Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-06 / 56. szám

PROIBTÁHJá! EGYESÜLJÉTEK ! NÉPÚJSÁG AZ MDP B IC Sül Sí öl MEGYEI BIZ6TTSÍ6I ES I MEGYEI TIRÍCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ara 3fl ßlttr 1956, MÁRCIUS 6. KEDD Javítsunk az ismeretek terjesztésén! Szabad életünk további fejlő­dése elengedhetetlen kötelessé­günkké teszi dolgozó népünk kultúrájának, szakismereteinek további nagyarányú fejlesztését. Szerte a megyében már szé­les hálózatú ismeretterjesztés virágzik. Városaink közül — a megyeszékhelyet nem számítva I— Baja emelte legmagasabbra ezideig az ismeretterjesztés lobo­góját. Alig egy hete, hogy befe­jeződött egy kitűnő előadássoro­zat, amelyiket a TTIT helyi tag­jai tartottak. Az előadások gyer­meknevelésről szóltak a szülők­höz. A hallgatók száma — elte­rítve az első előadástól — es­ténként 100—150 között volt. A kultúrházban az Ifjúsági Akadé­mia cúnű előadássorozat kebe­lén belül többféle téma talál ér­deklődőkre. Ennek alapján ren­dezik meg majd a járás közsé­geiben is az ifjúsági akadémiát. A bajai ismeretterjesztésben az a jó, hogy a sorozatos előadások mellett nem felejtkezik el a kü­lönféle természetű előadásokról, amelyek társadalmi, politikai, agrotechnikai és egyéb témákról szólnak. Mi a titka a bajai előadások sikerének. Az, hogy a TTIT he­lyi szervezete és a népművelés háza vezetősége között egészsé­ges, őszinte kapcsolatok fejlőd­tek, minek révén mindig meg­látják az időszerűt és a szüksé­gest, az érdekfeszítőt. Nem lehet azonban ugyanezt mondani a kiskőrösi népműve­lési központra. Tavaly az utolsó évnegyedben — a megyei tanács népművelési osztálya szerint — egyetlen ismeretterjesztő előadás sem hangzott el a népművelési otthonban. — Űgylátszik, hiába érte szó a népművelés házát, hi­szen az ebben az évben tartott ismeretterjesztő előadásokat is könnyen megszámolhatja az em­ber az öt ujján. Ez a hanyagság egyszer megbosszulhatja magát. Solt váci kert kisebb község, mini Kiskőrös, d^mégis példás mun­kát végez, mert ott minden pén­teken este tartanak valamiféle előadást, legtöbbször még film­vetítéssel is összekötik. A solt- vadkerti előadói munkaközösség tagjai nem restek felkeresni a község határában gazdálkodó termelőszövetkezeteket sem. Eb­ben az évben minden termelő- szövetkezetben volt már leg­alább két előadás. Az ismeretterjesztésben fárad­ságos, de szép munkát végez a kiskunfélegyházi járási népmű­velés. Örvendetesen megnöveke­dett az érdeklődés a járásban a mezőgazdasági tárgyú előadások iránt, emiatt az előadások fele, ha nem több, mezőgazdasági szakismeretekkel foglalkozik. Az ottani ismeretterjesztés főeré­nye az, hogy segíti a megyei párt-végrehajtóbizottság, meg a megyei tanács együttes határo­zatát: a 3 százalékos termésho­zamemelést. Ennek ellenére még­sem szorulnak háttérbe a világ­nézeti, az irodalmi, a társadalmi és egyéb témájú előadások. Fentebb szóltunk arról, hogy Baja város eredményes ismeret- terjesztést végez. A járás azon­ban nem buzdvil minden esetben a város példáján. Ezért panasz­kodnak az érsekcsanádi, meg a nemesnádudvari dolgozó parasz­tok. Miután ők is szeretnék bő­víteni az ismereteiket, de a já­rási tanács népművelési appará­tusának a nemtörődömsége mi­att »hosszú téli csend« uralja a falut. Ha a kalocsai járásnak nem volna olyan lelkes pedagógus- gárdája, akkor ennek a járásnak is hasonló volna a helyzete a bajaiéhoz, mert a népművelési szerv nem nagyon szorgalmazza a járást, hanem inkább a peda­gógusok lelkiismerete diktálja, ha spontánul is, az ismeretek terjesztését. Pedig szeretnének sok hasznos ismertetést hallani a kalocsai járásban is. Erre jobb bizonyíték nem kell, mint a leg­utóbbi fajszi előadás, amikor is Madarász László elvtárs, a TTIT megyei titkárának a szavait öt- venhatan hallgatták végig fi­gyelmesen. Madarász elvtárs elő­adása után pedig hosszú beszél­getésbe kezdtek a hallgatók az előadóval. A rendszeres ismeretterjesztés amellett, hogy biztonságosabb alapokra helyezi a falu népe tu­dását, mélyreható ideológiai, sőt politikai nevelést is ad. Emiatt káros az ismeretterjesztés elha­nyagolása. Ha már a hibák gyökerét ás­suk, akkor érdemes foglalkoz­nunk a munkásság népművelé­sével is. Igaz, munkásaink zöme városban él, s ezáltal közvetle­nebbül éri 'ükét a »fejlődés, sze­le«, de mégsem lehet figyelmen kívül hagyni azt a jelenséget, hogy üzemi munkásainkról leg­több esetben elfeledkezik az is­meretterjesztéssel . foglalkozó ap­parátus, illetve nem is annyira ők feledkeznek meg róluk, ha­nem inkább a szakszervezet. Ha a szakszervezet igazán szívén viselné ezt- a problémát, akkor az ismeretterjesztő társulat elő­adói sok értékes előadást tarta­nának a munkásoknak. Ideje, hogy az e téren megmutatkozó tespedést most már végleg fel­számoljuk, hisz megyénk mun­kásosztálya lesz érte a leghálá- sabb. A küzdelmes jelen után ra­gyogó jövőt akarunk. Ahhoz pe­dig munkásosztályunk magas fo­kú képzettsége, toronymagassá­gú kultúrája vezet bennünket. Ezt elősegíteni egyet jelent az­zal, hogy növeljük munkásaink tudását, Nagyszerű kezdeményezés szüle­tett az EMAG-han: az állami gazdaságok kombajnosai tanfo­lyamra .kittek a gyárba, hogy ________________ ______________ m egismerjek a gépek szerkeze- ' ..........~ ...... : ' ......... _ t ét. Míg a szerelést tanulják, elmondhatják azokat a tapasztalatokat is, amelyeket kombájn- aratás közben szereztek. A képen: az EMAG szakemberei magyarázzák a kombájnszerclcst. Magyar-^ssovjet diiíktalúlkosókkal kezdődön ti barátság hónapjának ünnepi program­sorosat a megyénkben Megalakult Hoiuokmégyen a örömmel adunk hírt arról, íogy 1-Iomokmégy községben a uipokbaji megalakult a negye- iik mezőgazdasági termelőszö- /etkezet. Az új szövetkezet XX. kongresszus néven kezdte mű­ködését. A szövetkezet vezetősé­ge már munkához látott. Fel­mérték az őszi vetéseket és meg­rendelték a még szükséges vető- magvakat, hogy időben tudja­nak vetni. Az új termelőszövet­kezet tagjainak jelszava az, hogy minden percet meg, kel! becsül" negyedik termelőszövetkezet ni és kihasználni a tavaszi mun­kák sikere érdekében. A község többi fiatal termelőszövetkeze­tében: a hillyei Alkotmányban, a halomi Március 15-ben és az alsómégyi Felszabadulásban igen serény munka folyik és ami 2—3 héttel ezelőtt még terv volt, az már a megvalósulás útjára lé­pett a szövetkezet tagjainak lel­kes munkája nyomán. Szabó Attila községi agronóimis BÁCS-KISKUN megyében is megkezdődtek a magyar—szov­jet barátság hónapjának ünnep­ségei. Vasárnap a megye több városában és községében magyar —szovjet diákok baráti találko­zói nyitották meg az ünnepi programsorozatot. A REGGELI ÓRÁKBAN sok szovjet diák indult útnak Kecs­keméten, hogy megismerkedjen a Kiskunság fiatalságával. A ka­locsai általános leányiskolába, tanáraik kíséretében öt komszo- molista érkezett, akiket már nagy szeretettet váriak a város iskoláinak diákküldöttségei. A vendégek, miután összcismerkcd- tek magyar társaikkal, meg­tekintették az általános gimná- ziiim gazdagon felszerelt, szinte muzeális jellegű ásványtani és biológiai szertárát, a kalocsai diákok büszkeségét. Délután az MSZT klubszobájában a város üzemeinek DISZ-fiataljai ismer­kedtek a vendégekkel vidám szó­rakozás közben. KISKUNHALASRA hét tagú pionirldildöttség látogatott taná­raik kíséretében. A halasi isko­lások az úttörőházban fogadták a kedves vendégeket orosznyelvű köszöntőkkel, s megajándékozták őket a fotószakkör díszes, Kis­kunhalas nevezetességeit meg­örökítő albumával. A vendégek maggar pajtásaikkal együtt meg­koszorúzták a szovjet hősök emlékművét, majd utána meg­tekintették dz úttörőhöz szakkö­reit, miközben a szovjet peda­gógusok magyar kollégáikkal folytattak baráti eszmecserét. A gimnázium diákotthonában vi­dám társasebéden megvendégel­ték a pionírokat, s utána klub- dclutánon, úttörőbálon szórakoz­tak együtt a magyar és szovjet gyermekek. OROSZ NYELVŰ köszöntőktől volt hangos vasárnap délelőtt a kiskőrösi gimnázium is. A ma­gyar diákok egyike-másika anya­nyelvén ismerkedett, társalgóit szovjet barátjával. A tízórai ven­dégelés közben a gimnázium I tanulói zongora- és énekszámok-1 Icai szórakoztatták a vendégeket, j Megtekintették az új gimnáziu- [ mot, a Petőfi Múzeumot, ahol a j magyar költő válogatott versei­nek díszes köteteivel kedvesked­tek a szovjet vendégeknek. Dél­után a magyar és szovjet diákok, a gépállomás fiatal dolgozói és több egyénileg dolgozó paraszt- fiatal szórakozott együtt az esU órákig. A SZOVJET VENDÉGEK mindhárom helyen részt veitek a magyar—szovjet barátság hónap­ja ünnepélyes helyi megnyitóin ahol a népes közönség meleg szeretettel üdvözölte őket. KÜLÖNÖSEN JÓL SIKERÜLI az MSZBH megnyitója Kiskun- majsán, altot a szovjet kultúr- csoport adott ünnepi műsort, A vendégművészek kitűnő előadás­sal örvendeztették meg a magyai —szovjet barátságot ünneplő ma­gyar dolgozókat. A magyar —ss«vjei barátsági bánat* ünnepi megnyitója Haján Ünnepélyes leer etek között vet­te kezdetét Baján a. magyar— szovjet barátság hónapja. Az ünnepség megnyitó beszédét Var­ga Antal, a járási tanács elnöke tartotta. Ezt követően kedves ünnepi műsor keretében léptek fei a Liszt Ferenc Állami Zene­iskola tanárai, akik szovjet szer­zők műveiből adtak hangver­senyt. A műsor keretében szere­peit még a helyőrség zenekara és a József Attila művelődés házá­nak együttese és népi zenekara. Az ünnepi megnyitót egyhó­napos gazdag ünnepi műsorsoro­zat követi, melynek első előadá­sai Kerek István elvtárs, a já­rási pártbizottság első titkára tartja, Szovjetunióban telt láto­gatásának élménybe számolója­ként. A járás községeiben is min­denütt ünnepi hangulat kísérte a magyar—szovjet barátság hónap jói iák megnyitóit. Az ünnep gyűlések után mindenütt színes szórakoztató műsor következe, : X hajai járásban minden iulézkedésl megtettek a bei viz vészéi v elhárítására Az enyhe időjárás következté­ben megindult a hóolvadás. A bajai járás számos községében a mélyenfekvő területeken belvíz- veszélyre lehet számítani. Elhá­rításukra nemcsak a Vízügyi Igazgatóság, hanem az érdekelt községek is minden intézkedést megtettek. A belvízveszély fe­nyegette két község: Herceg- szántó és Dávod. Mindkét köz­ségben azonban az intézkedések egész sorával igyekeztek a ve­szélyt elhárítani. A Hercegszán­tóhoz tartozó Hódunápusztán már hozzáfogtak az árkok tisz­tításához. Dávodon megnyitották a vízlevezetőket. Garán a ter­melési bizottság ellenőrző bi­zottságokat szervezett. Az ellen­őrző bizottság tagjai a termelő- szövetkezetek elnökei és élen­járó dolgozó parasztok, akik a határt járva az esetleges bel­Rovidesen benépesülnek halastavaink Még legtöbb helyen jégpáncél fedi a halastavakat, de idei üzemeltetésükről máris sokat beszélnek a szakemberek. Megyénk halászati szövetkezeteiben és a halastóval rendelkező termelőszö­vetkezetekben már készülnek a tavaszra. Az első és legfontosabb teendő a halastavak benépesítése. A megyei tanácsnál eddig csu­pán a termelőszövetkezetek és a rizstelepek 63 mázsa halivadékra jelentették, be igényüket. A halivadék szállítását azonnal meg­kezdik, mihelyt a Féteri-tó jege fölolvad, — és a tógazdaságban megkezdődik a »kitermelés«. Előreláthatóan 40 mázsa haliva­dékra számítanak innen, a többit más megyék tógazdaságából szerzik be. A már meglévő halastavak mellett az idén új halastavak is létesülnek. Többek között az ordas! községi tanács kért segítsé­get új halastó építésére. Ugyanakkor a pálmonostorai Rákosi és a katymári Sztahanov Termelőszövetkezetben ebben az évben tovább bővítik a halastavat. Az idén a halastavakon kívül a rizs- földeket is be akarják népesíteni halakkal, csupán Szabadszállás és Kunszentmiklós határában, mintegy 70 holdas rizstelepre kér­tek halivadékot, vízfeltörések levezetésének meg­szervezésével vannak megbízva A Vízügyi Igazgatóság hárorr álló- és hét mozgószivattyút he­lyezett készenlétbe. Az állószi­vattyúkat a legveszélyeztetettebb területre: Érsekcsanádra, Kara- pancsára és Hercegszántóra szál­lították. A három szivattyú má­sodpercenként 10 és fél köbmé­ter vizet tud kiszivattyúzni. Ügy az álló-, mint a mozgószivattyú­kat ellátták üzemanyaggal, t amennyiben szükség mutatkoz­na, még tíz tartalék szivattyút is munkába tudnak állítani. líét hónap alatt 255 új belépő A Kiskunhalasi Járási Tanáé.* értékelte a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében eléri eredményeket. Az értékelés alapját az elmúlt két hónap ké­pezi. Ez alatt az idő alatt a járás termelőszövetkezeteibe 223 csa­lád kérte felvételét 255 taggal, A legtöbb belépő a jánoshalmat temeloszövetkezetekbe volt. A község négy termeloszövetkeze­lőben 139 belépő jelentkezett. Legtöbb új tag az Uj Alkotmány­ba volt, de szépen gyarapodtak a tompái, a rémi és borotai terme­lőszövetkezetek is, tQogárdl János leveléből K y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom