Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

Verseuybeii Békéscsabával Hétfőn a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattól három­tagú küldöttség érkezett Békéscsabára, az ottani Baromfifeldol­gozó Vállalathoz. A küldöttség tagjai Gyuska Mária igazgató, Bakos Béla párttitkár és Tamási Ottó, a tervosztály vezetője volt. A kecskemétiek megbeszélték a csabaiakkal, hogy éves páros­versenyre kelnek egymással. A két üzem meg is kötötte a szer­ződést az élüzemi feltételek alapján. Ezzel egyidőben a két válla­lat üzemrészei is szerződést kötöttek, azok pedig a saját önkölt­ségi terveik alapján versenyeznek. Ugyanakkor a két vállalat brigádjai is vetélkedésre hívták egymást, a teljesítmény növe­lése és a selejtes áruk csökkentése érdekében. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vezetősége már egy előzetes termelési értekezleten megbeszélte a két vállalat ver­senyszándékát a dolgozókkal és ez a bejelentés akkor egyhangú lelkesedést váltott ki a kecskeméti vállalat munkásaiból. A Békéscsabán megkötött versenyszerződés pontjait ma isme­rik meg részletesen a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat mt)nkásai, Terven felül 25 000 forint nyereség A cipőgyárban végrehajtják a műsssaki intézkedési tervtételeket # A jó műszaki intézkedési terv egy lépés a gazdaságosabb ter­meléshez. Csakhogy a terv még nem valóság, azzá kell tenni. Ezt pedig egyféleképpen lehet: végrehajtani a benne rögzítette­ket. Ez a véleménye Sersényi Sándornak, a Kecskeméti Cipő­gyár igazgatójának is. Vajon ná­luk végrehajtják-e a műszaki in­tézkedési tervben foglaltakat? • G épesítés — termelékeny- »ég emelkedés Az intézkedési tervet olvasva az első, ami szembetűnik, ez a néhány szíó: főfeladat a terme­lékenység emelése, az önköltség csökkentése. Tovább olvasva a módszerekre is választ kapunk. A talpbélés ezegezését például eddig kézzel végezték. Két dol­gozó végezte ezt a munkát. A hó végén már géppel végzik ezt a munkaműveletet. Elég lesz e részmunka elvégzéséhez egy dol­gozó is. A Sophiana Gépgyárból à új felsőbőr csákozó gép már megérkezett. Ennek beállításá­val a termelékenység kétszere­sére nő. A csákozóban eddig ugyanis kézzel szabták ki a gyer­mekcipőhöz szükséges felsőrészt. A gép beállításával az eddigi 80 pár felsőrész helyett — kellő gyakorlat után — 150—160 pár felsőrészt készítenek el 8 óra alatt. Az első gépet a héten sze­relik be, s a hó végén megkezdi működését. A termelékenység növelésére ezenkívül tökélete­sebb szerszámokat szereznek be Létrehozzák a cementezőszek­rényt, a körforgós kapliáztatót. Még sok egyéb apró intézkedés történik, amely segiti az olcsóbb cipő gyártású Ellenőrzés, beszámoltatás A műszaki vezetők, meosok minden reggel számot adnak az előző napi munkáról. Az igaz­gató és műszaki vezető, aki elő­leg végigjárja az üzemrésze­ket és beszélget a dolgozókkal, névszerint megbírálja azokat a műszakiakat, akik hanyagul vég­zik munkájukat. Legutóbb Ko­vács József csoportvezetőt von­tál! felelősségre, mert az üzem­rész 40 darab selejtes alsó és felső sarokfojtot adott az alja- üzemnek. Kovács elvtárs meg­ígérte, figyelmesebben ellenőrzi a murikát. Panasz volt, hogy a cáSköZóból nem hőiezék fel idő­ben â Szükséges anyagmennyisé­gek Nyomban határozót szüle­lett, hogy az ott munkálkodó IdőbSréS dolgozó kétóránként eóíf&Járja azokat a reszort okát, iiH&l & ésákózők által előkészített anyaggal dolgoznak és mégkérdi Iliire Vah szükség. Egy héttel ez­előtt panasz volt a cérna minő­ségére. A Vállalat igazgatója le­vélét írt az Újpesti Córnegyár- hak, s kérte, hogy jőjjenék le és tájékozódjanak « dolgozóktól a cérná minőségét illetően. A le­vélnek meg volt a hatása. A gyár elküldte képviselőjét, aki megállapította, hogy a cérna mi­nősége rossa és azt ki fogják cse­rélni. A tűzödei asszonyok sé­relmezték, hogy a munkadobo­zok hamar tönkremennek. A vállalat 100 darabot készíttetett. Hosszan lehetne más sorolni azo­• kát a tényeket, amelyek egy-egy lépéssel előbbre viszik az ol­csóbb termelés ügyét. Bebizonyosodott, — takarékoskodni isiehet A műszaki intézkedési tervben több utalás történt a takarékos­ságra. Ennek megfelelően a Sze­gedi Cipőgyárból olyan hulladé­kot vásároltak (3000 kilogram­mot), amelyből sarok alsófollot készítenek. A hulladékanyagból készített sarok algófolt páron­ként 0,44 fillérrel olcsóbb. Ez azt jelenti, hogy az első negyed­évben 2000 kilogramm egész anyagot takarítanak meg. Cér­nát, tűt, kéziszerszámot csak ak­kor adnak ki, ha az elhasználtat visszahozzák. A fárahúzóknak sose volt elég a kiadott szeg­mennyiség. Mióta naponként ad­ják ki a szükséges szöget, 10 nap alatt 2 kilogrammot takarítottak meg. A cipők tisztításával fog­lalkozók azelőtt 5 liter benzint használtak fel. Ma már elégsé­ges a 2 liter is. Érdekes az is, hogy most jóval tisztábbak a ci­pők, mint akkor, amikor 5 liter benzint használtak fel. Mindent egybevetve a gyár ve­zetősége jól munkálkodik a mű­szaki intézkedések terve végre­hajtásán. Ezért is tudja teljesí­teni tervét, csökkenteni az ön­költséget. Az előbb elmondottak jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az év első két hónapjában a vállalat 25 000 forinttal több nyereséget ért el, mint ahogy azt tervezte. e v eleső in k írják 1400 vagon tüzelővel több fogyott az idén, mint tavaly Vállalatunk számára az 1055 és 5Ü-os fűtési idény nem okozott megoldhatatlan problémát an­nak ellenére sem, hegy nem számítottunk ilyen hosszantartó télre. A lakosság és a közületek el­látását sikerült kielégítenünk, mert Tüzép-tele- peinket bőségesen elláttuk tüzelővel. Most lát­szott meg igazán, hogy milyen sokat cr a sokak által lenézett iszapszén, amikor hideg volt. A kö­zönségünk azonban megismerte és meggyőződött arról, hogy jó minőségű, érdemes venni. Aki egy­szer vásárolt belőle, az máskor is azt kért. Vállalatunk az 1954. április 1-től 1955. feb­ruár végéig 11195 vagon szenet, brikettet és kok­szot hozott forgalomba. 1935. április 1-től 1956 február vegéig pedig 12 616 vagonnak A különbözet tehát több mint 1400 vagon. Ebből a szén mindössze 180 vagon, brikett 550, koksz pedig csaknem 700 vagon. Ez egyben azt is jelenti, hogy javult a minőségi áruellátás. Penn­ái! azonban még az a hiányosság, bogy a fajlagos minőség nem javul. A szénben még mindig sok a meddő, a brikettek gyakran porosak, mert a kötőanyag nem megfelelő, a koksznak pedig nagy­részét osztályozatlanul kapjuk, vagy pedig töret­len állapotban. Mindig azon igyekszünk, hogy se­gítsünk ezeken a bajokon. Ez azonban jelenleg nemcsak a mi erőnket, hanem a termelő vállala­tokét is gyakran túlhaladja. Az idei választék még nagyobb lesz. Ügy bízunk, hogy már csak napok választa­nak el bennünket a tél végétől. így tellát már nem korai az a megállapításunk, hogy a fűtési idényben a 20 telepünk közül csupán cgy-kél te­lepen volt egy-két napos fennakadás a tüzelő- ellátásban. Különösen megjavult a falu ellátása, mert ebben az idényben a szövetkezetek 700 va­gon szénnel, 10 vagon brikettel és 100 vagon koksszal kaptak többet, mint az címűit évben. Kovács Pál, a kecskeméti TüZfiP Vállalat igazgatója álüzemavatős Bácsbokodon Élüzemavatás volt a Bácsbokod és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél. Ott láttuk a küldöttek között az alapító tagokat, Molnár Gyuri bácsit, Dudás József elvtársat, Kovács Ist­ván elvtársat, akik ma a Szalvai Mihály TSZ dol­gozói. Ott láttuk az Uj Otthon TSZ tagjait és az egyénileg dolgozó parasztság érdemes tagjait is. öröm sugárzott az arcunkról, mikor Füzesi József elvtárs, a szövetkezet ügyvezető elnöke elkezdett beszélni szövetkezetünk tízéves munkájáról és ar­ról, hogyan kapta meg az élüzemi kitüntetést. Tíz év nagy idő, eredményei óriások. Az utóbbi öt év különösen sokat jelentett a kiske­reskedelmi hálózatunk forgalmában. Azóta több és jobb áru kerül a falura. Emelkedik az élet- színvonal. Korszerű üzleteink és vendéglátó üze­meink vannak, amelyek kényelmesen szolgálják a dolgozók igényeit. A kollektív munka eredmé­nyeként 589 000 forint tiszta jövedelem jött létre Ennek az eredménynek az eléréséhez segítőkezet adott a pártszervezet és a községi tanács. Úgy éreztük, a jutalom, meg a kiosztott oklevelek új erőt adtak szövetkezetünknek a további jó mun­kához és az élüzemi cím újabb elnyeréséhez. Tótok Ferenc, Bácsbokod PárosTersenyre hív ink a Kecskeméti Boiforgnlml Vállalatot Vállalatunk 'dolgozói felismerték és átérez- ték az ország ellátását biztosító begyűjtési munkál! nagy jelentő­ségét és ennek névén párosversenyre kötöt­tek szerződést a Kecs- kemétvidéki Borforgal­mi Vállalat dolgozóival. Az 1956. évre meg­kötött párosverseny- szerződésünk azt céloz­za, hogy a második öt­éves terv első évében a begyűjtési terveket a begyűjtési költségek csökkentésével mara­déktalanul teljesíthes­sük. Szerződésünkben sze repel a béralapterv be­tartása, az export-ter­vek határidőben és elő írt minőségben vak teljesítése, valamint <■ vállalati kollektív szer ződésben lefektetek kötelezettségek végre hajtása. A verseny értékeié sét első ízben májú; 5-én, utoljára pedig 1957. február 5-é; tartjuk. Kiss József, SZB elnökh., Terményforgalm Vállalat. Most már nem indokolt... Március elején Lakilelek községben járián hivatalos ügyben. Amikor hazafelé tartottam azt a választ kaptam, hogy Kecskemétre 17 óra 45 perekor indul a vonat. Siettem az állomásra, ne­hogy lekéssem a vonatot. A vonat rendes időben meg is érkezett Kunszentmárton felől, tehát föl- szálltam. Aztán elindultunk — a második vá­gányról az elsőre, az elsőről a harmadikra, a harmadikról pedig a másodikra, Persze ez nem ment ilyen folyamatosan, mint ahogy az ember leírja, mert az egyik vágányról való átállás a másikra 10—15 percet vett igénybe. Csupa két­kedés vett rajtunk erőt, mert sohasem tudtuk, hogy most melyik vágányra fogunk átutazni és ott is legalább 10 percet pihenni. így ment ez sokáig. Amikor már úgy gondoltuk, hogy min­den járható vágányt bejártunk, izgatottan vár­tuk az indulást. Az izgalom azonban hamar le­lohadt. A mozdony ugyanis otthagyta a szerel­vényt, szenet vételezni indult. Ez is legalább 15 percbe került. Türelmünk egyre fogyott. Végre megkönnyebbült sóhaj után 19 óra 45 perckor a vonat nagy rázkódás közben megindult ém leg­alább 20 kilométeres sebességgel folytatta útját Kecskemét felé. Aztán következett a Kehárí- major, mint megálló. Megtartottuk a 10 perc hi­vatalos állási időt. Beértünk a Műkert-megáHó- hoz. Ott is megálltunk 11 percre, csaknem együtt a lajosmizsei személyvonattal. Elébünk enged-, tünk tehervonatot is. A türelmünk és az időnk pedig egyre fogyott; Szabó István, Bács megyei Mezőgazdasági Értékesítő Szövetkezet járási ellenőre, Kecskemét RÉGI JEGYZETEK I a kecskeméti márciusi napokról mai napon a nyüvánostign&l. termei ajtóit kinyittaiâ s e közS' gyűlést ndgyobbszámú hallgató sód jelenlétében fejezé be, egy­szersmind polgártársait arra szó­lítja fel, hogy e lelkesedést elfer­dítés által veszedelmessé fajúin ns engedjék. Kecskemét, március VI-én 818 Szabad. Keesleemét Város főbírája, Tanácsa és Válasz­tóit Közönsége.« Teliát a szabadság cipő fuval­latára a nép nélkül határozó ta- fiáceok eárt »termeinek újtűi a nyilvánosságnálfeltárattak. Mintha a mi mostani tanács­üléseink egÿ Îê&ÿèûiaïâ csil­lanna fel ebben a határozatban! A mi tanácsüléseinken a válasz­tott tanácstagokon kívül helyet és a ínegjtílon&ft: meghívást kapnak a legkiválóbb dolgozók is, hogy lássák mint dolgozlak a mégválas2!6tták &Z b érdekük ben. A 48-as nagy napokban kez­deményezett népjogkiterjewsés hosszú megszakítás Után ftlőBt. valósult meg igazán, bőgj beteljesedjenek városunk e«s- badságszébető régi lakóinak él­mai és TetőfiiríS iátnőki vaí: IÎ* rt*Jd • bSSéÿ kmattbél torna«aki fegyarsnt téhtt, Ha majd a jogiak asztaliul' Mind egyaránt foglal helyet. Ha majd a steilem napvilág» Hágyog micáén hát ablakán : Akkdr ffioaűhátjuk, hö** megálljunk, Mert Ht van már a Kánaánt Joós Ferenc, a TTIT tagja; A népszabadság 1848-i, dicső séges márciusi napjairól érdeket feljegyzéseket őriz a kecskémét állami levéltár. Az elsárgul' papíron megmaradt sorolva' nem kisebb ember keze róttr oda, mint Homvik Jánosé, a város történetírójáé. A várót múltjának tudós feltárója, ak­koriban 36 éves, jó erőben léve férfiú, hivatalos kiküldetésbe:: volt Szentkirály pusztán, amikoi a pesti események híre a város­ba érkezett. Kiküldetéséből vis­szatérőben áz Urges felől jött a Csongrádi nagy utcán. Bekanya­rodott véle a kocsi az óbester­ház előtt — á mostani mégyci tanácsház helyén állott ez az emeletes épület. Mikor a Szcnt- hátömÉSg-sZöbrtít is meghaladták és ráláttak a fehérre meszelt emeletes iskolaépület, a Barátok- temploma, à Városháza és a Trombita vendégfogadó határol­ta térre, Homyik bámulva szem­lélte, hogy a téren csoportosulás van, a Városháza ormán, pedig mint ünnepnapöli, ott leng a háromszínű zászló. Felismerve a pillanat történeti jelentőségét, már áz első napok mámoros lel­kesedése idején megörökítette a fontosabb mozzanatokat. A hir­telen odavetett sorok rapszódikus mondátokban őrzik annak emlé­két, hogy Kecskemét népe mi módon csatlakozott a Pilvax ifjai által elindított forradalmi mozgalomhoz. De halljuk a sodró erejű els< napok eseményeit magától Hor nyjktól. »1848. március 16-án réggé, kimentem Szentkirályra. Esti értem oda. Március 17-én délutár jöttem haza. — Bemenőén t Városba, távolról a Városházi előtt a Nemzeti Zászló felfűzéséi bámulva látom. Népgyülekezel Odaérve a jcíenvoliaknak Hor tát Pál olvassa Petőfi Nemzet dalát és az ütött üz árát. — A falra szegezve látom a Magyai Nemzet kiv&naUút 12 pontban. — Horv át Pál végezve olvasását Kiss Miklós szolgabíró, ki a. alatt odaért, szólott a nem igei nagy számú néphez. AZUtái Nagy Lajos főbíró, ki szinte a: alatt lejött a tanácsteremből, búz­áitokig és felvűágosítólag beszélt — Azután több előkelők és ér telmesebbek a tanácsterembe ér­kezvén, félszóllítás intézteiéit o Cassinói egyletekhez. — Ké­seibb a belső csendőrködés vé­géit három ív nyittatott ideigle­nes Nemzetőrségi uláírásra. Alá­írtuk magunkat. —■ Iskolai ifjú­ság, haroih zászló alatti, menet­közben énekli Petőfi dalát. Ek­kor hallottam bámulva a Pesten történteket, melyék 16-án este­felé Kecskemétre jutottak. Mai nap reggel a Tanács és Válasz­tott Közönség elébe terjesztet­vén, a Jegyzőkönyv szerént nyil­vános üléstartás rendeltetett. — A 12 pont elfogadtatott. Nemzeti Zászló készíttetett. — A kokárdát magam is felfűztem. , Március 18. Nyilvános leözös ' gyűlés. —! A proclamatio és teff- napi Jegyzőkönyv hitelesítése. — J Én bízattam meg a nyomtatás­nak háromezer példánybani elké­szíttetésére. \ , Március 10. Tizedgyülésekben ' a proclamatio a lakosság részé- ‘ rőt nagy lelkesedéssel fogadtat!k. j Mellette a 12 pont magyaráztai- t van, délután az ifjúság Petőfi dalát énekelve, nagy -naptömeg ’ kíséretében ünnepélyes menete- j két tart.« A Xöljcgyzésekben említett . proclamatio kézirata is előkerült a szabadságharc iratai közül s az a következőket adta tuűtuk- ’ rá a polgártársaknak: i »Szabad Kecskemét Város 'Ta i nácS'a és Választott Közönsége ’ ezennel tudatja a polgártársai­■ val, miképpen az idő szellemitől ■ áthatva ft mai napon tartott kö­■ cos gyűlésben a »Mit láván á Magyar Nemzet?* című ortzá­i gos felhívás alatt foglalt 12 pon­■ tokban kifejezett nemzéli kíVá­■ üutolcat, mint mélyek, a békés ■ útón egyedül c. húzd féll-írág­■ zására intéznék, magáévá tette, czekhezi ragaszkodását a Ttes Megye legközelebb tartandó köz­gyűlésén is kívánni, valamint életbeléptetéseket minden tör Vényéé és békés módon, eszltäz leni és elősegíteni kötelességének esmérl s ez alkalommal elhatá­rozza, miképpen gyűléseit, mi­dőn a Várost érdeklő közös ügyek tárgyaltainak, nyilvános­ságban fogja tartani, sót már a

Next

/
Oldalképek
Tartalom