Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-31 / 26. szám
Mösziiit Izoiisípk lankéja a Bajai SyapisszgveE§yárkaa A BAJAI GYAPJÜSZÖVETGYARBAN a műszaki dolgozók kezdeményezésére üzemrészenként műszint bizottságok alakultak. Feladatul tűzték, hogy a műszaki intézkedési tervekben megjelölt tennivalók végrehajtását ellenőrzik, szorgalmazzák, segétséget adnak. A bizottságok tagjai a párt- és szakszervezet legjobb] ai- ból, az egyes osztályok vezetőiből, művezetőiből és legjobb dolgozóiból tevődik össze. RÖVID 3 HÖNAP ALATT igen sok szép eredményről számolhat be a legtöbb bizottság: A szövődében a bizottság tagjai Csernák István osztályvezetővel igen érdekes javaslatokat valósítottak meg, Ezek jórészt a termelékenység emelkedését, az anyagtakarékosságot, s az önköltségcsökkentést szorgalmazzák, Egyik legérdekesebb elgondolás Reile Lajos művezetőé. A - szövő előkészítőben gond volt a maradék fonalak felhasználása. Reile elvtárs ezt úgy oldotta meg, hogy egy sebességváltóval felszerelt keresztorsózó gépet állított be, A gép segítségével a fonalakba kerülő maradékot is feldolgozták. A három havi munka eredményét összegezték és megállapították: 10 vég, mintegy 350—400 méter szövetet nyertek ezzel a módszerrel* A szövődéi műszint bizottság úgy látja, hogy munkája csak akkor lesz tökéletes és eredményes, ha üléseikre meghívják az üzemrész valamennyi dolgozóját, akik javaslatokkal, kezdeményezésekkel új utakat módszereket mutatnak meg a termelékenység emeléséhez. SOK JÖT MONDANAK a karbantartó üzemrész műszint bizottságának tagjairól. A gépek karbantartása elég alapos. Éppen ezért zavartalanabb az üzemmenet, mint a tavalyi időkben. Nem lehet azonban dicsérni a festődéi üzemrész műszint bizottságát. Működik ugyan, de azokat a lehetőségeket, amelyeket az üzem adottságai kínálnak, még nem aknázta ki ez a csoport: AZ EREDMÉNYES MUNKA érdekében az üzemrészekben működő műszint bizottságok tevékenységét egy csúcs-műszint bizottság alakítja, irányítja. Ez kedvezően érezteti hatását. Különösen akkor lesz még élénkebb a különböző üzem-1 részekben működő bizottságok munkája, ha megalakul a műszaki tanácsadó csoport is. Terveik szerint közvetlen segítséget adnak a dolgozók új és új elgondolásainak, részt vesznek a gyakorlati kivitelezésében s újabb gondolatokat ültetnek el az ötletekben kifogyhatatlan szakemberek gondolatában. Ez az összefogás még nagyobbat lendít a kezdeményezőkészségen, de meggyorsítja a javaslatok elbírálását, gyors, azonnali alkalmazását. Az alábbi példa is utal erre. Juhász Lajos művezető, Mossutz László és Sarok István a fonodában igen lelkes támogatói annak a javaslatnak, hogy a hulladékot színek és minőségük szerint gyűjtsék egy tároló edénybe: Ezzel a módszerrel az előzetes számítások alapján 12,5 százaléknak megfelelő hulladékot tudnak újra felhasználni, ami az eltelt negyedévben 400 kilogramm anyagmegtakarítást jelentett* A TÉNYEK IGAZOLJAK, hogy az első lé pást a műszaki bizottság megtette, helyes úton jár. Ez csak a kezdet. A műszakiak kötelessége, hogy az elmúlt év hibáit még jobban elemezzék, s kutassák a módját, miképpen lehet még olcsóbban, még több szövetet előállítani a meglévő gépi berendezéssel. Meg kell oldaniok továbbá azt, hogy szigorúan betartsák az anyagnormát. Tovább kell javítani a gépek karbantartását, ugyanis az elmúlt évben a szövődében 15 045 óra ment veszendőbe gépállás miatt. A fonodában a felületes gépjavításból 7492 munkanap esett ki a termelésből. Emellett 112 000 méter rosszul kikészített szövetet kellett újra átdolgozni. ÉPPEN AZ ELŐBBIEK hívják fel a műszakiak és a műszint bizottságok figyelmét arra, hogy az eddiginél még szorgalmasabban, alaposabban végezzék munkájukat. Eközben ne feledkezzenek el, hogy fontos feladat az anyagnormák betartása, a segédanyagok csökkentése. A takarékosság és az új módszerek alkalmazása biztosítja csak az 1956. évi terv maradéktalan teljesítését. Szabó Lajos, a városi pártbizottság munkatársa Mié ad íss terv ess országnak? g^-/tz 1356-os népgazdasági terv főfetaáata, hogy határo- zottan folytassuk hazánkban u szocializmus alapjai- nak lerakását, a szocialista iparosítást, a mezőgazdaság szociális átalakítását, a mezőgazdasági termelés növelését, a dolgozók, s elsősorban a munkásosztály életszínvonalának fokozatos emelését, mindezek mellett megjavítjuk külkereskedelmünk szerkezetét és arányait. A tervek szorosan ösz- szefüggnek és kölcsönösen kiegészítik egymást. Ha megvalósítjuk az 1956-os tervet, akkor tovább szilárdul hazánk, erősödik a népgazdaság, emelkedik a dolgozók életszínvonala es boldogabb lesz az élet. Cikkünk bemutatja, hogy mit ad az országnak, benne a dolgozóknak az 1956-os terv? Hogyan emelkedik a termelés, hogyan épül az ország és hogyan emelkedik a dolgozók életszínvonala? Több mint 640 holdon telepítenek új szőlőt megyénk alkum gazdaságaiban A második ötéves terv első évében továbbfejlesztik megyénk gyümölcskultúráját. Több, mint í;40 holdon telepítenek fiatal szőlőt és csaknem 200 holdon fiatal gyümölcsöst létesítenek. A cél érdekében már most munkához láttak legtöbb állami gazdaságunkban. Helvécián 100 hold fiatal szőlő telepítését tervezik tavaszra. Jelenleg a gépek mellett mintegy 200 dolgozó készíti elő a fiatal szőlők helyét. A terület egy részén altalajtrágyázást végeznek, amelyhez még a napokban hozzálátnak* Az ősszel másfél millió szölővesszőt szedtek, amit saját 20 holdas gyökerezlelő iskolájukban ültetnek el tavaszra. Itt öntözéssel nevelik majd a fiatal szőlővesz- szőket. A Vaskúti Állami Gazdaság szőlőskertjeiben is serény munka folyik. Az elmúlt évben telepített 40 holdas szőlőgyöke- reztető iskolából mintegy 4 millió szőlővesszőt szednek fel az idén, amelynek jelentős részét a társgazdaságoknak adják át telepítésre. A gyölcereztetett szőlővesszők 90%-a kadar, minthogy a bácskai részen ez a fajta vált be a legjobban az elmúlt évek során. A szőlőgyökereztetés mintegy három millió forinttal növelte a gazdaság vagyonát. Ezért újabb 35 holdon létesítenek majd gyökereztető iskolát. Kilenc holdon már elvégezték a földmunkát, s amint az idő engedi, 2 millió sima vesszőt helyeznek ki. A megye szőlő- és gyümölcs- termelő állami gazdaságaiban ezekben a napokban mindenütt a tavaszi permetezésre készülnek. A Helvéciái Állami Gazdaság 9 darab motoros permetező- gépéből négyet már kijavított, ezenkívül saját műhelyükben 6 darab motoros permetezőgépet is készítenek, így tavasszal összesen 15 motoros permetezővel láthatnak munkához. Gépiparunk a lakosság számára is több és jobb minőségi fogyasztási cikkeket gyárt. A 125-ös motorkerékpár gyártása mintegy háromszorosára, a hézÁtadták a Kinizsi Konzervgyár 1800 személyes fürdőjét A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban a műit héten megtörtént az 1800 személyes fürdő műszaki átadása. A héten már intézkedtek, hogy megkapják a használatbavételi engedélyt, ami az üzemeltetéshez szükséges. A dolgozók már erősen várják, hogy megnyíljon a fürdő, amelyet államunk 2 300 000 forintos költséggel épített. Most látják csak igazén a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozói, hogy államunk nem ismer áldozatokat, ha a dolgozó nép egészségének a megóvásáról van szó. Jjuiédi cSebejhjéti^ a „Jliuitús’ Ősszel ünnepeltük Tinódi Sebestyén, az író születésének 450. évfordulóját. Most, halálának 400. fordulóján emlékezzünk zeneköltői működéséről. Nem ért meg nagy kort; töröktől-némettől sebzett, háromfelé szakadt hazája szolgálatában égette el fiatal életét. Ez az a kor, melyben hozzá hasonló énekesekkel, lantosokkal telik meg az ország, akik énekelnek a múltról, a jelen dicső tetteiről, a végvári élet veszedelmeiről, s minden törekvésüket az a cél foglalja egybe, hogy megőrizzék ezer veszedelem közt élő népük magatartásának belső egyensúlyát. A kor emberei igyekeznek a muzsika, az éneklés segítségével is megközelíteni »nemzetük őrleikét«. Legszorgalmasabb, legtehetségesebb, a muzsika kardját legvitézebbül villogtató egyéniség közöttük éppen Tinódi Sebestyén. Sokszor döcögős, nehézkes rímelésű verselése szárnyakat kap gyönyörű, magakészítette dallamaitól, ezektől a lendületes, acélos építésű, roppant belső gazdagságú, időtálló melódiáktól. Műveinek a zenei arculat nélkül való tanulmányozása olyasféle csonka munka, mintha a népdaloknak csak a szövegét jegyeznénk fel. Ezek az ő, élő előadás útján népszerű- södő históriás énekei tömegeket irányító, harcos, pártos, hatásos művészi termékekké váltak az énekelt előadásmód fegyverzetében. Csak a verbunkosszerző Bihari János hegedűje képes — századok múlva — ilyen erővel öntudatosítani, harcba vinni a zene eszközeivel olyan társadalmi rétegeket is, amelyek elől az írásos műveltséget akkori helyzetük nyomorúsága csaknem teljesen elzárta. Tinódi, majd Bihari a maguk korában olyan magyar műzenei nyelvet teremtenek, melyet ebben az országban csakhamar mindenki megért és elfogad. 1554-ben megjelent. >Cronicá>-ja 23 saját- készítésű dallamot tartalmaz. Az »Egervár viadala« című úgyszólván napjainkig fennmaradt. Kodály Zoltán talált rá Bukovinában. Sebő deák, a költő, »újságíró« és zenész sokirányú tehetség, de mindenekfölött harcos művészegyéniség volt. Korának haladó magyarja, aki — mint később Zrínyi Miklós — nemzetének felemelkedését a szétforgácsolt erőle összefogásában keresi, a harcos közvitézek és a szegény nép megbecsülésére tanít, s a néphez a maga nyelvén beszél mint költő, de mint muzsiküs is. Méltó arra, hogy életművét az eddiginél jobban feltárva és értékelve, nemzeti nagyjaink, a nagy és tiszta magyarok között emlegessük. Kálmán Lajos zenetanár, a TTIT tagja Népgazdaságunk lényegesen több rizst, rukorrépát, dohányt, rostkendert termel, mint 1955- ben. Állami gazdaságaink 8 százalékkal több kenyérgabonát, ezen belül több mint 50 százalékkal több nemesített kcnycr- gabona-vetömagot adnak a népgazdaságnak. Könnyűiparunk termelése 3,t* százalékkal csökken 1956-ban. Ezen belül azonban egyes termékek és cikkféleségek termelése növekedik. Ez évben 5 százalékkal több fésűsgyapjúszövetet, 7 százalékkal több kártoll gyapjúszövetet, 6,9 százalékká: több selyemszövetet, 18,1 százalékkal több szintetikus műszálból készült harisnyát, 9,8 százalékkal több férfi kabátot. J 0 szátartási varrógépé 8,3 százalékkal, a kerékpáré 30,2 százalékkal növekszik. Lényegesen növeljük az egyéb keresett gépipari fogyasztási cikkek — rádió, mosógépek, porszívók, stb, — gyártását is. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a lakosság élelmiszerellátásának megjavítására. A husés a húskészítmények kiskereskedelmi forgalma 10,1 százalékkal, a tojás forgalma 8,9 százalékkal nő, étolajból mintegy 21) százalékkal többet adunk el, mint 1955-ben. 1956-ban jelentős lépést teszünk előre az alapanyaggyártás fejlesztésében. A szocialista ipar termelésének 6 százalékos növekedésével szemben az alapanyag-gyártó iparágak termelésének növekedése eléri a 8,'j százalékot. Ez évben 7—8 százalékkal több. szenet, 6,6 százalékkal több kőolajat termelünk, mint 1955-ben. zalékkal több férfi öltönyt, 11 százalékkal több női kabátot, V. százalékkal több gyermekkabátot, 11,1 százalékkal több férficipőt. 6,3 százalékkal több női cipőt ad a könnyűipar a lakosságnak, mint 1955-ben. Hazánkban a villamosenergi» gyors fejlesztése az egész népgazdaság fejlődésének feltétele* Ezt húzza alá az 1955. november 9—12-i Központi Vezetőségi ülés ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatairól szóló határozata is, amikor kimondja »a villamosenergia-termelést olyan mértékben kell fejleszteni, hogy növekedésének üteme meghalad ja az ipari fejlődés ütemét.« Ez évben a villamosenergia-terme- iés 8,7 százalékkal nő, vagyis az ipari termelés 1 százalékos növekedésének a villamosenergiatermelés 5,45 százalékos növekedése felel meg. REMEDY Szárba ha szökken, a rózsa se szebb, mint a mosolygó, boldog Y vett. Lágy kacaját viszi messze a szál, s lengeti zászlók lángvörbsét. Nem fénylöbb ma a Nap tüze sem, mint gall földön a francia szem. Élet mámora, büszke tudat tárja, kinyitja a szivkapukat. Kint inig a tél fagya vág hidegen, májusi liő, tavasz, él odabenn, s drága remény rügye, szép, üde zöld . . Franciahonban mozdul a föld! Fazekas Tiborc
