalmiak munkáját. Az újjáválasztás alkalmával 570 bizalmit, 249 munkavédelmi aktívát és 250 TT tagot választottak. Az üzemi bizottságok jobb irányításának gyümölcseként a bizalmiak nagy többsége önállóbban, jobb kedvvel, nagyobb odaadással végezte munkáját, törődött az üzem, dolgozótársainak problémáival. A bizalmiak munkakedvét növelte aZ, hogy az üzemi bizottságok fontos kérdésekben kikérték véleményüket. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál például a bizalmiak javaslata alaptan osztották ki az élüzemi ünnepségen a jutalmakat. Nemcsak itt, hanem a legtöbb élelmiszeripari üzemben segélyt, előlegét fcsák akkor juttatnak a kérelmezőnek, ha a szakszervezeti bizalmi javasolja. Kedvezően befolyásolta a bizalmiak alkotó tevékenységét a Minisztertanácsnak az a határozata* mely szerint szakszervezeti bizalmiakat csak az üzemi bizottság engedélyével lehet elbocsátani. — Sajnos, az ê téren elért eredmény még csak kezdeti. Jó hatása Volt äz Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban megtartott újszerű bizalmi beszélgetésnek. A vállalatvezetőség vendégül látta a pártblzalmiákat, a szakszervezeti bizalmiakat, a műszaki Vezetőkét és csoportvezetőket. Sörözés közben, kötetlen beszélgetés formájában elmondották, mit lehetne jobban csinálni. Érdemes lenne ezt a módszert másutt is megpróbálni. A bizalmiak munkáját segítetté az is, hogy a munkavezetők jó része megértette: a bizalmi segítőtárs. E tekintetben a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár és a Kinizsi Konzervgyár műszaki vezetői léptek előre a legnagyobbat. Ettől függetlenül még nem sikerült felszámolni a bizalmiakban azt a kisebbségi érzést, mely eltölti jket müszakVezetőjükkel szemben. Ennek az is oka, hogy egyes műszakvezetők nem érzik azt; ha bírálnak, ha követelnek, ha a dolgozók jogos kéréséért harcolnak a szakszervezeti bizalmia- ak, akkor Is segítenek és nem zaklatnak. Ami a bizalmi munkában fogyatékosság, az a következő: keveset törődnek az éidekvédelemmel, így a bér, a norma, a szerződéskötés és a munkavédelem ügyes-bajos problémájával. Érmek egyik oka az, hogy sem a gazduságvezetők, sem pedig az üzemi bizottságok nem tájékoztatják a bizalmiakat. Â vita és a hozzászólás alapján az elnökség elfogadta az ÈDOSZ területi bizottságának javaslatait a munka megjavítására. KÉSZÜLŐDÉS A KPDSZ MÁSODIK ÖHSZAGOS kongresszusára A KPDSZ szervezett dolgozói Mészáros László tb elnököt, Tóth ImréHét, Végh Pált* Tóth Lajost, Bálint Sándort, Bíró Sándort, Karlicskú Józsefet, Oszvald Erzsébetet, Simon Józsefnél* Nú- niüsz Sáhddrnét bízták meg azzal, hogy a Budapesten november 2-án, 3-án, 4-én megtartandó országos kongresszuson tolmácsolják kéréseiket, javaslataikat. A küldöttek fogadónapokat tartanak, a szakszervezeti taggyűléseken és termelési értekezleten felmerült javaslatokat feljegyzik, hogy a kongresszus elé tárják megoldás céljából. Egyébként az alapszervezetek választott vezetőségei már vitatják a kongresszus tézis-tervezetét. Az általuk tett javaslatok kiegészítésével a SZOT Központi Vezetőségének jóváhagyása után szeptember líi-tól október 1-ig taggyűléseken Vitatják meg a tézis-tervezetet. A Diinavfcsci Földtnüves- stüvclkeZct értcsili tagjait, hogy Aposlagon 1956. aug. 26-án, vasárnap délután 3 órakor tartja II. negyedévi tervbeszámoló tagértekczlc- tct. — A tagság teljesszámú megjelenésére feltétlen számit az igazgatóság. 963 A pártoktatás előkészítése minden évben komoly munkát igényel. Különösen érvényes ez a megállapítás napjainkra, hiszen a XX. kongresszus, s ezt követően pártunk Központi Vezetőségének júliusi ülése után a propaganda munkában sokkalta nagyobb feladatokkal kell megbirkóznunk, mint a közelmúlt években. Igaz, a Központi Vezetőség júliusi ülése egész sor kérdésre választ adott, de az is tény, hogy a XX. kongresszus óta fl viták légköre Vált uralkodóvá. Az emberek nap-nap után választ várnak a vitatott kérdéseikre, s igénylik, hogy a leírt betűhöz való dogmatikus ragaszkodás helyett állandóan vitázva, logikus érvekkel győzzük meg őket cgy-egy kérdés helyes Vagy nem helyes voltáról. Nem vitás, az ilyen propaganda munka nehezebb a betűrágásnál, de szebb és eredményesebb. Mondjuk* hogy feladatainkat megoldani, előbbre lépni a szocializmus építésének útján, —- csak a tömegek támogatásával lehetséges. Ebből következik* hogy a pártpolitikai oktatás is csak abban az esetben lehet eredményes, ha az életet tükrözi, ha a mindennapi ma kérdéseire ad választ. Nyilvánvaló, hogy ilyen súlyú feladatok mellett a propaganda munka eddigi tartalmának meg kell változnia. Ennek fontosságát húzza alá az is, hogy a marxizmus gazdasági oldalának előtérbe kerülése gazdasági életünkben nem mehet az eszmei, politikai munka rovására. Pár kiragadott gondolat része csúpán a fentebb írtaknak, annak a kérdés-komplexumnak, amiről tanulságos, élénk és jólsikerült propagandista értekezletet rendezett a kiskunfélegyházi városi pártbizottság az új pártoktatási év megindítása előtt. Mit mondtak el a pártbizottság propagandistái és milyen segítséget kértek munkájukhoz ezen a tanulságos értekezleten. Tóth elvtárs, az 3. számú Mélyépítő Vállalat szemináriumvezetője felvetette: az előkészítés eddigi tapasztalatai szerint számolni kell azzal, hogy sok olyan kérdés kerül felszínre majd az egyes foglalkozásokon, amit a hallgatók eddig csak magukban őröltek, de nem mertek kimondani. Majd feltette a kérdést, hogy milyen segítséget kapnak majd a végrehajtó bizottságtól a hallgatók által feltett gazdasági, bel- és külpolitikai kérdésekre saját gondolataikkal* de helyesen adandó válaszokhoz. Többen, így Farkas elvtárs. a városi tanácstól, Seres elvtárs a Mélyépítő Vállalattól, Illésné elvtársnő a Tangazdaságtól és Gál Ilona a Dohánybeváltótól, úgy Vélekedtek, hogy ha mód Van rá, jó lenne az új anyagoknál a két-háromnapos előkészítő tanfolyamok fenntartása, mert ennek az elmúlt idők során komoly hasznát vették. Elhangzott nsy pár más jellegű, és hozzátesszük, meggondolandó felszólalás is. Keresné elvtársnő sérelmezte, hogy ő a tanácsnál három éve Vezet szemináriumot, lemorzsolódás nélkül. Oklevéllel tüntették ki, a pártszervezet jóváhagyta további propagandista működését, a hallgatók pedig ragaszkodnak hozzá — mégis a kórházhoz osztották be propagandistának. — Lódri elvtárs, a pénzügyi osztály vezetője pedig kifogásolta, hogy a tanács pártszervezete a pénzügyi dolgozók szakmai oktatása mellett —, amiből vizsgát is kell tenniük — propagandistának is beosztották. Ő megtette ellenvetését, hogy sok ez egy embernek, de amint látja, párt- szervezete a városi bizottsághoz küldött jelentésében, ezt figyelmen kívül hagyta* Szó esett ezen a tanácskozáson egy-két figyelmeztető végletről is. 1200 párttag és párlonkívüli igényli az oktatási tormákon való részvételt Kiskunfélegyházán. Azt nem kifogásoljuk, hogy városszerte az időszerű politikai kérdések tanfolyama iránt van a legnagyobb érdeklődés, hiszen ez válható volt. De azt semmiképp nem helyeseljük, hogy több alapszervezetnél (Vágóhíd, Vörös Csillag Tsz, Tűzoltóság) szinte párton- kívüliekből álló oktatást akarnak beindítani. Másutt pedig főként a dolgozó parasztok lakta kerületekben elhanyagolják a pártonkivüli dolgozó parasztok bevonását a szervezett oktatásba. Az ilyen végleteken annál is inkább változtatni kell, mert a statisztika Félegyházán azt mutatja, hogy 5100 parasztgazdaság mellett alig 20 egyénileg dolgozó paraszt párttag van. (!) Feltűnő volt és nem árt figyelmeztetni a propagandistákat, hogy saját munkájúk lebecsülése äz, amikor többen minden szó, vagy bejelentés nélkül eltávoztak az értekezletről. Az elmondott néhány hiányosság mellett számos olyan pozitívuma volt ennek a jólsikerüit megbeszélésnek, amit kívánatos, hogy figyelembe vegyen megyénk minden pártszervezete. A propagandisták Vállalták, hogy az oktatási év megkezdése előtt minden hallgatót meglátogatnak és elbeszélgetnek velük. De megszívlelendő az is, hogy a fél- egyházi alapszervezetek párttitkárai és vezetőségi tagjai közül 43-an kívánnak oktatási propaganda munkát végezni, A 101 propagandistából 8t eivtárs hosszabb* oktatási gyakorlattal rendelkezik és ezeknek többsége ugyanazt a csoportot viszi tovább, akiket eddig tanított. A pártbizottság pedig a két-három- nápos negyedévenkénti propagandista továbbképzők mellett úgy segíti a szemináriumvezetőket, hogy módszertani munkaközösségeket hoz létre a fejlettebb elvtársakból. A munkaközösségekben részvevő propagandisták íőmunkája a vándorkonzultáció, a tanácsadás, ellenőrzés, tapasztalacserék, valamint a negyedévenkénti minta-oktatást bemutató megszervezése. A félegyházi pártbizottságokhoz tartozó alapszervezetekben tavaly 60 tanfolyamból 50 sikeresen zárta az oktatási évet. Jelenleg ez a pártbizottság őrzi a megyei pártbizottság vándorzászlaját, s ezen az értekezleten, ahol újból emberek nevelését bízták rájuk, azt ígérték, hogy a Zászlót megtartják. 8. G. tyermekeknek-rtTTÖDilW Pajtáshírcadó! 11. Országos Uttörőtalálkozó Aszótőn Hatalmas éjszakai vihar után ragyogó napsütésre ébredt az aszúfői Jubileumi Úttörő Nagytábor. Szorgoskezű pajtások csinosították ás altábotokat már napokkal előtte erre az alkalomra, a II. Országos Uttörőtalálko- zóra. Tíz órakor felharsantak a kürtök és megindultak az al- láborok pirosnyakkendős lakói. Az 1150 úttörő között 150 Bács- fiiskun megyei pajtás is felvonult az ünnepi pompára. Az ünnepély nívóját külföldi vendégek is emelték, Voltak francia, szovjet, bolgár úttörők is. Az ünnepi zászlófelvonás után Holló László, táborvezető mondott beszédet. Az ünnepi beszéd után a külföldi pajtások megtekintették az altábotokat. A Uács-Klskun megyei pajtások mezei virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Utána megkezdődött az ismerkedés. Űrinek, ajándéktárgyak cseréltek gazdát. Baráti ölelkezések, elválni alig tüdő búcsúzásoknak voltunk szemtanúi. Ebéd után kultúrműsor szórakoztatta az ■jgybeggült nagy sereget. Volt aps és kacagás. Délután 5 órakor pedig karnevál, felvonulás, ielinez- és láncverseny kezdőjött, Az 1, dijat megyénk úttöRejtvényverseuy A MÜLTHÈTI HELYES MEGFEJTÉS: Strucc, feketerigó, páva, víziló rák, holta, kenguru, flamingó, ka csa, liattyü. A VERSENY ALLASA: Varga Jóska 16, Pólyák Kát 15, Tóth Jancsi 15, Ulrich Kati Tóth Anhi 13—13, Békési Vinci 12. Lakos-test vérek 10—10—10 Hajdú Kornél 6, Kerekes Ilont 5, Madarász-testvérpár 5—5, Za- laréti Margit 4, Morék Feri 4 Bállá Marika 3 ponttal. ÜJABB KÉRDÉSEK: 1. Fehéren és feketén. Topog a jég tetején. 2. Csörgő csőr és fürge szűrnyak. Ellop minden fényes tárgyat. 3. Eresz alatt fészket tapaszt, O jelzi az édes tavaszt. 4. Lapát fülű, liágy alak, OrmáMyt hord és agyarat. 3. Lassan mászik, bőven ráér, Száz évig él, hátán páncél. 8. íla rá kezd az iára, Nógathatod, hiába. 7. Varangy os, vagy leveli, Fiát vízbe neveli. 5. Kózsás csöppség egyenlőre, Sonka, kolbász lesz belőle. 9. Hosszú nyakán foltok, pontok, Fatetőről legel lombot, (Beküldte* Budavári Zsuzsanna, Kecskemét.) MIKOK OSZTUNK JUTALMAKAT? Közöljük a pajtásokkal, hogy a rejtvén,vversenyben győztes úttörők jutalmazása mához két hétre történik. Kérjük a pajtásokat, várják meg türelemmel éti az Időt. Szép cipők . . i Kiváló minőségű export árut gyárt a 75 éves ÍSzigetvári Cipőgyár. Ebben az évben eddig több mint 50 000 par icipőt gyártott exportra, A képen: a gyár új, a kiállításra készülő modelljeit láthatjuk, ÍA háttérben Czinóber Imre technikus, Varga György művezető lés Rácz István fömester vizsgálják a kiállításra kerülő munka« darabokat, rői nyerték indián-csoportjukkal. A táncversenyben ismét Bács-Kiskun megyei pár lett az első. Mégpedig Bartók Livia és Francsovics József. A francia tábor Vezetőjét magyar népviseletbe öltöztették fel, a párja pedig magyar katonaruhát öltött magára. Hatalmas tapsvihar tört ki, amikor megjelent. Mindent egybevetve meg kell mondani, hogy a nagytábor vidám lakói az esti órákig táncoltak, szórakoztak. Most, amikor a takarodó után csend borul a táborra, nyugodtan alszanak a pajtások, csak az őrség léptei hallatszanak, alusszák a béke álmát, mely egész nap nem ismert faj- és nyelvkülönbséget, csak egyet tartott szem előtt: »A hazáért, a dolgozó népérti Előre!« Benkő Istvánné tanítónő, Nyárlőrinc Üdvözlet : Békési Vince kiskunhalasi pajtás, az úttörő rovat szorgalmas levelezője, Jugoszláviából küldte üdvözletét a következő szöveggel : »Szívélyes üdvözletemet küldöm az úttörő rovat minden levelezőjének és minden olvasójának Szubotlcáról,«
