Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

Wovény-védelbií rovat Mivei permetezzük gyümölcsfáinkat Milyen módon emelkedik a termelékenység a Kecskeméti Gépgyárban? A téli fatisztogatással szorosan 'összefüggő, időszerű növényvé­delmi munka a fák nyugalmi al- ilapotban történő permetezése. A téli permetezések helyes alkal­mazása a kártevők elleni egész évi védekezés sikerének szem­pontjából igen fontos. Ezért a rügyíakadás előtti permetezése­idet helyesen végezzük el. Kaliforniai pajzstetűvel erősen fertőzött alma- és körtefák téli permetezését más kártevők fi­gyelembe vételével a következő­képpen végezhetjük el: Rügypatianás előtt 5 százalé­kos gyümölcsfaolajjal vagy gyü- mölcsfakarbolineummal. Ha az erős pajzstetűfei'tőzésen kívül erős sodrómolyfertőzés mutatkozik, 3,5 százalék gyü­mölcsfaolajat és 1,5 százalék Holló 10-et tartalmazó kombi­nált (kevert) permetlével. Ha az erős pajzstetüfertőzésen kívül erős bimbólikasztóbogár és sodrómoly kártétellel is szá­molni kell, rügypattanáskor 2 százalékos sárga méreggel, mely a gombabetegségek ellen is ha­tásos. Kaliforniai pajzstetűvel gyen­gén vagy közepesen fertőzött fá­kat rügypattanáskor téli hígitá- sú mészkénlével kell permetez­ni. Erősen lisztharmatos fáknál a mészkénléhez hl-ként 20 dkg. melegvízben oldott kristályos vasgálicot keverünk. Kajszi fáknál: pajzstetű és gombabetegségek ellen a tertnő- rügyek pattanása és a rügyfaka- dás között téli hígítást! mész­kénlével permetezünk. Cseresznye- és meggyfáknál: rovarkártevők és gombabetegsé­gek ellen a termőrügyek patta­nása és a rügyíakadás között téli hígítású mészkénlével per­metezünk. Szilva- és ringló fáknál: erős pajzstetűfertőzés esetén a termő­rügyek pattanása előtt 4 száza­lékos gyümölcsfaolajjai vagy gyümölcsfa-karbolineummal per­metezünk.- Gyenge és közepes pajzstetű fertőzés esetén a ter­mőrügyek pattanása és a rügy- fakadás között téli hígítású mészkénlevet használunk. Űszibarackfáknál: gombabe­tegségek ellen a termőrügyek pattanása előtte százalékos bor­dói lével permetezünk. Szűcs József Ernő, a Növényvédő Állomás agronómusa Fejőgulyások értekezlete A bajai járás állami gazdaságai­nak fejőgulyűsai értekezletet tartottak, amelyen megvitatták az időszerű kérdéseket, a tejho­zam emelésének módszereit és kicserélték egymás tapasztala­tait. Ezek hasznosításával jobb eredményeket kívánnak elérni. A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉ­VEL együtt tart a termelékeny­ség emelkedése, a gyártmányok minőségének a fokozottabb javu­lása, és a selejt csökkenése. — Hogy ezt a hármas, de egybe­vágó feladatot sikerrel megold­juk, lankadatlan harcot kell folytatni az újért és szüntelenül kritikus szemmel keik forgatni a régit. Kákosi elvtárs szavai szerint, hogy virág baskökken jen előrehaladásunk döntő láncsze­me: a technika fejlődése, min­den kommunista igazgatónak, művezetőnek, párttagnak és pártonkívüli munkásnak egy­aránt törni kell a fejét, mert csak így tudunk idő előtt kilá- bolni az elmaradottságból, a ter­melékenység csakis így, csakis ennek alapján fokozódhat., A KECSKEMÉTI GÉPGYÁR kommunistái is ezt akarják, ezért születnek naponta az ötle­tekből különféle intézkedések, amelyek mind, mind a termelé­kenység emelését célozzák. Nö­vekvő életszínvonalunk üzeme­inktől azt követeli, hogy min­den évben többet adjanak a nép­gazdaság számára. A Kecske­méti Gépgyárnak is évről évre magasabb a termelékenysége. Tavaly 15,3 százalékkal termel­tek többet, mint 1954-ben, az idén pedig 5,62 százalékkal emel­kedik a termelékenység az Egy délelőtt az atomyillaiiytelepen WM 1955-ös évhez viszonyítva, amel­lett, hogy a gyár csaknem 8 százalékkal kevesebb munkaerőt vesz igénybe, mint az előző év­ben. A feladat nagy, az egy mun­kásra eső termelési érték 11 szá­zalékkal növekszik a múlt évhez képest, az öntödei kapacitás is magasabbra emelkedik 10,4 szá­zalékkal, az exportgyártmányok mennyisége pedig 05 százalék­kal. MILYEN MÓDSZEREKKEL lehet elérni azt, hogy ilyen ma­gasra emelkedjék a termelé­kenység? Miután a vállalat beruházási pénzösszeget nem vehet igény­be, önerejéből oldja meg, a ma­ga módján. Az éves műszaki in­tézkedési terv több olyan dolgot ölel magába, amelyek segítik ezt a nagy feladatot megoldani. Április végére a zománcozó (izemben lévő égetőkemencéket pakura tüzelésre állítják, ezáltal magasabb kalóriaértéket nyer­nek, mintha szénnel fűtenék. Ez az újítás kiadós, mert az olcsó és nagy mennyiségben előfor­duló pakurát gazdaságosan hasz­nosítja. Igaz, hogy a vállalat a saját zsebéből 310 000 forint rá­fordítást eszközöl ennek a beve­zetésére, de a gazdaságosság eredményeképpen már az idén visszatérül belőle 267 000 forint. Egy másik dolog, amelyik emeli a termelékenységet: a múlt évben az olvasztásnál 200 kilo­grammos adagolást végeztek, most 300 kilós adagokban ol­vasztanak. Ennek révén az éves megtakarítás közel 200 000 fo­rint. Az első negyedév végén a gyors anyagmozgatas érdekében munkába áll a viUarnoslargonca. j Megszűnik a kézi erővel történő i szállítás, miután a targonca há- ! rom dolgozó egy évi munkáját ! végzi el, és ennek következté- ! ben évente 29 000 forint megta- í karítás várható, mint gazdasági j eredmény. í Volt rá eset, nem is egyszer, hogy a beérkezett vegyianyagot j nem tudták megvizsgálni a fel- ! használás előtt, s ennek követ­keztében selejtes gyártmányok láttak, napvilágot. Ma már ezs is megoldották, mégpedig oly­módon, hogy egy szakember a laboratóriumban mast sem csi­nál, mint a beérkezett vegyi- anyagokat vizsgálja, tehát « rendellenes dolognak már a kez­det kezdetén elejét veszik, így csökken a selejt, ugyanakkor csaknem 20 000 forint az ebből származó megtakarítás, haszon. ^ Tekintve, hogy a vállalat az idén az előző évinél tetemesebb mennyiségű fürdőkádat expor­tál, ezért gyorsabb ütemben kell a kádakat gyártani. Emiatt vá­lik szükségessé a lehető legrövi­debb időn belül 10 darab homok - szelektáló gép munkábaállitása. amelyeket a gyár maga készí­tett egy szaklap ; közlése alap­ján. Ezek a gépek amellett, hogy gyorsan dolgoznak, minimálisra csökkentik a selejtet, miáltal emelkedik a termelékenység. Van egy olyan terv is, hogy egy olvasztót mielőbb átalakíta­nak melcglevegő fúvatásúra- olymódon, mint az a Szovjet­unióban üzemel. Ezáltal jelentős mennyiségű kokszot sikerül megtakarítani. Ha ez az átalakí­tás sikerrel jár, akkor a többi olvasztót is ennek az elvnek az alapján üzemeltetik. Most állították munkába a na­pokban a légvibrátoros zománc- verőt. Ez a szerkezet a selejtes­sé vált zománcáruról percek alatt leszedi a zománcot és így rövid idő alatt újra lehet önteni. Az öntödei nehéz testi mun­kát apránként már kiküszöböli a kádgyártásnál a légdöngölő. Bár ennek a népszerűsége a. megérdemeltnél lassabban ter­jedt, de most már a dolgozók olyannyira megszerették, hogy s gyárnak még a meglévő 25 dön- gölőhöz 20 darabot kellett ren­delnie. ILYEN ELVEK, ilyen ésszerű­sítések alapján gyorsul, emel­kedik a termelékenység a Kecs keméti Gépgyárban, így sikerűi elérni azt is, hogy a gyár tech­nikája egyre tökéletesebb, gyárt­mányai egyre olcsóbbak és »jobb hírűek