Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

m M Ira 'SAAL ros ^^0^^^^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOJ!:^:^^ttCK3t0 ÛÂ^QûOOÛÂfiûôOOOOOOOOOOO^iôOOO&OOQîOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO'ûOOOOOOOOOOOOOtOtÜOOOOOOO Az első gabonái" a hazának ívek óta, ezzel a jelszóval búg­nak fel a cséplőgépek a batár­bán. A kötelességtudáson kívül az egyszerű emberek a haza iránti felelősséget, meleg szerc- tetét jelképezik ezek a szavak. S hogy mennyire így van, azt a Törekvés Termelőszövetkezet példája is bizonyítja. A tsz ha­talmas rozstáblájából még csak 15 holdat vágott le a kombájn, de tegnapelőtt délután már meg­kezdték a kombájnrozs tisztítá­sát a szövetkezet tagjai, s teg­nap reggel már az első eresztés zsákokba rakva, elszállításra várt. tízzel egyidejűleg mun­kához látott Szekér József csép­lőmunkacsapata is, az első bú- zoasatagnál s az első kenyérnek- valót délután szállították az át­vevőhelyre. A friss cipó, az új kenyér meg­szegése az cv egyik legünnepibb pillanata, de a Törekvés Tsz gabonájából ezenkívül még más­ra is tartalékolnak. A rozs leg­nagyobb részét vetőmagnak szál­lítják, hogy jövőre még több termést tudjanak nevelni a ha­tárban már lassan uralkodóvá váló kitűnő fajtából: a heterózis rozsból. Leszállították az első gabonát. De még aratásra, cséplésre vár a többi. A tikkasztó melegben a Törekvés Tsz négy munkacsa­patának tagjai hajladoznak a Aratóból Egy régi, szép hagyomány, az aratóbál felelevenítésére szövet­kezett az MSZT agrár szakosztá­lya és a városi tanács népműve­lési csoportja. Örülni, vigadni a jól végzett munka felett, Aratóbálat rendeznek jövő szombaton az Űj Tavasz Ter­melőszövetkezetben. Nemcsak a termelőszövetkezet tagjai, de a környék dolgozó parasztjai is ott töltik majd vidám mulatság­ban az estét. A vállalatok mű­vészeti csoportjai is ellátogatnak, hogy vidám műsorukkal feled­tessék a nagy tárOltságot. E hét szombatján, bár nem lesz aratóbál, de a KPDSZ ének, tánc, színjátszó csoportja láto­gatja meg a katonatelep-! dolgo­zókat. Tsz-tagok és egyéni pa­rasztok szórakoztatására vállal­koztak. Az Iskolában tartják meg előadásukat. Katonatelep, Új Tavasz... A tervek szerint még Törökfái né­pe is részese lesz egy vidám ara­tás utáiit mulatságnak. mezon. Rakjak a kereszteket reg­geltől estig, gyűjtik a drága kin­cset: a kenyérnekvalót. Hát ró­luk hogyan gondoskodnak? Az elnökük a napokban két sertésvágási engedélyt tett az Irodaasztalra: a tagságnak hozta. Le Is vágták a disznókat szapo­rán, s a húsát szétmértek a ta­gok között. Párolgó pörkölt, friss szalonna bőven került minden család asztalára, s a nap fára­dalmaiért jó vacsora kárpótolta a munkás, dolgos termelőszövet­kezeti tagokat, Parkett gyártását tervesik A megyében is egyre sokasod­nak az építkezések. Az új laká­sok szinte mindegyikébe parket­tel terveznek az építők. A város­ban is megkezdik a keresett padlúanyag gyártását, innen el­láthatják áz árvíz sújtotta Duna- mente új lakást építő gazdáit is. A parkett gyártására a Finom- mechanikai Vállalat vállalko­zott. A városi tanács végrehajtó bizottsága egyetértett elgondolá­sukkal, most a parkettgyártás megszervezése a jeladatuk. Teljesíti tervét a szikvízüzem Mindennap ünnep.... Ha valaki megkérdi a szikvíz- Uzem dolgozóitól, hogy ml újság, egy kurta mondottal felelnek: — Mindennap ünnep, kell ennél nagyobb újság? Ezután törheti a fejét a kíváncsiskodó. No most felfedjtik-e találós kérdést, Arról van szó, hogy a szíkvízüzemet nyáron mindenki szidta — tavaly. Az idén ... ke­vesebb a panasz. Hogy miért, azt bizonyosan gondolják, — többet gyártanak. Az idei nyarat soha nem látott üvegkészlettel kezd­Tízéves a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Ünnepélyes és kedves össze­jövetel volt csütörtökön a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetben. Az intézet fenn­állásának 10. évfordulóját ün­nepli, ebből az alkalomból gyűlt össze az a mintegy 50 részvevő, amely örömmel üdvözölte ered­ményeit és további jó munkát kívánt az intézetnek. Ez alka­lommal rendezték meg az inté­zet tudományos tanácsának ala­kuló ülését is, valamint a para­dicsom téma-kóllektiva értekez­letet. A tízéves jubileumi ünnepség a paradicsom-nemesítési mun­kák értékelésének jegyében zaj­lott le. A program kialakítása is ennek szellemében történt, 10 órakor Mészöly Gyula, az inté­zet Kossuth-díjas igazgatója tar­tott bevezető előadást, amelyben röviden ismertette az intézet történetét, s azt a fejlődést, ame­lyet tíz év alatt elért. A beveze­tőt színvonalas szakelőadások követték. Az elsőt ugyancsak Székiéi strand: »csendélet« Mészöly Gyula, az intézet igaz­gatója tartotta. Paradicsomne­mesítésünk helyzete és jövő fel­adatai címmel. Utána a nemesí­tés! és kísérleti munkában részt­vevő munkatársak beszámolója következett. így Balogh Sára -a paradicsomnemesítés módsze­reiről, Horváth Erzsébet a para­dicsom heterózis nemesítésének eredményeiről, Báldi Bei a a paradicsom elit elszaporításáról, a perspektivikus törzsekről és az agrotechnikai kísérletekről, Mi- linkó István a paradicsom virus- betegségei elleni védekezés lehe­tőségeiről, Vidéki László és Bon- tovics Lajos a paradicsom ké­miai és konzervtechnológiai vizs­gálatának problémáiról tartott beszámolót. Az előadások meghallgatása után a jelenlévők megtekintet­ték az intézet igazgatása mellett működő zöldségnemesítési es termelési osztályának kísérleti parcelláit, valamint a borbási üzemegységben a nagyüzemi pa- radiesomtermelés és az elit, va­lamint áz I. fokú elszaporitas parcelláit. Az előadást és a parcellák megtekintését hozzászólások kö­vették. A hozzászólások során főként a tudományos tanács tag­jai kértek szót. amely többek között az intézet vezetőkutatói­ból, a társintézetek legkiválóbb képviselőiből és a megyei mező- gazdasági vezetőkből alakúit. — Dr. Györííy Barna, a Magyar Tudományos Akadémia geneti­kai intézetének Kossuth-díjas igazgatója, hozzászólásában kü- lön kiemelte az intézetben folyó munka harmonikus összhangját és hasznos javaslatokat telt a heterózis nemesítés, valamint az indukált mutációk előállítására. Mohiár Béla, a Földművelésügyi Minisztérium kiküldötte, üdvö­zölte a jubiláló intézet munka­társait és munkájukat példaként állította a többi intézetek elé. Korbonits András, a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutatóintézet munkatársa, a kecskeméti para­dicsomfajták magas termésered­ményeiről számolt be, amelyet az ország különböző tájegységein értek el. Ezenkívül néhány ér­dekes javaslatot tett a korai ter­mesztés fokozása érdekében. A jubileumi ünnepségek alkal­mával elhangzott színvonalas és tartalmas előadások ismerteté­sére még visszatérünk. ték, dupláját számolták a tava« lyinak. így aztán a kőrútjukról visszatérő kocsiknak nem kell várni, míg az általuk behozott üres üvegeket megtöltik, a tar­talékból telik akár két fuvarra is. A kocsik most többször for­dulhatnak, újra cserélhetik a már kiürült üvegeket. Ezen a nyáron egy hétköznapon annyi szódavíz fogy, mint egy evvel ezelőtt a nagy ünnepeken. Van is tervteljesítés. Azelőtt nem ismerték a 100 százalékot, most az előző negyedben 6 tized­del meg is toldották. E hónap sem alakul rosszabbul, a napi tervnek mindig felette vannak. Hát még, ha többen rendelkez­nének csereüvcggel. Sokan ven­nének szódát, de hát csereüveg forgalombahozataláról megfeled­kezik a kereskedelem. így .csak az ihatja ez üdítő vizet, aki már régebbről szódásüvegtulajdonos. Pedig most igazán lehetne kap­ni szódavizet, még két lerakatot is létesítettek a Jókai és Zöldfa utcában, hogy a késő esti órák­ban és vasárnap Is cserélhesse­nek a szomjúhozók. Nincs baj a szíkvízzel, hát van a szörppel. Mert azt Is gyárta­nak. Megnövekedett a fogyasz­tás, így kevés az üveg. De talán augusztusban még abból is lesz mindig bőségesen. Őassel már a város ssínéiben küzd a Kecskeméti Dózsa KECSKEMÉTI SETA KECSKEMÉT A 18. SZÁZAD VÉGÉN A régi leírások tükré­ben érdekes kép tárul eléhlc egy-egy városnak mozgalmas életéből. A Hí­rős Városról is vannak ilyen érdekes leírások. A mai olvasó nemcsak ér­deklődéssel olvashatja a régi leírásokat, hanem hasznos isméffeteket is sze­rezhet és sok tanulságot is meríthet belőlük. Kecskemétnek ilyen régi ismertetését Vaíyi András tollából hírjuk 1799-ből. A hányatott életű vályi K. András (1764—1801), a bu­dai egyetemen a magyar nyelv és irodalom 1792-ben kinevezett első tanára, be­utazta az országot és háromkötetes földrajzi szó­tárává! megvetette alapját Magyarország részletes is­mertetésének. A korszak­alkotó munka címe: Ma' gyár országnak leírása. Az I, kötet 1796-ban, a 1Î. és III. kötet 1799-ben jelent meg. Kecskemét leírását a !í, kötetben találjuk. Ál­lítjuk meg .képzeletben az idő kerekét. Nem ldSfi-baü, hanem 1796-ban élünk. Vá­lyi Vezetésével induljunk sétára Kecskemét városá­ban! „Kecskemét“ Egopolis: Népes, jó magyar mező­város Pest vármegyében. Földesurai gróf Köháry, gróf Károlyi, gróf Csáky, gróf Aspermont és több urâk. Lakóéai katolikusok, reformátusok, evangéliku­sok és óhitűek kevesen. Fekszik Pesthez tíz mér- ÍÖldhyire. Nevezetesebbek épületei között a Városhá­za, a Katona-tisztek háza, az Árvák háza. A Város Archivumja (értsd Levél­tára) is nevezetes itten némely török színes se­lyem takarékban lévő le­velekről, melyek a mai napig is fenntaríatnak s a többi. Díszesíti e várost a Piaristáknak szép kla st­röm jók, nevezetes oskolá- jok és szentegyliázok, a Franciskámtsok épülete, és a reformátusoknak temp- lomjuk s népes oskolájuk. Újabb épületei az 1794—5. esztendöbeli igen szeren­csétlen égés által már ntost még díszesebbek. A város nagyon messze térjed, s a sok majorsá­gok által is nem kevéssé nagyobbíttátik, Határ ja az egész országban híres, kivált igen nagy pusztáik, melyeken oly számos gu­lyák és ménesek neveltet­nék, s legfőbb jövedelmek alkalmasint innen szár­mazik a lakosoknak. Kerti szőleik bőven termők, gyümölcsök is sok terem. Vizek szűkén van, s leg­inkább száraz malmokban őriének, mindazonáltal a kecskeméti asszonyok hi­res kenyereket sütnek. SZéksójok is nevezetes és jó szappant tudnak sege­delmével készíteni. Hátár­ja leginkább homokosi Eladásra helyben is jó módjok vagyon ugyan; de sokan Pestre is járnak el­adás végett. Vajok, sa.jí- jok, borok, pecsenyének elég van a kecskemétiek­nek; gabonájok szokott elég teremni, népességé­hez képest, hanem azt gyümölcsért szokták meg­cserélni. Pusztái sokak, azért sok marhákat és szá­mos birkákat nevelnek. Szűkölködik ivóvíz nélkül, melyet kívülről kell hor­dani. mivel a városi kutak saíétromosak lévén, az em­berek vizét nem ihatják. Fájok szűkén van, mlntl- azáltal boldog és nyugo­dalmas lakást szolgáltat jó magyar lakosainak.“ Vályi kiilön-külön cím­szó alatt Kecskemét sza­bad pusztáit Is megemlíti. Kecskemét fillái: A.gasegy- káza, Bugóc (értsd: Bű; gác), KÖnésög (földesurai Sárközi és több uras ágok). Matkó (földesura az egri káptaíanbeU Uras ág), Mo­nostor, Szentkirály (hátár- ja jó) szabad puszták. A puszták közigazgatásilag Kecskeméthez tartoztak. VflUyi nem említi meg Szoiltlőrltlc pusztát, a Ko- hflrÿâk egykori birtokát. Vályi leírása egész kis monográfiává kerekedik ki, Magyarázatul luégftm- litetu. hogy Egopolis Kecs­lce-város Kecskemétnek Röt-us neve. Kecskemét 1*>0 évvel ezelőtt terjedelmes határáról, ízes fehér ke­nyeréről és szappanjáról volt híres. A kecskeméti szappan vetekedett az ot- szágoshírű debreceni szap­pannal. Válylnak érdekes leírá­sát kiegészíthetjük a kecs­keméti krónika ada­taival. 1792-ben az idő­közben megszaporodott evangélikusok külön hit­községgé szervezkedtek éS egyszerű imaházat építet­tek. 1793. augusztus 24-én a város harmadízben nyert, szabadalmat országos és hetivásárok tartására. 1794- ben egy sövénykcirlétly ki gyűli adása következté­ben nagy tűzvész keletke­zett; ez alkalommal 10Ö0 ház pusztult el. 1796-baii Kecskemét örökösen meg­szerezte Alsómonostor és Feísőmonóstor pusztákat. lT98 ban kirobban a fran­cia háború; a napóleoni háborúk sok és nagy áldo­zatot róttak a városra. íme, 160 esztendővel ez­előtt ilyen élet járta Kecs­keméten! Kecskemét volt akkor az ország legna­gyobb mezővárosa. Mező- Várost rangra emelkedtek régi időben a uépesebb községek, amelyek vásár- tartási jogot nyertek. Tímár Kálmán, a HIT tagja Kéasrekerüll a székiéi csaló Ezután tartalmas vita folyt a pályakérdés, a tagtoborzás, a to­vábbi sportszerű játék, a kö­zönség megnyerése, általában mindarról, ami befolyásolja a csapat további kiváló szereplé­séi. Szelepcsényi Imre elvtárs, n megyei tanács elnökhelyettese többek között arról beszélt, hogy a Dózsa jó szereplése fellendü­lést eredményez a város és a megye labdarúgásában. Szüksé­gesnek tartja, hogy a jövőben az eddiginél sokkal többet foglal­kozzanak az illetékesek azzal. hogy a sportkör körül minél na­gyobb szurkológárda alakuljon ki* amely lelkesít, buzdít, de amely Szükség esetén a társadalmi ösz- szefogás erejével képes nagy- jelentőségű anyagi és erkölcsi tá­mogatást is nyújtani. Ezért tart­ja helyesnek, ha a Dózsa a város csapata lesz, a város színeiben lép pályára. A vita során nagy figyelemmel hallgatták meg a részvevők Tomecskó József mes­teredző, Csordás József, Havas András és Csáki József elvtársak hozzászólásait. A kecskeméti csapat rövidesen csehszlovákiai portyára indul. Ott készül fel a bajnoki küzdel­mekre. A kecskeméti sportsze­rető közönség bizalommal kíséri útjára csapatát, s amikor néhány hét múlva visszatér és itthon lép pályára, az eddiginél is sokkal lelkesebben, még nagyobb hang­erővel buzdítja győzelemre a város színeiben, kék-fehér mez­ben küzdő Dózsát, zúgni fog: hajrá Kecskemét! j Varinak kalandra vágyó m- [laleinberék, akik nem szeretnek - ; dolgozni, dé szívesen t apossák a !J (lányok szoknyáját, teszik a szé- . [pet és még ráadásul a bort és a s (tömény szeszesitalt is kedvelik. " ! Ilyen fiatalember Tóth József í j(Felsőszékló 18.) is, aki hetek -jóta nem dolgozott és, hogy az _ J udvarlásokhoz és a nők szóra- I f koztatásához a szükséges pénzt t í előteremtse, csaláshoz fordult. ‘ ! Egyre többen jelentkeztek a I ! rendőrség máriávárosi megbi­II zott jártál (Szélmalom utca) és • t panaszkodtak Tóth József üzel- _ ímetre. A fiatal szerelő becsapta ♦Almási Istváilt (Sörház utca 17.) 200 forinttal, Kätai M. matkoi úti lakost 100 forinttal és Gál Ro­záliát (Alsó-Széktó 156.) 120 fo­rinttal. Összesen mintegy tizen­hármán jelentkeztek már a rendőrségen, hogy Tóth József becsapta őket. Nagy a valószínű­ség, hogy még többen keresik majd fel a Szélmalom utcai rendőrségi megbízottat, hogy megtegyék a feljelentést Tóth József ellen. A rendőrség tegnap őrizetbe vette a fiatalembert; Kihallgatása során kitűnt, hogy hetekkel ezelőtt utoljára a Sütő­ipari Vállalatnál dolgozott, azóta 30-tól 200 forintos csalásokkal károsította meg ismerőseit. Pénteken este baráti összejö­vetelt rendezett a Kecskeméti Dózsa elnöksége, amelyen meg­jelent a megye és a város több képviselője, valamint a csapat valamennyi tagja. Kapta Gyula elvtárs, a Dózsa megbízott elnöke rövid bevezetőjében arról szólt, hogy a kecskeméti NB Il-es csa­pat kiváló szereplése következ­tében egyre nagyobb szurkoló­tábor alakult ki a Dózsa körül. A szurkolók sokezres tábora ma már mindinkább a magáénak, a Városénak tekinti a Kecskeméti Dózsát. Erre a szurkolótáborra a jövőben még fokozottabban szüksége van a csapatnak, hi- szen jelenleg a bajnokság első helyén áll és egyik esélyese a. bajnoki címnek. Hogy ezt a si­kert valóban el is érje a Dózsa, üz eddiginél is sokkal lelkeseb­ben kell küzdenie. De nemcsak erről Van most szó. A szurkolók iszéles táborát is tovább kell nü- ! velhi, tudatosítani kell, hogy a I Dózsa Kecskemét város színeién, ; a város és a megye sportsike- f véért harcol a pályán. » Kapta elvtárs a továbbiakban “azt javasolta a jelenlévőknek, 'hogy már az őszi fordulóban új ■ mezben, a város kék-fehér színé­ben lépjen pályára a kecskeméti csapat. Ezután élénk vita fejlő­dött ki a sportöltözettel kapcso- •' latban, abban azonban egyöntetű volt a játékosok, vezetők állás­pontja, hogy helyes kezdeménye­zés az, hogy a csapat a város színeiben fog küzdeni a bajnoki leimért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom