Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

Kína a szocializmus útján Kína népét hosszú időn át rabságba döntötték az imperia­listák. A feudális viszonyok pe­dig bilincsbe verték gazdasági életét. A kommunista párt ve­zetésével felszabadult a kínai dolgozó nép és azóta Kína gigá­szi lépésekkel tör előre a szocia­lizmus útján. A kínai nép óriá­sokhoz méltó feladatokat old meg Mao Ce-tung és a párt irá­nyításával. Mao Ce-tung elvtárs a hunani bérsek völgyecskéjé- ből indult el, hogy a hatalmas kínai nép hősei emlékéhez mél­tón megbirkózzék az elnyomók­kal és megszabadítsa a népet a gyarmati sorstól. , Mao Ce-tung szülőháza a Hunan-tartományi Csao-San község­ben. Ebben a faluban született 1893 december 26-án — 62 esz­tendeje— anyílteszű, bátorszívű parasztíiú, aki a kínai népet a felemelkedés újabb és újabb magaslataira vezeti, /■ Kína népe ma nemcsak har­col a természet ellen, megzabo­lázza folyóit, hanem a haladás­gátló reakciós erők és az elma­radottság ellen is. És ebben a harcban újabb és újabb sikerek születnek. 1955 Kína első ötéves tervének harmadik esztendeje. Kína minden erőfeszítése ma ar­ra irányul, hogy megteremtse nehéziparát és szocialista alapo­kon átalakítsa mezőgazdaságát. A kínai nép 1955-ben több mint 480 ipari nagyüzemet épí­tett. Ezeknek építése biztosítja a népgazdaság szakadatlan fejlő- désétj A hatalmas Kínai Népköztársaság gazdasági és kulturális fejlődését segíti elő az a gigászi munka, amelyet a kínai nép országa közlekedési hálózatának megjavítása érdekében foly­tat, Képünkön a Lancsou—Szinkiang vasút építése látható, Ma hatalmas mozgalom bon­takozik ki a falu szocialista át­alakításáért. 1956 elején az ösz- szes parasztgazdaságok mintegy A képen: Sok leány és fiatalasszony lépett a mezőgazdasági szövetkezetekbe. Munka után jut idejük a tanulásra, olvasásra. Új folyóirat: A „Párttörténeti közlemények“ A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Párt­történeti Intézete ebben az év­ben megkezdi a negyedévenként megjelenő folyóirat, a »Párttör­téneti közlemények« kiadását. A folyóirat — amelynek elődje »A Magyar Munkásmozgalmi Inté­zet értesítője«, eddig kéziratként jelent meg — rendszeresen be­számol majd a munkásmozgalom történeti, párttörténeti kutató munka helyzetéről, eredményei­ről. Tanulmányokat, dokumen­tumokat közöl a magyar mun­kásmozgalom és párttörténet egyes kérdéseiről. Megismerteti a Szovjetunióban, a népi demo­kratikus országokban és a más országokban folyó munkásmoz­galom történeti kutatás eredmé­nyeit is, tartalmaz majd vita- és bibliográfiai rovatot. Az új folyóirat a propagandaanyag ter­jesztőnél (V., Révai utca 16.) fi­zethető elő, egy évre 30, félévre 15 forintos áron. Egyes szám ára 8 forint. (MTI) Az egészségügyi koordinácios bizottság ülése Az egészségügy megjavítása céljából az elmúlt év nyarán megyei koordinációs bizottság alakult. Ennek tagjai: a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, a megyei orvosszak­szervezet, a Megyei Vöröske­reszt, az MNDSZ és az ÉDOSZ képviselője. Az öt tagú bizott­ság Kecskeméten január 12-én este a SZOT székházában — hosszú szünet után — összeült s megbeszélte a soronlévő felada­tokat. Az egészségügy megjaví­tása szempontjából elsősorban a kecskeméti járás állami gazda­ságait látogatják meg. A jövő­ben rendszeres egészségügyi elő­adásokat tartanak a gépállomá­sokon, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Ez alkalommal a bizottság tagjai tanácsot is adnak a hibák ki­javítására. Tevékeny munka a halasi MNDSZ szervezetekben A kiskunhalasi járás MNDSZ- asszonyai kihasználják a téli hétköznapokat. Délutánonként össze-összejönnek, tanulnak az olvasókörökön, gazdasszonykörö- kön sajátítják el a hasznos há­ziasszonyi teendőket. Ahol nincs külön helyisége a szervezetnek, mint például Rémen, a kultúr- otthonokban tartják a gazdasz- szonykört, a kelebiai asszonyok a tanácsházán jönnek össze rendszeresen, Tompán pedig egy MNDSZ-asszony lakása az állandó találkozóhelyük. A különböző körökben vég­zett munka mellett nagy lendü­lettel megindult az ez évi emlékbélyegek elhelyezése, s az ú) tagok szervezése. A kiskun- halasi asszonyok Jäger Józsefné irányításával máris szép ered­ményekkel dicsekedhetnek. A Tiszti Klubban MNDSZ-szerve- zetet alakítottak, már meg is kezdte a munkát. Az olvasókör megindult cs rövidesen a gazd- asszonykör munkája is kezdetét veszi. Ebben az évben már 160 új taggal gyarapították az MNDSZ városi szervezetét. Ti­zennyolc tagú énekkar is ala­kult, amely a nemzetközi nőna­pon mutatkozik majd be a város közönségének. Az üzemi asszonyok nőnapon beszéltek az MNDSZ-tagok helytállásáról. Beszéltek az első negyedév feladatairól, a terme­lékenység emelkedésének, az önköltség csökkentésének lehe­tőségeiről. A Motor- és Gépja­vító MNDSZ-asszonyai bábcso­portot alakítottak. Kedves báb­előadásokkal szórakoztatják a gyerekeket. E munkák mellett a halasi asszonyok mindenütt segítenek. Legutóbb egy IS éves epilep­sziás lányt vettek gondjaikba — megoperáltatták és utána sem felejtkeztek meg róla. ______ K ecskeméti közlemények Huszonöt iparengedély egy év alatt Az elmúlt esztendőben 25 kis­iparos kapta meg iparengedé­lyét. Olyan területre kértek mű­ködési igazolványokat cipészek, szabók s egyéb kisiparosok, ahol a lakosság jobb ellátása érdeké­ben hasznos munkát végezhet­nek. Ebben az esztendőben is több kérelem érkezett már a vá­rosi tanács ipari osztályához. NÉPFRONT-BÁL Kecskeméten A kecskeméti Hazafias Nép­front elnöksége szerdán megtar­totta értekezletét. Megbeszélték a február 11-én rendezendő nép­front-bál előkészületeinek teen­dőit. A tervek szerint még a tavalyinál is jobb, kellemesebb szórakozást nyújt majd ez a bál a kedves vendégeknek. Az elnökség tagjai döntöttek a népfront-bizottsági ülés időpont­járól és napirendjéről is. Január 18-án a teljes bizottsággal meg­vitatják a kommunista aktíva anyaga alapján kidolgozott 1956. évi politikai és gazdasági felada­tokat. A második ötéves terv el­ső esztendejének maradéktalan végrehajtásához a legszélesebb tömegek közötti mozgósító mun­kára van szükség. E fontos napi­rend után a népfront-bál előké­születeit beszélik meg a városi népfront-bizottság tagjaival. 1003 elintézett panasz »Panaszügyek« — olvashatja az arrajáró a Kecskeméti Városi Tanács 12-es szobájának ajtaján. Sűrűn nyitják az ajtót. — Kérem, nekem nem lehet ennyi az adóm — mutatja a ki­vetést egy kucsmás bácsika. A telefonkagyló már továbbítja a kérdést és az érzékeny membrá­non át máris hangzik a pontos válasz. De nemcsak személyesen ko­pogtatnak a felek, — a kérő, szót emelő levelek is ide érkez­nek nap mint nap. És mindegyi­kére feleletet továbbít a posta. 1954- ben 819 panaszos ügyet in­téztek el a tanács e szobájában. 1955- ben már 1003 kivizsgálásra váró levél érkezett és több mint ezerre tehető a szóbeli bejelen­tések száma. A panasziroda nem süllyesztő, bizonyítják a majd háromszorosára emelkedő kéré­sek, javaslatok. Mert nemcsak panaszokkal keresik fel a város lakói a 12-es szobát, az utcák, lakók kéréseit is ide gyűjtik. Ez év első tíz napjában több mint 20 levelet írhattak, ennek két­szeresét pedig szóbelileg intéz­ték el. A panasziroda munkájával a végrehajtó bizottság rendszere­sen, negyedévenként foglalko­zik. Legutóbb a január 5-i ülé­sen vizsgálta felül a panaszok, kérések sorsát. Már 60 fillér • kerékpárőrzés díja Életbelépett Kecskeméten aw új kerékpár szabályrendelet. Jö­vő héten már az utcákon kifüg­gesztett plakátokról is tudomást szerezhetnek Kecskemét lakói a kerékpárok, csomagok őrzésének új rendjéről. A fontosabb őrző­helyeken a Díjbeszedő Vállalat veszi át az őrzést, másutt az igazgatási osztály engedélyével ellátott magánosok vigyáznak o szabályrendeletben rögzített fel­tételek és árak mellett a leadott tárgyakra. A kerékpárok őrzéséért má» most is 60 fillért, a motorkerék­párokért 1 forintot, gyermek- kocsikért 60 fillért, a csomago­kért pedig 50—50 fillért kell csak fizetni a város bármely ré­szén működő kerékpár őrzőhe­lyeken, r. Ujvonalú mellények ravaszra A vásárló közönség igen meg­kedvelte a kötött és szövött áruk Ezt az igényt elégíti ki a Kecs­keméti Háziipari Szövetkezet, Igen sok újfajta sálat, sapkát, kesztyűt, kötött blúzt, ujjasmel­lényt készít. A tavaszi viseletről sem feledkeztek meg. ízléses, színes összeállításban, kereszt­ben csíkos, szövött gyapjúmellé­nyeket varrnak, kissé ejtett vál­lal, 120 forintos árban. Készít­ményüket a nagytemplom mö­gött lévő háziipari boltban hoz­zák forgalomba. kecskeméti Kecskeméten találkoztam éle­tem legkedvesebb kalauznőjével. Alacsony, vékonyarcú, fekete­hajú, kékszemű. Nem kiabál, nem zsörtölődik, mosolyogva lyukasztja a jegyet, vidáman rakja táskájába a forintokat, mindenkihez van egy-két kedves szava. Az ember örömmel nyújt­ja feléje a pénzt, nemcsak azért, mert autóbuszon utazhat, ha­nem, mert olyan jól esik neki ez az emberi szeretet,, • Az üzletekben harminc fillér tíz deka kenyér. A Békében a kenyeres néninél harminc sze- letje. Súlya, ha barátok közt számítjuk is, öt deka. Ára egy- szerannyi, mint az üzletben. Mégsem méltatlankodom. Meg­értem a kenyeres nénit. Biztos messzi vásárolja a kenyeret... * Gyakran járok a Városiba. Szép, csinos mozi. De amikor először beléptem a pénztárhelyi­ségbe, elfogott a félelem. A sö­tétzöld kordbársonnyal bevont lejáró, a földalatti dohos szag a kripták mély, sötét, síri hangu­latát idézte bennem. Most mér fel sem veszem. Szokja meg az is, aki még utánam jön először a moziba. Elvégre egyszer úgyis odajutunk mindnyájan — nem igaz?.. i • Dohányos ember vagyok! Ta­lán ez az egyetlen szenvedélyem tizenhat éves korom óta. Akkor is úgy szoktattak rá. Azóta ál­dom — különösen mióta Kecs­keméten vagyok — jótevőimet, mert nehezen jutok cigarettához. Hétköznap még hagyján. De szombaton, amikor az üzletekkel egyidőben lehúzzák a dohányo­sok is a rollót és elfelejtik hét­főig felnyitni, akkor szaladhat Jegyzetek szegény füstölő egy kis szívni» valóért. Én már . végigfutottam a várost, míg végül a Jacques Duc- los utcai cukrászdában egy do­boz »Tervre« akadtam... • Ha már a cukrászdánál vá­gyunk, hadd említsem meg, gya­kori betörésem alapján odáig jutottam, hogy magamban leltárt készítettem a két agyongyötört ruhafogasról, falonfüggő kiszol­gált festményeiről, esténként -Kedvesbe« vándorló puhaszé­keiről. A leltárba vettem egy hosszúhajú, bordókardigános hölgyet, változó kötésű könyvé­vel. Tudom, mozgóeszköz nem tartozik a leltárba, de mégis oda­soroltam, hisz mindenkor, min­den időben ott találom egy asz­talnál, könyvbe mélyedve. örü­lök — hisz örülhet minden em­ber szíve, ha művelődni, kultú- rálódni látja a fiatalokat — csak azt nem értem, miért néz min­den ajtónyílásra fel a könyv­ből. . i Márkus János Tánctanfolyam indul a Szakszervezetek Megyei Kultúrotthonában, folyó hó 19-én. Jelentkezni lehet minden nap. Cifra-palota, I. emelet 7-es szobában. TANDÍJ: szakszervezeti tagnak 90 Ft. Nem szak- szervezetieknek 120 Ft. Tánctanf oly amvezető : 5041 VINCZE MIKLÓS. fele szövetkezetekbe tömörül. 1960 végére pedig Kína falusi lakosságának majdnem egésze szövetkezetekben növeli jólétét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom