Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója

{Folytatás a S. oldalról.)

ftiusba való ilyen átmenet for- gnája proletárdiktatúra. Azt az alapvető marxi tételt, hogy a szocializmusba való átmenet forradalmi út, s ennek az átmenetnek államformája a proletárdiktatúra, senki közülünk nem próbálja kétségbevonni vagy éppen revideálni. A különbség a reformista szocialisták és a kommunisták között abban áll, hogy a reformisták kisebb-nagyobb reformokkal megkísérlik lenyesegetni azt, amit ők »a kapitalizmus kinövéseinek« neveznek, de magát a kapitalizmust nem akarják likvidálni. Ezt mutatja, hogy egy sor államban, köztük olyan fontos kapitalista országban, mint Anglia, a szociáldemokraták ismételten többségre jutottak a parlamentben, ennek ellenére a kapitalizmus nyugodtan megmaradt.

Most, hogy a szociáldemokratákkal való egységfront újra napirendre kerül, erősen ki kell hangsúlyoznunk, hogy a magyar kommunistáknak a szociáldemokratákkal szemben a döntő kérdésekben, a politikai és taktikai kérdésekben, kisebb hibáktól eltekintve, minden vonalon igazuk volt.

kedését Erre annál is inkább szükség van, mert az első ötéves tervünknek az életszínvonal emelésére vonatkozó részét nem tudtuk teljesíteni.

Mi nem vagyunk megelégedve a dolgozók jelenlegi anyagi és kulturális életszínvonalával. Tovább akarunk és tovább fogunk menni.

Ennek megfelelően a második ötéves terv irányelveibe bele kell munkálnunk mindazokat a rendszabályokat, amelyeket a dolgozó nép életszínvonalának emelésére meg akarunk valósítani.

I A megfelelő határozatok értelmében már ebben az esztendőben megvalósítjuk a bérek olyan korrekcióját, mely egész esztendőre kivetítve nyolcszáz millió Eorinttal emeli a dolgozók jövedelmét. A második ötéves terv folyamán tovább folytatjuk az árleszállítás és a szociális juttatások növelésének politikáját.

Ugyancsak megkezdjük a második ötéves terv folyamán a rövidebb munkaidőre való áttérést úgy, ahogy azt a Szovjetunió tette. Lehetséges, hogy ezen a téren egyet-mást csak a következő ötéves tervben fogunk megvalósítani. Ez jelentékeny részben attól függ, hogy terveinket hogyan teljesítjük, illetve hogyan teljesítjük túl. Figyelembe kell venni, hogy a Szovjetunió fejlődésében messze előttünk jár. Harminckilencedik éve van ott proletárdiktatúra s ezért különösen a nehézipar termelésének fő mutatóiban messze megelőz bennünket. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egyes rendszabályokat, melyeket a Szovjetunió most foganatosít, nálunk már részben megvalósítottuk. Az alkalmazottak munkaideje nálunk már régen negyvenöt óra, a munkásoknak megfizetik az ebédidőt, a nyugdíjak komoly rendezése is megtörtént már nálunk. Az ilyen tények azt mutatják, hogy mi bizony helyenként előreszaladtunk, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért. Azt is látnunk

kell, hogy a második ötéves terv else esztendőiben a népjólét emelését bizonyos fokig fékezni fogják annak a felelőtlen és demagóg gazdaságpolitikának súlyos következményen, melynek pártunk Központi Vezetősége tavaly márciusi határozatával vetett véget.

Az elvtársak látták, hogy milyen élességgel vetették fel a XX. kongresszuson a munkafegyelem kérdését. Pedig e térén a Szovjetunióban összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet, mint nálunk. Meg kell nyíltan mondani: hogy mikor és hogyan tudunk áttérni a rövidebb munkaidőre, az igen nagymértékben függ a műszaki haladástól, az új. korszerű technika bevezetésétől, de főleg attól, hogy a munkaidőt ténylegesen fegyelmezetten használják ki.

Ha szervezettebb volna a termelés, ha nem volna anyaghiány és jobb lenne a munkafegyelem, akkor ezen a téren sokkal gyor-' sabban haladhatnánk előre.

A Rákosi-beszéd folytatását holnapi számunkban közöljük.

BAJAI JELENTÉSÜNK AZ ÁRVÍZRŐL

A kommunisták politikája helyes volt attól a naptól kezdve, amikor 1918 novemberében, mint politikai párt megjelentek a po- ondon.

Helyes volt a kommunista bárt politikája a felszabadulás után ís és a szociáldemokrata revízio- 'lizmussal szemben ez a helyes politika vitte győzelemre a munkásosztály, a dolgozó nép, a szólal izmus ügyét. Ismétlem, ezt erőteljesen alá kell húzni, ne- íogy sorainkban a legkisebb za- ■ar is keletkezhessen.

A szocialista tábor gazdasági együttműködése lehetővé teszi, :ogy ma már nem szükséges, hogy minden ország okvetlenül a nehézipar valamennyi ágát fejlessze, mint ahogy a Szovjetunió kénytelen volt ezt tenni akkor, amikor a kapitalista környezetben hosszú ideig az egy étién ' szocialista ország volt. Ezt nálunk egyesek úgy értelmezik, hogy nincs szükség többé a nehézipar fejlesztésére, s nem volt helyes pártunk központi vezetőségének tavaly márciusi határozata, mely a jobboldali elhajlókkal szemben követelte a szocialista ipar, benne külön a nehézipar fejlesztését.

Ez az álláspont téves. A szocialista tábor államai közti együttműködés eredményeképpen megindult a termelés komoly kooperációja. Ez annyit jelent, hogy ha például Lengyel- országban lényegesen jobbak; gazdaságosabbak a széntermelés teltételei, mint nálunk, akkor mi szívesen hozzájárulunk az ottani szénlelő helyek feltárásához s onnan fedezzük szénszükségletünk egy részét. De ugyanakkor a márciusi határozatoknak megfelelően továbbfejlesztjük saját nehéziparunkat is, főleg azokat az ágakat, amelyek növelésére hazánkban jók az előfeltételek, például az alumíniumtermelést, a kőolajtermelést, miközben tovább emeljük a hazai szén- és vasérc termelését is.

Itt tehát arról van szó, hogy a szocialista kooperáció segítségével a nehézipar általános növelése mellett* legerőteljesebben azokat az ágakat fejlesszük, melyekre országunkban legmegfelelőbbek az adottságok.

Ilyenek a gépgyártás azon agai, ámeneknek hazánkban régi tradíciói vannak és megfelelő szakkáderek állnak rendelkezésére, a kevésbé anyagigényes géptermelés és a többi. A magyar népgazdaság ilyen adottságainak fokozottabb kihasználását most következetesebben vesszük figyelembe. A szocialista ipar fejlesztésének ezt a módját elősegíti az a körülmény, hogy a kölcsönös gazdasági segítés tanácsa, melynek a Magyar Népköztársaság is tagja, a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus államokkal együtt, hasonló irányban dolgozik és most meggyorsítja a szocialista országok közötti munkamegosztás fontos ügyét.

A XX. kongresszus munkáját óriási figyelemmel kísérte nemcsak a Szovjet nép, de szerte a világon a dolgozók százmilliói is. Ez vonatkozik hazánkra is. Az elvtársak saját tapasztalatukból állapíthatják meg, milyen érdeklődéssel kísérték.a magyar dolgozók a kongresszus beszámolóit, a hatodik ötéves tervet, a kongresszus egész munkáját, mennyire helyeselték és egyetértettek vele, mennyi erőt, önbizalmat, lelkesedést merítettek belőle. El lehet mondani, hogy hosszú esztendők óta nem volt ' olyan kérdés, amely annyira az egész magyar dolgozó nép érdeklődésének központjában állott volna, mint ez a kongresszus. A mi feladatunk most, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatait minden részletében tanulmányozzuk, ismertessük és tanulságait minél gyorsabban és minél alaposabban alkalmazzuk saját viszonyainkra.

Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a XX. kongresszus i határozatainak alig van olyan j tétele, amelyet megfelelő váltó- j zásokkal nem lehet a mi viszonyainkra alkalmazni.

A XX. kongresszus munkáján vörös fonálként húzódott végig a dolgozókról való gondoskodás és az életszínvonal állandó emelésének kérdése. Ez az a kérdés, amely a dolgozók legszélesebb rétegeit foglalkoztatja. Ha a Szovjetunió és a népi demokratikus országok évről évre emelik az életszínvonalat, akkor még azok a dolgozók is, akik egyébként nem értenek egyet velünk, eiőbb-utóbb elismerik a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben. A szocializmust építő nép azt várja, hogy r.e csak a következő nemzedék élete legyen szebb és jobb, hanem már a mai nemzedék is minél inkább részesüljön a szocializmus gyümölcseiből.

Az életszínvonal állandó és jelentős emelése a Szovjetunióban és a népi demokratikus államokban egyben a legnagyobb segítség a kapitalista országokban harcoló testvérpártok számára.

Ha a kapitalista országok dolgozói azt látják, hogy a szocialista tábor országaiban állandóan nő az életszínvonal, sokkal hamarabb válnak a kommunizmus híveivé.

Láttuk, hogy milyen lelkesítő és mozgósító hatást váltott lei a népgazdaság fejlesztésének hatodik ötéves terve nemcsak magában a Szovjetunióban, de szerte a világon a dolgozók között, s különösen a tervnek a szovjet nép életszínvonalát emelő részei keltettek mély hatást. Ezt nekünk is szem előtt kell tartanunk második ötéves tervünk kidolgozásánál.

Remélhető, hogy a szocializmus többi országával való konzultáció és összeegyeztetés után ez év májusában a második ötéves terv irányelveit a Központi Vezetőség és a dolgozó nép elé tudjuk terjeszteni.

A mi második ötéves tervünknek legfontosabb feladata lesz a szocializmus alapjainak lerakása országunkban, a termelőerők továbbfejlesztése, az ipar műszaki , színvonalának emelése és mindezek segítségével a nép életszínvonalának emelése. Mint mondottam, a Szovjetunió hatodik ötéves tervéből nálunk is az ipari munkásság és a műszaki értelmiség figyelmét elsősorban a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére foganatosított olyan rendszabályok ragadták meg, mint a hétórás munkanapra való áttérés és hasonlók. Ez érthető is. Hangsúlyoznunk kell, hogy az, amit a Szovjetunió e téren tervez, a mi politikánk is. Nekünk is feltétlenül biztosítani kell lehetőségeinkhez mérten az életszínvonal fokozatos és állandó emel-«

Az ár es a jég Raja és a déli szakasz 73 kilométeres hosszán a keddi napon továbbra is nagynyomás alatt’ tartotta a gátakat. A lakosság és a honvédség megfeszített erővel folytatja a védekezést. A város legveszélyeztetettebb pontjain, különösen a Rákóczi és a Szent György utcáknál nagy erőfeszítés folyt a kitörni akaró áradat visszaszorítására. A késő esti órákban újabb segéderők érkeztek. Megmozdult a megye cs az egész ország. Baja és a déli szakasz vedelmcnek erősítésére. Majdnem 3000 főnyi munkáscsapat érkezett. Segítséget küldött Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Jánoshalma, Madaras, Katymár, Tompa, Csávoly. A bányavidékek, Tatabánya, Salgótarján 400 főnyi csapata a bányászok segítségét hozta el. Szegedről cölöpverőgépeket, a Budapesti Kismotor és Gépgyár önagregátort küldött személyzettel együtt. Olyan küzdelem folyik, amely évszázadok alatt is alig ismétlődhet meg.

Megfeszített munka indult a Szeremle alá áttört áradat elzárására. Itt a bányászok ereje szállt szembe az áradattal. A Deák Ferenc zsilip cs Szeremle közötti rész és az út védelmében hősi helytállást mutatnak Kiskunhalas muukáscsapatai, a SERNEVÄL, a gépállomás dolgozói és a traktoros iskola hallgatói. A varos a kilakoltatottak elhelyezéséről, élelmezéséről és orvosi ellátásáról gondoskodott. Az ide áram.ló munkástömegek elhelyezésére az iskolákon kívül igénybe vették a mozikat is. Az Uránia Mozgóban kisegítő konyhát állítottak fel. Olyan erő vetle fel n, küzdelmet, mely a gátak minden veszélyeztetett pontjára az emberek százait állítja. A mentés nemcsak Józsefváros és Istvánmegye inog víztől mentes területének megóvására irányul, de az Újsor, a Bodrog, a Szent László cs a Szent György utcák roskadozó házaiból a bútorok, értékek biztonságba helyezésére is. A I'ehcr ló utcában, noha az ár nem ért ide, talajvíz tört fel. Ez ellen is eredményes küzdelem indult meg.

Ma, szerdán reggelre némi enyhülés mutatkozik. A tegnap 1013 centiméteres vízállás Bajánál 971-rc apadt, Ersekcsanádon 760, Vajastorok 821, Fájsz 1025, Foktő 754, Úszód 728 cm volt a Duna vízszintje. Bajánál az apadás ellenére tovább kell folytatni a küzdelmet, mert a víznyomás csökkenése, ha fel is oldja némileg az áradat feszítő erejét, a gátak átázása az erősítési és védelmi munkák fokozását követelik. Kedden éjszaka és szerdán is lankadatlan erővel folyt a védekezés.

A Margittá szakaszon a Dunu- szckcsőncl történt 40 méteres gátszakadást sikerült lokalizálni. Sükösdnél az 51-es számú hozatnál is elszánt küzdelem folyik a védekezésre. A sükösdi lakossá? egy része sajnos késedelmesen hajtotta végre a község kiürítő sét. Ennek volt a következnie nye, hogy a kora reggeli órákban az árterületen bennrekedt nyolc polgári személy segély kiáltásaira lettek figyelmesek, akik a vízből kiálló fákon kerestek ment deket. Kohamcsónakokkal azonnal kimenteitek őket.

A szerda reggeli jelentések közük, hogy a Dunaparton álló transzformátor állomásért folyt hősi küzdelem eredményesnek mutatkozik. Elöntése megbénította volna Baja es a megye egész déli részének villanyvilágítását. A légierők és a tüzérség tovább fáradoznak, hogy- a még 70 kilométeres szakaszon álló jég megtörését elősegítsék. Lankadatlan, egyre fokozódó erővel folyik a küzdelem a még mindig fennálló veszély elhárítására, a város és a déli szakasz védelmére.

Áz árvízkárosultakért

A Kiskunfélegyházi Vasútállomás dolgozói közül hét forgalmista és 40 pályamunkás 4—5 napja küzd a bajai gátakon a Duna árja ellen. Az itthon maradtak jó munkával és anyagi segítséggel járulnak az árvízkárosultak megsegítéséhez. Tegnap 2500 forintot gyűjtöttek és az összeget már el is juttatták az árvízkárosultaknak. (Seres Ká- rolyné párttitkár)

Látogatási tesz megyénkben \ Turcsinyák glvlárs, a szovjet kültiiróiis küldöuáeo tagja

Hazánkban tartózkodik Tur- csinyák elvtárs, a lcuingrádi Kirov kultúrpalota, igazgatója. Ittléte alatt tanulmányozza a tömegkulturális munkát és a népművelési intézmények tevékenységét. Több évtizedes munkája alatt gazdag tapasztalatokra tett szert, ezeknek átadásával segíti a magyar népművelési szervek munkáját.

Turcsinyák elvtárs szombaton megyénkbe látogat el. Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kalocsán megtekinti a népművelési otthonokat, könyvtárakat, múzeumokat„Mind hősöli ők, mind férfiak..."

A Duna kavargó, szennyes áradata kiólálkodik a jégpáncél alól és ahol rést talál, törve-zúgva tör utat, A veszély pillanataiban azonban hősök születnek, akik védik a bajai utcákon, a, Szent László utca, a Rákóczi Ferenc utca és a Budai Lágy Antal utca találkozásánál a házak közé emelt gátakat. Népünk igaz fia; ők, néphadseregünk katonái. Mátrai Sándor hadnagy nyolctagú csoportjával a Szent György és a Bodrogi utcák lakóinak mentésére indulnak. A ponton gyorsan siklik a házak között. A padlásra, kémények mellé húzódott emberek segítséget várva tekintenek a ponton felé. Tóthék, Kazalék, Bischoffék és az öreg Juíássí Józsi bácsi hamarosan biztonságban vannak. Először őket mentik, azután ismét sorra járják a házakat — és bútort, lakások berendezéseit szállítják biztos helyre. Gumiruhában, derékig érő vízben mentik az emberi életet, az ingóságokat. S mikor a köszönetre kerülne a sor, a ponton már tovatűnik, hogy mentse, ami még menthető.

így találkoztam össze Halasi Lajos főhadnaggyal is a Határ utca védgátján. Róla egy egész utca beszél. Ahogyan mentésre indult, a zúgó áradatban, hogy az utca egyik padlásáról az öreg nagyapót és ötéves unokáját kimentse — maga is életét kockáztatta.

A katonák bátorsággal küzdenek, s minden veszéllyel dacolva példásan helytállnak a gátakon. Ök mentették meg az erdőkbe szorult erdészeket, erdei munkásokat is. A verankai erdőrészbev két erdészlakbati húszán kerestek védelmet A szobák falait má> nyaldosta a viz,' amikor Csontos Sándor főhadnagy, Makó József hadnagy, Koncz Imre és Dér József pontonjukkal rájuk bukkantak. Nemcsak az embereket mentették meg, de az istállóban derékig vízben álló lovakat és teheneket is. Egy nap, egy éjjel folyt o mentés. Nem egy helyen csákánnyal kellett a jégen utat vágni a pontonnak, de katonáink hazaszeretete legyőzött minden nehézséget. A másik erdészluk padlásáról külön motorossal mentettek meg egy 'J hónapos kis csecsemői, akit szeretettel bugyoláltak be bárány bundájukba, hogy csak őt védjek, a maguk egészségére mit- sem gondolva.

A pusztító áradat nyomására házak is dőltek össze a Pus ványoson, a Szent László utcában, a Határ utca alsó sorain. De mái csak az üres falak omolnak össze, az életet, az értéket már kimentették mindenhonnan.

A városért, a lakosságért emberfeletti erőfeszitésset küzdenek a katonák. Mind hősök ők, mind igaz férfiak. Olyanok, akik a veszély óráiban méltónak bizonyultak egy egész ország, egy egész r.áp szeretetére. A bajai emberek soha nem fogják elfelejteni, amit értük tettek,