Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

A héfen történt- üzemeinkben Üdülni mentek a kiváló dolgozók Szerdán az Ütfenntartó Válla­lat munkásai közül húsz olyan dolgozó indult kéthetes ingye­nes üdülésre a Mátrába, akik már régebbóta a »Szakma ki­váló dolgozója« jelvény tulajdo­nosai. A múlt évben végzett jó munkájuk jutalmaképpen küld­te őket a vállalat a Mátra vi­dékére. Az üdülési költségeket e vállalat vezetősége az igaz­gatói alapból fedezi. Az üdülő dolgozók között több olyan mun­kás van, aki nagy családos. Ilyen például Sepsi Dániel elv­társ is, aki öt gyereknek keresi a kenyeret. Homoki Istvánnak pedig hat családja van. A húsz között két műszaki vezető is üdül, az egyik Papp S ülöp, a másik meg Buzási Ist­ván. Kilenc vagon export A héten a Kecskeméti Gép­gyárban kiszámították, hogy eb­ben az évben hány fürdőkádat küldtek már exportra. Még csak január derekán járunk, de a Kecskeméti Gépgyár dolgozói már három vagon fürdőkádat küldtek Európa különböző orszá­gaiba. Ebben az évben gyártott fürdőkádak minden darabja ka­pitalista országokba került. Egy- részük Egyiptomba és Olaszor­szágba, a másik része pedig Norvégiába. A három vagon fürdőkád 850 darab, s ennek nagyrészét a hé­ten szállították el. Számtan tanfolyam indult Hétfőn a műszak befejezése után az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárban a munkások egy része nem hazafelé indult, ha­nem a kultúrterembe, ahol már várta őket Szűcs Árpád elvtárs, az üzem főmérnöké. A munká­sok kérésére ugyanis az üzem számtan tanfolyamot indított és a tanfolyam előadásait a főmér­nök vállalta. A tanfolyamon az első alkalommal húsz munkás jelent meg, akik örömmel adták tudtára a mérnöknek, hogy sze­retnék ezután rendszeresen lá- ' togatni a tanfolyamot, hogy hiá­nyos számtantudásukat minél előbb kiegészíthessék. A tanfolyam hallgatói egyön­tetűen megállapodtak abban, hogy ezután minden hétfőn rendszeresen megtartják a tan­folyamot. A következő tanfo­lyamra már 24-en jelentkeztek. Gyorsul a munka a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál A héten a Kecskeméti Barom­fifeldolgozó Vállalat emberei rö­vid megbeszélésre gyűltek össze és megtárgyalták, hogy e hónap végére üzembeheíyezik a csirke- kopasztóban a dörzsölőgépet, miáltal 20 százalékkal gyorsab­ban megy a kopasztás, illetve a gép segítsége által 20 százalék­kal több időt tudnak fordítani más munkákra. Nyulat, fácánt és sertést fagyasztott a héten a Hűtőház A héten hatalmas mennyiségű fagyasztási munkát végeztek a Kecskeméti Hűtőház dolgozói. Talán még ennyi fagyasztani való anyag nem futott be egy- egy héten soha, mint most. Elég megemlíteni, hogy csütörtökig 17 vagon sertéshús került fa­gyasztásra, utána pedig hűtőtá­rolásra. Ezenkívül még hat va­gon friss lőttvad is érkezett a Hűtőházba, melynek nagyobb része nyúl, kisebb része pedig fácán. Jó beszámoló csak kollektív mimka alapján készülhet A KÖZPONTI VEZETŐSÉG határozata előírja: »A párt- szervezetek vezetőségei és a pártbizottságok kollektív mun­kával biztosítsák, hogy a beszá­molóik megfelelően elemezzék a megválasztásuk óta, s különö­sen a Központi Vezetőség már­ciusi határozatának végrehajtá­sa érdekében végzett munkáju­kat.