Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-16 / 141. szám

I y Ne akadályozzák a fermelacsaporfok fejlődéséi! Miért nein kaphat működési engedélyt a császártöltési Magyar Zászló tszcs? Megyénkben is sokat hangoz­tatjuk a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatosan a fokozatosság elvét. Hogy ez ed­dig mennyire csak szavakban történt, arra jellemző, hogy 275 termelőszövetkezetünk mellett mindössze 48 alacsonyabb típusú társulás működik. Pártbizottsá­gainknál, tanácsainknál a bal­oldalt fölfogás és gyakorlat mi­att lebecsülték a termelőcsopor­tokat, felesleges nyűgnek érez­ték s mihamarabb igyekeztek meggyőzéssel, vagy sokszor anélkül is átszervezni magasabb tormára. A megyei partbizottság nem­rég megjelent határozata hang­súlyozza: szükséges a termelő- szövetkezetek mellett az alacso­nyabb típusú tszcs-k szervezé­sének fokozása. Ezért fel kell számolni az alacsonyabb típusú csopor­tokkal szemben kialakult helytelen magatartást és szemléletet. Párt- és állami szerveinknek munkájuk során mindenkor szem előtt kell tarlaniok a le­nini fokozatosság elvét. A természetes ezek után az lenne, hogy a határozat szelle­mében folyjék a parasztság egy­szerűbb társulásainak támoga­tása, fejlesztése. De ennek ép­pen ellenkezőjéről győződtünk meg Császártöltésen. Ut, a Csala I. számú pusztarészen még a múlt év december 16-án megalakult egy termelőszövet­kezeti csoport Magyar Zászló néven, 13 családdal s mintegy 80 hold területtel, amelyből 60 hold a tagok sajátja. Számos közép­paraszt van közöttük, mint a 13 holdas Oláh Béla elnök, a 10 holdas Bori János s több 4—5 holdas kisparaszt. Ez a csoport meg ma sem kapta meg a működési enge­délyt, holott a megalakulásról felvett, jegyzőkönyvet, tüstént továbbí­totta a megyéhez s ebben bele­foglalta a tagság azt is, hogy az alapszabályt magukra nézve kö­telezőnek ismerik el. Nem ka­pott működési engedélyt még az ugyancsak Császártöltésen ala­kult Uj Élet tszcs sem, amely ez év január 18-án küldte fel a megyéhez az alakulási jegyzőkönyvet. Ez 110 holdon 18 családdal dol­gozik. alakultak, folyton odajártak szervezni, ígérgetni a felsőbb szervek kiküldöttek Most, amikor segíteni kelle­ne, csak akadékoskodnak velük. S igazuk van a császártöltési elvtársaknak is. Községük nem messze van ahhoz, hegy szocia­lista község legyen, igen meg­indult az érdeklődés a mozga­lom iránt. Azzal azonban, hogy az alaku­lási jegyzőkönyv megíródik s el­indul tekervényes útjára a járási és megyei tanácson keresztül a minisztériumig, — még nincs megoldva a csoportgazdálkodás ügye, csak ekkor kezdődik. S ha olyan akadállyal találkozik, mint jelen esetben a Megyei Mező- gazdasági Igazgatóság merevsé­ge, dogmatizmusa, az élet sokré­tű viszonyait figyelembe nem vevő magatartása, — akkor nem sokkal jutunk előbbre ezután sem megyénkben az alacsonyabb típusú társulások szervezésében. Jó lenne, ha a tsz-osztály mun­katársai és vezetői mielőbb meg­szívlelnék ezt a tanulságot. Csak a nagy csoport életképes? De maradjunk csak a Magyar Zászló csoportnál. A megyei ta­nács tsz-osztályán Kiss elvtárs úgy tájékoztatott, hogy az ala­kulási kérelmet, illetve felter­jesztést Mohácsi elvtárssal egyet­értésben nem is továbbították a minisztériumhoz, mert ‘«ez a csoport nem életképes«. A leg­főbb s egyedüli kifogás műkö­dése ellen az, hogy kevés a ta­gok által bevitt saját földterület, 60 -helyett legalább száznak kel­lene lennie. Nem tudjuk, hogy a megyei tanács tsz-osztálya íróasztal mel­lett hogyan állapította meg az -életképtelenséget« ilyen kate­gorikusan. De hogy íróasztal melleit, dogmatiku­san és felelőtlenül mondták ki az ítéletet, az bizonyos. Mi jártunk a Ma­gyar Zászló tszcs-ben s ellenke­zőjéről győződtünk meg, igazat adva a császártöltési pártbizott­ságnak cs tanácsnak, amely hoz­zánk küldött panaszos levelében jogosan ír arról, hogy a megyei tanács tsz-osztálva hátráltatja, bürokratikusán kezeli a csopor­tok alakítását s megingatja a társulásba tömörült dolgozó pa­rasztok bizalmát. Kezdjük azzal, hogy a terme­lőszövetkezeti csoportok 1955­ben megjelent minta-alapszabá­lyában ez áll: -A termelőszövet­kezeti csoport alakításához leg­alább 10 család és legalább 50 hold szántóföld szükséges.« Hol van itt szó 100 hold saját föld­ről, amire Kiss elvtárs hivatko­zik? De hol van megírva az is, hogy a Magyar Zászló időtlen időkig csak 60 hold saját föld­del rendelkezik? Oláh Béla el­nök szerint, ha már kezükben lenne a működési engedély, egyik napról a másikra újabb 10 dolgozó paraszt lépne közé­jük földdel. így természetesen bizalmatla­nok s a meglévő tagok is aggód­nak: mi lesz velük, érdemes-e közösen dolgozni, nem kell-e fel­oszlatok a működési engedély híján? Ne az íróasztal mellett s ne a holdak számából állapítsa meg Kiss és Mohácsi elvtárs az élet- képességet, hanem abból a lel­kesedésből s azokból az okos tervekből, amelyekkel ez a 13 dolgos család néz a jövő elé. Az bizonyos, hogy félév alatt nem lehet egycsapásra virágzó táblás gazdaságot teremteni. De amit eddig tettek s amit hamarosan megvalósítanak, az fényes zálo­ga az életrevalóságnak. HazÉÉ éleiül Egyre korszerűsítik hazánk olaj­iparát. A képen: a Zalaegerszegi Olajipari Vállalat üzemének egy modern részlege látható. Megkezdték a közös gazdálkodást A tagok földjei szétszórtak s ez egyelőre megnehezíti a mun­kát. Az elnök 13 holdja is vagy 4—5 darabban van. Ennek elle­nére a szántás nagyrészét a gép­állomás végezte nekik, a megál­lapított 15 százalék kedvezmény­nyel. Oláh Bélának az ősszel még 120 forintba került egy hold szántás, — most a tagoknak 94 forintért szántott a gép. A tavaszi vetéseket egymást se­gítve végezték s már ebben az egy munkában is kitűnt a tár­sulás nagy előnye. Nemcsak azért, mert idejében földbe ke­rült minden, hanem az igával nem rendelkezők végre megszabadultak az uzsorától. Geiger Imrétől tavaly még a fu­varos 160—200 forintot kért a szántásért és 40—50 forintot a vetésért. Most igás társai segí­tettek neki s egyes fogat Mun­kájáért két, kettős fogat *iun- kájáért pedig három gyalogna- pot dolgozik kölcsönbe. Ez hol- dankint 80—100 forinttal keve­sebb költség a fuvarmunkánál. Hajbli János 5 kilométerről, Kö- zép-Csaláról járt be az örjegbe, hogy társait segítse a vetésben. Nincs is a Magyar Zászló cso­portban későn vetett, elhanya­golt tábla. A csoport már hozzákezdett a közös állat- állomány, — egyelőre a juh- törzs — kialakításához is. A központul kapott Zsámboki- tanya körül van két hold ka­száló. Ennek füvét most takarít­ják be közösen, az augusztusban érkező 50 darabos juhtörzsnek (májusra kérték, de csak most kapják meg). A tőzegterületből 12 hold legelőt fogtak bérbe, ha­vonta 2 forint fűbért fizetnek egy birka után. Ezep a területen egyelőre Sajdik András tag .le­gelteti 60 birkáját s persze, a bért még most ő fizeti. De Saj­dik el akarja adni állatait s a tagság veszi meg tőle és akkor ez a tapasztalt ember lesz a közös állomány juhá­sza. A birkáknak már hodályt is épí­tenek ezen a nyáron. A szomszé­dos Szabadság Tsz az ő földjük­ből veri a vályogot s minden ezerből száz darabot kap a Ma­gyar Zászló. De maguk is csinál­nak s a hodály mellé baromfi­ólat is emelnek. Baromfitörzsük is lesz, megállapodtak, hogy a föld arányában visz minden tag tyúkot a közösbe. Ebből fizetik a beadást. Hizlalást is terveznek: jövőre az első gyapjú árá­ból azonnal beállítják a sül­dőket a közös tenyészetbe. A Budapesti Gyapjútermelő Vál­lalat Kiskunfélegyházán angóra és bécsi-fehér nyúitelepet tart fenn, — A képen: az angóra nyulak etetése Akadékoskodás helvctl — segítséget várnak Az így gondolkodó, így ter­vezgető emberek csoportja nem kaphat működési engedélyt a megyei tsz-osztály szerint. Oláh Bélának igaza van, amikor pa- , naszolja, hogy amíg meg nem 1 Őskori Masztodon! agyarat és koponyát találtak a balaton­szentgyörgyi téglagyár agyagfej­tőjében (Somogy megye). Az ál­lat az elefántfélékhez sorolható és ezelőtt kb. 7 millió év előtt élt. A rendelkezésre álló adatok szerint ez az első ilyen lelet Európában. A felvétel a Nem­zeti Múzeumban készült, amikor össze állítják az állat agyarát. À Népújság szakszervezeti rovata Üdülni mennek a Felegyházi Gépgyár dolgozói Ebben az évben már közel 20 dolgozó üdült a Félegyházi Gép­gyárból a szakszervezet segítsé­gével. A napokban jött vissza az üdülésből Német László kiváló lakatos és Toldi István szintén kiváló lakatos Hajdúszoboszló­ról. Még jóformán haza sem tér­tek, amikor mór újabb kis cso­port indult útnak Siófokra és Balalonboglárra. Pomár Ida és Kasza Erzsi technikusok Siófo­kon üdülnek, Csák László és Bognár József lakatosok pedig Balatonbogláron. A napokban a TMK lakatosok közül Farkas Sándor és Pallagi Imre indulnak újabb üdülőbe. A jövő hónapban pedig Vízhányó József és Simon Dániel szerelő látogatja meg a balatonfüredi gyógyüdülőt. Szakszervezeti gyűlést tartott a Kiskunmajsai Tanács A Kiskunmajsai Tanács szak- szervezeti csoportja a napokban tartotta negyedévi közgyűlését. A gyűlésen bíráló szóval il­lették a szakszervezet területi bizottságát, amiért annyira el­hanyagolja a vidéki szakszerve­zeteket, majd arról is szó esett, hogy kevés az. a politikai mun­ka, amit a szakszervezetben vé­geznek a bizalmiak. Szabó Jenő elvtárs azt tanácsolta, hogy a. tanács szervezzen egy szűkebb körű kultúrgárdát. A tagság az indítványokat helyesléssel fo­gadta. Negyvenkét éve szervezett munkás Fiatalkorában bejárta az égési országot. Sok tapasztalattal a tarsolyában — 12 évvel ezelőtt — nyitotta meg a Kiskunfélegij- házi Gépgyár — akkor Szijjártó rézműves — űzetnének kapuját azzal a gondolattal, hogy most már hosszabb ideig itt dolgozik. Háborús idők jártak, szükség veit a munkáskézre, így hát Soás Pista bácsit is felvették. Tizenkét éve ennek. Együtt öre­gedett meg régi szakmunkás tár­saival. s a fiatalok közül is töb­ben az ő tanítása révén szívták magukba a szakma csinját-bínját. A nagycsarnokban a gáztartá- í luck összeszerelését végzi. Mel­lette egy fiatalember. — Soós Istvánt keresem — köszöntök rá. — Én volnék! — ..3 kérges tenyerét üdvözlésre nyújtja. — Azt hallottam, hogy Soós elvtárs a legjobb szak- szervezeti bizalmi. Segíti dolgo­zótársait, neveli a fiatalokat. — Eh, — legyint kezével, — nem csinálok mást, csak azt, c.mtt a szivem, meg az eszem diktál. Ami a fiatalokat illeti, azokat szeretem. — Ez az ifjú is tanítvány? — mulatok Pigler Lajosra. — Igen! Egy hónapja dolgo­zunk együtt. Figyelmes gyerek, lesz belőle ember. Még a hó ele­jén 40—50 százalékot ért csak el, de május végére a 90 százalé­kot. Aztán majd, ha töri magát, többre viszi. Ha pedig úgy gon­dolja, hogy egyedül is bírja, út­nak engedem, hadd jöjjön a má­sik. A fiatalember úgy tesz, mint­ha. nem hallana semmit. Igen gyorsan szereli össze a gáztartá- lyok alkatrészeit. Igyekszik, hogy utolérje mesterét, aki ennél a munkánál is átlag 150 százalé­kot teljesít. A szakszervezeti ' csoportjába tartozó tagok csak jót monda­nak róla. Nemrég Kelemen Já­nos említette n,eld a következő­ket: — Sanyi bácsi, beteg a fe­leségem, segítség kéne... — Majd megnézzük, mit tu­dunk tenni — nyugtatta meg az izgatott embert. Másnap mar összehívta a csoportot s közölte Kelemen János esetét. A csoport tagjai úgy határoztak, hogy sc- gélyre javasolják. Soós Pista bácsi a csoportgyűlés után nyom­ban intézkedett is. Kelemen Já­nos megkapta a segélyt. így telt Dékány Istvánná esetében is. Ezért nem is csoda, ha sok »lá­togatója« van Soós Pista bácsi­nak. Ha igaz az ügy, vagy jogos a sérelem, nem tagit egy tapod­tat sem. Ka nem biztos valamí- benj kikéri a vezetők vélemé­nyét, megnézi, mit ír elő a Munkatörvénykönyv. Nem diai­ja azt sem megmondani, ha a kérelem nem jogos, öt éve szak- szervezeti bizalmi. 1914 óta pe­dig szervezett munkás. Méltán viseli a legjobb szakszervezeti bizalmi címet. — Venesz — Ami tetszik — és any nem Dolgozó parasztságunknak nagy előnyt, kedvezményeket biz­tosít a szerződéses szarvasmarha-hizlalás. Különösen az jelent nagy segítséget, hogy a továbbtenyésztésre alkalmatlan állatokra is lehet hízlalási szerződést kötni és értékesíteni. Azonban az állattenyésztési kedv s helyenként a bizalom is csökken amiatt, hogy az Állatforgalmi Vállalat küldöttei nem tartják be a szerződésben előírt kötelezettségeket. Az állattartók a szerződés megkötése után annak 1. pontja értelmében igyekeznek a leszerződött állatot az előírt súlynál leg­alább 100 kilogrammal nehezebbre meghízlalni. így az egyébként harmadosztályú szerződéses állatot másodosztályúnak kell minő­síteni. Sajnos, az átvételnél, mint ez legutóbb Dunapatajon is történt, nem ezt vették figyelembe, hanem az állatok rövid, síma, fényes szőrét, tiszta külsejét. S ami még bosszantóbb, az átvétel napján felvezetett olyan szarvasmarhák után is harmadik, illetve másodosztályú minősítést adtak, amelyre nem kötöttek szerződést, s amelyek igázott, sovány állatok voltak. Az ilyen esetek után a szerződést kötő dolgozó parasztokban az a kérdés merül fel — gyakorlatilag milyen előnyt biztosít a szerződés, ha a 100 kilogrammos ráhízlalást sem veszik figye­lembe. A legtöbb bajt, bosszúságot ez és az átvett állatok árának ké­sedelmes kifizetése okozza a szerződő feleknek. Legutóbb Duna­patajon volt a szerződött állatok átvétele, ahol a kővetkezőket tapasztaltuk. A dunapataji Alkotmány Tsz meghízlak szarvasmarhája után járó összegből 900 forintot magyarázat nélkül visszatartott az Állatforgalmi Vállalat. Páli Sándor a szerződéskötés óta a mai napig sem kapta meg a neki járó előleget. Dávid Sándor és Kiss György hizlalt, állatait a 110 kilogramm ráhízlalási súly ellenére is harmadosztályúnak minősítették. Vajon miért fordulhatott elő ilyesmi? A megkárosítottak ügyük érdemleges elintézését várják az ÁUatíorgalmi Vállalat tolj

Next

/
Oldalképek
Tartalom