Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-02 / 129. szám
Hozzászólások a második ötéves terv irányelveihez Virágozzék a gyümölcskultúra a Duna-Tisza közén Egyszerűbb ügyiníézésí ! Az Állatforgalmi Vállalatnál értekezleteken beszéltük meg t második ötéves terv irányelveit. 4 járási kirendeltségekről ezidetí 62 javaslat, illetve észrevétel érkezett be. Különösen sokat fogtál' koznak a javaslatok a szerződéskötések növelésével, amely egyiJ- fontos bázisa annak, hogy a tervezetben előírt 50 százalékkal töbl húst és húskészítményt, 35 százaléklcal több zsírt és zsírszalonnái eljuttathassuk a dolgozók asztalára. Felvetették a dolgozók azokat a bürokratikus intézkedéseke! is, amelyek hátráltatják az egy főre eső felvásárlás növelését, ame lyek akadályozzák a termelőkkel való jó kapcsolatot. Például o termelőknek járó prémium és előlegkiutalások meggyorsítását, a termelők panaszainak, kérelmeinek gyorsabb elintézését kérik. A bürokratikus ügyintézést a szerződéskötés mutatja legjob* ban. A szerződéskötésnél az ügyirat kiindul a termelőtől, — amelyről a községben lévő felvásárló is tud — a megyei központhoz. / megyei központ azonban a járási kirendeltségeken keresztül újra visszajuttatja a községi felvásárlóhoz felülvizsgálás végett. Májé a községi felvásárló ugyanezen az úton újra visszaküldi a megye' központba. S mindezt el lehetne egyszerűbben is intézni. Több javaslat érkezett a szállítóeszközök beszerzésére is, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a tervezetben előírt feladatokat meg tudjuk valósítani. Az igazgatói jogkör kiszélesítésével is többen foglalkoztak. Eddig meg volt kötve azügazgató keze, s még ! kisebb ügyek elintézésében sem dönthetett önállóan. Vállalatunknál most külön bizottság foglalkozik a javaslatokkal. Amelyeket vállalaton belül meg lehet oldani, rövidesen elin- , lézést nyernek. Amelyek pedig meghaladják a vállalat jogkörét, továbbítjuk a felügyeleti szervekhez. Szabó Zoltán Lendvai József A kiskunmajsaiak javaslata A napokban szabad pártnapon vitattuk meg a második ötéves terv irányelveit, ahol jelen volt Szögeczki elvtárs, a Tervhivatal kiküldötte is. Az ö bevezető előadását több javaslat követte, melyek megvalósításával jelentős mértékben fejlődne községünk, Horváth József iskolaigazgató azt tartja legfontosabbnak, hogy vonják össze az egyes megyéket és járásokat, mint ahogy azl Rákosi elvtárs mondotta — de még a szétszórt kistelepülési községeket is. Adjanak több önállóságot a helyi tanácsoknak, hogy » dolgozó parasztoknak kisebb ügyes-bajos dolgaikkal ne kelljen a járáshoz, sőt a megyéhez fordulni. Csontos Lajos, a Rákosi Tsz tagja azt javasolta, hogy a második ötéves tervben gondoskodjanak több tsz-lakás építéséről, hogy az új tagokat a tanyaközpontok körül lehessen letelepíteni s ne Kelljen nekik 6—7 kilométert gyalogolni a nagy munkaidőben. Gál elvtárs, az ÁMG dolgozója konzervüzem létesítését javasolja a község területén, amely legalább 300 személyt foglalkoztat. Ezzel biztosítani lehetne, hogy a község dolgozóinak nem kellene más községekbe, városokba járni dolgozni. A másik nagyon fontos tény, hogy Kiskunmajsa mezőgazdasági községnek van nyilvánítva, ezért hús- és zsírellétást központilag nem biztosítanak, ugyanakkor viszont a község 40 százaléka különböző helyeken mint ipari munkás dolgozik. Ezért gondolni kellene a község hús- és zsirellátására is. Horpáczi Gábor tanácstag azt tanácsolta, hogy mivel kevés faanyagunk van, műanyagból készítsenek padlót, mert a község területén sok egészségtelen, földes szoba vall. Szikora elvtárs DISZ-íiatal egy fürdő építését javasolja mely tisztálkodás és egészségügyi szempontból nagyon fontos lenne a körülbelül 18 000 lakosú községnek. Kocsis Istvánnc pedagógus azt kérte, hogy a nagy űrméretű edényekre fedőt is készítsenek, mert ennek hiányában az üzemi konyhák gőzfejlődés következtében egészségtelenek és majdnem lehetetlen bennük a munkát zavartalanul elvégezni. Sebők elvtárs javaslata: a község területén létesítsenek egy cserép- és téglaégető üzemet; mivel a talaj, illetve az ehhez szükséges agyag a község határában biztosított. Gyenes Ferenc a ktsz-eink jobb anyagi ellátását tette szóvá, hogy a községben lévő sok lakást helyre tudják állítani. Továbbá pedig azt javasolja, hogy a falusi lakásépítkezési engedélyeket csak a község belterületére adják ki, mert a tanya-' lakások nincsenek kellőképpen kihasználva. Neményi József, Kiskunmajsa A terv célkitűzései teljesíthetők A második ötéves terv irányelvei megyénk gyümölcstermesztésének szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek. Megyénknek minden adottsága megvan ahhoz, hogy a terv időszakában a kertkultúra egyik legfontosabb ágát, a gyümölcstermesztést minden eddiginél jobban fejleszthesse. Elegendő néhány számadat annak bizonyítására, hogy mit jelent a Duna—Tisza közi gyümölcstermő táj az országnak gyümölccsel való ellátása, az export és a feldolgozó ipar szempontjából. Sok cv átlagában Kecskemét szolgáltatta a friss gyümölcskivitel 31 százalékát, sőt egyes évjáratokban a 41 százalékot is elérte. A legjellemzőbb magyar gyümölcsből, a kajszibarackból Kecskemét adta az ország exportjának 01 százalékát. Ha Kecskemét mellé felvesszük még Nagykőrös, Kiskunhalas, Jánoshalma és Szeged exportadatait, akkor a kajszibarack és meggy esetében ez a szám eléri a 90 százalékot. A konzervipar, amely a gyümölcsök közül tömegesen elsősorban kajszibarackot és megy- gyet dolgoz fel, a Duna—Tisza közéről kapja nyersanyagának 75 százalékát. A kajszibarack és a meggyter- meszlés mellett különösen a múltban, igen jelentős nyári alma és nyári körte exportot bonyolítottak le a Duna—Tisza közi felvásárlóhelyek, újabban pedig a jonathán alma és a kiffer körte kivitelünk lendült tel. Sehol az országban nincsen a tenyészidőszak alatt annyi napfényes óra, mint éppen a Duna— Tisza közén. Egy tenyészidő- szakban meghaladja a 3000 órát. A napfénytartalommal párosul a legnemesebb gyümölcsök számára szükséges meleg. E kettőnek köszönhetjük gyümölcseink Európa szerte megbecsült jó hírét. Termesztésünkben a minőségi elemeknek kell uralkodni, mert ebben az európai piacokon vezetünk, cs csak ezzel érünk el magasabb árat. Szerencsés adottsága ennek a tájnak, hogy talaja elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztéssel hasznosítható legjobban. Éppen ebben rejlik annak titka, hogy a gyümölcskultúra ilyen nagymértékben kifejlődött. Annak a tételnek fenntartása mellett, hogy - a szőlő- és gyümölcstermesztésre elsősorban a gabona- és kapásnövények termesztésére kevésbé használható homokterületeket kell igénybevenni, határozottan meg kell állapítani, hogy eredményes és jövedelmező gyümölcstermesztés nem folyhat a leghitványabb, szélhordta homokbuckákon. Ezeket a területeket elsősorban az erdészetnek kell hasznosítani. A kajszibarack- és cseresznyetelepítéseket olyan helyeken kell elvégezni, ahol a legvizesebb években sem jön fel a talajvíz két és fél—három méternél magasabbra, és a homok alatt agyagréteg található. Az ilyen talajon sokkal ritkábban következik be a kajszifák gutaütéses pusztulása és a cseresznyefák csúcsszáradása, A* alma- cs a szanuicatermesztést a Duna—Tisza közén a legjobb liomokterülct- re kell elhelyezni, mert mind a kettő igen táp- anyagigényes és mélyrétegű, üde talajt kíván, közeli talajvízzel. A ízilvaféléknek nem annyira a tápanyagigényük nagy, mint inkább a víz-, illetve a páraigényük, ezért ezeket sem tanácsos íülevényes buckákra helyezni. A meggy és a nyári körte legkevésbé igényes a talaj minősége iránt, éppen ezért ez a két gyümölcsnem a leggyengébb talajokon is kielégítően díszük. A körte ezenfelül legjobban bírja az átmeneti talajvízáradást is. Arra a kérdésre, hogy a gyümölcstermesztést milyen fajtákkal fejlesszük tovább, nem könnyű válaszolni. Általános és sokat hangoztatott az a kívánság, hogy a Duna—Tisza közén csak nyári gyümölcsöket termesszünk, ugyanakkor azonban egyesek részéről olyan elgondolás is felmerül, mely szerint kajszibarackot elsősorban a dunántúli dombos vidéken kell telepíteni, hogy ezáltal csökkenjen a fagykár és a gutaütéses pusztulás. A nyári gyümölcsök fokozottabb termesztése mellett a téli alma sem nélkülözhető a Duna—Tisza közi gyümölcstermesztő tájról. Nem nélkülözhető az egyes üzemek jövedelem megoszlásának a biztonsága és a munkaerő arányos foglalkoztatása miatt sem. Nem nélkülözhető azért sem, mert a jonathán exportból az alföldi termesztők is részt kérnek a magasabb bevételek miatt. Helyes azonban — amint, azt a Bács megyei Pomológiai Bizottság el is határozta —, hogy á jonathántelepitéseket a jövőben csak arra alkalmas, jó minőségű homok, vagy áradmányos talajokra helyezzük és nagyobb százalékot biztosítunk más téli almaféleségeknek is, például a húsvéti rozmaringnak, a StarÖrömmel olvastuk a második ötéves terv irányelv tervezetéből, hogy a tervidőszak folyamán felemelik a többgyermekesek családnevelési pótlékát. Ez is azt bizonyítja, hogy államunk nagy gondot fordít a családosok megsegítésére. Sajnos a termelőszövetkezeti dolgozókról nem esett szó. Pedig a jelenleg is érvényben lévő rendeletet solcan nem helyeslik. Ugyanis a rendelet kimondja, hogy csak az a tsz-tag kaphat családi pótlékot, akinek három 10 éven aluli gyermeke van és teljesíti 'a köteleA második ötéves terv irányelveit olvasva kötelességemnek érzem, hogy néhány javaslattal hozzászóljak. Ismeretes, hogy a nyomdák betűi és a betűk mellett használt űrtöltök évszázadok óta ólomból vannak. Még a legkisebb nyomdában is tonnaszámra van felhalmozva az ólom. Egy könyvben olvastam, hogy a kínaiak régen porcelánból is készítettek betűket. Felvetődött bennem az a gondolat, hogy ha a betűket nem is, de az űrtöltőket miért ne lehetne alumíniumból önteni? Az aluminium szilárdabb, mint az ólom. így tartósabb anyagot kapnánk. De ami még ennél i.s fontosabb, sokkal könnyebb az ólomnál, s a gépek kisebb terheléssel, könnyebben és gyorsabban járnának. Köztudomású, hogy országunkban bőven van alumínium, de az ólom importcikk. Az alumínium lérzök bevezetésével rengeteg ólom szabadulna fel, s a nyomdák is jól járnának. Nem beszélve arról, hogy az így felszabadult ólom egy részéből szép, új betűket kapnánk, aminek következtében minőségileg jobb munkát végezhetnénk. Az ólom betűk egy részét igen sok nyomda nem használja. Ezekből sokat ki lehetne selejtezni és népgazdaságunknak átadni hasznosítás végeit, kingnak, a Simonfy pirosnak, a téli piros pogácsának, a Zeüz almának és a Budai Domokosnak. Az alföldi téli almatermesztés legerősebb ellenzői a lisztharmat és az almamoly-veszélyt említik meg legfőbb érvként. Ez ellen azonban a korszerű védekezőszerek rövidesen megfelelő védelmet nyújtanak, Az alföldi kajszitermesztés továbbfejlesztése indokolt, mert a Duna—Tisza közén találunk baracknak alkalmas, jó altalajjal rendelkező és magasabb fekvésű telepítéseket, ahol termelvénye- ink tartósabbak lesznek a jelenlegi ötletszerű ültetvényeknél. Tudományos vizsgálatok azt bizonyítják, hogy csak a faiskolákból származó vegyes kultúrba- rack és myrabolán alanyú kajszifák vesznek ki nagyobb mértékben gutaütés által, mfg az ősi szilvaalanyú és igazi vadkajszi gyökerű barack- fák százalékban alig kifejezhető mértékben pusztulnak. Kajszitermesztésünk fellendítéséhez tehát legelső és legfontosabb feladatunk a megfelelő alanyok kiválasztása és az érésben egymást kiegészítő, valamint a téli fagykártól kevésbé szenvedő nemes kajszifajták termelésbe való bevezetése. Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője (A cikk második részét lapunk vasárnapi számában közöljük.) zöcn előírt munkaegységet. Az utóbbi feltétel helyes, de az első véleményem szerint nem. Nekem három gyermekem van, 9,1 12 és 14 éves. Mindhárom iskolaköteles. Gyermekeinket szeretnénk tovább taníttatni és a költségek fedezését könnyebben tudnánk biztosítani, ha úgy módosítanák a rendelelet, hogy a bérből és fizetésből élő dologzókhoz hasonlóan mi is igényjogosultak legyünk a családi pótlékra három 16 éven aluli gyermekünk után. Zoboki János, Tiszakécske, Szabadság Tsz. A második javaslatom a papírtakarékossággal függ ösz- sze. Egy évvel ezelőtt beadtam egy újítást, melynek lényege az, hogy az átírótömbök készítésénél az utolsó tőlapot elhagyjuk minden tömbnél, helyette a l'ecjjb- tap hátsó belső oldalára nyomjuk a szöveget, s az lesz az utolsó másolati példány. A vállalat vezetősége akkor elfogadta és a megye területén bevezette. Azóta sok ezer tömb készült ezzel a módszerrel. Felettes szervünk az egész ország területén azonban nem vezette be, mert ennél ->van már haladottabb módszer- is. De, hogy milyen ez a hala- dottab módszer, azt nem Közölték. így ml még mindig ezzel a -maradi- módszerrel dolgozunk és takarékoskodunk a papírral. A harmadik javaslatom A nagybetűket régen fából faragták, mégpedig elsőrendű gőzölt, csomómentes fából. Az utóbbi időben azonban már nem csinálnak semmiből sem. Minden nyomda kínlódik a régi, agyonnyomott fabetűkkel, amelyek már régen kimentek a divatból is. Ügy gondolom, ezeket a nagybetűket is lehetne alumíniumból önteni. Könnyű, tartós betűket kapnánk, amelynek még az az előnye is megvan a fa- betűkkel szemben, hogy a falragaszpapirosban sokszor található homokszemek nem nyomnák be a felületét. Tóth Miklós, Kiskunfélegyháza Községünkben szabad pártnapon vitattuk meg a második ötéves terv irányelveit. A jelenlévők helyeslőén nyilatkoztak az irányelvekről, azonban többen kifogásolták, hogy kevés szó esik a közlekedésről és lassúnak tartják a műtrágya-termelés emelkedésének ütemét. Petrec Mihály elmondotta, hogy a termésátlag növelésének egyik fontos tényezője a jó műtrágya. A községben még bárom vagon műtrágyára lenne szükség. líeke Sándor azt. kifogásolta, hogy sokat, beszelünk az országos tervekről, ugyanakkor a járási és községi tervekről pedig csak egész keveset. Azt javasolja, hogy az iskolák bővítésénél gondoljanak Miske községre is. Szerinte a meglévő iskolát egy emelettel ki lehetne bővíteni. S így elég férőhely lenne a gyermekek számára. Jelenleg sem a napközi otthont, sem pedig az alsóbb tagozatú iskolásokat nein tudjuk megfelelően elhelyezni. Ehhez a munkához Miske község dolgozói mintegy 100 000 forint értékű társadalmi munkával járulnának hozzá. Több javaslat hangzott el s drágszél—homokmégyi bekötő ül „ burkolására is. Ennek az útnak a rendbehozása érintené szinte az egész kalocsai, de még a kiskőrösi járás községeit is. A részvevők közül sokan javasolták, hogy a kalocsai járás területén egy kenderfonó iizem, vagy gyár létesüljön. Valamikor a járás területén a parasztság fó jövedelme a kendertermel ésbői származott. A kendertermeléí olyan nagyarányú volt, mint jelenleg a puprikatcrmélés. Többen javasolták azt Is, hogy a járás területén célszerű lenne egy cukorgyárat is létesíteni. Az általános vélemény az hogy az ötéves terv célkitűzései reálisak, teljesíthetők. A kommunistákkal az élen a miskeiek már dolgoznak a terv megvalósításáért. A Boros Ferenc VB-elnök, Miske. Javaslat eqy rendelet módosítására Alumíniummal helyettesítsük az ólmot
