Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-06 / 132. szám

y VUÀÛ P&QIBTÁR3AÍ EGYESÜLJÉTEK f # à NËPÚJSAG flZ MOP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI IANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Ara SO fillér 1956. JÚNIUS 6. SZERDA Készülünk az aratásra es a csépié, sre A tavaszi rendkívüli időjárás akadályozta a vetések időben való elvégzését. Ez együtt jár a ‘nö­vényápolási munkák lemaradá­sával. Az idő sürget, s ezért a zőldelő határban már a kora reg­geli órákban látható a kapáló Zetor, a parasztok szorgos kezé­ben a kapa, vagy hátukon a permetezőgép. Termelőszövetkezeteinkben 124 hold négyzetesen vetett kukorica van, melynek kapálása könnyebb és gyorsabb. Közös gazdaságaink 260 hold kapásnövényt géppel kapálnak, ezenkívül négy brigád es 16 munkacsapat végzi a nö­vényápolási munkákat. A terü­leteket egyénekre bontották fel. Szövetlcezeteink 65 hold kukori­cát, 42 hold napraforgót, 18 hold szőlőt már egyszer meglcapáltak. Megígértük a termelési bizott­ságot, hogy világosítsák fel a dolgozó parasztokat a növény­ápolás jelentőségéről, hogy kapás- növényeik kétszeri kapálását az aratás megkezdése előtt igyekez­zenek elvégezni. A növényápolás időben való elvégzése mellett készülünk az aratásra is. Termelőszövetkeze­teink az őszi kalászosok 78 száza­lékát a ratják géppel. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy időben elvégzik ezt a fontos munkát. Már most szervezzük az egyéni parasztok között az igaerővel való kölcsönös segítést, hogy a behör- dás sikeresen haladjon. Termelő­szövetkezeteink részben a gép­állomás segítségével, részben sa­ját igaerővel meg tudják oldani a behordást. Az aratást követő 48 órán belül szövetkezeteink el­végzik a tarlóhántást, erre szer­ződést kötöttek a gépállomással. Az egyénieknél a tarlóhántást kölcsönös segítséggel lehet meg­oldani. A cséplést nyolc cséplőgép vég­zi. Annak érdekében, hogy a cséplési munkákat legkésőbb augusztus 17-re be tudjuk fe­jezni, negyven közös szérű kijelö­léséről a termelési bizottság se­gítségével gondoskodtunk. Ezzel e'. akarjuk érni, hogy a termelők S'J százaléka közös szérűn csépel­je el a gabonáját. A cséplés jó megszervezésére annál is inkább ügyelnünk kell, mert a nyolc cséplőnek még hét mázsa átlag­termés esetén is 22 napra van szüksége a munka befejezéséhez. Termclőszövetkezeteinlenéi már most kell gondoskodni a kom- bájnszérük elkészítéséről, továb­bá arról, hogy a kombájn után a szalmáéikor dóshoz szükséges iga és emberek beosztása megtörtén­jen. Vannak egyéb feladataink is. Termelőszövetkezeteink hosz- szabb idő óta lucernamaghiánnyal küzdenek. Ennek ellenére a 84 hold luccrnavetésünkből csak 11 holdon végeznek magfogást. Az a feladatunk, hogy meggyőzzük őket arról, hogy ez a terület kevés és jövőre csak úgy tudják megfelelően növelni a lucernave­tési, ha nagyobb területen vé­geznek magfogást. Vízin Gergely VB-elnök, Soltvadkert, Megkezdték Kelemé hasznosítását Izsák és Soltszentimre között 10 kilométer hosszú és átlag 3 kilométer széles terület van, az úgynevezett Kolontó. A több mint 5000 holdnyi területet 1927-ig sekély vizű tó borította. Ezt 1927 és 1929 között részben lecsapolták, de a szárazra került területtel nem sokat nyertek, mert — a kezdeti szép sikerek után — a terü­let újra elvadult és mezőgazdasági művelésre alkalmatlannak bi­zonyult. A legnagyobb részt zsombékos, nádas területen legfel­jebb kevés, gyenge minőségű széna terem, azonkívül ugyancsak gyenge minőségű tőzeget és nádat termelnek ki rajta. A felszabadulás után többféle elgondolás merült fel a terület rendezésére, illetve hasznosítására, végül is a Budapesti öntö­zési és Talajjavító Vállalat tervező csoportja az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Intézet szakembereivel együtt kidol­gozta a Kolontó hasznosításának tervét. A terv, amelynek alapján hasznositási térkép is készült, pontosan megjelöli, hogyan és mi­lyen mértékben kell a területet vízteleníteni, hol kell talajjavítást, fásítást végezni, mely területek alkalmasak szántóföldi művelésre, takarmánytermesztésre, vagy halgazdaság létesítésére. A tervek alapján a Kolontón már megkezdődött 522 hold fásí­tása és rövidesen folytatják a terület vízrendezési munkáit is. A terv megvalósítása után a Kolontón 578 hold termékeny szántó- területen kívül 3713 hold részben öntözéses, kiváló takarmány­hozamú rét és legelő lesz. Ez 1454 számos állat eltartását teszi lehetővé. A mélyenfekvő részeken mintegy 200 holdat haltenyész­tésre rendeznek be. <VWWVWVVVVVVWVVVk(V\»V Nagyobb lelkiismeretet jobban meghálálna a kiskőrösi József Attila Tsz jászágállománya Nagyon szép, bog}' a kiskőrösi József Attila Tsz tervbe vette a baromfi- és sertéstenyésztés fellendítését. Már eddig 060 da­rab naposcsibét vásároltak és 18(1—700 malac felnevelését tűz­ték célul. De a gondozással már bajok vannak. Az első 300 dara­bos csirkeállományból mindösz- sze 107 maradt meg. Egyrészc a hidegben pusztult el, másrészét a kutya hordta el. Erről mond­juk, nem tehet Serfőzőné, a ba- romligondozó. De azért bizony ő a felelős, hogy a baromfiól meglehetősen piszkos, elhanya­golt, a csirkék előtt meleg, pos- hadt víz áll s ha dolga akad, délig is az ólban sipákolnak, tö­rik egymást az apró jószágok. Az újabban vásárolt 360 napos- csirkének is már 40 híja van. Elhullás persze — különösen tö­megben tartott baromfinál — akad, de ilyen nagynak nem szabadna lennie. A malacoknál is van elhul­lás. Nem a törzsállomány, ha­nem a hízónak befogott süldők szaporulatából. — ami ismét- esak nagy gondatlanságra vall. A nőstény és az apasüldők együtt vannak s az utóbbiak kö­zül sok nincs ivartalanítva. A testvérektől származó malacok természetesen életképtelenek, gyengék s elpusztulnak. De az erősebb hízók között is van még ki nem heréit apaállat, amely zaklatja, kergeti az állatokat. S ezt annakidején, amikor az álla­tok még pár hónaposak voltak mind meg lehetett volna előzni, f A Helvéciái Állami Gazdaság központi épülete. Karajkó Mihály és Bengó György sertésgondozók lelkiis­meretes emberek. Az nem az ö hibájuk, hogy a választott, ma­lacok bizony gyengék, mert mindössze 7 deka árpát kapnak napjára lucernával s amit még emellett legelnek. Karajkó Mi­hály elmondja: ő tavaly is ja­vasolta, hogy ne osszanak ki há­rom kiló árpát, csak kettőt s akkor most nem kellene patika­mérlegen mérni az aprójószágok­nak a szemestakarmányt. De egy kis ötletességgel mégis job­ban lehetne takarmányozni a fiatal malacokat. Burgonyája van a tsz-nek, főzzék és kevés korpával, vagy a megdarált árpa darájával adjanak krumplismos­lékot a malacoknak. Többre mennek tőle, mint a kidekázott kevéske árpától. Több szív, több lelkiismeret. Ezt nem lehet munkaegységgel mérni. De kitűnne a szebb, egészségesebb állatokból s ősz­re a zárszámadás bevételéből, s igen megemelné a részesedést. Próbáljon meg így törődni az állatállománnyal a József Attila Tsz tagsága. Határszemle Hercegszántón A határszemle bi­zottság megállapítot­ta, hogy 6040 ka- tasztrális holdat ön­tött el az ár, ebből mintegy 4040 hold még mindig művel- hetetlen. Az őszi vetések, melyeket nem ért az ár, erőteljesen fej­lődnek. Különösen az utóbbi hetekben gyakori eső és az ezt követő meleg napok kedvezővé tették a terméskilátásokat. A rozsok kalászba szök­tek és sok helyen magasságuk már meghaladja a másfél métert. A bizottság azt is megállapította, hogy azokra a területekre, amelyek jelenleg még művelhetctle- nek, muhart, vagy egyéb takarmány­növényeket vetnek. Ennek érdekében a tanács végrehajtó bizottsága megfelelő intézkedéseket tesz. A bizottság azt is megállapította, hogy nem halad megfelelő ütemben a növény- ápolási munka. Ezt meg kell gyorsítani a hercegszántói ha­tárban, mert az eső nemcsak a kultúr­növényeknek, hanem a gyomnövényelcnek ‘ kedvezett. Balén Miklót, levelező, ■ Hercegszántó. A clunavecsei iskola a legszebb a járásban A duuavecsei járásban »Építsük, szépítsük iskolánkat« moz­galom indult. A versenyt az MNDSZ járási elnök, a pedagógus szakszervezet járási elnöke és a járási tanács oktatási osztály ve­zetője értékelte. Ennek alapján a dunavecsei általános iskola ér­demel elismerést elsősorban. Tantermei, óvodája, napközi otthona olyan, amelyben valóra válhat a szocialista, az esztétikai nevelés, az erkölcsi és politikai oktatás. Az osztályok kézimunkákkal, vi­rágokkal díszesek, sok festmény, cserepesnövény hirdeti szép­érzéküket és a ’szemléltető eszközök sokasága könnyíti a tanítást. A kunszentmiklósi fiúiskolában az udvart virágosították, a leányiskolában pedig kézimunka díszíti a tiszta termeket. Jól halad a növényápolás Harla határában Harta község határában a na­pokban 223 holdon befejezték a cukorrépa egyelését és befeje­zéshez közeledik a lucerna ka­szálása is. Itt szorgoskodik a ha­tárban Gulyás János 12 holdas, Stein János 8 holdas és Frőlich Márton 8 holdas gazda is. Már letudták, a munka javát, nem hagynak* veszendőbe egyetlen napot sem. A község 327 holdnyi napra­forgó vetésterületén eddig 95 százalékban elvégezték a kapá­lást, 110 holdon pedig a burgo­nyát kapálják. A korai burgo­nyát azonban már másodszor ka­pálják. Kikelt és szépen fejlődik az 1400 holdon idejében elvetett kukorica is. a mai napig mint­egy 550 holdon végezték el a kapálását. A hartaiak tehát mindent elkövetnek most ezek­ben a napokban, hogy ebben az évben jobb terméseredményeket érjenek el. Városföld fejlesztésének néhány problémája <V/WWW'AW>AA/>/rfWWVVWWWVWW Versenykihívás A tassi Lenin Termelőszövet-j kezet vezetősége, pártszervezete] és tagsága versenyre hívja aj tassi Alkotmány és a Petőfi Tcr-j melőszövcíkezetet a termésho- J zam növelésére, az áliatlcnyész-í tés fejlesztésére, az állam iránti< kötelezettségek teljesítésére. A j Lenin Termelőszövetkezet veze-j tősége a tagsággal megbeszélve,] részletesen kidolgozta a verseny- pontokat. Ezek cgy-egy példá-I eszközölt, ami feltétle nyát már megküldték az Alkot-] nül elősegítette a folya- mány és a Petőfi Termelőszövet- f matosan növekvő teí- kezetnek. f méshozamokat. A versenytársak időnként ér-| A három részlegen a tcsílik egymást a verseny állá-] korszerű építkezések sáról. A végleges értékelés no-f folytán kis falu ala- vember 30-án lesz, * kuli ki. A községek, falvak, új települések kialakí­tásával kapcsolatban szeretnék javaslatot tenni a második öt­éves terv irányelveinek vitája során. Városföld ] 1951-ben önálló község lett és jól műkö­dő termelőszövetkezete és országoshírű állami gazdasága van. Az ál­lami gazdaság ered­ményes munkáját iga­zolja a többszöri él­üzem kitüntetés. Az ál­lami gazdaság három részlegén 1951 óta romoly beruházásokat Maga a község egy tanácsháza épületből áll és körülötte csaknem 11 000 holdon fekvő, szétszórt tanyavilág van Amikor a község ön­állósult, kijelölték az utcákat és a tereket. Azóta a kijelölt 127 ház­helyen még egyetlen­egy ház sem épült fel, pedig a tanácsháza köz­ponti fekvésű mind az állami gazdaság, mind a termelőszövetkezetek I észéről is, a vasútállo­mástól pedig mintegy 500 méterre fekszik. Javaslatunk és kéré­sünk az, hogy a helyi állami gazdaság veze" tőivel egyetértésben az Országos Tervhivatal, az Állami Gazdaságok Minisztériuma es a Város- és Közfiéggazdál­kodási Minisztérium a második ötéves tervben előirányzott beruhá­zásokból azokat az épü­leteket, amelyek nem feltétlen fontosak, hogy az állami gazdaság rész­legein épüljenek, mint például művelődés há­za, központi Iroda, igazgatói lakás és kü­lönböző lakások, a köz" 'ség kialakítása érdeké­ben kijelölt helyen építsék fel. Amennyi­ben ez megoldható, gyorsabban kialakulna a község és ez a lakos­iág fejlődését is szol­gálná. E javaslatunk elfo­gadását annál is inkább helyesnek véljük, mi­vel községünk paraszt­sága mind nagyobb ér­deklődést tanúsít a nagyüzemi gazdálkodás iránt, ami azt jelenti, hogy községünkből nem sok idő elteltével szocialista községet tud­nánk létrehozni. Ehhez megvan minden adott­ságunk, mert a jó ter­mőföldekből magasabb terméshozamot és több húsféleséget tudnánk adni népgazdaságunk­nak és ezt nagyban elő­segítené, hogy ha a Tervhivatal és az illeté­kes ( minisztériumok munkájukat összehan­golnák és egyben na­gyobb segítséget adná­nak a helyi tanácsok­nak. Buruczkai János, a városföldi tanács VBeinöke,

Next

/
Oldalképek
Tartalom