Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

t A magasabb terméshozamért A rémi Kilián György Ter­melőszövetkezet tagjai már a tavaszra készülnek. A termelő- szövetkezet gazdaságában folyó serény munkáról ugyanis erre lehet következtetni. Pénteken 8 kocsival hordták a trágyát a központi tanyáról a földekre és estig mintegy 300 mázsa kihor­dásával és elterítésével végez­tek. A letrágyázott területen nyomban munkához látott a traktor is. Szombaton ugyancsak nyolc kocsival indult a trágyahordás, de a fogatosok vállalták, hogy egy fordulóval rádupláznak az előző napi teljesítményükre. E hónap folyamán ugyanis ösz- szesen nyolcvan kataszteri hold szervestrágyával való feljavítá­sát tervezik a termelőszövetke­zet tagjai. Ebből a területből 25 holdba burgonyát, 55 holdba pedig kukoricát akarnak vetni. A kukoricát az idén 5 hold ki­vételével mind négyzetesen ve­tik és már négyszeri gépi kapá­lásra le is szerződtek a gépállo­mással. A Kilián György Ter­melőszövetkezet tagjai így akarják biztosítani, hogy az idei 19 mázsa kukoricaterméssel szemben jövőre legalább a 25— 30 mázsa között takarítsanak be kukoricát egy-egy holdról. Korpaiutalomban részesült termelőszövetkezetek A kecskeméti Szabad Nép Termelőszövetkezetnek 11 016 liter tej volt az éves beadási terve. Szeptember hó végéig ezt teljesí­tette. Ezenkívül rendszeresen, havonként szállított szabadtejet a tejgyüjtöhöz. A szállított tej zsírátlaga 3,8 százulék. A jó teljesí­tésért 25 mázsa korpát kapott a Bács-Kiskun megyei Tejipari Vállalattól. A bácsbokodi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tavaly a ne­gyedik negyedévben 3330 liter tejet szállított be, mint kötelező tervet. Ugyanebben az időszakban 9907 liter szubadtejet is eladott a tejgyüjtőnek. A beszállított tej zsírátluga 3,9 százalék. 15 múzsa korpajuttatásbun részesült. A dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezet tavalyi ne­gyedik negyedévi terve 1611 liter, amit teljesített is. A beszállí­tott tej zsírátlaga 3,8—3,9 százalék között van. 10 mázsa korpa­jutalomban részesült, Á terméshozamok 3 százalékos emeléséért! A legegyszerűbb trágyakezelési mód levegő Az idén *3 százalékkal kell emelni a terméshozamokat a. mezőgazdaságban. Bár ez a szám nem látszik magasnak, mégis alaposan fel kell készül­nünk a terméseredmények nö­velésére. Nagyon lielyes kezde­ményezésnek tartom a kecs­keméti járási DISZ-bizottság (elhívását, amely a fiatalokat és az úttörőket mozgósítja, hogy már most készüljenek elő a fontos feladat végrehajtására. A terméshozam emeléséhez feltétlenül szükséges a talaj termőerejének növelése, a ta­lajerőutánpótlás. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a jól kezelt és alkalmazott istállótrágya. Ne higyjük, hogy csak beton­ból, téglából, vagy más drága anyagból előállított telepen ké­szíthetünk jó trágyát. Nem! A jó minőségű trágya előállításá­nak előfeltétele a szakszerű trá­gyakezelés. Az eddigi tapaszta­latok alapján legjobban bevált a szakaszos módszer. A trá­gyának minden nap ki kell ke­rülnie egyenesen annak a táb­lának a szélérç, amelyet ter­vünk szerint trágyázni akarunk, csak végszükség esetén kezel­jük majorban a trágyát. A tábla szélén kiválasztjuk a ma­gasabban fekvő részt, hogy víz ne folyjon telepünk alá. Ki­jelölünk számosállataink lét­számától függően egy téglalap- alakú területet, a gyakorlat sze­rint minden tíz számosállatra egy négyzetméternyi teret kell biztosítani. A naponta kikerülő trágyát a számosállatok létszámától füg­gően, egy szakaszba rakjuk és mivel a trágyát először erjesz­teni kell, ehhez pedig levegőre van szükség, ezért az első napi trágyatömböt hagyjuk levegőz­ni, melegedni, de csak addig, amíg arra szükség van. Ter­mészetesen nyáron az erjedés rövidebb idő alatt történik meg, mint télen. Éppen ezért nyáron egy napig hagyjuk az előző napi tömböt levegőzni és utána a másnapi trágyamennyiséget er­re a szakaszra rakjuk. A trá- gyamennyiségék egymásra való rakásával fokozatosan szorítjuk ki a levegőt és elkezdenek dol­gozni azok a kis élőlények, amelyek csak levegőtlen kör­zetben érzik jól magukat, Ök érlelik meg a trágyát. Télen több időre van szükség a levegőzéshez, ilyenkor tehát egy időben több szakaszt kez­dünk meg és ugyanazon sza­kaszra csak minden harmadik nap kerül friss trágya. Termé­szetesen nagyon vigyázzunk ar­ra, hogy az egyes szakaszok szorosan zárjanak, nehogy a hézagok között bejutó meghiúsítsa munkánkat. Ha elérjük a kellő magassá­got, a kettő és fél—három mé­tert, akkor a trágyakuzlat leg­alább 20—30 centiméter vasta­gon leföldeljük. A trágyakazal helyének kijelölésénél ügyel­jünk, hogy lehetőleg úgy he­lyezzük el a kazlat a dűlőút mellett lévő fasor mellé, hogy annak kitűnő szélvédő hatását trágyánk is hasznosíthassa. De ha fasor nincs, akkor ültessünk élősövényt cirokból, kenderből, vagy napraforgóból. A trágyakezelésnél két fontos követelményt kell betartani: a trágyakazlat állandóan nyirko­sán és tömötten kell tartanunk. A fent Ismertetett trágyake- zelési módszer a legegyszerűbb, ezért a trágyakezelési eljárások különleges módszerének ismer­tetésére a későbbiek sorén visz- szatérünk. Bene András, megyei propaganda-agronómus. Csak a jövedelmező állattenyésztés teszt gazdaggá a termelőszövetkezetet Termelőszövetkezeteinkben most készítik az 1956. évi terme­lési terveket, a bevételi és a ki­adási költségvetést. A jó terv- készítéshez szükséges, hogy ala­posan tanulmányozzák a múlt évről készített zárszámadást és a gazdasági beszámolót. Csak így tudják hasznosítani a jó ta­pasztalatokat, értékelni a gaz­dálkodást, észrevenni a hibákat, amelyeket a múlt évben elkö­vettek. A Dózsa Termelőszövetkezet­ben, amely nemcsak Kiskunfél­egyháza, de a megye legnagyobb termelőszövetkezete is, szintén most folyik ez a munka. A több mint 3000 holdas és majdnem 250-es taglétszámú termelőszö­vetkezetben bizony nem könnyű feladat a tervkészítés. Ha visz- szatekintünk az elmúlt gazda­sági évre, . megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet sokat fejlő­dött, de akad még a gazdálko­dásban számos hiba is, Az üsszes pénzbevételnek csak 46 százaléka származik az állattenyésztésből A termelőszövetkezetben egy munkaegység értéke a tervezett 23,42 forinttal szemben 18,43 fo­rint. A szövetkezet tagjai 1954- ben átlagosan 447, 1955-ben pe­dig 340 munkaegységet teljesí­tettek havonként. A termelőszövetkezet állatte­nyésztése már évek óta állandó létszámbeli csökkenést mutat, ugyanakkor minőségi javulás sem tapasztalható. Éppen ez a fő okú annak, hogy alacsonyabb lett egy munkaegység értéke a tervezettnél, merthiszen terme­lőszövetkezeteinkben éppen az állattenyésztésnek kell adni a jövedelem zömét. A Dózsában viszont az összes pénzbevételnek csak 46 százaléka ered az állat- tenyésztésből. Az elmúlt évek­ben különösen a szarvasmarha-, sertés- és a baromfiállománynál tapasztalható csökkenés, — A szarvasmarha-állomány 1952- ben például 184 darab volt, 1955-ben pedig már csak 111. Jelenleg 100 katasztrális hold szántóra jut 22 számosállat, ez alatta van a minimálisan meg­követelendő 25-nek. A termelőszövetkezet állat­szaporulata 10 tehénre, 2,2 darab borjú, a kívánatos 7 helyett, a kocáknál 4,7 a szaporulat, a kí­vánatos hattal szemben (egyszeri fiaztatásnál). Az átlagos tejho­zam tehenenként 1200 liter a múlt évben, ezzel szemben a kívánatos minimum 1800 liter, A háztáji állatállomány nagyobb, mint a közös Érdekes összehasonlítani a kö­zös és a háztáji állatállomány létszámát. Míg a közös tehénál­lomány száma 33, addig a ház­tájié 75, a közös kocaállomány 74, a háztájié 169. Ez nagyon egészségtelen állapot, mert a magas háztáji állomány nem­csak elvonja a tagságot a közös munkától, hanem olyan szemlé­letet is kialakít, hogy főként a háztáji gazdaságtól várják a jö­vedelmet a termelőszövetkezeti tagok. A közös állatállományt na­gyon elhanyagolták. Főként a rossz takarmányozás miatt vol­tak alacsonyak a hozamok. Az össztehénállomány után 36100 liter tejet fejtek a tervezett 58 ezer literrel szemben. 16 000 liter tej szabadpiaci eladását tervez­ték, de nem került egy liter sem szabadpiacra. Ha csak ezt a 10 ezer liter tejet számítjuk 3 fo­rintjával literenként, az 48 000 forint jövedelmet jelentett Vol­na a tagságnak. Ennek érdeké­ben legfeljebb egy literrel kel­lett volna emelni a fejési átla­got. Nem sokkal jobb a helyzet a többi állattenyésztési ágazatban sem. A baromfitenyésztésben a tervezett 18 300 darab tojás he­lyett csak 4200-at tojtak a ba­romfiak. A juhtenyésztésben, bár 2900 liter tejjel túlteljesítették a fejési tervet, de viszont a gyap­júhozam alacsony volt. Elhanyagolták a takarmánytermesztést A takarmánytermesztés fej­lesztése elválaszthatatlan az ál­lattenyésztés színvonalának nö­velésétől. Az állatállomány csak­nem minden termelőszövetkeze­tünkben azért gyenge és kisho- zamú, mert nem gondoskodnak megfelelő takarmánybázisról. — így volt ez a Dózsa Termelőszö­vetkezetben is. A kukorica ve­tésterülete tavaly a szántóterü­let mintegy 9 százaléka volt, ez­zel szemben legkevesebb 16—18 százalékon kellett volna kukori­cát termeszteni. A termelőszö­vetkezet még silózási tervét sem teljesítette. Az idei termelési tervek érde­kében mindezt figyelembe kell venni a termelőszövetkezet ve­zetőségének és tagságának, már csak azért is, mert ha megvizs­gáljuk az egy katasztrális hol­don termeszthető takarmánynö­vényeknél a keményítőértéket és az emészthető fehérjét, például az árpával szemben a kukorica javára dől el a mérleg. Igaz, a kukorica munkaigényesebb, mint a kalászosok, de a gépesítéssel a kézi munkaerőszükségletet nagy mértékben csökkenteni lehet. Éppen az állattenyésztés el­hanyagolása okozta, hogy pél­dául egyes kapásokból alacsony volt a terméshozam, mivel nem tudtak megfelelő talajerő után­pótlásról gondoskodni. A ter­méseredmények növelése érde­kében igénybe keli venni a háztáji gazdaságban termelt trágyát is és fokozni a rnűtrá- gyafelhasznólást. A párle^erveze! kezdeményezése örvendetes, hogy a termelő- szövetkezetben a kommunisták felismerték; mennyire fontos jövedelmezővé tenni az ál­lattenyésztést. A pártszerve­zet kezdeményezésére hozzálát­tak a tejhozam növeléséhez, szakszerűvé tették a takarmá­nyozást. Ennek meg is van az eredménye, mert november 11- től január 11-ig 3,6 literrel emelkedett a fejési átlag tehe­nenként, de ez az emelkedés nem állt meg, hanem szinte napról-napra folytatódik. Négy tehén már 12 literen felül ad.- Ez az eredmény annak köszön­hető, hogy a pártszervezet tagjai, a kommunisták, foglalkoznak az állatgondozókkal. Mostmár egyedileg takarmányozzák a teheneket, abraktakarmányt is adnak a jószágoknak, fokoza­tosan emelve az adagokat, ami­vel párhuzamosan növekszik a tejhozam is. De ez még csak az első lépés, az állattenyésztés minden ágá­ban kell törekedni a mennyiség és a minőség növelésére. A Dó­zsa Termelőszövetkezetnek, mint a megye legnagyobb termelő- szövetkezetének, nagy lehetősé­ge van arra, hogy mintaszerű állattenyésztést létesítsen. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Mi okozza a földrengéseket-? Az 1911. július 8-i földrengés pusztítása Kecskeméten Talán kevés esemény ragadta meg annyira az emberek érdek­lődését, mint a mostani földren­gés. Az embereket az érdekli, hogy mi a jellegzetességük a földrengéseknek, miért jönnek létre? Földrengéskor az ember vala­mi hullámszerű mozgást észlel a Föld felszínén. A földrengés forrása a Föld mélyében szunnyadozó belső erőkben keresendő. Ezek a belső erők a Föld rugalmas és szilárd részét mindinkább meg­hajlítják, kifeszítik, vagy össze­nyomják. Ezért a kéregben igen nagy rugalmas erők lépnek fel, hasonlóan egy meghajlított ru­galmas pálcához, vagy lemezhez. Ezek az erők azonban az ép ál­lapotban lévő földkéreg részeit nem tudják elmozdítani, csak akkor, ha már olyan nagyokká váltak, hogy valahol a kéreg el­törik, elnyíródik. Ilyenkor az­után a felszabadító erők a törés vonala mentén a kéregrésze­ket elmozdítják egymáshoz képest, s a szabadon mozgó részek lengő mozgásba jön­nek, miként egy satuba fogott, majd meghajlított bot vége, ha azt hirtelen elengedjük. A lengés hullámzás alakjában végighalad az egész Földön, mégpedig nem­csak a Föld felületén, hanem annak belsejében is. Az eddigi adatok szerint úgy- Látszik, hogy a legutóbbi föld­rengéstől legjobban megrázott terület Budapesttől délre húzó­dik, itt kell keresni u földrengés fészkét. A földrengések kipattanás! területén és annak környezetében észlel­hették a földrengések legna­gyobb erősségi hatását. A ren­gések e fészektől kiindulva su­garasan terjedtek. Az eddigi adatok arra mutatnak, hogy a budapesti Gellérthegy tömege a föld felszíne alatt dél felé foly­tatódik és Csepel-szigetén egy, u Gellérthegyhez hasonló bércet alkot. Arra lehet tehát gondol­ni, hogy e bérc egy része meg­csúszott és ez okozta a földren­gést. Szakemberek véleménye szerint a legutóbbi földrengés a Budapest környéki föld­csuszamlás következményei, nem pedig távoli földrengések hullámzása. A földrengés olyan, mint egy felvillanó villám, amely bevilá­gít a Föld belsejének láthatatlan világába. A földrengések tették lehetővé, hogy azt a titkot, ame­lyet a föld külső felülete elrejt előlünk, feltárjuk, és lassan nyitjára bukkanjunk azoknak a jelenségeknek, amelyek a Föld felszínét annyira változatossá teszik. Az első, feljegyzésekben szereplő magyarorszagi föld­rengés 455-ből való. Ez Attila hun király halála után következett be és így tápot adott a nagy királyt Övező mondák kibővítésére. Magyarország legnevezete­sebb • földrengése 1760. jú­nius 28-án pattant ki Komá­rom környékén. E földrengésnek 63 halott és 102 sebesült áldozata volt. Az 1923-as nagy japáni földrengésnek áldo­zatai felülmúlták a 200 000 em­bert. Körülbelül hasonló méretű pusztítást végzett néhány perc alatt Messinában egy földren­gés következtében előálló ten­gerrengés, amely úgyszólván ki­mosta Messina lakóit a városból. A Föld legnagyobb része azon­ban, beleértve Magyarországot is — nem földrengéses jellegű terület. Kecskeméten 1911. július hó 8-án okozott nagy károkat egy földrengés. Pár perc alatt csaknem hajlék­talanná vált a város lakossága. Igen sok lakóház összedőlt. A városháza közgyűlést termének leszakadt a mennyezete. Több ház dőlt össze a Nagykőrösi ut­cában, a Bercsényi utcában, s Klapka utcában, a Nyár utcában és a Batthyány utcában. A kecs­keméti katasztrófa pusztításáról Jelfy Gyula készített érdekes felvételeket. E felvételek egyi­ke mutálja az Állami Gyer- mekmenhely kilakoltatott ház­népét, mert az Állami Gyermek- menhely szép új épületéből vagy 60 kisdedet vert kl a kőzápor. Három helyre vitték a dajkák a lelenc-kisdedeket: Budapestre, Szegedre és Szabadkára. A vá­rosban mindenütt megtámasz­tott házakat lehetett látni. Kecs­kemét belsejében és a környé­ken igen sok nndfüdeles vályog- báz megroggyant. A városkép akkor olyan volt, mint egy har­ci tábor. Több utcában a hely­őrség katonai sátrakat állított lel és ezekben a sátrakban ren­deztek be lakásokat. A kecske­méti zsinagógának még a díszí­tő hagymája is félrebillent. A ielrebi Menést a későbbi rengé­sek okozták. Az evangélikus egy­ház új bérpalotájának beomlott a tűzfala, amely dr. Lengyel Bertalan szomszédos lakásába zuhant. A földrengés katasztrófája ökölcsapás volt Kecskemétié; De ez a »hírős város« lakóit csak elhódította, mert újabb energiá­val, szorgalommal, buzgalommal rövid idő alatt újjáépült Kecs­kemét. A megújhodott Kecske­mét új életének hullámai rövi­desen elmosták a kiállott nehéz szerencsétlenség minden nyomát és jelét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom