Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

WlÂ<# PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG U HDP BflCS-KISKUH MEGYEI BIZQITSfiGfl ÉS fl MEGYEI TflHflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ________Ára 50 fillér_______1956. AUGUSZTUS 1. SZERDA M unkában az országgyűlés Fártunk és kormányunk politikája igazi népi politika A Minisztertanács elnökének beszéde Az országgyűlés hétfői ülésén számolt be a kormány munká­járól Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke. Beve­zetőül a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének jú­lius 18—21-i ülésével foglalko­zott és hangsúlyozta, hogy pár­tunk a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa hatá­rozatainak a magyar viszonyok­ra történő alkalmazásával nagy- jelentőségű politikai, gazdasági és kulturális programot adott egész szocialista építő mun­kánknak. A Minisztertanács legfontosabb feladatának tartja — mondotta —, hogy gyakorlati intézkedésekkel, tettekkel se­gítse pártunk Központi Vezető­sége határozatainak valóravál- tását. Ezután az ország gazdasági helyzetét értékelte. Megállapí­tóttá, hogy a szocialista ipar első félévi tervét 2.2 százalék­kal túlteljesítette. A szénbá­nyászat dolgozói például több mint 350 000 tonna szenet adtak terven felül népgazdaságunk­nak. A jó eredményekért Hege­dűs elvtárs ' a Minisztertanács forró köszönetét tolmácsolta az ipar összes munkásainak, mű­szaki vezetőinek és dolgozóinak nagyszerű teljesítményükért, be­csületes és áldozatos helytállá­sukért. Az ipar előtt álló fel­adatokról szólva, mint legfon­tosabb tennivalókat a fűtőanyag- és az energia-takarékosság, va­lamint a különféle anyagokkal, elsősorban az import anyagok­kal való fokozottabb takarékos­kodást jelölte meg. Külön hang­súlyozta a műszaki fejlesztés nagy jelentőségét. A mezőgazdasági termelés fellendítéséért — a fejlett, nagyüzemi gazdálkodás győzelméért A mezőgazdasági helyzetről szólva, hangsúlyozta Hegedűs slvtárs, hogy a párt és a kor­mány a mezőgazdasági termelés fellendítését egyik legfontosabb feladatának tartja. A kormány intézkedései alapján ezen a te­rületen máris jelentős előreha­ladást tettünk. Megjavult a me­zőgazdaság ellátása kisgépekkel, alkatrészekkel, védekezőszerek­kel. A műtrágyaellátás azonban még nem kielégítő. A jobb ter­méseredményeket biztosító gé­pek, eszközök fokozottabb elő­állításán túlmenően elsősorban azzal ösztönzi a párt és a kor­mány a mezőgazdasági terme­lés fellendülését, hogy fokozot­tabban, anyagilag is érdekeltté teszi ebben a dolgozó parasztsá­got. Ezt szolgálják az előnyös, és a gazdálkodást belterjes irányban befolyásoló különféle szerződéses termeltetések is. El­ismeréssel szólt Hegedűs elvtárs arról, hogy az utóbbi időben so­kat' javult a begyűjtési fegye­lem. A dolgozó parasztság túl­nyomó többsége felszólítás nél­kül tesz eleget beadási kötele­zettségének és az esedékes be­gyűjtési terveket túlteljesítette. Ezért az országgyűlés színe előtt a kormány köszönetét tolmá­csolta a dolgozó parasztságunk­nak szorgalmas, odaadó, népi demokratikus rendszerünket lel­kesen támogató munkájáért. A beszámoló a továbbiakban arról adott számot az országgyű­lésnek, hogy a párt és a kor­mány orvosolta a középparaszt­ság egy részének becsületén esett sérelmeket. A mezőgazdasági termelés fel­lendítése elválaszthatatlan a mezőgazdaság szocialista át­szervezésétől — mutatott rá He­gedűs elvtárs — és ezért a kor­mány legfőbb feladata állami gazdaságaink és termelőszövet­kezeteink megerősítése, fejlődé­süknek előmozdítása. Az állami gazdaságokról szólva megállapí­totta, hogy minden jel szerint ez évtől kezdve jövedelmezően gazdálkodnak. A továbbiakban a termelőszö­vetkezetek részére nyújtandó fokozottabb állami támogatásról szólott. így például 120 millió forint rövidlejáratú hitelt biz­tosított a termelőszövetkezetek számára munkaegység-előlegek fizetésére. Intézkedések tör­ténnek az irányban Is, hogy a korábbinál kedvezőbb, hosszú­lejáratú és alacsonyabb kamatú hiteleket nyújtanak a szövetke­zeteknek. Lehetővé teszik, hogy a régi hitélek nagyrészét is ked­vezőbb feltételek mellett fizes­sék vissza. Kidolgozás alatt van az idős és munkaképtelen termelő­szövetkezeti tagok nyugel­látásának rendezése. A tervek szerint ezenkívül a kis- sebb tégla- és cserépgyártó üze­meket, mészégetőket, kőbányá­kat, nádasokat és a tsz-ek terü­letével határos, 50 holdnál ki­sebb állami erdőket is a terme­lőszövetkezetek részére adják át. Külön hangsúlyozta Hegedűs elvtárs, hogy a Központi Veze­tőség legutóbbi határozata ér­telmében a kormány hathatósan tá­mogatni kívánja a szövet­kezés egyszerű formáit is: a termelőszövetkezeti csoporto­kat és a földművesszövetkeze­tek keretében megalakuló zöld­ség-, gyümölcs-, szőlőtermelő, állattenyésztő, valamint gép- használati társulásokat. — Minden eszközt biztosítunk ahhoz — mondotta —, hogy ter­melőszövetkezeteink valóban példamutatók, szilárd, szocialis­ta nagyüzemekké fejlődjenek. Ez a legfontosabb előfeltétele an­nak, hogy az elkövetkező évek­ben dolgozó parasztságunk több­sége termelőszövetkezeti gazdál­kodás útját válassza. A kormány intézkedései az életszínvonal emelésére A népgazdaság eredményei le­hetővé tették, hogy az idei év első felében mintegy másfél mil­liárd forinttal több áru jutott a kiskereskedelem útján a lakos­ságnak, mint tavaly. A kormány több bérügyi intézkedéssel, így például az építőipar, a MÁV és a posta havidíjas dolgozóinak béremelése, valamint az a kö­rülmény, hogy az idén és a kö­vetkező években nem kerül ál­lamkölcsön kibocsátásra, a dol­gozók legszélesebb rétegeit érin­tették és jövedelmük, életszín­vonaluk rövid idő alatt érzékel­hető módon emelkedik. A kormány intézkedései nemcsak a városi, hanem a falusi lakosság életszínvo­nalának emelkedését is eredményezték. így például az iparcikkek árle­szállítása, a szerződéses termel- vényekért kifizetett magasabb beváltási árak kedvezően hatot­tak a parasztság reáljövedelmé­re. 1956. első félévében körül­belül 900 millió forinttal több pénz jutott — túlnyomó részt az állami felvásárlásokon keresztül — a falura, mint az előző év azonos időszakában. Bejelentette Hegedűs elvtárs, hogy a dolgo­zó parasztság termelési bizton­ságának megszilárdítása, vala­mint a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében a követke­ző években sem változtatja meg a kötelező beszolgáltatás színvo­nalát. így a dolgozó parasztság a mezőgazdaság fejlődése követ­keztében növekvő termésmeny- nyiségeket — a beadás teljesí­tése után — állami szabadfelvá­sárlási áron, illetve szabadpia­con tudja eladni. A továbbiakban részletesen foglalkozott a lakásépitkezési munkák meggyorsítására tett intézkedésekkel. Az idén háromszor annyi la­kás épül állami erőből, mint 1950-ben. Emellett mintegy 21 000 lakás építését magánerőből is előirá­nyozták. A lakáshelyzet javítá­sát szolgálják a lakóház-szövet­kezetek tervezéséről, valamint a családi lakóházépítési akció ter­vezetének továbbfejlesztéséről hozott rendeletek is. Hangsú­lyozta a beszámoló, hogy az igénylők számának és a igények indokoltságának megfelelően a központi intézkedések mellett nagy gondot kell fordítani a helyi erőforrások és lehető­ségek maximális kihaszná­lására is. Olcsóbb lett a zsír és a bor — felemelték a rum árát Ezután bejelentette Hegedűs elvtárs, hogy a kormány — fi- gyelembevéve a rumfogyasztás növekedésével előálló károkat, a dolgozók jogos követeléseit, va­lamint a tavalyi és az idei jó bortermés kilátásait. — elhatá­rozta, hogy augusztus 1-vel a rum és a pálinka fogyasztói árát 50 százalékkal felemeli, s az egyéb égetettszeszfélék árát is 20—30 százalékkal emeli. Ugyan­akkor, hogy ez az intézkedés ne jelentse a dolgozók jövedel­mének csökkenését, a zsír árát kilónként 2 forinttal, a szalon­na és a tepertő árát 10 száza­lékkal csökkentette, az állami kereskedelemben kimért átla­gos minőségű borok fogyasztói árát 20 százalékkal, az átlagos minőségű palackozott borokét pedig 10 százalékkal leszállítja. Emellett mintegy 30 százalékkal csökkentik a földművesszövet­kezetek által forgalombahozott bor forgalmi adóját is és ez le­hetővé teszi, hogy a földműves­szövetkezetek is leszállítsák a borárakat. Ezenkívül csökken­tik a bor forgalmazása körüli megkötöttségeket is. A bor fo­gyasztói árának csökkentése nem érinti a termelőknek fize­tett állami felvásárlási árakat. A Minisztertanács elnökének beszámolója ezután több olyan intézkedésről is számot adott, amelyek népünk kulturális igé­nyeinek jobb kielégítéséről gon­doskodnak. A szocialista demokrácia fejlesztésével erősítjük népi államunkat — Népi demokratikus állam­rendünk megerősítése érde­kében legfontosabb feladat a szocialista demokratizmus fej­lesztése — hangsúlyozta He­gedűs elvtárs, — amely elősegíti a dolgozók tevékenységének, kezdeményezésének növelését és kibontakoztatását az állami munkában és ily módon meg­erősíti népi demokratikus rend­szerünket. E tekintetben kiemelkedő jelentőségű az országgyűlés munkájának megjavítása. A Minisztertanács a jövőben min­den olyan kérdést, amely tör­vény útján való rendezést igényel, az országgyűlés plénu­ma elé kíván terjeszteni, s már a törvények előkészítésének kezdeti szakaszában is kikéri az országgyűlés különböző szakbi­zottságainak véleményét. Nagy- jelentőségű az állami élet de­mokratizálása szempontjából az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsok munkájának megja­vítása is. A Minisztertanács kö­telezte a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságait, hogy minden fontosabb kérdésben a tanács­ülés döntsön. Az állami élet demokratizálá­sa érdekében több fontos intéz­kedést vett tervbe a kormány. Azt az elvet kívánja e tekintet­ben érvényesíteni, hogy a központi vezetés csak a fö- fclaüatokkal, a fő irányel­vekkel foglalkozzék és nem a rendeletek tömegével, ha­nem jobb ellenőrzéssel biz­tosítja, hogy a helyi kezde­ményezés ne menjen az össz-állami érdek rovására. A kötelező tervek rendszerét fenntartja a kormányzat, de ugyanakkor tovább csökkenti a tervekben foglalt mutatók szá­mát és a tervek részletezését minél nagyobb mértékben a ter­melő vállalatokra bízza. így például a termelés, a begyűjtés, az export-import és az ellátás tervmutatóit 1957-re egyhar- madával csökkentjük. Ez nagyobb lehetőséget ad a helyi kezdeményezés érvé­nyesülésének. Hangsúlyozta ezzel kapcsolat­ban Hegedűs elvtárs, hogy a Minisztertanács az állami élet demokratizmusának fejleszté­sét, az ügyintézés egyszerűsí­tését, az irányítás hatékonyabbá tételét tartja fő feladatának, nem pedig a mindenáron való átszervezést és létszámcsökken­tést. Tehát sokkal többről van szó, mint az igazgatás egyszerűsítésé­ről: a szocialista államveze- tcs helyes formáit és mód­szereit kell kialakítanunk, melyekben/ messzemenően ér­vényesül a szocialista demok­ratizmus, a dolgozók kezdemé­nyezése, ugyanakkor erős köz­ponti irányítás van, ami bizto­sítja az állam vezetésében az össznépi érdekek érvényesülé­sét. A tervbe vett területrende­zéseket még az ősszel az ország- gyűlés elé terjesztik és január 1-ig kerül megvalósításra. A szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítéséért A Minisztertanács elnökének beszámolója a továbbiakban a kormányzatnak azokról az in­tézkedéseiről és terveiről szá­mol be, amelyek a szocialista törvényesség maradéktalan ér­vényesítését szolgálják. Hangsú­lyozta, hogy a helyi szervek hatásköré­nek növekedése még inkább megköveteli, az igazgatási apparátus minden dolgozó­jától a törvények tiszteletet és kötelező betartását. A Minisztertanács egyik legfon­tosabb feladatának tartja — mondotta — olyan további ren­delkezések kidolgozását, ame­lyek megakadályozzák, hogy a jövőben törvénytelenségek elő­fordulhassanak és amelyek biz­tosítják a szocialista törvényes­ség hiánytalan megvalósítását az élet minden területén; Bejelentette, hogy új, nagyfontosságú törvé­nyek kidolgozása van folya­matban. A törvények és jogszabályok maradéktalan betartása érdeké­ben intézkedett a Miniszterta­nács az államvédelmi és rendőr­ségi szervek fokozott ellenőrzé­séről. Megszüntette a különbí­róságok különböző felügyeleti szerveit és valamennyi bíróság működése feletti szakfelügyele­tet az igazságügyminiszterre bízta. Hangsúlyozta Hegedűs elvtárs, hogy a bíróságoknak úgy kell ítélkezniük, hogy a ki­szabott büntetés egyezzék a dol­gozók igazságérzetével, mindig arányban álljon a cselek­ménnyel. Ki kell terjeszteni a nevelő hatású büntetéseket, ugyanakkor az állam biztonsá­ga ellen támadó ellenséges ele­mek, a megrögzött bűnözők ke­mény, példás büntetését kell biz­tosítani. Hangsúlyozta, hogy a tör­vények és rendeletek megtartá­sa és megtartatása az igazság­szolgáltatás és a bűnüldözés szervei, vagy a szabálysértési bizottságokon túlmenően az ál­lamhatalom és az államigazga­tás minden szervének kötelessé­ge. Biztosítani kell, hogy az ál­lampolgárokat megillető jogok maradéktalan tiszteletbentartá- sa mellett teljes mértékbe» betartsat minden területen a állam­polgárok is kötelességeiket. Ezzel kapcsolatban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy harcolni kell az úri Magyarországról ránk­maradt terhes örökség: a kijá­rás, a protekciózás, a részrehaj­lás ellen. Ezután a nemzetközi helyzet­ről és kormányunk külpolitiká­járól beszélt. Ismertette a kor­mány azon intézkedéseit, ame­lyekkel a maga részéről hozzá­járult a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködésének javulásá­hoz és ezáltal a tartós béke fenntartásához. Ezt a célt szol­gálta a hadsereg létszámának újabb 15 000 fővel történő csök­kentése is. Ugyanakkor rámuta­tott, hogy a háborús provokáció veszé­lye még nem múlt el. Ezt mutatja, hogy csupán ebben a hónapban (júliusban) négy íz­ben sértették meg hazánk légi­terét nyugati irányból behatoló katonai repülőgépek. Ezért kor­szerűsítenünk kell hazánk vé­delmét, különösen légvédelmét; A nemzetközi helyzet egészsé­ges fejlődésének, a tartós béke megszilárdításának legfontosabb feltétele a szocialista tábor egységének további erősítése E kérdésről szólva rámutatott Hegedűs elvtárs, hogy minden szocializmust építő ország népé­től sokat tanulunk, sőt bizonyos területeken a fejlett technikával rendelkező tőkés országok ta­pasztalatait is átvesszük, de (Folytata* a te oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom