Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-06 / 56. szám

Nagyobb leml&ileüel a mezőgazdaság terméshozamainak növeléséért Párttá újaink írják A termelőszövetkezeti és egyé­nileg gazdálkodó parasztok, a mezőgazdasági dolgozók és szak­emberek, a párt és tanácsszer­vek, a tömegszervezetek megyc- szerte nagy érdeklődéssel tanul­mányozták a megyei párt-végre- hajtóbizottság és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának határozatát a megye mezőgazdu- sági termelésének 1956. évi 3 százalékos emeléséről. A határozat végrehajtásának érdekében tanácsaink, gépállo­másaink, termelőszövetkezeteink — a helyi adottságokat figye­lembe véve — végrehajtási ter­vet készítettek. Ezek a végrehajtási tervek bizo­nyítják. hogy a célkitűzések nem elérhetetlenek, de meg- * valósításukért egész évben keményen kell dolgozni. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága a mezőgazdasá­gi igazgatósággal megvizsgáltat­ta, hogy a tanácsok, gépállomá­sok, termelőszövetkezetek mikép xezdték meg terveik végrehajtá­sát. A vizsgálat eddig a bajai, a bácsalmási, a dunavecsci és a kiskunhalasi járás felké­szülését tárta fel, melynek során az eredmények mellett igen sok hiányosságot is megállapított. A rendkívül hideg időjárás miatt sok helyen a nyugodt vá­rakozás álláspontjára helyezked­tek. A bajai, ba nimási és kis­kunhalasi járás mezőgazdasági osztályainak dolgozói az utóbbi hetekben nem mozdultak az író­asztal mellől, nem irányították, nem ellenőrizték a tavaszi felké­szülés munkáját. A felkészülés egyik legfonto­sabb teendője a vetőmagvak előkészítése. fi. termelőszövetkezetek nagyobb része beszerezte már ugyah a ízükséges vetőmagvakat, de egyes termelőszövetkezetekben még nincs meg minden vetőmag. Az egyénileg dolgozó parasztok vetőmagszükségletének biztosí­tása pedig vontatottan halad. Solton, Apostagon, Szalkszent- fnártonon, Kunfehérlón egyálta­lán nem szervezte meg a községi agronómus az egyéni termelők egymásközti vetőmagcseréjét, Nem kielégítő a vetőmagvak tisztítása, sem. Míg a solti Szikra Termelőszö­vetkezetben befejezték, addig az epostagi Dózsában még hozzá «em fogtak. A kiskunhalasi já­rás termelőszövetkezeteiben még hátra van a vetőmagvak 80 szá­zalékának tisztítása. A Bajai Gépállomáson két szelektor még ki sincs javítva, a többi is bent éli a gépállomáson, mert Végső elvtársat, a gépállomás igazga­tóját és Sternóczki elvtársat, a főagronómust nem nyugtalanít­ja, hogy a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek lemaradtak B vetőmagtlsztítésban. Minden agronómus tudja, hogy • terméshozam emeléséhez előre meg kell győződni az elvetett magvak csíraképes­ségéről. Pető elvtárs, a Jánoshalmái köz­ségi agronómus ezért végzi szor­galmasan az egyéni gazdálkodók részére is a csíráztató próbákat, sőt az ezüstkalászos tanfolyam hallgatóit is bevonta ebbe a munkába, hogy minél több ter­melő vetőmagjának csíraképes­ségét meg tudják állapítani. A szabadszállási, csávolyi és a/, érsekcsanádi községi agrono­mics viszont egyáltalán nem végzi a csíráztatási próbákat. B/.alai elvtárs, a kunfehértói Bé­ke Termelőszövetkezet agronó- musa pedig »nyugodt «, mivel a tavaszi vetőmagok csíráztatási próbáját már az