Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-16 / 141. szám
I y Ne akadályozzák a fermelacsaporfok fejlődéséi! Miért nein kaphat működési engedélyt a császártöltési Magyar Zászló tszcs? Megyénkben is sokat hangoztatjuk a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatosan a fokozatosság elvét. Hogy ez eddig mennyire csak szavakban történt, arra jellemző, hogy 275 termelőszövetkezetünk mellett mindössze 48 alacsonyabb típusú társulás működik. Pártbizottságainknál, tanácsainknál a baloldalt fölfogás és gyakorlat miatt lebecsülték a termelőcsoportokat, felesleges nyűgnek érezték s mihamarabb igyekeztek meggyőzéssel, vagy sokszor anélkül is átszervezni magasabb tormára. A megyei partbizottság nemrég megjelent határozata hangsúlyozza: szükséges a termelő- szövetkezetek mellett az alacsonyabb típusú tszcs-k szervezésének fokozása. Ezért fel kell számolni az alacsonyabb típusú csoportokkal szemben kialakult helytelen magatartást és szemléletet. Párt- és állami szerveinknek munkájuk során mindenkor szem előtt kell tarlaniok a lenini fokozatosság elvét. A természetes ezek után az lenne, hogy a határozat szellemében folyjék a parasztság egyszerűbb társulásainak támogatása, fejlesztése. De ennek éppen ellenkezőjéről győződtünk meg Császártöltésen. Ut, a Csala I. számú pusztarészen még a múlt év december 16-án megalakult egy termelőszövetkezeti csoport Magyar Zászló néven, 13 családdal s mintegy 80 hold területtel, amelyből 60 hold a tagok sajátja. Számos középparaszt van közöttük, mint a 13 holdas Oláh Béla elnök, a 10 holdas Bori János s több 4—5 holdas kisparaszt. Ez a csoport meg ma sem kapta meg a működési engedélyt, holott a megalakulásról felvett, jegyzőkönyvet, tüstént továbbította a megyéhez s ebben belefoglalta a tagság azt is, hogy az alapszabályt magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Nem kapott működési engedélyt még az ugyancsak Császártöltésen alakult Uj Élet tszcs sem, amely ez év január 18-án küldte fel a megyéhez az alakulási jegyzőkönyvet. Ez 110 holdon 18 családdal dolgozik. alakultak, folyton odajártak szervezni, ígérgetni a felsőbb szervek kiküldöttek Most, amikor segíteni kellene, csak akadékoskodnak velük. S igazuk van a császártöltési elvtársaknak is. Községük nem messze van ahhoz, hegy szocialista község legyen, igen megindult az érdeklődés a mozgalom iránt. Azzal azonban, hogy az alakulási jegyzőkönyv megíródik s elindul tekervényes útjára a járási és megyei tanácson keresztül a minisztériumig, — még nincs megoldva a csoportgazdálkodás ügye, csak ekkor kezdődik. S ha olyan akadállyal találkozik, mint jelen esetben a Megyei Mező- gazdasági Igazgatóság merevsége, dogmatizmusa, az élet sokrétű viszonyait figyelembe nem vevő magatartása, — akkor nem sokkal jutunk előbbre ezután sem megyénkben az alacsonyabb típusú társulások szervezésében. Jó lenne, ha a tsz-osztály munkatársai és vezetői mielőbb megszívlelnék ezt a tanulságot. Csak a nagy csoport életképes? De maradjunk csak a Magyar Zászló csoportnál. A megyei tanács tsz-osztályán Kiss elvtárs úgy tájékoztatott, hogy az alakulási kérelmet, illetve felterjesztést Mohácsi elvtárssal egyetértésben nem is továbbították a minisztériumhoz, mert ‘«ez a csoport nem életképes«. A legfőbb s egyedüli kifogás működése ellen az, hogy kevés a tagok által bevitt saját földterület, 60 -helyett legalább száznak kellene lennie. Nem tudjuk, hogy a megyei tanács tsz-osztálya íróasztal mellett hogyan állapította meg az -életképtelenséget« ilyen kategorikusan. De hogy íróasztal melleit, dogmatikusan és felelőtlenül mondták ki az ítéletet, az bizonyos. Mi jártunk a Magyar Zászló tszcs-ben s ellenkezőjéről győződtünk meg, igazat adva a császártöltési pártbizottságnak cs tanácsnak, amely hozzánk küldött panaszos levelében jogosan ír arról, hogy a megyei tanács tsz-osztálva hátráltatja, bürokratikusán kezeli a csoportok alakítását s megingatja a társulásba tömörült dolgozó parasztok bizalmát. Kezdjük azzal, hogy a termelőszövetkezeti csoportok 1955ben megjelent minta-alapszabályában ez áll: -A termelőszövetkezeti csoport alakításához legalább 10 család és legalább 50 hold szántóföld szükséges.« Hol van itt szó 100 hold saját földről, amire Kiss elvtárs hivatkozik? De hol van megírva az is, hogy a Magyar Zászló időtlen időkig csak 60 hold saját földdel rendelkezik? Oláh Béla elnök szerint, ha már kezükben lenne a működési engedély, egyik napról a másikra újabb 10 dolgozó paraszt lépne közéjük földdel. így természetesen bizalmatlanok s a meglévő tagok is aggódnak: mi lesz velük, érdemes-e közösen dolgozni, nem kell-e feloszlatok a működési engedély híján? Ne az íróasztal mellett s ne a holdak számából állapítsa meg Kiss és Mohácsi elvtárs az élet- képességet, hanem abból a lelkesedésből s azokból az okos tervekből, amelyekkel ez a 13 dolgos család néz a jövő elé. Az bizonyos, hogy félév alatt nem lehet egycsapásra virágzó táblás gazdaságot teremteni. De amit eddig tettek s amit hamarosan megvalósítanak, az fényes záloga az életrevalóságnak. HazÉÉ éleiül Egyre korszerűsítik hazánk olajiparát. A képen: a Zalaegerszegi Olajipari Vállalat üzemének egy modern részlege látható. Megkezdték a közös gazdálkodást A tagok földjei szétszórtak s ez egyelőre megnehezíti a munkát. Az elnök 13 holdja is vagy 4—5 darabban van. Ennek ellenére a szántás nagyrészét a gépállomás végezte nekik, a megállapított 15 százalék kedvezménynyel. Oláh Bélának az ősszel még 120 forintba került egy hold szántás, — most a tagoknak 94 forintért szántott a gép. A tavaszi vetéseket egymást segítve végezték s már ebben az egy munkában is kitűnt a társulás nagy előnye. Nemcsak azért, mert idejében földbe került minden, hanem az igával nem rendelkezők végre megszabadultak az uzsorától. Geiger Imrétől tavaly még a fuvaros 160—200 forintot kért a szántásért és 40—50 forintot a vetésért. Most igás társai segítettek neki s egyes fogat Munkájáért két, kettős fogat *iun- kájáért pedig három gyalogna- pot dolgozik kölcsönbe. Ez hol- dankint 80—100 forinttal kevesebb költség a fuvarmunkánál. Hajbli János 5 kilométerről, Kö- zép-Csaláról járt be az örjegbe, hogy társait segítse a vetésben. Nincs is a Magyar Zászló csoportban későn vetett, elhanyagolt tábla. A csoport már hozzákezdett a közös állat- állomány, — egyelőre a juh- törzs — kialakításához is. A központul kapott Zsámboki- tanya körül van két hold kaszáló. Ennek füvét most takarítják be közösen, az augusztusban érkező 50 darabos juhtörzsnek (májusra kérték, de csak most kapják meg). A tőzegterületből 12 hold legelőt fogtak bérbe, havonta 2 forint fűbért fizetnek egy birka után. Ezep a területen egyelőre Sajdik András tag .legelteti 60 birkáját s persze, a bért még most ő fizeti. De Sajdik el akarja adni állatait s a tagság veszi meg tőle és akkor ez a tapasztalt ember lesz a közös állomány juhásza. A birkáknak már hodályt is építenek ezen a nyáron. A szomszédos Szabadság Tsz az ő földjükből veri a vályogot s minden ezerből száz darabot kap a Magyar Zászló. De maguk is csinálnak s a hodály mellé baromfiólat is emelnek. Baromfitörzsük is lesz, megállapodtak, hogy a föld arányában visz minden tag tyúkot a közösbe. Ebből fizetik a beadást. Hizlalást is terveznek: jövőre az első gyapjú árából azonnal beállítják a süldőket a közös tenyészetbe. A Budapesti Gyapjútermelő Vállalat Kiskunfélegyházán angóra és bécsi-fehér nyúitelepet tart fenn, — A képen: az angóra nyulak etetése Akadékoskodás helvctl — segítséget várnak Az így gondolkodó, így tervezgető emberek csoportja nem kaphat működési engedélyt a megyei tsz-osztály szerint. Oláh Bélának igaza van, amikor pa- , naszolja, hogy amíg meg nem 1 Őskori Masztodon! agyarat és koponyát találtak a balatonszentgyörgyi téglagyár agyagfejtőjében (Somogy megye). Az állat az elefántfélékhez sorolható és ezelőtt kb. 7 millió év előtt élt. A rendelkezésre álló adatok szerint ez az első ilyen lelet Európában. A felvétel a Nemzeti Múzeumban készült, amikor össze állítják az állat agyarát. À Népújság szakszervezeti rovata Üdülni mennek a Felegyházi Gépgyár dolgozói Ebben az évben már közel 20 dolgozó üdült a Félegyházi Gépgyárból a szakszervezet segítségével. A napokban jött vissza az üdülésből Német László kiváló lakatos és Toldi István szintén kiváló lakatos Hajdúszoboszlóról. Még jóformán haza sem tértek, amikor mór újabb kis csoport indult útnak Siófokra és Balalonboglárra. Pomár Ida és Kasza Erzsi technikusok Siófokon üdülnek, Csák László és Bognár József lakatosok pedig Balatonbogláron. A napokban a TMK lakatosok közül Farkas Sándor és Pallagi Imre indulnak újabb üdülőbe. A jövő hónapban pedig Vízhányó József és Simon Dániel szerelő látogatja meg a balatonfüredi gyógyüdülőt. Szakszervezeti gyűlést tartott a Kiskunmajsai Tanács A Kiskunmajsai Tanács szak- szervezeti csoportja a napokban tartotta negyedévi közgyűlését. A gyűlésen bíráló szóval illették a szakszervezet területi bizottságát, amiért annyira elhanyagolja a vidéki szakszervezeteket, majd arról is szó esett, hogy kevés az. a politikai munka, amit a szakszervezetben végeznek a bizalmiak. Szabó Jenő elvtárs azt tanácsolta, hogy a. tanács szervezzen egy szűkebb körű kultúrgárdát. A tagság az indítványokat helyesléssel fogadta. Negyvenkét éve szervezett munkás Fiatalkorában bejárta az égési országot. Sok tapasztalattal a tarsolyában — 12 évvel ezelőtt — nyitotta meg a Kiskunfélegij- házi Gépgyár — akkor Szijjártó rézműves — űzetnének kapuját azzal a gondolattal, hogy most már hosszabb ideig itt dolgozik. Háborús idők jártak, szükség veit a munkáskézre, így hát Soás Pista bácsit is felvették. Tizenkét éve ennek. Együtt öregedett meg régi szakmunkás társaival. s a fiatalok közül is többen az ő tanítása révén szívták magukba a szakma csinját-bínját. A nagycsarnokban a gáztartá- í luck összeszerelését végzi. Mellette egy fiatalember. — Soós Istvánt keresem — köszöntök rá. — Én volnék! — ..3 kérges tenyerét üdvözlésre nyújtja. — Azt hallottam, hogy Soós elvtárs a legjobb szak- szervezeti bizalmi. Segíti dolgozótársait, neveli a fiatalokat. — Eh, — legyint kezével, — nem csinálok mást, csak azt, c.mtt a szivem, meg az eszem diktál. Ami a fiatalokat illeti, azokat szeretem. — Ez az ifjú is tanítvány? — mulatok Pigler Lajosra. — Igen! Egy hónapja dolgozunk együtt. Figyelmes gyerek, lesz belőle ember. Még a hó elején 40—50 százalékot ért csak el, de május végére a 90 százalékot. Aztán majd, ha töri magát, többre viszi. Ha pedig úgy gondolja, hogy egyedül is bírja, útnak engedem, hadd jöjjön a másik. A fiatalember úgy tesz, mintha. nem hallana semmit. Igen gyorsan szereli össze a gáztartá- lyok alkatrészeit. Igyekszik, hogy utolérje mesterét, aki ennél a munkánál is átlag 150 százalékot teljesít. A szakszervezeti ' csoportjába tartozó tagok csak jót mondanak róla. Nemrég Kelemen János említette n,eld a következőket: — Sanyi bácsi, beteg a feleségem, segítség kéne... — Majd megnézzük, mit tudunk tenni — nyugtatta meg az izgatott embert. Másnap mar összehívta a csoportot s közölte Kelemen János esetét. A csoport tagjai úgy határoztak, hogy sc- gélyre javasolják. Soós Pista bácsi a csoportgyűlés után nyomban intézkedett is. Kelemen János megkapta a segélyt. így telt Dékány Istvánná esetében is. Ezért nem is csoda, ha sok »látogatója« van Soós Pista bácsinak. Ha igaz az ügy, vagy jogos a sérelem, nem tagit egy tapodtat sem. Ka nem biztos valamí- benj kikéri a vezetők véleményét, megnézi, mit ír elő a Munkatörvénykönyv. Nem diaija azt sem megmondani, ha a kérelem nem jogos, öt éve szak- szervezeti bizalmi. 1914 óta pedig szervezett munkás. Méltán viseli a legjobb szakszervezeti bizalmi címet. — Venesz — Ami tetszik — és any nem Dolgozó parasztságunknak nagy előnyt, kedvezményeket biztosít a szerződéses szarvasmarha-hizlalás. Különösen az jelent nagy segítséget, hogy a továbbtenyésztésre alkalmatlan állatokra is lehet hízlalási szerződést kötni és értékesíteni. Azonban az állattenyésztési kedv s helyenként a bizalom is csökken amiatt, hogy az Állatforgalmi Vállalat küldöttei nem tartják be a szerződésben előírt kötelezettségeket. Az állattartók a szerződés megkötése után annak 1. pontja értelmében igyekeznek a leszerződött állatot az előírt súlynál legalább 100 kilogrammal nehezebbre meghízlalni. így az egyébként harmadosztályú szerződéses állatot másodosztályúnak kell minősíteni. Sajnos, az átvételnél, mint ez legutóbb Dunapatajon is történt, nem ezt vették figyelembe, hanem az állatok rövid, síma, fényes szőrét, tiszta külsejét. S ami még bosszantóbb, az átvétel napján felvezetett olyan szarvasmarhák után is harmadik, illetve másodosztályú minősítést adtak, amelyre nem kötöttek szerződést, s amelyek igázott, sovány állatok voltak. Az ilyen esetek után a szerződést kötő dolgozó parasztokban az a kérdés merül fel — gyakorlatilag milyen előnyt biztosít a szerződés, ha a 100 kilogrammos ráhízlalást sem veszik figyelembe. A legtöbb bajt, bosszúságot ez és az átvett állatok árának késedelmes kifizetése okozza a szerződő feleknek. Legutóbb Dunapatajon volt a szerződött állatok átvétele, ahol a kővetkezőket tapasztaltuk. A dunapataji Alkotmány Tsz meghízlak szarvasmarhája után járó összegből 900 forintot magyarázat nélkül visszatartott az Állatforgalmi Vállalat. Páli Sándor a szerződéskötés óta a mai napig sem kapta meg a neki járó előleget. Dávid Sándor és Kiss György hizlalt, állatait a 110 kilogramm ráhízlalási súly ellenére is harmadosztályúnak minősítették. Vajon miért fordulhatott elő ilyesmi? A megkárosítottak ügyük érdemleges elintézését várják az ÁUatíorgalmi Vállalat tolj
