Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-26 / 175. szám
Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás a 3. oldalról) demcnyezés széleskörű fellendülése mellett az állami fegyelem szilárduljon és a gazdálkodás eredményessége növekedjék. * * Legyen a második ötéves terv jelentős lépés előre a népgazdaság további fellendülésének, népünk fokozódó anyagi és kulturális felemelkedésének, a szocializmus megvalósításának útján. A népgazdaság egyes ágainak és területeinek második Ötéves tervét a következő irányelvek szerint kell megállapítani. I. Ipar, építőipar A szocialista ipar termelésének 41— 50 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szbros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kel a meglevő ipari berendezéseknek az eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését, Az iparba öt év alatt összesen 32— 34 milliárd forintot kell beruházni. 1. Egyes fontosabb ipari termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen : Az 1960. évi termelés az 1955. évi ter- 1960. évi termelés mêlés százalékában Vili. energia 8350 millió kVVó 154 Szén 29,4 millió to 132 Kőolaj 1,9 millió to 119 Acélnycrsvas 1,41 millió to 165 Acél 2,24 millió to 138 Hengerelt acél 1,40 millió to 158 Timföld 224 ezer to 145 Kénsav 200 ezer to 161 Marónátron 40,5 ezer to 346 Műtrágyák* 150 ezer to 372 Műanyagok 11,6 ezer to 430 Tégla 1950 millió db 156 Cement 1,86 millió to 158 Gőzturbina 370 ezer kW 154 Vízturbina 50 millió Ft 500 Erőmű, ip. kazán 154 millió F( 330 Dieselmotor** 567 ezer LE 680 Autóbusz s pótk. 3400 db 245 Vasúti személyk, . 805 db 272 Tehergépkocsi Fémforgácsoló 6800 db 179 szerszámgépek 11100 Forgácsmentes dl 183 szerszámgép Arató-cséplőgép 80 millió Ft 283 (gabonakonib.) 2500 db 163 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 ezer db 326 Házt. varrógép 68,5 ezer db 149 Rádióműsorvevő 455 ezer db 147 Cellulóz 46,5 ezer to 281 Papír 164 ezer to 155 Pamutszövet 247 millió ni2 106 Gyapjúszövet 34,7 millió nr 135 Selyemszövet 25,5 millió in127 Kötöttáru 7810 to 155 Konfekcióáru 7274 millió Ft 128 Cipő 16,2 millió pár 116 Cukor 410 ezer to 165 Nyershús 217 ezer to 146 Zsír 79 ezer to 131 Étolaj 35 ezer to 163 Vaj 18,3 ezer to 161 * Hatóanyagban számítva ** Traktor- és autómotor nélkül 2. Az eddiginél nagyobb mértékben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások csaknem háromnegyedrészét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással az ipar 1960- ban jóval nagyobb mértékben fedezze nyersanyagszükségletét hazai forrásokból, mint 1955-ben. Hazai termelésből kell fedezni 1960-ban az összes felhasználás mintegy 33 százalékát kohókokszból (szemben az 1955. évi 2 százalékkal), 87 százalékát marónátronból (1955: 29 százalék), 90 százalékát szulíitcellulózból ,1955: 50 százalék), 100 százalékát tilolt Kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólom, kén, fenol, krezol és: más, jelenleg főként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló, viszonylag korlátozott mennyiségű nyersanyagokat az iparnak mind értékesebb termékekké Kell feldogoznia. 1960-ban a hutaalumí- niumnak 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és olaj növekedő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra. 1960-ban mintegy 1 500 000 tonna hazai szenet keli a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1955-ben. Az új sztálinvárosi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni. A kohászatban a magasabb minőségű anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nagy nyomás mellett is kifogástalanul alkalmazható acélféleségek nagyobb nunnyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. Az acél minőségének lényeges javítása érdekében biztosítani kell a kohászati tüzelőanyagok kéntartalmának mintegy egy százalékra való csökkentését. A hengerelt acél termelésében a finomlemezek részarányát az 1955. évi kilenc százalékról 1960-ban 14 százalékra kell emelni, ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1960-ban teljesen hazai termelésből való fedezését. 3. Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2j5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben. Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vasérc-, színesfém- és olajkészleteit. Az ország felkutatott szénvagyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra- a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén vagy magasabb kalóriájú barnaszén előfordulása várható. Annak érdekében, hogy' 1960-ig az ország kitermelhető kőolajvagyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgáz-készlete is nagymértékben gyarapodjék, a nagylengyeli kőolaj-mezőt teljesen körül kell határolni és új kőolaj- és földgáz-előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy 1 200 000 méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950—1954. évi 630 000 méterrel. Be kell vezetni a 4000 —5000 méter mélységű fúrásokat. Jelentős kutatómunkát kell végezni a bauxit-vagyon feltárására. A jó minőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék, Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell leitárni bentonitból, tűzálló-anyagból, öntödei homokból, gipszből és más fontos ásványokból. 4. A bányászati iparágak biztosítsák az ország ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ebből mintegy 5 milliárd forintot a szén- bányászatra. A feketeszén termelése 1960-ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. összesen mintegy 10 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell üzembe helyezni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek Bányászatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki, jó minőségű barnaszenek termelésének fokozására, valamint a Borsod vidéki barnaszénbányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az. észak-magyarországi barnaszén-bányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembe lépő vállalatokat; A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozóművek teljesítő- képességét, és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerül- jöm Az egy tonna szénhez felhasznált bá- nyal'a mennyiségét részint takarékossági intézkedésekkel, részint korszerű acél, beton és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkenteni. 1960-ban mintegy 800 000 tonna tőzeget; kell termelni, elsősorban mezőgazda- sági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszigetelő anyagok gyártására is. A kőolajtermelés öt év alatt legalább 300 000 tonnával növekedjék. A földgáztermelést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani kell a zalai mezők gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célokra, részint a lakosság gázellátására. A hazai vasércíelhasználás növelésére meg kell valósítani a rudabányai érc dúsítását. A kohászat mangánérc-szükségletének kielégítésére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955. évi 1 290 000 tonnáról 1960-ban körülbelül 1 600 000 tonnára kell emelni. Az ásványbányászat termelésének növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen. Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjék. 5. A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohászat termelése 1960- ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani. 1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vasércszükségletének — vastartalomra átszámítva — 28—30 százalékát. A hazai vasérctermelés emelése mellett nagymértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömörítését. Az érctömörítvény arányának emelése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelő- képessége mintegy 250 000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohókoksz-felhasználás 20 százalékkal javuljon. A durva- és középlemezek termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a finomlemezeké 160 százalékkal emelkedjék. A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasművek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagyolvasztót, két új martinkemencét, két kokszolóblokkot, a meleg- és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A »csillapí- tatlan« acélok részarányát a jelenlegi 20 százalékról 1960-ban 40—50 százalékra kell emelni.. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a hengereltacél-termelés fajlagos acélszükségletét öt év alatt mintegy 5 százalékkal kell csökkenteni. Az alumíniumiparban a hutaalumíni- um-termelést az 1955. évi 37-000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni új, korszerű timföldgyár létesítéséi, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi. Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott, hengerelt és sajtolt alumínium- féltermékek, valamint a különböző alumínium-készáruk termelését. Gondoskodni kell az aluminiumfeldolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítéséről. A színesfém-kohászatban meg kell indítani a hazai magnéziumtermelést, ami jó minűségű alumíniumötvözetek gyártását teszi lehetővé. 1960-ban évi 600 tonna teljesítőképességű magnéziumkohót kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyöngyösoroszi ércbányában nyert ólom és cinkérc dúsításáról és feldolgozásáról. 6. Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együtt jár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energia- mennyiséget is figyelembe véve( mintegy 64 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésére öt év alatt mintegy 7 milliárd forint beruházást kell fordítani. öt év alatt az erőművek teljesítőképességét mintegy 663 000 kilowattal kell növelni, részint a meglevő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200 000 ki- lowattos borsodi és a 225 000 kilowattos t iszapalkonyai nagy erőműveket. Meg kell építeni a pécsújhegyi 90 000 kiló- wattos erőművet, 100 000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlányban 132 000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni es részben üzembe helyezni. További három, összesen 500 000 kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglevő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangba hozatalával mintegy 50 000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A belépő új erőmüvekből mintegy 57 000 kilowatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18 400 kilowatt pedig kisebb és közepes vízierőmű legyen. A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján a villamosenergia-termelés önköltségét mintegy 13 százalékkal kell csökkenteni. Gondoskodni kell a csúcsterhelés elosztásának helyes megszervezéséről, valamint megfelelő erőműtartalékró). — Mindezzel, valamint a hálózati rendszer fejlesztésével, lényegesen növelni kell az energiatermelés és elosztás biztonságát és gazdaságosságát. Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is. A népi demokratikus államok energiarendszerével való együttműködés megteremtése és az energiaimport lebonyolítása érdekében meg kell építeni a megfelelő 220 kilovoltos távvezetéket és az alállomásokat. 7. A második ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását. Erre alapozva, ele kell készíteni az atomenergia békés célokra való felhasználását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország.első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő első atomerőmű létesítését. 8. Az ipar összes ágai között a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelés öt év alatt mintegy kétszeresére, a szerves vegyipari ág termelése körülbelül négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy ötmilliárd forintot kell fordítani. A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva, fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavidéki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi? Nagyrészt erre az új üzemre támaszkodva,' meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő és azokat minőségben és tartósságban felülmúló, és korszerű szintetikus szálasanyagok (perion, poliakrilnitril), továbbá a PVC (polivinilklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom, réz és egyéb színes fémek, valamint bőr és egyes építőipari anyagok pótlását. Á műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammóniaüzemének megépítésével, a Borsodi Vegyi- kombinát bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfoszfát-üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évinek hétszeresére, a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. (Holnapi számunkban folytatjuk)