ősszel elvégezte. Mindezt a gépállomások főag- i'onómusai és a járási fűagronó- inusok nem veszik észre, mert néni járnak ki és'nem végeznek ellenőrzést. Államunk nagyobb mennyi­ségben bocsátott rcndclke­ísre jó minőségű hibrid kukorica-vetőmagot. Termelőszövetkezeteink és egyé­ni termelőink érdeklődnek is na­gyobb terméshozamot biztosié hibrid kukorica-vetőmag iránt. Községi agronómusaink azonban több helyen nem ismertetik a beszerzés lehetőségeit. Nem fog­lalkozik ezzel a csávolyi és az érsekcsanádi községi agronómus sem. A csávolyi Uj Élet Terme­lőszövetkezet agronómusa sem tett intézkedést, annak ellenére sem, hogy rossz a vetőmagjuk. Nem közömbös pedig az a ter­méstöbblet, amit a hibrid kuko­rica-vetőmag biztosít. A kuníe- hértói Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet például a múlt év­ben 50 kh. hibrid kukorica­vetésterületről 32 mázsa kukori­cát takarított be holdanként, a saját vetőmaggal elvetett 26 kh- ról pedig • 27 mázsát. Torgyik Pál kiskőrösi egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraszt 1 kataszt- rális hold hibrid kukorica-vető­maggal bevetett területről 28 mázsa, Saját vetőmaggal beve­tett 1 katasztrális holdról 23,5 mázsa termést takarított be. A vegyszeres gyomirtás se­gítségével is két-három má­zsával lehet katasztrális hol­danként emelni a termésho­zamot. Megyénk területén bőven van elgyomosodott gabona-vetésterü­let, mégis agronómusaink hibá­jából lassan halad a vegyszeres gyomirtásra történő szerződés- kötés. A bajai járás termelő- szövetkezetei például még csak a vegyszeres gyomirtásban ré­szesítendő terület felére kötöt­ték meg a szerződést a Növény- védelmi Gépállomással. Lépten-nyomon beszélnek szak­embereink talajerőpótlásról, em­legetik az islállótrágyahiányt, ugyanakkor nem foglalkoznak széles kör­ben az istállótrágya pótlásá­nak lehetőségeivel, Nem ismertetik, hogy a talaj szerkezetét javító tő­zeget nitrogén-, foszfor- cs káli-műtrágyával dúsíthat­juk. így különösen alkalmas a szőlő- cs gyümölcsostcrü- letck talajerejének visszapót­lására, de katasztrális holdanként 60— 80 Mázsát adagolva eredménye­sen alkalmazható a szántóföldi növénytermesztésben is. Nem hívják fel a termelők figyelmét, termelőszövetkezetekét és egyé­niekét egyaránt, hogy mázsánként 6 forintos áron lehet a községi agronónm- sőknál ilyen műtrágyával dú­sított tözeg-komposzttrágyát igényelni. A tavaszi felkészülés egy má­sik igen lényeges feltétele ter­melőszövetkezeteinkben a kisgépek és a munkaesz­közök kijavítása. Számos termelőszövetkezetünk­ben folyik is ez a munka, rész­ben a saját kovács- és bognár­műhelyünkben, részben' a gép­állomás segítségével. Van azon­ban olyan gépállomás is, mint a bácsbokodi, ahol Juhász igaz­gató elvtárs a termelőszövetke­zetek segítése helyett nyilatko­zatokat gyűjtött, hogy a terme­lőszövetkezet nem Igényli a gép­állomás segítségét a gépjavítás­ban. Juhász elvtárs az íróasztal­ban lévő nyilatkozat bi2tos tu­datában nyugodtan tűri, hogy a csávolyi Uj Élet Termelőszövet­kezet még meg sem kezdte a gé­pek kijavítását. Juhász elvtárs­nak tudnia kel), hogy a termelőszövetkezetben fo lyó munkáért a gépállomás igazgatója személy szerint is felelős és ezt a felelősséget az összegyűj­tött nyilatkozatokkal sem lehet elhárítani. Fontos feladata gépállomása­inknak, hogy a termelőszövetke­zetek mellett szabad gépkapacitásukra a/, egyénileg gazdálkodókkal kössenek szerződést, A vizsgálat megállapítása sze­rint ez a munka sem halad ki­elégítően. A Bácsbokodi Gépál­lomás a kiadott utasítás ellené­re sern vette fel a kapcsolatot a községi tanácsokkal, hogy össze­írja az igacrővel nem rendelke­zőket, akiknek elsősorban szük­ségük van a gépállomás segítsé­gére, Az állatállomány átlelcltcté- sóben is a jó eredmények mellett több hibát állapított még a vizsgálat. A csávolyi Haladás Termelőszö­vetkezetben helyes a takarmá­nyozás, jó a gondozás. Ennek meg is van az eredménye, mert a teheneknél az istállóátlag most is eléri a 10 litert. Szeleczki elv­társ, a solti Szikra Termelőszö­vetkezet agronómusa is gondot fordít az állatállományra. A ta­karmány biztosítva van, a gon- dozottság jó. Ugyanakkor az apostagi Dózsa Termelőszövet­kezet agronómusát, Juhász Jó­zsefet felelősség terheli hogy a termelőszövetkezet állatállomá­nyának gondozását és takarmá­nyozását elhanyagolták. Emiatt az állatok legyengültek. A tehe­nek a létfenntartáshoz szükséges takarmányt kapják csak meg. A tejelés természetesen emiatt mi­nimális. Az abraktakarmány tá­rolása gondatlan. A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet agro­nómusa. Kerényi József sem for­dít gondot az állatállomány át- teleltetésére. A lehetőség ellené­re sem keresett megoldást, hogy a nagy hidegben a jószégéllo- mányt kedvezőbben helyezzék el, nem tett semmit a takarmány- helyzet javítására, nem gondos­kodott elegendő silotakarmány- ról, sőt hamis jelentéssel félre­vezette a felsőbb szerveket, mert a valóságosnál sokszorosan több silótakarmány készítését jelen­tette be. Ezekért a hibákért felelősség terheli elsősorban a gépállo­mások igazgatóit, de a járási mezőgazdasági osztályokat is. Ersckcsanádon és Garán a községi apaállatok részére ta­valy épült ól teljesen használ­hatatlan. Csávolyon a Haladás Termelőszövetkezet istállója már hosszú idő óta épül, mert még építés közben leszakadt a födém­szerkezet. Mindezért a felelős­ség Tolnai Béla mérnököt ter­heli, aki olyan terveket készí­tett, amelyek sem a kivitelezés, sem az üzemeltetés elemi köve­telményeinek nem felelnek meg. Ezért őt a bíróság felelősségre vonja. Nem hagyhatjuk azonban Szó nélkül a bajai járási mező- gazdasági osztály hanyagságát sem, ahol elnézték ezeknek a terveknek elfogadását és kivite­lezését. A vizsgálat tapasztalataiból fő­ként a hibákat ragadtuk ki, de az említett egy-két jó példán kí­vül van még számos eredmény, ahonnan tapasztalatot meríthet­nek és példát vehetnek a késle­kedők és felületesek. Minden terv annyit ér, ameny- nyit abból megvalósítunk. A mezőgazdaság minden dol­gozójának és szakemberének, de különösen a vezetőknek megadott célkitűzések s azok elérésére készített munka- tervek végrehajtására most már nagyobb gondot kell fordítani. Azt mondják, hogy a mező­gazdászok a mezőgazdasági ter­melés mérnökei. Ez valóban így is van. Olyan szakemberek ők, akik rendkívül sokat tehetnek a terméshozamok emeléséért, az állattenyésztés fejlesztéséért. Ép­pen ezért felelősségük igen nagy. Minden mezőgazdásznak meg keli szüntetnie azt a közönyt, amit eddig sokaknál tapasztal­tunk. Nyitott szemmel járjanak munkaterületükön, mindenre terjedjen ki a figyelmük és min­denütt a legfejlettebb módsze­rek bevezetésével, szakmai tu­dásuk kamatoztatásával harcol­janak a mezőgazdaság termés­hozamának emeléséért. K. TÓTH ANDRÁS ELVTÁRS a legöregebb tagja a kiskőrösi József Attila TSZ-nek. Szorgal­mat azonban sok fiatal tanulhat tőle. András bácsi nemcsak a munkában ilyen. Még egyszer sem maradt távol a pártoktatás- ról, pedig öt kilométert kell gya­logolnia, hogy részt vehessen a szemináriumon. A politikai is­kola I. évfolyamán képezi ma­gát a többiekkel együtt. A könyvekből tanulni már ne­hezére esik, de figyelmesebben senki sem hallgatja végig az elő­adásokat, mint ő. És nem múlik el szeminárium, hogy András bá­csi az első felszólalók között ne lenne. A »Hogyan éltek a dol­gozók a Horthy-rendszerben« cí­mű témához például igen tanul­ságos eseteket mondott el saját élményeiből és tapasztalataiból. S mert András bácsitól tanulni is lehet, hát tanulnak is tőle a többiek. Nemcsak a régmúlt tör­ténetekből, amit okulásul elmond nékik. Nem. A példájából is. Nagyon nagy oka kell, hogy le­gyen annak, ha valaki távolma­rad a szemináriumról. Mert hát ha az öreg ott tud lenni 5 kilo­méterről pontosan, szégyen len­ne még véletlenül is otthon ma­radni. (Farkas János) * A KISKUNFÉLEGYHÁZI 5-ös Mélyépítő Vállalat üzemi párt- szervezete megtartotta a vezető- ség-újjáválasztás utáni első tag­gyűlését. Az új vezetőség nagy gondot fordított a taggyűlés elő­készítésére. így a tagság 95 szá­zaléka megjelent a taggyűlésen. A vezetőség beszámolóját Se­res József párttitkár elvtárs tar­totta. Ismertette a taggyűlés ölőtt, hogy a vezetőség-újjává- lasztó taggyűlésen hozott hatá­rozatokból eddig mit és hogyan hajtottak végre. Elmondta, hogy foglalkoztak a pártoktatásban. részvevőkkel, hogy‘rendszeresen, felkészülten vegyenek részt a szemináriumokon. Keményen bí­rálta azokat, akik elmek ellené­re is lemaradtak az oki áfás­ban. A taggyűlés foglalkozol l » szakszervezet munkájával és fel­adataival a munkaverseny meg­szervezésével kapcsolatban, A kommunisták felszólalásaikban sok helyes javaslatot tettek az üzemen belül folyó politikai munka megjavítására. (Szabó Imre) * A HÁROMHÓNAPOS pártisko­lán tanulunk — írja Rácz József elvtárs. — A hallgatók velem együtt termelőszövetkezeti párt- titkárok. Ha innen hazamegyünk nagy feladatok várnak ránk. Ezért megtanuljuk, hogy pártunk és kormányunk határozatait ho­gyan hajtsuk végre. Hogyan irá­nyítsuk helyesen a termelőszö­vetkezetet. A párttagokat példamutatásra kell nevelni. Le kell küzdenünk a helyenként még megnyilvá­nuló gépcllenes hangulatot, mert a mezőgazdasági terméshozamok növelése gépesítés nélkül elkép­zelhetetlen. Nagy gondot kell fordítani az új agrotechnikai el­járások bevezetésére és alkalma­zására is. Ha mindezeket sikere­sen megvalósítjuk, növekszik termelőszövetkezeteink tagságá­nak jövedelme és egész népünk életszínvonala. Hogy mindezeket megvalósít­hassuk, jól kell tudni irányítani a politikai és gazdasági munkát: Most mi — akik 11 évvel ezelőtt még a földbirtokosok és tőkések kizsákmányoltjai voltunk és nem volt módunkban tanulni — megtanulunk helyesen vezetni, hogy szövetkezetünk tagságát, ezen keresztül az egész országot, népünket minél gazdagabbá le­hessük. (Rácz József) AAArtA/Wl<WV¥WWVWVWyvvV Bevezetjük az Itatásos borjú nevelési A mi termelőszövetkezetünk­ben az őszi kalászosokat kétszer fej trágyázzuk. Az istállótrágyát egyenesen a trágyázásra kerülő főid területére visszük, ahol sza­kaszonként szarvasba rakjuk. Bevezetjük az itatásos borjú­nevelést is, cs a tejhozam foko­zása érdeliében növeljük a pil­langós takarmánynövények Ve­tésterületét: így állatállomá­nyunknak lesz elég takarmány Bállá Sándor, Nagybaracska, Petőfi TSZ r/?azsi (juhiad káesl elkészítette a századik kádat — Ha Gyuri bácsi megcsinálja, akkor meglesz — vélekedtek c csoportbaverődölt kádas-brigádok a Kecskeméti Gépgyár öntödé­jében. Egyesek megkérdezték: — Mit mondott, Gyuri bácsi? Csak annyit bökött oda: — Ha sokat kérdezitek, még elfelej­tem megcsinálni, meg aztán ti milyen embernek, milyen vasasnak ismertek. Két héttel ezelőtt még a lidúkdt (mosogató) gyártottá. A műve­zető az egyik nap munkaidő után felkereste és így szólt hozzá: —- Gyuri bácsi kádat gyárt ezután, mert itt van nagy szükség magira. A középtermetű, szikár, izig-vérig vasas — erre igen büszke, — egy pár pillanatig hallgatott, majd kibökte: — Jó, megyek. Ezután kiválasztotta két munkatársát, Kiss Istvánt és Sándort és hozzá­kezdtek a kádformázáshoz. Nem ez volt az első ilyen átcsoportosítás. Gyuri bácsi midig oda ment, ahol szólított a cipő. Egy időben az R.-kád gyártása nem ment sehogy sem. Sok volt a selejt. Gyuri bácsit bízták meg ezzel a munkával. Nyolc hétig gyártotta, s a termékek közül csak egy volt olyan, amelyik fél kilóval volt több áz előírtnál. Azután 3 hé­tig selejt nélkül dolgozott. Úe lehetne sorolni hosszú időig Gyuri bácsi kommunista cselekedetéit, ügyességét, segítségét, szorgalmát. Tudása 23 évi élettapasztalat eredménye. Gyuri báesi készítette az első kádat Balogh Józsival, — aki azóta már meghalt — még 1928. december 28-án. Úgy emlékezik erre a napra, mint á születési évére. Igaz, akkor még csak 8—0 kád készült egy nap. Hogy ho­gyan? — erre így válaszol Gyuri bácsi: — Úgy, mint annál a susz­ternál, akinek nincs kaptafája a cipő javításához. No, de az régen volt. Ma már a napi rendszeres kádtermelés egy műszakban meg­közelítette a százat. Szombaton délelőtt történt az a nagy esemény hogy fél II órakor Gyuri bácsiék be formázták a századik kidót. A hír futótűzként terjedt cl. Nudasdi Ferenc főművezető, mag az idősebb munkatársak felkeresték Gyuri bácsit és megszorították kérges tenyerét., azt a kezet, amely az üzemben az első kádat, és a szombati műszakban a 100-ik kádat gyártottá. E kedves kis jelenet után néhány perccel a. héngoshiradó a Usztitömühelyí kádporolók jókívánságait tolmácsolta, majd felhang- :otl egy kedves dal. Rózsi Gyuri bácsit és a brigád tagjait a. fő­mérnök elvtárs is köszöhtötttí. Mi is jókívánságainkat fejezzük ki ti kádas-brigádoknak, Rózsi Gyuri bácsinak és szívből kívánjuk, body még sok sikert érjenek ci erőben, egészségben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom