Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

asszonyok nekifognak !... Ha egyszer az (Ágálhatnak a minden ká­kán csomót kereső férfiak, csóválhatják fejüket a pipo- tyább »teremtés koronái«, — de letagadni ők sem tudják, hogy az asszonyok nem a pa­pucs sarkában hordják az eszüket. Ha egyszer a nőféle nekifog valaminek, azt tűzön­vízen keresztül viszi. S leg­többször kiderül, hogy nagyon is jó ügy érdekében harcias- kodott. Aki mégis kételked­nék: olvassa el az alábbiakat.) •aszfaltról szalajtott« fehérnép­pel van dolguk az új párttitkár személyében. Ezek néhányan (a nevüket elhallgatjuk) valame­lyik vasárnap kocsmai borra szomjaztak. A kocsma messze volt, hát kocsin mentek s hogy ne részletezzük túlságosan: a lovat a rózsás borközi állapot­ban hazáig vágtában hajszolták s gőzölgött, amikor istállóba kö­tötték. Fazekasné persze gyor­san megtudta. Nos, az istálló- beli számonkérés aztán viharos volt. Kicsinek bizonyult a ka­bátgallér az embereken, úgy húzták befelé a nyakukat, mert­hogy Fazekasné néhány felesé­get is behívott a »beszélgetés­re«. Megmondta kereken: így nem lehet a közös állománnyal bánni. S aki a kocsma kedvéért habosra veri a lovat, azt nem tűrhetik meg az állatok mellett. A közgyűlés aztán nyomatéket adva a párttitkár szavának, az egyik fogatostól 5, a másiktól 2 munkaegységet vont le bünteté­sül. Bizony, drága itóka lelt a vasárnapi bor. A »bűnösök« na­pokig morogtak is a bajusz alatt, hogy »maradt volna in­kább Pesten ez az asszony, az erre meg amarra...« De azóta megbékéltek s ami a fő: három hét óta teremtett lélek nem látta őket pityókásan, ami pedig nevel pulykát kevesebb veszte­séggel, nagyobb súlyúra? Kocsisné már meg is kezdte a keltetést, egyelőre 500 darab lúdtojással. (A keltetőgépen vég­zett nagyszerű kísérletéről már mi is írtunk s a rádió is hírt adott.) Aztán jön sorra a többi: a kacsa, a csibe és a pulyka. S az asszonyok kiharcolták, hogy a tervezett építkezések közül el­sőnek a baromfiszállásckat kez­di meg az építőbrigád. Asszonyokat a tehenészetbe is! — Jó, a baromfi még hagyján, az tényleg asszonymunka... — alkudozhatnak a konokabb fejű férfiak. De a Lenin TSZ asszo­nyai nem elégedtek ám meg a baromfival. Ha lúd, hát legyen kövér: asszonykézre a tehene­ket isi — adták lei a jelszót. Majd mi megmutatjuk, hogyan kell tehenenként 2000 litert fej­ni és bevezetjük az itatásos bor­júnevelést is! — Rigó Istvánné volt az első az asszonyok »hó­dító csapatából«. A teheneket példás gondozással, abrakolás­sal k^zíti elő az ellésekre, ke­zemunkájának eredménye ha- ; marosan literekkel is mérhető | lesz. Az idősebb Surányiné pe- dig 25 borjú gondozását vállalta j és végzi olyan gonddal, szeretet­tel, ahogyan csak egy lelkes, lelkiismeretes asszony tudja gyámolitani a gyenge, kicsi jó­szágokat, „ Vagyok olyan leány, mint te!(t A szövetkezet fiataljait — fő­leg a lányokat — is felbuzdítot­ta ez a szél, amelyet az új párt­titkár vezetésével az asszonyok kavartak. A legutóbbi gyűlésen egy kilenc tagú leánycsoport egy bokorba ült, Fazekasnét fogva középre s egyikük kipi­rulva, nagy tetszés közben ver­senyre hívta a másik ifjúsági csapatot, amely 15 csupa fiúból áll. A lányok 22 hold négyzetes kukorica művelését vállalták el, — természetesen azzal az ígé­rettel, hogy a terméseredményt illetően irgalmatlanul lepipálják a 33 holdat gondozó legényeket. (S nem szép a fecsegés, de el­áruljuk, hogy a mindenképpen győzni akaró lányok mit tervez­nek. A nyáron egyforma ruhát csináltátnak mindnyájan és ter­mészetesen Fazekasné vezetésé­vel augusztus 20-án felrándul- nak Budapestre. Közelebbi ter­vük pedig, hogy március 15-én amolyan tavasztkezdő vacsorát rendeznek a fiatalok és asszo­nyok közösen a tagság tisztele­tére.) Ne haragudjanak a Lenin TSZ férfi tagjai, hogy róluk nem esik szó ebben az írásban, de ezt csak az asszonyok dicsé­retére szántuk. S azt is tudjuk: ha néha dörmügnek is a férfiak, ha olykor-olykor célozgatnak is holmi »hosszú haj, rövid ész«- re, de szívük mélyén azért igen : büszkék a csizmás-bajszos tagok | ott a Lenin TSZ-ben is a Kocsis- I nékra, Surányinékra és Faze- j kasnét el sem engednék már, ha I menni akarna. Mert ezek az asszonyok csupa olyant akarnak j és tesznek, amiből majd a fo- I rint, a jövedelem szaporodik s : amitől mindig szebb, jobbmódú lesz édesmindnyájuk élete. — Gáspár— INNEN—ONNAN — Basilides Abris megkezdte Medgyesi Ferenc szobrászmű­vész műveiről készülő filmjének felyétcleit. Az első felvételeket a művész műtermében készítették. — Földművesszövetkezeti vá­sár Tiszakécskén. Március 15-én magyar—szovjet barátsági ün­nepet rendeznek az iskolában. Ugyanezen a napon a helyi föld- művesszövetkezet az ipari termé­kekből vásárt és ruhabemutatót tart. — Ny ugat-Xcmetországban egy kölni asszony fáradhatatlan munkával egymaga 5155 aláírást gyűjtött a Béke-Világtanács atomfegyver eltiltását követelő bécsi előadásra. Fazekasné, akinek mégis kár lett volna Pesten maradnia... Januárban érkezett meg Pest­ről, az Ikarus-gyárból a kiskun­félegyházi Lenin TSZ-be párt­titkárnak Fazekasné. Fiatal, csupa értelem és csupa tűz asz- szonyka. No, fel is gyújtott, fel is kavart hirtelenében maga kö­rül minden korhadt maradisá- got, tespedt nyugalmat. Alighogy megismerkedett, máris kemé­nyen véleményt mondott. — Minden lehetőségünk megvan, elvtársak, hogy mintaszövetke­zet legyünk! De ahhoz egyet s mást másként kell csinálni, mint eddig... Az elvtársak búzát ter­melni, meg kapálni tudnak. De a leghasznosabbal, a jószággal Keveset törődnek, kivéve a lo­vat, amiből viszont vajmi kevés haszon van — olvasta fejére a vezetőségnek az első napokban. S hogy megmutassa: hogyan képzeli, munkába is kezdett. Hajnalonként, amikor a tagok még az igazak álmát aludták, térdigérő hóban járta végig az istállókat tanyáról tanyára az elnökkel együtt ellenőrizni. Mintha röntgen-gép lett volna a szeme helyén: mindent észrevett és semmit sem hagyott szó nél­kül. A malac-ól falán maga tömte be a nyílást, amelyen je­ges szél süvített be a kis álla­tokra. A fogatosok is hamarosan megtudták, hogy nem afféle addig eleg gyakori volt. Az aranykezű Kocsisné, meg a többiek Fazekasné elvtársnő, mint jó nadvezér, tervei támogatásához jzövetségeseket keresett, termé­szetesen elsősorban a kommu­nisták és az asszonyok között. Tőlük tudta mag azt is, hogy a tsz-ben nagy lehetőségek van­nak a nagyobbarányú baromi i- mrtásra, de jórészt elhanyagol­ták, Tavaly eleiben Kocsisnét iá is nevették, amikor géppel li­bát akart keltetni. Ezt a Kocsis­nét nyerte meg először Fazekas­né, aztán sorra a többieket. S ma már a mintegy 30 tagú MNDSZ-csoport olyan tervekkel áll ki, amelyek híre a megyé- oen is szertefutott, Kocsisné vezetésével vállalták az asszonyok, hogy felvirágoz­tatják a baromfitenyészetet. Száz maglúd után tíz-tíz libát nevelnek fel. (Fazekasné csak hetet javasolt, de a többség tíz mellett szavazott.) Ugyancsak tíz-tíz ivadékot nevelnek az 50 magkacsától is, csirkét pedig tyúkonként 16-ot, azaz 160 tyúk után több, mint 2500 darabot. Magpulykájuk is van 34 darab. A pulykatenyésztésben verseny­re léptek a helybeli Vörös Csil­lag TSZ asszonyaival: melyikük Dmitri j Audrejevics Furmanov 1891—1926. Harminc evvel ezelőtt, 1926. már­cius 15-én halt meg fiatalon, 35 éves sorába agyhártyagyulladásban !>. A. Furmanov, a szovjet irodalom egyik Jellemző egyénisége. Azok köze az nők közé tartozott, akik közvetlenül üz Októberi. Forradalom után a hu­szas években írott műveikben az új '«zovjefchatalom hatalmas sorsformálo eseményéiről, a fehér ellenforradalom és az intervenciók koráról maradandó «értékű müveket írtak, es elsőnek i<*ajzolták meg azt az új, bolsevik embertípust, amelyet az iníerven­iós hatalmak elleni harcok kovácsol­tak ki. Fagyejev „Tizenkilencen“ és íSzerafimovics „Vasáradat“ című regé­nyei mellett Furmanov „Csapajev4* es „Lázadás“ című regényei szinte íz események másnapján keletkez­tek. Furmanov rövid élete összeforrott Októberi Forradalom időszakával. 1391-ben született, szülei egyszerű pa­rasztemberek voltak. A tehetséges fiatalember az első világháború előtti ovekben mint egyetemi hallgató erezte a bornló cári rendszer fojto­gató légkörét. A világháború alatt még jobban elmélyült benne a rend­szer gyűlölete. Ezért örült a cári rendszer bukásának. Az ülklúlífii'-i Forradalom után megtalálta a Bolsevik Párthoz vezető utat. Amikor 1918 őszén megindultak a kapitalista ha­talmak intervenciós támadásai, szív- vel-íélekkel részt vett a fehérgár- úisták és az intervenciósok elleni harcban. A Rolcsak-bandak ellen har­coló hadseregben, amelynek a nagy szovjet hadvezér, Frunze volt a pa­rancsnoka, a Csapajev-hadosztáíy po­litikai biztosaként működött. így közvetlen közelről ismerte meg a népi származású nemzeti hőst, Csa- pajevet, híres regényének hősét. Az intervenciós háborúk után tel­jesen az irodalomnak élt, a moszkvai Állami Könyvkiadónál dolgozott. Az átélt nagy történelmi események ha­tására több elbeszélést és regényt írt. Irodalmi működése csak öt évre ter­jedt, de így is jelentős müvekkel gazdagította a kifejlődő szovjet iro­dalmai. 1923-ban jelent meg „Csapajev“ című regénye, amelyben a forradalom győzelmének megszilárdításáért foly­tatott harc 1919 januárjától augusztu­sáig terjedő szakaszát dokumentum- szerűen, történelmi hűséggel Ismer­tette. A legénynek nagy hatása volt, írójának hírnevet szerzett. Müvét mint „a forradalom utáni szovjet Irodalom egyik ragyogó eredményét“ értékelte a korabeli kritika. Regényében méltó emléket állított az újtípusú hősöknek, a legendás hírű Csapa je vnek, a főként pa­raszti származású partizánoknak, be­mutatva merészségüket, elszántságu­kat, szívósságukat, népszeretetüket és a szovjethatalom ellenségei iránti gyűlöletüket. A regény jellemző figu­rája Fjodoi* Klicskov politikai biztos, akit a párt rendelt Csapa je y mellé, hogy megfontoltságával, higgadtságá­val mérsékelje Csapajev ioipuiziv, robbanékony természetét. Annak ellenére, hogy Klicskov alakjában magára az íróra ismert rá a szovjet olvasóközönség, Furmanov tiltakozott az ellen, hogy művét önéletrajzi re­génynek tekintsék. Regényében a realista irodalom tipizálását figyelhetjük meg. Maga az író ezt így fogalmazta meg: „Törté­neti figurákat rajzoltam meg itt, Frunzél, Csapajevet. Egyáltalán nem lényeges, hogy kimaradtak olyan gon­dolatok és szavak, amelyeket a való­ságban kimondták, s másrészt szájukba adtam olyan szavakat és gondolatokat, amelyeket sohasem mondtak ki abban a formában, ahogy Itt állnak. Az a fö, hogy a szemé­lyek jellemző egyéniségét, az alapve­tő történelmi hűséget szem előtt tar­tottam.“ Csapajev alakját Furmanov re­génye vitte be a köztudatba. Ö lett a nép érdekeiért, a forradalom győ­zelméért harcoló hős egyik tipiku* példáid cÁ 1 LZ& ít ip 0- k ti a k OOOOOOOOOOO’O-OOOOCOOOOOOOOOOOO-COOC Hírek A megye MNDSZ-asszonyai elszoruló szívvel figyelik a dunai vízállás híreit A jeges ár hatal­mas Lakott területeket vett bir­tokába. A dunamenti asszonyok százai hősies munkával védték a gátakat, mentették családju­kat a pusztító ár elől. És segítet­tek a többiek is, azok, akiknek családjuk biztonságba pihent. E nehéz napokban különösen nagy szükség van az asszonyi gondoskodásra. . * A megyében mindenütt meg­ünnepelték a nemzetközi nőna­pot. Az MNDSZ-szervezetekben ünnepélyes nőnapokon beszéltek Tavasz e harcos ünnepről.. Lajosmizsén szovjet kultúrcsoport is vendég szerepelt. • Kiállítást rendeztek a gazd- asszony körökön készített ruhák­ból, kézimunkákból, gyerekjáté­kokból, az elmúlt héten a he- tényegyházi és tiszakécskei asz- szonyok. Hetényegy házán tóm bolán sorsolták ki a szép játéko­kat. * Erősödnek a kecskeméti MNDSk szervezetek. A vezetőségek meg­erősítésével, új szervezetek ala­kításával mozgalmas élet induí az asszonyok között. i divat 1. Dublc szövetből, vagy balonnaJ bélelt gyapjúszövetből készül ez a kabát, a háta sima. 2. Rövid, tesíhez- szabott, galambszürke karogám kosz­tüm, sötétebb szürke, vagy fekete bársony beállítással, hátán az elejé­hez hasonlóan két végiglcfutó var­rás van. 3. Párizsi modell ez az ér­dekes zsebekkel, széles gallérral ké­szített kuli kabát. Háta közepén van a varrás. 4. A hétns'olcados hosszú­ságú kulikabát drapp börberlböl, ka vébarna gombokkal készül. Hatfe'- középen egy varrás van. 5. A Ruhs ipari Tcrvezővállalat tervezie ezt t csinos, kétrészes ruhát, vitágosabb ét sötétebb szürke kamgarnbó! üzletéin!- is árulják rövidesen. 6. Hólokba ra kott szoknyás, kétrészes tropikál ru ha, felső részén pió- 6s pántdíszíté^ sei. Tanácsok az édesanyáknak Ami nyugtalanít Megszületett a gyermek. ;. Él, egészséges! Nagy az öröm. Az anya mégis sokszor nyugta­lan. Kopasz az újszülött, mi kor nő ki a haja? Lehet, hogy a következő hetekben, lehet, hogy csak az első év végén. Mit tehe­tünk annak érdekében, hogy hamarabb nőjjön ki a haja? Semmit! Milyen színű lesz a haja? A gyermek hajának a színe sokszor változik. Lehet, hogy újszülött korában fekete, egyéves korára világosszőke lesz, később szőke, vagy barna. De történhet fordít­va is. Milyen színű lesz a szeme? Az újszülött szeme rendszerint kék. De kétéves koráig megváltozhat a szeme. Ha azonban barna szemmel született, az már nem lesz kék sohasem. A csecsemőn majdnem min­l>3$-bfu) a spanyol fasizmus ellen ktindö nemzetközi brigád egyik bires zászlóalja volt a Z1 nemzet Mai­ból álló Csapajev-zászlóalj. Ennek a zászlóaljnak a 21 nyelvű indulója a következő szavakkal végződött: „Mindnyájan Csapajev fiai vagyunk, Hitler és Franco ellen harcolunk. Elő­re, rohamra, katonák!» A Nagy' Hon­védő Háborúban sok partizán-alaku­lat viselte Csapajev nevét. Szelleme a fasiszták elleni küzdelemben harcra ’ lelkesítette a szovjetemberek százez­reit. Másik nagy regényében, a „Lá­zadás“ címűben azt mondja el, ho­gyan csillapította le Közép-Ázsia egyik városában egy maroknyi kom­munista egy seregrésznek a fehér- gárdisták által kirobbantott lázadá­sát. Ennek a regénynek a középpont­jában maga az író van. Mint szemé­lyes élményeit mondja el az ese­ményeket. Az tró pártos állásfogla­lására igen jellemző az a jelenet, ami- kot egy gyűlésen a lázadók előtt kel­lett felszólalnia. A felszólalás előtt fgy gondolkozott: „Ha ökölcsapások és puskatusok alatt kell elpusztul­nom, agitáljak halálommal is. llgy haljak meg, hogy halálom is haszon legyen.“ Et-.rmanov Íról magatartása a népe ügyét szolgáló pártos író magatartá­sa. Ezért, sorolja őt a szovjet irodalom története legkiválóbb Írói közéj Kiss István tanár, a TT11’ tagja. den megváltozik, mire felnő Csak a szem vágása, az orr töve. a fül formája, a kézfej és lábfej formája nem változik. Nem szép a fej formája, ígl maiad ez? A legtöbb újszülött feje kissé féloldalas. Mindi ugyanarra az oldalára fordul. • íefekszi a fejét«. Nem segr ezen az sem, ha folyton a má­sik oldalára fordítjuk Ne is for- gcissuk, mert ez csak kényelmet len a csecsemőnek, nyugtaim és sírás lesz tőle. Ha a csecsemő csontozata egészségesen fej lódik, ha később sokat visszüí napra, levegőre, szépen kigömbö- Iyodi-k a feje. öltöztessük az új­szülöttet úgy, hogy jól tudjor mozogni. Ne fektessük puha süppedős alapra, dunyhára, toli- párnára, mert abba belesüppet és meg sem tud moccanni. Hu donásszék, rugdalózzék, íorgolód jék, ez segít legtöbbet. Nem lehet kinyújtani a lábát panaszkodik a sok mama- / csecsemőnek fáj, ha kinyújtja t lábát, hogyne ellenkeznék, hogy­ne ordítana. Hagyjuk nyugodtál’ behajlítva a lábát, míg pelenkáz- zuk, jobban is tart így a pe lenkázás. Talán angólkóros a görbelábú baba? Nem! Minden csecsemé nek görbe egy kicsit a lábszára Ez nem betègsëg, majd kiegye­nesedik a lába, mikor már sza­lad. Az angolkóros gyermeknek nem csecsemőkorában görbül e; a lába, hanem amikor szaladni kezd. Sokan azt hiszik, hogyha kifeszítik és rögzítik a csecsemő lábát, akkor egyenes lesz. Ettői a láb nem lesz egyenes, csak a csecsemő lesz nyugtalan, és e> zavarja a család nyugalmát is. SZÁMVITELI vizsgával rendelkező férfi revizort felveszünk. Kecs­keméti Sütőipari Vállalat, Petőfi utca H. 2Ï6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom