Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

Ez iriénî a nagyvilágban SïOTjct korm&»yli8Mottség aiazik Varsóba Boleslaw Bierul temetésére MOSZKVA (TASZSZ) Bierut «Ívtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának temetésére szovjet kormányküldöttség uta­zik Varsóba. A kormánykül­döttség a következő elvtársak- jból áll: N. Sz. Hruscsov, a ■Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP E őzponti Bizottságának első tit- ára (a küldöttség vezetője), M, A. Jasznov, az OSZSZSZK Mi­nisztertanácsának elnöke, N. T. Kalcsenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke, V. (. Kozlov, a Bjelorusz SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, J. I. Paieckisz, a Litván SZSZK Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke, I, Sa. Konyev, a Szovjetunió marsallja, N, 1. Bob rovnyikov, a moszkvai városi tanács elnöke, V. L. Vasziijevsz- kaja írónő, P. K. Ponomarenko varsói szovjet nagykövet. MOSZKVA, V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere március 13-án fogadta J. Köni- get, a Német Demokratikus Köz­társaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét és hosz- szas beszélgetést folytatott vele. ATHÉN. A Görög Általános Szakszervezeti Szövetség péntek­re országos sztrájkot hirdetett, tiltakozásul Makariosz érsek de­portálása ellen, — jelenti a Reu­ten LONDON. A Reuter Iroda berni tudósítójának jelentése szerint svájci parasztok mintegy 30 kilométerre Berntől nyugat­ra röpcédulákat szállító ameri­kai léggömbre bukkantak; BÉCS. Ausztria hitleri meg­szállásának évfordulóján a volt Osztrák Ellenállók Szövetsége emlékünnepélyt tartott. A szö­vetség, valamint a volt front­harcosok és ellenállók nemzet­közi szövetségének küldöttsége Bécsben megkoszorúzta a hitle- rizmus áldozatainak emlékkö­vét. SZAIGON. J. F. Dulles ame­rikai külügyminiszter szerdán, helyi idő szerint 11 órakor, Szai- gonba érkezett jelenti az AFP. BELGRAD. Belgrádban meg­nyílt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságá­nak VI, teljes ülése. Az ülést J. B. Tito elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának főtitkára nyitotta meg. J, B. Tito elvtárs megnyitója után Rankovics elvtárs tartott beszámolót. Gyászjjjyalésen búcsúztatták Bierut elvtársat MOSZKVA. A moszkvai köz­ponti repülőtéren szerdán délelőtt tíz óra harminc perckor gyász­gyűlésen búcsúztatták Boleslaw Bierutot. A moszkvai dolgozók tízezrei jelentek meg a repülőtéren, hogy búcsút vegyenek Boleslaw Bierut- tól. A gyászgyűlést J. Furceva, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. A gyűlésen N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Sz. Orlov, a moszk­vai Lenin-kerület pártbizottságá­nak titkára, V. Blazsenov moz­donyvezető és A. Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai bizottságának tagja mondott beszédet. A szovjet nép gyászolja Boleslatv Bierutot A munkások, a kolhozparasz- lok, a szovjet értelmiség kép­viselői mélységes gyásszal fo­gadták azt a hirt, hogy elhunyt Boleslaw Bierut, a lengyel nép nagy fia, a szocialista Lengyel- ország építésének kiemelkedő tehetségű szervezője. A szovjet dolgozók közül igen sokan távira­tilag fejezik ki részvétüket a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Len­gyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának és Államtanácsának, a lengyel népnek abból az al­kalomból, hogy elhalt Boleslaw Bierut; A külpolitika eseményeiből Földcsuszamlás Nyugaf-Európában Ha a lavina elindul — nincs megállás, így van ez most a nyugat-európai politikai életben is, ahol nemrég megkezdődött a földcsuszamlás, elindult az első kő: Gronchi olasz köztársasági elnök Olaszország, Pineau fran­cia külügyminiszter Franciaor­szág és Dehler nyugatnémet pártvezér pedig Németország nyelvén szólalt meg. Mindhár­man bírálták az erőpolitikát. Ezek a bíráló hangok nem je- 4entik-e azt, hogy itt Európá­ban »lázadoznak a szegény ro­konok«? Dehler azzal vádolja Adenauer politikáját, hogy 10 éven át állandóan csak Nyugat­ra nézett, mintha Kelet nem is létezne. Ezzel kétségkívül sok hasznos lehetőséget mulasztott el. Dehlerék nem akarják sor­sukat végleg a hidegháborús po­litikához kötni, mert már rég­óta mindenki előtt nyilvánvaló e politika kilátástalansága. — Bonnban bárhogy is manőverez­zen az új »vaskancellár«, rend­szerének válsága mindjobban ki­bontakozik. A jelenlegi bonni válság nem egy párt válsága, hanem az egész nyugatnémet ál­lamé. Egy bizonyos: Adenauer ideje lejárt, A három arab államfő kairói értekezlete Világpolitikai jelentőségű a ciprusi nép szabadságküzdelme. A ciprusi kérdés mindaddig nem kerül le a napirendről, míg a sziget lakossága nem nyeri el a teljes önrendelkezési jogot, A Kairóban 4 napon keresz­tül tanácskozó vezető arab álla­mok államfői elítélik Anglia ciprusi politikáját, Ezen az ér­tekezleten foglalkoztak az an­gol—amerikai ellentétekkel a Közép-Keleten is. Ezek az el­lentétek most lehetővé teszik, hogy az arab államok akciópro­gramot dolgozzanak ki az arab országok együttműködésére, Ez vitathatatlanul fontos feladat a nemzeti függetlenségéért vívott harc sikere szempontjából. Az értekezleten elítélték az arab népek érdekei ellen irányuló bagdadi paktumot. Egyiptom, Szíria és Szaud-Arábia messze­menő anyagi segítséget ajánlott fel Jordániának az Arab Légió fenntartására. A kairói értekez­let foglalkozott a gyarmati el­nyomás ellen küzdő észak­afrikai országok helyzetével is. Amikor a három államfő meg­jelent Kairó utcáin, a lakosság lelkesen tüntetett az arab egy­ség mellett és az imperializmus, valamint a bagdadi paktum el­len. A Közel-Keleten gazdasági földrengés tapasztalható. Ang­lia és Franciaország lába alatt megcsúszott a talaj. A zavaros­ban Washington szeretne ha­lászni, De ez a gazdasági föld­csuszamlás előidézte azt is, hogy politikai téren roskadozzon az imperializmus közép-keleti épülete, összeomlásával lehető­ség nyílik arra, hogy az arab államok visszanyerjék nemzeti függetlenségüket. Nehéz BAJA, KEDD, 13 ÓRA. Alig lehet mozogni. Gépkocsik, dömperek, ásóval, lapáttal föl­szerelt 15—30 tagból álló cso­portok, izgatott emberek soka­sága özönlí el a város belsejét. AZ egész országból vannak itt. Debrecen, Szeged, Miskolc, Zár laegcrszeg, Keszthely, Kapos­vár, Budapest, Kecskemét. E tárosok nevei olvashatók a TEFU-kocsikról. Katonákkal, homokzsákokkal megrakott te­herautók robognak a hirtelen émélt gátak erősítésére. Minden­honnan segítségére jöttek a Du­na árja által ostromlott város­nak. A városi tanácsnál felváltva tart ügyeletét Nagy Károly élv- társ, á városi pártbizottság első titkára és Ciszternán Béla elv­társ, á tàâàcS VB-élnöke. Irá­nyítják a gigászi küzdelmet a Duna felien a város védelméért. A párttitkár elvtárs az álmat­lanul töltött éjszakák után vö­rösre dagadt szemmel, fáradt hangon magyarázza a város tér­képe fölé hajolva a helyzetet. A grafitceruzával jelzett vonalon folvik a védelem. Odáig már víz órák van, de azon innen hősies mun­ka folyik. A Posványos, vala­mint Józsefváros cs Istvámne- gyc egyrészét elöntötte a víz. A Rákóczi Ferenc utca, a Szent György utca, a Szent László ut­ca vége a határ, A Rákóczi Ferenc utca Duna felőli házsora víz alatt van. A katonaság a lakossággal együtt­működve homokzsákokkal erő­sített, rögtönzött gátat épített. A teherautók szakadatlanul szál­lítják a homokzsákokat. Kerék- agyig érő vízijén fordulnak a kocsik, mert a Víz kitartóan szi­várog, fenyegetve az utca túlsó felét is. A vízmarta, omladozó házakból az Utolsó ingóságait menti a lakosság. A katonák szolgálatkészen, halált megvető bátorsággal adogatják ki a re­pedező, recsegő falak közül a bútorokat, a beatrekedt szek­rényt, ágyat. befőttC5Üvcgekct. Csendben, hangos szó nélkül, fe­gyelmezettén dolgoznak. Minden elismerést megérdemelnek. Igazi hősök. Tisztek és katonák sáro­sán, vizesen, megfeszített erővel dolgoznak szakadatlanul. Lent a város aló részén, a Deák Ferenc zsilipnél is rögtön­zött gát védi a víztől a környé­ket. Itt 73 órája vannak talpon a katonák. Közben alig ettek és csak ritkán váltották egymást. Az árok szélén egy gépkocsive­zető szundikál. — Négy napja alig aludt szegény — mondja egy fiatalasszony. Itt Sümegi Mihály, a győri Vízügyi Igazgatóságtól irányítja a védelmet. A zsilip kapuit meg­emelték. A két kapu szilárdan tartja magát, bár a magas víz­állás miatt a kapuk fölött is át­folyik a víz. Ö is lelkesedéssel beszél a ka­tonákról. Mindennél ékesebb bi­zonyság azonban a lakosság sze- retete. Ezekben a nehéz órák­ban közelebb került az ember az emberhez, a katonák a »civilek­hez«. Egy öreg néni két pirosra sült cipóval, meg szalonnával kínál meg két fáradt, gyűrött­arcú katonát. — Ezt nektek hoztam, édes fiaim. Nektek, mert berniünket védtek, a miénket véditek, — mondja meghatottan és két fé­nyes könnycsepp gurul le rán­coktól barázdáit arcán. Az életet, a jószágot, a takar­mányt, cs az egyéb ingóságokat mentik hős katonáink Szereimé­ről is. A gátszakadás miatt meg Március IS példája Immár tizenkettedszer ünne­peljük szabadon az 1848-as dicső­séges forradalom és szabadsag- harc napját. A jeges dunai ár 'ellen hősiesen helytállók, a gyá­rakban dolgozó munkások, a tavaszra váró parasztok, a tollforgató értelmiségiek, tisztvi­selők fülében újra felcsendül­nek a forradalom lánglelkű köl­tőjének, Petőfi Sándornak sza­vai: Talpra magyar, hí a haza!... S a nemzet- egyemberként mozdult, talpra állt, szembeszállt az osztrák , zsarnoksággal és nem sajnálta feláldozni sem éle­tét, sem vérét a haza szabadsá­gáért, a nemzet függetlenségéért. Március 15-e, a tettekben meg­mutatkozó hazafisáig lelkesítő példája. Szeretni a hazát, az 1945 óta épülő új hazát — ez mindenek­előtt a márciusi forradalom első tanulsága, A haza szeretete első­sorban a nép szeretetét, a nép ügyének szolgálatát jelenti. S ki tesz többet a népért, az-e, aki csak cirádás beszédeket, katona­zenés ünnepségeket rendez már­cius 15-e emlékére? így csele­kedtek Horthyék egy negyedszá­zadon át. Miután nem tudták kitörölni népünk emlékezetéből Petőfi és Kossuth nevét, igye­keztek meghamisítani és a maguk számára kisajátítani őket. Kro­kodilkönnyeket hullattak a sza­badságharc bukásán — de a feudális földbirtokot szentnek és sérthetetlennek tartották. A pa­rasztok előtt egyszerűen elhall­gatták, hogy nagyapáik 1848-ban is a földért indultak harcba... Szabadságról szónokoltak a mun­kások előtt, de a gyülekezés, a szervezkedés elemi szabadságjo­gait is megvonták tőlük. A haza függetlenségéről fecsegtek, de ugyanakkor az országot kiárusí­tották a külföldi monopóliumok között. I 1945 óta büszkén, szabadon hi- \ vatkozunk 1848 példájára. Emlé- \ kező szavainknál is hango- I sabban beszélnek a tettek, ame­lyeket pártunk és népi demo­kratikus kormányzatunk vezeté­sevei véghezvittünk. Teljes egé­szében megvalósítottuk a már­ciusi örökséget; megőriztük és megszilárdítottuk a szovjet nép­től kapott szabadságot, nemze­tünk függetlenségét. A jobbá­gyok unokái birtokba vehették végre azt a földet, amelyért nagyapáik küzdöttek. Az 1848-as polgári demokratikus forradalont céljain már messze túl is jutot­tunk: olyan rendszert építünk, amelyben legfőbb törvény az egész társadalom állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése. Es amilyen mértékben erősödik, mű­szakilag újjászületik a nehéz­ipar, amilyen ütemben győze­delmeskedik dolgozó parasztsá­gunk körében a termelőszövet­kezeti mozgalom — olyan mér­tékben erősödik meg és bővül egyre a népjólét szilárd, szocia­lista bázisa. Az 1848-as forradalmon és sza­badságharcon a külföldi túlerő győzedelmeskedni tudott. A sza­badságáért és függetlenségéért hősiesen küzdő magyar nép egy­maga volt akkor. Ma gyökere­sen más a helyzet. Hazánk a béke legyőzhetetlen táborának egyik szilárd oszlopa, az emberi­ség nagyobb részét felölelő béke­övezet része. Olyan hatalmas ba­rátaink vannak, mint a Szov­jetunió, a nagy Kína, a testvéri! népi demokráciák. Minden felté­tel megvan ahhoz, hogy népünk felszabadult erejével, a baráti or­szágok testvéri közreműködésé­vel, újabb sikerekkel és ered­ményekkel gazdagítsuk a már­ciusi wökséget. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata a közétkeztetési vállalatok munkájának megjavításáról A szovjet sajtó tegnap közöl­te a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa határozatát a közét­keztetési vállalatok munkájának megjavításáról. A határozat megállapítja, hogy a közétkeztetés megszerve­zésében több fogyatékosság van: sok helyütt gyenge az ételek minősége, kicsi a választék, A konyhák, étkezdék felszerelése hiányos. A közétkeztetés fejlesztésének és megjavításának — hangoz­tatja az SZKP Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának határozata — kellett kezdeni a község kiürí­tését. Autókaravánok szállítják a lakosság ingóságait, a Deák Ferenc zsilip hidján át a Sze- renilei utcán végig. Az árvíz­károsultak egy részét iskolák­ban, többségüket az ismerősök­nél, hozzátartozóiknál helyezik el ideiglenesen. Bepillantunk a főhadiszállás­ra, a Vízügyi Igazgatósághoz is, ahol olyan hangzavar uralkodik, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik. Ballai István igaz­gató-főmérnök irányításával fo­lyik itt az egész veszélyeztetett terület védelme. — A Duna 10 centimétert apadt — hangzik a jelentés. Sajnos, ez CSak Vi­szonylagos apadás, mert éppen a gátszakadások miatt csökkent a víz szintje. A küzdelmét tehát folytatni kell. Folytatják is Baja hős lakói, összefogva néphadseregünk de­rék fiaival. A környékről állan­dóan újabb erősítések érkez­nek. Jánoshalma 320 közerőt küldött — jelentik a Vízügyi igazgatóságtól. Jön, árad a se­gítség mindenünnen. Újabb és újabb homokzsákok, földhányá­sok erősítik a rögtönzött gáta­kat. All a harc a jeges ár ellen. nagy jelentősége van a fontos politikai, népgazdasági feladat: a szovjet emberek anyagi' élet- körülményei megjavításában. A közétkeztetés segíti a dolgozók életmódjánál; szocialista ala­pokra való helyezését és a nők­nek a kevésbé termelékeny házi munkától való megszabadítását.- A határozat kötelezi az ille­tékes szerveket, hogy dolgozza­nak ki gyakorlati rendszabályo­kat a közétkeztetésben mutat­kozó hibák megszüntetésére, Megbízza továbbá a Szovjetunió Állami Tervbizottságát, a szö­vetséges köztársaságok minisz­tertanácsait, a Szovjetunió ke­reskedelmi minisztériumát és a Centroszojuzt, hogy a hatodik ötéves terv keretében irányoz­zák elő a szövetséges köztársa­ságok közétkeztetési vállalati hálózatának kiszélesítését, biz­tosítsák új étkezdék építését és a meglévők kibővítését az ipari vállalatoknál, valaimnt új, nyil­vános étkezdék építését és a meglévők kibővítését a városok­ban és a munkáslakótelcpckem A határozat előirányozz^, hogy 1956—60-ban alapjában véve minden étkezdében, kávé' házban, teázóban, falatozóban és büfébén VózeSSék bé áz önki­szolgálást, adjanak ki több ha­zavihető ebédet, lássák el job­ban a közétkeztetési vállalatb- kát a szükséges gépekkel, ké­pezzenek ki több szakácsét, A határozat égyben előírja, hogy a munkások, alkalmazot­tak, tanulók ée a háziasszonyok széleskörű részvételévé! fölroz. zák az étkezdék, a teázók, a fa­latozók, a büfék munkájának társadalmi ellenőrzését, A határozat kötelezi a szövet­séges köztársaságok miniszterta­nácsait és a Centroszojuzt, hogy 1958. szeptember 1-én tegyenek jelentést a Szovjetunió Minisz­tertanácsának arról, hogyan tel­jesítik ezt a határozatot»

Next

/
Oldalképek
Tartalom