« A KUNFEHÉRTÖI Kertimag- termesztő Állami Gazdaság pártszervezetében nem tartják be a határozatnak ezt a pont­ját. Ugyanis Fodor András, a gazdaság pártszervezetének tit­kára egyedül készíti a beszá­molót. Elmondhatjuk: Fodor elvtárs igen szorgalmasan tevékenyke­dik. Talán az is a baj, hogy túl­ságos igyekezetében megfeledke­zett a vezetőség bevonásiról. Ügy gondolta: hamarabb végez, ha nem osztja szét a beszámoló elkészítését. Nézzük meg, igaza van-e Fodor elvtársnak? A hé­ten már többször hozzáfogott a beszámoló összeállításához, de még mindig csak a harmadánál tart. Valószínű, hogy szombaton befejezi.., NEM VONJUK KÉTSÉGBE Fodor elvtárs képzettségét, poli­tikai felkészültségét, gyakorlati ismeretét, de mégsincs teljes biz­tosíték arra, hogy a vezetőség eddig végzett munkájáról, az alapszervezet egész munkájáról hibátlanul képet adhat. Bár­mennyire ismeri is az aiapszer- vezet munkáját: eredményeit és hibáit, mégsem sikerülhet úgy a beszámoló, mintha a vezető­ség közösen állítaná össze. A PÄRTTITKÄR elvtárs vé­leménye szerint Körösi József, Füri Vilmos, Somoskövi József, Rózsa Ferenc elvtárs igen jól dolgozik a pártmunkában, — de mégsem kérte segítségüket. A vezetőség-újjáválasztásig nem sok idő van, hiszen január hó 16-án, hétfőn tartják a taggyű­lést. Éppen ezért, a vezetőség tagjai üljenek össze, vitassák meg a beszámolót, és egészítsék ki. A beszámoló mindenekelőtt a gazdaság termelési eredmé­nyeinek tükrében, a gazdasági terv, a párt és a kormány leg­fontosabb határozatainak végre­hajtása szempontjából értékelje és elemezze a pártszervezet ve­zetősége, illetve a kommunisták munkáját. Különös gonddal keil itt foglalkozni a kommunisták tevékenységével. Meg kell vitat­ni például: mi annak az oka, À Kalocsai Paprikamalom DISZ-fiataliairól Sok szorgalmas fiatal dolgozik a Kalocsai Paprikamalomban. Balogh Julia, mert így hív­ják a DISZ-titkár elvtarsnöt, olyan elismerően nyilatkozik a DISZ-tagokról, mint a saját szülei­ről. Szabó Erzsi tizenegy tagú DISZ-csoportja igazán kifogástalanul végzi a munkát a szárító­gépnél. Balogh elvtársnő meg is indokolja, hogy miért. Mert Szabó Erzsi igazi gazdája a cso- , portnak, DISZ aktivista, nem régen került a tag­jelöltek sorába. A kultúrmunkában is részt vesz, három év óta tagja a kultúrcsoportnak. Sok dicséretet kapott már a DISZ-gyűlésen Illés Mária elvtársnő is, a csomagológép kezelője, aki egyébként régóta az élelmiszeripar kiváló dolgozója, teljesítménye soha sincs a 135 százalék alatt. Nemcsak a munkában állják még a helyü­ket, más téren is egész emberek, például a kultu­rális munkában. Ügyes színjátszó- és jó tánccso­portjuk van. Ha a járási kultúrház jó műsort akar rendezni, akkor meghívja szereplésre a »paprikásokat«, mert csak így hívják őket Ka­locsán, akkor aztán mindenki nagyon jól szóra­kozik. A tánccsoportnak nagyon szép táncruhái vannak, igaz, hogy sokba is kerültek, de nem maguknak vették, ki ki szoktak ruccanni a kör­nyező községekbe is. Segítik a bátyai, meg a negy­venszállási DISZ-szervezetet, ha oda kimennek táncolni vagy valamilyen előadást tartani, olyan tapsot kapnak, hogy utána egy hétig róluk beszél a falu. Tavaly Kecskeméten is szerepeltek. A kecskemétieknek nagyon tetszett a sokszínű tánc­ruha, azt mondták rájuk, hogy olyan a színpad, amikor a kalocsaiak szerepelnek, mint a vad­virágos rét. Van a DISZ-szervezetnek még egy erénye. A sportban sem voltak utolsók soha. Különösen jó labdarúgóik vannak. Tavaly a Szegedi Papri­kamalom csapatát fölényesen győzték le. Az asztaliteniszben az átlagosnál jobban ját­szik Török Feri, aki a TMK-műhelyben dolgozik, de azért ugyancsak igyekeznie kell, ha Vida Pali áll az asztal másik végéhez. A »paprikás« fiatalok a tanulásról sem fe­ledkeztek meg, 14-en vagy tizenhatan pártokta­tásban vesznek részt, tizennyolcán pedig DISZ oktatásra járnak. A vállalat édesgyermekeként kezeli a DISZ- fiatalokat, nekik adta a nagy kultúrtermet is, úgy hogy most már, ha az idősebb dolgozók be­mennek a kultúrterembe, úgy veszik, mintha a DISZ vendégei volnának. hogy a párttagok egy része a múlt évben nem kapcsolódott be a pártmunkába? EMELLETT természetesen részletesen elemezni kell a párt­építés, a belső pártélet legfonto­sabb kérdéseit, olyanokat, mint a politikai tömegmunka, a part­tagok marxista-leninista képzé­se, a kollektív vezetés megvaló­sítása. A KOLLEKTÍV VEZETÉS tárgyalása külön fejezetet köve­tel. Végérvényesen fel kell szá­molni azt a nézetet, hogy csak az a jó, ha »magam végzem« a munkát. Most éppen a beszá­molóval való késlekedés is mu­tatja, sok tennivaló van ebben az alapszervezetben a kollektív- vezetés megjavításában. Pedig a jó beszámoló a legfontosabb alapját képezi a taggyűlésen ki­bontakozó egészséges, sokoldalú alkotó szellemű vitának. Helyes lenne, ha a járási párt­bizottságtól is segítséget adná­nak ehhez a munkához. Bár tudtak arról, hogy a gazdaság­ban mikor lesz a vezetőség- újjáválasztás, három hete még­sem látogattak el Kunfehértóra. A legszomorúbb az, hogy a köz­ségi párttitkár, Papp Sándor elvtárs, sőt a járási párl-végre- hajtóbizottság néhány munka­társa tudott arról, hogy Fodor elvtárs egyedül készíti a beszá­molót. Tudomásuk volt arról is a gazdaság pártszervezetéber nincsenek pártcsoportbizalmiak. akik előre ismertették volna a taggyűlés lefolyását, a választás jelentőségét, s véleményt kértek volna a tagságtól az újjáválasz- tásra vonatkozóan is. Ilyen gyenge előkészületeket pedig csak gyenge taggyűlés követ­heti. Éppen ezért sürgősen pó­tolják a mulasztásokat, a hátra­lévő időben még javíthatnak a hibákon A KUNFEHÉRTÖI ESET olyan példa, amilyennek nem szabadna előfordulni. Azoknál az alapszervezeteknél, ahol még nem tartották meg az újjává­lasztó taggyűlést, okuljanak e példából. ÁLLANDÓ és időszaki fizikai mun­kára a Mezőgazdasági Technikum Tangazda­sága, Kisfái 7. sz. alatti gyümölcsészete dolgo­zókat keres. Felvétel ugyanott történik. 13 EMojtor András maga sem tudta, hogyan ment haza a zárszáma­dási közgyűlésről. Az ajtón valósággal beszédült és az újságpapírba csomagolt pánzköteget az asztalra tette. Kibontot­ta a csomagot, nézte a friss, vopogós bankjegyeket, az aprópénzt meg áU csorgatta az ujjai között. Egy esztende­je csak, hogy belépett a Vörös Csil- Uigba, de akkor még nem hitte volna, hogy ennyi pénzzel jön majd haza. Igaz, dolgozott az egész család és íme, itt az eredménye. Élelemmel teli a 'tamra, pénzt is kapott elegendőt, ösz- szesen huszonötezer és kétszázötven fo­rintot. Életében nem látott még eny- nyi pénzt és ez itt most az övé, a csa­ládé. Az asztalhoz odament az asszony is, aztán számolni kezdte a pénzt. Ra­kosgatta az egyik kötegel balra, a má­sikat jobbra. Szortirozgatta; ez cipőre kell a gyerekeknek, ebből kicserélik az ágyakat, abból meg ruhákat vásárol­nak. Neki már kész tervei vannak. — Neked mindenképpen ruhát kell vennünk, mart ebben már nem jár­hatsz tovább. Veszünk egy öltöny ün­neplőt, meg egy munkaruhát — mond­ta az asszony az ember felé fordulva, hojtor András nem szólt, csak nyelt egyet. Megért immár negyvenöt eszten­dői: s éleiében még nem volt új ruhá­id. Sem fekete ünneplője, sem más. Kéz alól teltek, ha vettek egyáltalán. Tíz esztendővel ezelőtt, amikor városi batyuzók járták a falut, Bojtár And- ráséknak nem volt, mit cserébe adni. A földosztáskor kapott nyolc hold föld még akkor nem termette meg a róva- lót, mint ahogyan későbben sem ter­metté meg. Ha^fú is volt a termés, fi­zethették vissza a. kölcsönöket, meg a kölcsön kapott iga árát á hetven hol­das Nagy Ambrusnak. így aztán int maradt?' Tavasszal megint csak kölcsön- igával kezdhettek a. dologhoz, nemegy­szer a vetőmagot is kölcsönbe kérték Bojt úr dlndrca új ruhája _J s asszony megvetette már az ' * ágyat, aztán lefeküdtek. — Reggel, a korai vonattal beme­gyünk a varosba — mondta az asz- szony, aztán a falnak fordult. Az em­ber nyitott szemmel feküdt. Nem tu­dott elaludni ezen az éjszakán. A ré­gi szegénységére gondolt és arra, hogy immár megváltozott körülötte a világ. Öt már nem nyúzza többé Nagy Amb­rus és nem húzza többé a szegénység. Ez az egyetlen esztendő, amit most a Vörös Csillagban töltött, kárpótolta ed­digi nyomorúságáért. Most úgy van, hogy reggel felülnek a vonatra, be­mennek a városba, sorra járják az üz­leteket és jól megnéznek mindent, mi­előtt bevásárolnak. Ezerszer is elkép­zelte, hogyan nyitnak majd be a nagy áruházba, hogy odahordják majd elé­jük a ruhákat, ők meg választanak ma­guknak. — Azt a fekete öltönyt mutassa csak, legyen szives — mondja maja az eláru­sítónak. Ujjaival megtapogatja majd a szövetet, s ha jó, megveszi. De előbb felpróbálja, nehogy szűk legyen. Ügyel­ni kell az ilyesmire nagyon. Ha meg­vette a ruhát, az ingeket meg a lábbelit, valahol átöltözik majd az újba, a régit, a rongyot becsomagolja. Nem dobja el. Hazaviszi. Jó lesz-nz még valamire, ha másra■ nem, hát ar­ra, hogy néha megnézze. Nem mintha kíváncsi lenne rá, hanem csak azéri, hogy emlékezzen: ilyen rongyokba. járt valaha. Mert jó, ha emlékezik néha az ember a tegnapi rongyaira. Hogy ez volt tegnap és a helyébe itt van má­ra az ú.i. Ott lesz majd az elhordott gönc a, padláson egy ládában és ha a idara néz, eszébe jut majd, a múlt. Ott lesz eltemetve a ládában, de bár­mikor megnézheti, lm akarja. Akkor eszébe jut Nagy Ambrus is a hetven hold földjével. Abba a hetven holdba ölte fiatal erejét Bojtor András, azért nem jutott előbbre. De ennek már vé­ge. nrömegével torlódtak agyában a -* gondolatok, az emlékek és az emlékeken túl már látta a jövendőt is. Sokáig feküdt így álmatlanul az ágy­ban, míg aztán erős kukorékolás dara­bolta fel az éjszakát. Reggel, úgy öt óra körül felébredt az asszony. Gyor­san magára szedte ruháit, lámpát gyúj­tott, mert sötét volt, aztán ennivalót készített a gyerekeknek. Bojtor And­rás kábultan kászálódott ki az ágyból. Üli az ágyszélen és a lábaszárát vakar- gatta. — Öltözz már apja! — sürgette az ásszony. Az ember végre megmozdult és öltözködni kezdett. Félóra múlva már útraltészen állott. Az asszony még méretet vett a gyerekek lábáról, mell- bőségéről, magasságáról s csomót kö­tött a zsinegre. Hiszen nem vihetik magukkal a gyerekeket. Sok lenne az útiköltség. Már nyitották az üzleteket, amikor a városba érlek. A kirakat előtt megáll­tak s jót megnéztek mindent. Bojtor András már ki is szemelte magának a ruhát. Azt a feketét veszi meg. ami olt ran balkéz felöt. Olyanra vágyott min­dig. Amikor bementek az áruházba, munkaköpeny es férfi sietett feléjük s kicsit gyanakodva nézett végig rajtuk. Különösen az embert nézte meg na­gyon. — Mi tetszikT— kérdezte. — Ruhát szeretnénk, tudja, most ve­hetünk. Van pénzünk, jól fizetett a Vörös Csillag — felelt az asszony. Az elárusító elmosolyodott. — Értem. Hát akkor erre tessék — szíveskedett. Beljebb meritek: közben zavartan néz­tek erre-arra. Nem jártak még ilyen hatalmas üzletben soha. Egy lépcsőn mentek fel az emeletre és elámultak a sok szép ruha láttán. Bojtor András bi­zonytalanul mutatott egy fekete öltöny­re, hogy azt megnézné. Tán abból o fajtából való, ami a kirakatban is van. Az elárusító létrára mászott, leemelte az öltönyt és egy fülkébe vezette Boj­tor Andrást, Először csak a zakót pró­bálta fel, a nadrágot r: ír csak úgy iga­zította magához. — Te, anyja — szólt ki a fülkéből, — Nézzed már. jó lesz-e? Az asszony belépett s ott látta em­berét az új zakóban. Úgy állt rajta, úgy illett rá, mintha egyenesen neki szabták volna. Nem is talált kifogást. Megnézték a nadrágot is. Azt is rend­ben találták. Bojtor András olyan su­gárzó arccal lépett ki a fülkéből, mint­ha megnyerte volna az egész világot Az egész napjuk vásárlással telt el s amikor végeztek, nagy csomagoklMi igyekeztek vissza az állomásra, Útjuk a temető előtt vezetett el. Látták, hogy a kapu nyílva van, bementek. Az ember ott levetette magáról az elnyűtt, ruhát s magara öltötte az újat, A ré­git papírba csomagolta, aztán előlépett. Az asszony nézett rá, pontosan úgy. mint huszonöt esztendővel, ezelőtt, Volt is. mit néznie, mert Bojtor András, mintha megfiatalodott volna. Egy ideig altiak ott egymással szemben, szemük­ben pedig örömkönnyek csillogtak, majd felkapták csomagjaikat, és mentek m állomásra. .4 mikor hazaérlek és végigmentek-*■ a falu l ácsin y utcáján, innen is, onnan is köszöngettek az emberek Bojtor András meg csale ment az új ruhában, büszkén, keményen, Mindenki láthatta, hogy ebben az új ruhában insist új ember jött haza a városból Olyan ember, aki nem felejti el a múl tat, de minden erejével a holnapért, a jövőért dolgozik. hunyó .fánm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom