Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

I

m

Oálaiz az olvasók kéiilhtire.

SZARÓ LAJOS, FÜLÖPSZÄLLÄS. A felszabadulás előtt épült és azóta újjá nem épített lakások bérét a 26/1956. (Mg É. 15.) FM sz. utasítás értelmében az 1939, szeptember 1-én érvényben volt, a helyi tanácsok által igazolt pengő értékben fizetett alapbért íigyelembevéve kell megállapítani. Az említett időpontban érvényben volt lakbérnek egy- és kétszobás lakásnál 40 százalékát, haremszobás lakásnál 50 százalékát kell venni és ezt hárommal megszorozni. Ha a lakás 1939. szeptember 1. napián bérbeadva nem volt vagy utóbb épült, azt a bért kell alapbérnek tekinteni, amelyet a helyi tanács igazolása alapján az illető helyen vagy városrészben hasonló lakásért fizettek az említett időben.

*

KOVÁCS ISTVÁNNÉ, JASZSZENTLASZLO. A családjogi rendelkezések értelmében általában — nemre való tekintet nélkül — a gyermek 16. életévének betöltéséig tartozik az apa gyermektartási dijat fizetni. Ha azonban a gyermek tovább tanul, a gyermektartási díjat is tovább kell fizetni, egészen addig, amíg a gyermek a tanulmányait be nem fejezi. Amennyiben a gyermek apja önszántából nem hajlandó fizetni, nyugodtan forduljon a bírósághoz. A bíróság döntése után értesíti az apa munkaadóját a fizetésletiltésról. Ezután a munkaadó köteles a gyermektartási dijat minden hónapban az ön részére késedelem nélkül megküldeni.

*

BALOGH IMRE KOMBÁJN VEZETŐ kérdésére válaszoljuk: A kombájnvezetők az állandó felelős traktorvezetők közül kerülnek ki, nem kizárólag ezt a munkakört látják el. Ezért ha az aratás-cséplés időszakában kombájnnal dolgoznak, részükre a Kombájn megőrzési prémiumot ki kell fizetni. Ezenkívül jár a traktorok állandó felelős vezetőinek és segéd vezetőinek, év végén a traktoroknak és munkagépeknek előírás szerinti állapotban való átadása esetén, megállapított traktormegőrzési prémium.

*

FODOR ZOLTÁN, KALOCSA. A Munka Törvénykönyve 43. §-a értelmében a dolgozót minden munkanapon —, amennyiben a napi munkaidejének megfelelő időt munkában töltötte — félórái munkaközi szünet illeti meg. (A miniszter a szakszerVezet- lel egyetértésben félóránál hosszabb, de egy órát meg nem haladó időtartamú munkaközi szünetet is megállapíthat.) Ha a dolgozó az egyenlőtlen munkaidőbeosztás mellett túlórát végez, akkor a napi munkaideje felett végzett 3 és fél óra túlóra után illeti meg (másodízben) félórai munkaközi szünet.

*

FARKAS JÓZSEF. KECSKEMÉT. Az özvegyen maradt munkaképtelen férjnek is jár özvegyi nyugdíj, ha a feleség a halálát megelőzően legalább egy esztendeig a férjet saját háztartásában, túlnyomóan saját keresetéből tartotta el, vagy a bíróság a férj részére tartásdíjat állapított meg, amennyiben a feleség nyugdíjjogosult volt. A férj özvegyi nyugdíja a munkaképtelenség megszűnésével, vagy újabb házasságkötéssel szűnik ■meg. Annak az özvegynek, akinek állandó özvegyi nyugdíja újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egy évi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés jár.

Nevessünk együtt'A tudomány és technika világából

Asztalos, ács, címfestő

szakmunkásokat felveszünk azon- r.alra. Jelentkezés: A dekorációs részlegnél, Kecskemét, Rákóczi út 2. sz. 816

A BAJAI VAS- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZET gyermekkocsikat kölcsönöz havi 30 forintért. Vidékre is. Kishibás gyermekkocsik

(1200 Ft. helyett) leértékelt áron, 600 forintért beszerezhetők. 743

MEGNYÍLT

a Kiskőrösi Földművcsszö- vetkezet kötött és rövidáru boltja.

Mindenféle rövid- és kötöttárut megtalál új üzletünkben. 785

VIl-LAMOSSZAKMÁBAN jártas mér- nőket, vagy technikust azonnali belépésre felveszünk. DÁV üzemvezetőség, Kecskemét, Csongrádi u. 26.

5862

BIZTATÓ VÁLASZ

Péter szégyenlős fiú lévén, sehogyan sem tudta rászánni magát, hogy megkérje az imádott lány kezét. Végül is elhatározta, hogy telefonál neki.

— Halló, ott Rózsika beszél?

— Igen.

— Rózsika .. : izé ... hozzám jönne feleségül?

— Oh, hogyne. Ki van a telefonnál?

JÓ ÜGYVÉD

Egy járókelőt megharap a kutya, eltépi nadrágját, mire az illető dühösen a rendőrségre megy, és feljelenti a tulajdonost. Néhány nap múlva találkozik egy ismerősével.

— Na, hogy volt a tárgyaláson? — kérdezi ez.

— Ne is kérdezd. A vádlott védőügyvédje bebizonyította, hogy én haraptam meg a kutyát.

BIZTOS SZER

— Mi hír az újságban?

— íme, épp olvasom, hogy egy férj azért indított válópert a felesége ellen, mert mindig belenyúlt a pénztárcájába.

— Semmi különös.

— Hogy-hogy semmi. Bará- tocskám, ezt a cikket én kivágom és a — pénztárcámba teszem.

KÜLVÁROSI IDILL

— Kivel beszélgettél három óra hosszat a kapuban?

— Máriával. Nem «volt ideje feljönni.

ORVOSI TAN ÁCS

— Minden reggel egy piros tablettát, este pedig egy zöldet vegyen be félpohár vízzel. Nyolc nap után cserélje fel a pirosat a sárgával. A piros tablettát egy órával a zöld előtt, negyedórával később pedig a kéket vegye be... Négy nap múlva minden órában vegyen be egy-egy fekete, háromóránként egy piros, minden negyedik órában pedig kék tablettát és így sorjában ... Ez kitűnő orvosság lesz emlékezőképessége visszaállítására.

bíróságon

Bíró: Ez a két ember székkel verekedett. Miért nem kísérelte meg szétválasztani őket?

Tanú: Nem volt közelemben több szék.

TAKARÉKOS EMBER

— Az új autóm 200 kilométert tett meg anélkül, hogy egy csepp benzint elfogyasztott volna.

— Hát ez hogy lehetséges?

— Egyszerű: vonaton szállították.

Üzem három emberrel

Az azbeszt-tröszt központi bányájában önműködő kőzúzó műhelyt helyeztek üzembe, amelynek évi teljesítőképessége 130 000 köbméter. A műhelyt Jurij Tye- rentyevnek, a bánya elektriku- sának tervei szerint építették.

Tyerentyev néhány évvel ezelőtt, az ipariskola elvégzése után került Aszbeszt-városba. Itt beiratkozott a bányatechnikum esti tagozatára és közben a bányában dolgozott villany- szerelőként. Munkája során felfigyelt arra, hogy az azbeszt kísérő kőzeteit nem használják fel és azok meddő hányóba kerülnek, pedig nagyon sok köztük a kiváló építőanyag. Tyerentyev célul tűzte ki tehát, hogy értékesíti az építőanyag- ipar számára ezeket a hulladékokat. Kidolgozta egy önműködő kőzúzóműhely terveit, a műhelyt azóta már meg is építették. Valamennyi gépegységét: a kúpos kőzúzókat, a rázószitákat, a futószalagokat egyetlen kapcsoló asztaltól vezérlik. Az üzemben mindössze hárman dolgoznak: — egy operátor, egy lakatos és egy villanyszerelő. Az új önműködő kőzúzóműhely

nemcsak a város, hanem a szomszéd városok valamennyi építési munkahelyét ellátja anyaggal.

Tyerentyev tervét, amelynek alapján az új műhelyt megépítenék, a technikum elfogadta diplomamunkaként.

Kétszer öntvény egy műszak alatt

A moszkvai »Vörös Presznya« gyárban újtipusú folyamatos működésű kokillagépet állítottak fel, amely külsőleg egy nagy körhintához hasonlít. Lassú forgás közben kerülnek az acéifor- niák, a kokillák az öntőüst alá. A kész öntvényt automata berendezések szedik le a gépcsoportról, hogy a forma továbbhaladva újból a kiömlő megolvadt fém alá kerüljön.

A kokillák alkalmazásával igen sok időt takarítanak meg. szükségtelenné válik, hogy az egyes alkatrészekhez külön formákat készítsenek, különleges! formázó földet keverjenek össze. Az új öntőgép teljesítménye egy műszak alatt majdnem kétezer darab, kb. 50 kg. súlyú öntvény;

Jóssi bácsi

A korát meghazudtoló fris* seséggel lép fel a vonatra j a ménteleki vasútállomáson Se- I bestyén Józsi bácsi, a Kecske- I rnéti Épületlakatosipari Vállalat : dolgozója.

! Abban a kupéban foglal he- jlyet, ahol a kerekegyháziak tar- j tózkodnak. A szokott helyére ül. I Van, amikor el-elszunyókál. Né- ' lia diskurzusba bocsátkozik a kerekegyháziakkal. Legtöbbször azonban a gondolatait, újabb elképzeléseit egyesíti csokorba. Ezt úgy teszi, hogy papírlapra, mely előtte van, különféle vonalakat rajzol, s ezekből a vonalakból bontakozik ki az ötletesebbnél ötletesebb újítás.

Szüleség is van erre az üzemben. Józsi bácsi pedig a maga 72 évvel még mindig elsők között van, aki újít, tervez, alkot. Nem kell ezt sokáig bizonygatni. Ha nehéz, bonyolult egy új gyártmány elkészítése, Józsi bácsit hívják az irodába.

— Józsi bácsi, csinálja meg az elsőt, meg hozzá a szerszámot — kérik a vezetők.

Józsi bácsi röviden válaszol:

— Meg lesz, úgy mint a többi. Most is egy új munkán dolgozik.

Kezében a ezerszám, előtte a rajz. Számol, mér, számol, mér, majd elkészíti a munkadarabot,

Minden nemzet és minden hazáját szerető nép fokozottan figyeli napjaink történelmének azon eseményeit, amelyek határkövek múltjának kialakításában, jelzőoszlopok jövőjének építésében.

A magyar dolgozók milliói most a legszorgosabb munkájuk közepette is szeretettel gondolnak a nándorfehérvári diadal hős résztvevőire és az őket dia- dalról-diadalra vezető hatalmas magyar hősre, Hunyadi Jánosra.

Július 22-én 500 éve, hogy a magyar lobogó világraszóló győzelmet hirdetett az akkori haladást gátló török birodalommal szemben. Nándorfehérvár összelőtt, félig lerombolt várfokán hirdette az összefogásnak magyar, szlovén, szerb, horvát, albán nép összefogásának nagy eredményeit és a hazáját min- denekfelett szerető hős Hunyadi János hadvezér képességeit.

1453-ban II. Mohamed trónra- lépésével nagy változás állt be a török hatalom előretörésében. A török szultán célja a Balkán félsziget meghódítása, a nándorfehérvári vár megostromlása, hogy ez által megnyíljon az út Magyarország felé. A magyar vár védelmére a vár őrségén kívül lengyel, német és Magyar- országból kevés szánni keresztes sereg érkezik Kapísztrán János vezetésével. 1456. június haváA nándorfehérvári (belgrádi) győzelem 500 éves évfordulója

(1456—1956)

ban a sereg szervezését és kiképzését Hunyadi veszi kezébe. A délvidék lakosságából szervezi sok színű seregét, melynek a száma mindössze 10 000 lehetett. Seregéről úgy emlékezik az egykori krónikás: »Mindazok, akik összegyűltek, a népből valók voltak, szegény emberek, parasztok, falusi papok, diákok és kolduló barátok, földművesek, szántóvetők, kapások.«

A szultán június végén érkezik a vár alá. A vár magas bástyáiról látni lehetett a körülfekvő síkságon végig terpeszkedő sátrak számtalan csúcsait. Az egykori források szerint 150— 200 000 főnyi hadsereg jelent meg, egyes török írók azonban

3—400 000-et említenek. Ez volt a török birodalom hadseregének színe-java. A törökök a várat hajóhidakkal zárták el, ostromolták éjjel-nappal a vár falait. A füst lassan elfedte a napot, a várvédőket fojtogatta a kengáz, a vár külső falai leomlottak s az ostromlottak helyzete válságossá vált.

Közben megérkezett Hunyadi János felmentő seregével, rögtön átgondolta az egyetlen védekezési módot, s könnyű dereglyéket küldött a törökök hajói ellen. A begyakorlott szerb lakosságból álló hajósok szörnyű tüzet zúdítottak a hajókra. Ekkor a vár szorongatott védői végső erőfeszítésükben kitörtek a várból s 5 órás szörnyű küzdelemben a török hajókat egymástól elszakítva egy részüket elfogták, sokat elsüllyesztettek. A szultán miután a vizen kudarcot vallott, a szárazföldön igyekezett győzelmet aratni. Hunyadi maga mindenütt jó példával járt elől »mindenhova oda fut, fárad s hol tettel, hol szívvel, de mindenkibe bátorságot önt«. A harc az utcákon is folyt, a harcosok maguk voltak a vár falai, tornyai és bástyái. A törökök megmásszák a megmaradt várfalat és Dugonics Titusz ekkor követi el hősies önfeláldozását, letaszítva ellenfelét, közösen zuhannak a mélybe. Volt olyan helyzet, hogy Hunyadi ügyes taktikája következtében a török szultán saját drága pénzen vásárolt szakállas ágyúival találja szembe magát, és azok szünet nélkül ontják a tüzet a janicsárok meglepett soraira. A tönkrevert török hadsereg kénytelen visszavonulni és 1456. július 22-én, az utolsó nagy küzdelem után, Nándorfehérvár várfokára felrepül a győztes magyar lobogó.

A hazájáért élni-halni kész magyar nép, a nemzet legszegényebb vitézei, Nándorfehérvár alatt hatalmas diadalt arattak. Együtt küzdöttek a megtámadott délszláv népekkel, közös cél vezette őket, közös ellenség akarta igába kényszeríteni szabadságu- kat.

Hunyadi János, a töröktől megtámadott, létükben fenyegetett népek igazságos önvédelmi harcának legnagyobb hőse és vezére volt. A ma élő dolgozó magyarság ilyen hősök és nagy emberek példájából meríthet. Munkája közben erősen érzi azt a kisugárzó erőt, amely a nándorfehérvári hősök szelleméből fakad, de érzi a Duna mellett élő népek összefogásának szükségességét is, jugoszláv, bolgár, román és albán nép összefogása nemcsak a XV. században volt időszerű, hanem most is. — amikor közös cél vezet bennünket a békés munka erőfeszítésében, de közös a célunk a békét akadályozó ellenséggel szemben is.

Baltás Gézáné dr.

a TTIT tagja i

újból ellenőrzi a megadott méretet, s megnyugszik. A mellette ügyeskedő tanítványának odaszól:

— Hegeszd csak össze fiam.

15—20 perc. A fiú megmutatja a kész munkát. Ha már a munkánál tartunk, néhány szót kérünk Józsi bácsitól új alkotásairól. Legszívesebben ezekről beszél. Erre a legbüszkébb.

O

daballag a szerszámos szekrényéhez, s egy nyaláb rajzot vesz elő. Sorjába kiteríti az ablak melletti asztalra. Meg kevesen tudnak erről, ezekről a rajzokról s a tervekről, amelyeket rögzítenek. Nem szereti addig mutogatni, amíg nem teljes minden újítás. Közlünk most néhányat. Az egyik fénymásoló lapról a következőket olvashatjuk: Teljesen tűzmentes, szarugerenda tetőszerkezet hulladék vasanyagból. Józsi bácsi elmondja, hogy tíz mérnök nézte már meg ezt az újítást és mind jónak találta.

Nemcsak ez, hanem a »Csuklós szaruállás tervrajza« is igen érdekes. A »Szivattyúház« újítása rövidesen végleges formát ölt. Az »Oxigéngázvédő kupak« újítása már elkészült. Még hosz- szú ideig lehetne sorolni Józsi bácsi nagyszerű újításait.

Gyakran megszakítják beszélgetésünket. Több ifjúmunkás, szakmai tanácsot kér Józsi bácsitól. Józsi bácsi pontosan válaszol. Csapó Pali, Gyuris József, Fodor Mihály, Máté Imre az ö nevelése. Nem is hagyja magukra a gyerekeket. Meg-meg- áll, amikor ideje engedi hol az egyiknél, hol a másiknál, nézi, ki hogyan munkálkodik. Gyakori ez a jelenség: add csak ide azt a szerszámot fiam, — szó! Józsi bácsi. Megmutatja, hogyan lehet ésszerűbben dolgozni. A szomszéd műhelyből sem restek átjönni egy kis szakmai tanácsért. Józsi bácsi pedig segít a problémák megoldásában. Tudományából jut mindenkinek.

Hetvenkét éves és még most sem készül a pihenésre. Munkatársak, a vezető elvtársak minduntalan mondják neki: — Józsi bácsi, menjen nyugdíjba, pihenjen . . ;

— Ha azt akarjátok, hogy a tétlenség elpusztítson, akkol elmegyek.

Hiába minden. Józsi bácsi hajthatatlan. Addig nem hagyja el az üzemet, amíg bírja emelni a kezét.

A

lkotni, segíteni, cselcked. ni. Ez jellemzi kommunista munkáját. Nem tagit elhatározásától. — Mindannyiunk nevében kívánjuk, hogy még, sok munkatársának juttasson szakmai tudásából, éljen jó erőben egészségben sokáig.

— Vcnesa —

I