Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-26 / 175. szám

h í nő m R O •XXXïOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOOO *>©000000 OCKX>©©GO<KK>©<>0<XK><>0<>00©-.»©0<H>0©0<>OCKK><>00<XX>00-r»orH>otv*or>e\r*C-CK><M>00<K>Ot>©0<>0 ,0000000 170 lány a balatonboglári sátortáborban Ezekben a napokban a nagyállomásra befutó vonatok szinte mindegyikéről csomagokkal felszerelt diákok szállnak le. Boldo­gan ölelik hozzátartozóikat és mikor újra a szülőváros útjait jár­ják, jól megnéznek mindent — keresik a változást. A hét elején érkező 170 lánynak bizony még annyi ideje sem volt, hogy szemügyre vegye a várost. Megszólították őket nem­csak az ismerősök, az idegen járó-kelők is, sok kérdező arcán egy kis meglepődés tükröződött a magyar hang hallatára. Azt hitték bizonyára, hogy bronzbőrű idegenek érkeztek. Bizony ne­héz ráismerni a Zrínyi Ilona leányiskola két héttel ezelőtt fehér bőrrel útrakelt 170 leánypajtására. Szerecsenné sültek a balaton- böglári parton felállított sátortáborban. Szerecsenné sültek a sze­rencsések, •— mert ugyancsak szerencse kellet a két verőfényes nyári hét kiválasztásához. A szülők is elcsodálkoztak a lányok szép színén, teltségén. —- Jó kosztotok lehetett — mondják és ezután jön a szóára­dat. — Meghisszük azt, a szülői munkaközösség 15 tagja szív­ügyet csinált belőle. Az apukák vállalták a beszerzést, az anyu­kák a főzést. Még csirkepaprikás is volt négyszer a két hét alatt. Megérkezett a 170 lány, valamennyien felejthetetlen két he­tet töltöttek a Balaton partján. A szülői munkaközösség és a ta­nárok fáradozása nem volt hiábavaló. Hálásak érte valameny- nyien, de különösen az a 42 diák, aki teljesen ingyen vehetett részt e táborozáson. Az egészségügy kiváló dolgozói i. Mosolygós arcú, nevetős sze­mű fiatal lány jön elénk á fo­lyosón. Mikor eláruljuk, mi já­ratban jöttünk, szabódik egy kicsit. Nem, ő bizony még soha sem nyilatkozott újságírónak, nem is tudja, mit kell ilyenkor mondani. — Nem tesz semmit — biz­tatjuk — majd mi kérdezzük. Mit érzett Erzsiké akkor, mikor a Miniszter Elvtárs mellére tűz­te Az egészségügy kiváló dol­gozója kitüntetést? — Nagyon boldog voltam . -.. Nem is lehet azt így elmondani. — Mivel érdemelte meg ezt a kitüntetést? — A kecskeméti véradóállo­más műtős asszisztensnője va­gyok. Három éve dolgozom itt. Magam is tizenegyszeres vér­adó. vagyok. Nagyon szeretnek a betegek, akiknek vért adok és maguk a véradók is. Sokszor nem is engedik, hogy más ve­gyen tőlük vért. És azt hiszem kitüntetésemhez még az is hoz­zájárul, hogy Kecskemét vér­adófelelőse vagyok és nagyon sok férfit és nőt szerveztem be Építőh a Cipőgyárban Betonkeverőgép morgása, transz­portőr bugása uralja most a Cipőgyár környékét. A vaskapun begördülő autók nem bőrt, nyers­anyagot, — cementet, homokot, vasat hordanak. A máskor oly rendes, tiszta udvaron nagy a rendetlenség. Építkeznek. Uj villanyhálózat erezi a falat, az örökké vizes pincében készül a szigetelés, a lapos tetőről pedig transzportőr szállítja a földet. Az is szigetelésre vár, de korsze­rűsítik a WC-t is. Az udvaron még nagy a fel­fordulás, de az üzemrészek már rendesek, takarítva, tisztán vár­ják a vasárnapot. Mert kéthetes pihenő után a dolgozók kérésé­re szombat helyett 'vasárnap megindul újra a munka. És ak­kor az építkezés zaja már a munkatermekből kiszűrődő hang­gal keveredik. A törmeléket ki­hordó gépkocsik után gondosan csomagolt elsőrendű gyermek­cipőkkel telt teherautók is ki­gördülnek a gyár kapuján. Ad­dig már megérkezik az a 16 üzemi dolgozó is, akik az ország legszebb üdülőiben élvezték a kétheti szabadságot, pihenték ki az egész évi szorgalmas munka fáradalmait. oooooootx Salakozzák a parkokat A parkok sétányait friss piros salakkal fedik a kertészeti dol­gozók. A Szabadság téri park sétányainak felfrissítése után a város összes parkjában elvégzik ezt a munkát még ezen a nyá­ron. „Á dolgozó tömegek véleményének, kívánságainak éber tolmácsolói lessünk“ Kovács Endre, a Hazafias Népfront Bács megyei bizottságának titkára a KV határozatáról A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének most lezajlott ülésének határozait az egész megyében élénk helyeslés­sel vitatják a falvak és városok dolgozói. A helyi pártszervezetek funkcionáriusai napok óta állan­dóan az üzemekben, hivatalok­ban, termelőszövetkezetekben tartózkodnak, hogy meghallgas­sák a tömegek véleményét ős megmagyarázzák a határozat ■jelentőségét. A vitában tevéke­nyen részt vesznek a Hazafias Népfront helyi szervezetei is. Ko­vács Endre, a Hazafias Népfront Eács megyei titkára a most folyó általános vitával kapcsolatban a következőket mondotta az munkatársának : — A Hazafias Népfront megyei bizottsága titkári értekezleten tii­tatta meg a Központi Vezetőség ülr.ésének anyagát. Funkcionáriu­saink egyöntetű helyesléssel fo­gadták a központi vezetőség meg­erősítését és az ott hoz itt dön­téseket. Általában megállapít­hatjuk, hogy kevés olyan köz­ponti intézkedés, határozat volt még, amit ilyen osztatlan, őszinte örömmel és megnyugvással fo­gadtak volna a dolgozók, mint a legutóbbi KV-ülés határozatát. A demokratizmus kiszélesedésé­nek kezdeti jelelt láttuk abban, hogy a párt őszintén beszél a néppel: haladék nélkül a nyil­vánosság elé tárja a KV ülésén felvetett problémákat, az elköve­tett hibákat és az azok l&javítá- sára hozott vagy tervbe vett in­tézkedéseket. Ez magában véve is újszerű, örvendetes jelenség A Hazafias Népfront hathatós segítséget kíván nyújtani a ha­tározatban vázolt program való- raváltásáho.z. Különösen az ál­lami élet további demokratizálá­sában van sok tennivalónk. Szi­lárd elhatározásunk, hogy a dol­gozó tömegek véleményének, kí­vánságainak éber tolmácsolói le­szünk. Ha szükséges, — a köz­ponti vezetőség útmutatásának megfelelően — viták és ke­mény harcok árán is érvényesí­teni fogjuk a demokratizmust, a szigorú törvényességet az élei minden területén a szekláriánu- soklzal és dogmatikusokkal szem­ben. Másrészt erőnket és minden befolyásunkat latba vetjük, hogy a tömegeket felvilágosító, meg­győző szóval mozgósítsuk annak a határozatnak a megvalósításá­ra, amely teljes egészében c dolgozó tömegek véleményét fe­jezi ki s amelyet éppen ezért most egyöntetű helyesléssel fo­gad Bács megye lakossága is — fejezte be nyilatkozatát Kován Endre. Meddig várjunk még aas ©is© negyedévi munkánk értékelésére ? RIGÓ ERZSÉBET (Rajzolta: Gyenes Sándor) mozgalmunk hű katonái közé. De ez a kitüntetés kollégáim jó munkáját is dicséri. Nélkülük soha sem dicsekedhetnénk ilyen szép eredményekkel. Nyitott szemmel Névtelen utcák, új szemétlerakóhelyek ? Amilyen öröm lát­ni városunk komoly lakóházépítéseit, — parkjaink csinosodá- sát, utcáink rende­zését, olyan bosszan­tó, amikor rendet­lenséggel találko­zunk. Közegészség­ügyi kihágásnak is megfelel például, hegy a Munkácsy és a Losonczi utcák la­kói minden további nélkül óriási sze­métládának tekintik az utcát, ahova a konyhai hulladék­tól a szennyvízig mindent elraktároz­hatnak. A P^^íci utcát meg lassan szemétlerakó telep­nek is ki lehet ne­vezni. Van ott már minden, amit egy szokásos szemétlera­kó helyen illik meg­találni. Rozsdás ib­rikek, hamu, kony­hahulladék — semmi sem hiányzik a gyűjteményből. De hasonlóan bosszúságot okoznak a város különböző utcáin felbontott járdák, amilyeket valamikor nyílván kábel javítás végett szedtek fel. A kábel­javítást már régen elvégezték, sőt az alapozó betonozás is kész, csupán az asz­faltozás késik. Hogy meddig? Nem tudni. Egyelőre még zavar­talanul csúfítja fol­tos képével a járda a Rákóczi út tör­vényszék előtti ré­szét és a szakszerve­zeti székház előtti szakaszt. A Csongrá­di utca páratlan ol­dalán hasonló a helyzet. De ha a rendet­lenségnek emlékmű­vet szeretnénk állí­tani, keresve sem találhatnánk külön­bet, mint a Szilády Károly utca két név­táblája. Ennek az utcának olyan jól megy, hogy mind­két oldalának más neve van. Egyik ol­dala a Szilády Ká­roly nevet viseli, a másik Rózsa ne­vet. A régi Fráter utca egy szakaszá­ból Úttörő utca lett. A folytatását sze­retnénk tudni, hogy Igen sok helyen találkozunk ezzel a felirattal: Munkaverseny- nyel a szocializmus építéséért! S a dolgozók mindenütt tesznek vállalásokat, felajánlásokat, amellyel valóban szolgálják a szocializmus felépítésének ne­mes célját. De a verseny csak akkor lesz termékeny, ha az illetékesek a megfelelő ösztön­zéssel járóinak sikeréhez. Gon­dolok itt a verseny rendszeres és tárgyilagos értékelésére. A gyakorlatban azonban rit­kán fordul elő, hogy mindenki i megelégedésére, gyorsan érté­íkeljék a dolgozók versenyét. A Imi vállalatunk ez év első ne­gyedében elérte a »kiváló vál­lalat« szintet és a TÜZÉP Igaz- Igatóság a »kiváló vállalat« cím­re fel is terjesztett bennünket a Belkereskedelmi Minisztérium­ba. A Belkereskedelmi Minisz­térium az igazgatóság javaslatát nem fogadta el, azért, mert már egyszer — 1955. negyedik negyed- í évében — a TÜZÉP Igazgatóság jnem javasolta vállalatunkat a »kiváló vállalat« cím elnyerésé­re. Dehát a múlt év végén elkö­vetett hibákért vajon meddig kell még vezekelni? Mi már nem tartottuk jogosnak a vezek- ;lést és a Bélkereskedelmi Mi- ! nisztérium döntését megfelleb­beztük a KPDSZ Országos El­végül miben mara­dunk: Fráter utca, vagy Páva utca. A változatosság ked­véért ebben az eset­ben a táblák egy- egy házon testvérie­sen megférnek egy­más mellett. Lehet, hogy a kecskemétiek úgy is tudják, me­lyik a valódi utca­név, de gondoljunk azokra is, akik nem helybeliek. S ha már itt tartunk, szeret­nénk megemlíteni azt, hogy több he­lyen egyszerűen név­tábla sincs. Kecs­kemét városra is il­lene, ami minden más városban szo­kás, hogy az utca­sarkon lévő házakon mindenütt ott le­gyen az utca neve — és lehetőleg az a neve, amelyik ér­vényben van. Ez helybelieknek, vi­dékieknek egyfor­mán megkönnyítené a címkeresést, s hogy megvalósítsuk, nem is kerülne nagy fáradságba. Zsinkó József, levelező nökségénél. A fellebbezés sor­sáról a mai napig semmi hivata­losat nem tudunk. A szakszer­vezeti bizottságtól, a- gazdasági vezetőktől vállalatunk dolgozói szinte naponta kérdezik: mi van az értékeléssel, meddig kell még várni rá? Véleményünk szerint az illeté­kes szerveknek sokkal komo­lyabban kellene venni a ver­senyt és az első negyedévben végzett munka eredményeiről nem a harmadik negyedév'* vé­gén tájékoztatni a dolgozókat. Javasolnánk a Belkereskedelmi Minisztérium és a TÜZÉP Igaz­gatóság dolgozóinak, tegyenek már egyszer ők is felajánlást ar­ra, hogy gyorsabban, rugalma­sabban értékelik a dolgozók ver­senyét. Fábián Lajos, a Kecskeméti TÜZÉP Vállalat párttitkára Rövidáru szaküzlet nyílik Örvendetes esemény: városunk kereskedelmi hálózata olyan fej­lődési fokot ért el, hogy az igények választékos kielégítése céljából sor kerülhet az üzletek szakosítására. Debrecen, Sze­ged után még e héten Kecs­keméten is megnyílik a rövid­áru bolt. A Koháry utcában a régi rádióüzlet két helyiségét alakították át erre a célra, új berendezésével igazán szemet- gyönyörködtető. A leltározás után most már a ki tudja hány ezer fajta apróság rendezésével foglalkoznak a bolt jövendő dol­gozói. Eddig a divatárut és rövidárut egy helyen árusították és bi­A uioior uem tűri, bogy vezetője igyou Éjfó motorkerékpár az aluljáróbau A motor nem tűri, hogy ve­zetője igyon, legalább ezt tapasz­talhatjuk a következő tanulsá­gos esetből. Károly Antal 26 éves kecskeméti lakos július 23-án IU—547. rendszámú motorkerék­párral ittasan vett részt a közúti forgalomban. Kecskemétről La­kitelek felé haladt. Az aluljáró­ban lefelé haladáskor lovasko­csit előzött, miközben a balolda­lon elesett. Az eséstől jobb sze­mét erősen megütötte. A motor- kerékpár még ezzel nem elége­dett meg, hogy oda ütötte ittas vezetőjét- hanem kigyulladt és a tűz Károly Antal mindkét lábán,, kezein és arcán súlyos égési se­beket okozott. Károly Antalt a tűzből egy szovjet tiszt men­tette ki. A motorkerékpár teljes elégését az éppen arra közleke­dő városi tanács locsoló gépko­csija akadályozta meg. A két gumija azonban tönkrement, por­lasztója elolvadt. Valószínű, hogy Károly Antal életben márad, s az esetbőr szerzett tapasztalatok alapján a jövőben tartózkodni fog a? üta sár történő motoro­zástól) zony mindig a rövidáru vallot­ta kárát. A jó horgolótű, a vá­lasztékos himzőfonál, kézimunka, gomb, a filléres áruk beszerzése eddig a legkisebb gondja volt a divatáru üzlet vezetőjének. Az asszonyok legnagyobb örömére ez már feledésbe merülhet. Az új bolt polcain nem kis he­lyet foglalnak el a gombok. De milyenek? Budapestről hozták őket, ezer és egy különlegesség. A kisipari készítményeket a képzőművészeti alaptól vásárol­ják, elhihetik, hogy ízlésesek. A gomb csak az egyik különle­gesség. A polcokon szebbnél szebb függönyök sorakoznak máris. A fonalárukban, zeíirben, kártolt gyapjúban még ennél is na­gyobb a választék — hét még himzőfonálban! De még fátylat és koszorút is talál itt az es­küdni készülő menyasszony. A kézimunkát kedvelők egye­nesen törzsvendégek lesznek, Hogyne, hisz a himzőfonál a szi­várvány miden színében kapha­tó, az eddig agyonkeresett hor­golótűből, kötőtűből is végre válogathatnak. Még előnyomott kézimunka is kapható. Mindent lehet majd kapni ebben a szép üzletben, amit a kereskedelem gyűjtőfogalom alatt rövidárunak nevez. Hogy mi tartozik még ide a felsoroltakon kívül? Pénteket este, a bolt ünnepélyes megnyi­tóján mindenki megláthatja Szombaton reggel pedig vásárol­hatnak is belőle tetszés szerinti

Next

/
Oldalképek
Tartalom