lesznek. iűí&éiéŰŰ'X'--.;. - - I A képen: az atomvillanytelep vezérlőtáblája. Amikor az első gőzmozdony elkészült, alkotója nem sejthette, hogy művére milyen ragyogó karrier vár. Nos, sok minden mellett ebben is különböznek egymástól az első mozdony és az első atomerőmű építői. Azok. akik a Szovjetunióban létrehoz­ták az atomenergia segítségével termelt első kilowattóra áramot , pontosan tudták, milyen széles és mennyire végtelen utat vág- ,nak a technika fejlődése, az em­beriség boldogulása előtt A reaktor szürkéiül ii hatalmas csarnok. Egyik sarkában, a földön három méter átmérőjű, jó félméter vastagságú kerek vastömb. Ez a reaktor, helyesebben a reaktor teteje. Alatta 128, több méter hosszú, uránnal bevont, rúdaia- teú munkacsatornában víz cir- kulál. Ezt a vizet hevíti fel 270 tokra a reaktorban felszabaduló atomenergia irtózatos melege és ennek a víznek a melege hozza működésbe a turbinát. A falakon zöld és piros lám­pák. Most a zöld lámpák nyu­godt fénye világít, jelezve, hogy a terem mentes a rádióaktívi- Jtástól. Ä víz száz foknál forr és gőzzé -válik. Hogyan lehet hát mégis 1270 fokra hevíteni? Nagy nyo- tnás alatt. Az atomerőmű gépei tizáz atmoszférás nyomás alatt Tartják a reaktorban cirkuláló /vizet. Az ilyen víz csak 309 fo- •fcon forr Mint már mondottuk. az áramfejlesztőt nem közvetle­nül a reaktorban cirkuláló víz hajtja. Ez a víz átadja hőjét egy. másik víznek, amellyel a gőz­generátorban találkozik. A reak­torban mozgó vizet »első körfor- gású víznek«, az áramfejlesztőt meghajtó, gőzzé alakult vizet »második körforgású víznek« nevezzük. A második körforgású víz 12,5 atmoszféra nyomású 260 fokos meleg gőzzé alakul át és meghajtja az erőmű turbináját. Miért nem mindjárt az első víz hajtja a turbinát? Azért, mert az rádióaktív, tehát veszélyes. A második körforgású víz nem ve­szi át a rádióaktívitást, tehát a turbinát már teljesen veszélyte­len gőz hajtja. Hogyan gondoskodnak a biz­tonságról? Minden rádióaktív berendezés valóságos betonerőd­ben működik. Az erőd vastag falai nem engedik át a sugár­zást. A legkényesebb berendezé­sek, így például a szivattyúk, elkülönített kamrákban működ­nek és kívülről kapják az irá­nyítást. Mindenütt jelző- és mérőbe­rendezések. Ha valahol sugár­zási veszély keletkezik, kigyul­ladnak a vörös lámpák, megszó­lalnak a csengők és az erőmű automatikusan megáll. Ez azonban még nem minden. Az erőmű dolgozói maguk is el vannak látva mérőkészülékkel. Üj fogalommal ismerkedünk most meg: a sugárzási normával. Normával fejezik ki azt a su­gárzásmennyiséget, amit egy ember elbír. Ezzel a normával mérhető az is, hogy egy-egy dol­gozót mennyi sugárzás ér. Ezt kétféleképpen mérik. Az egyik módszer a fotokazettás röntgen- film, amit minden dolgozó a zse­bében hord. Ha a filmet rádió- aktivitás éri, sötétedni kezd. Eze­ket a filmeket négynaponként színskála segítségével ellenőrzik. Az etómű dolgozói időszakon­ként orvosi vizsgán esnek át. — Négynapos a munkahetük, hosz- szabb szabadságot, jobb étkezést és különböző kedvezményeket kapnak. Csak még annyit erről, hogy az erőmű másfélesztendős működése alatt egyetlen üzem­zavar, egyetlen sugárzási meg­betegedés sem fordult elp. Az „agyközpout“ Az erőmű agya a központi ve­zérlőterem és vezérlőpult. Itt vannak a berendezések műkö­dését irányító és ellenőrző mű­szerek. Egy atomfizikus főmér­nök és egy energetikus mérnök Irányítja innen a reaktor és a turbina működését. A falakon száz és száz műszer, jelzőberen­dezés, világító számlapok, muta­tók, kigyúló és kihunyó fények. Ez a hatalmas irányítóberende­zés, ez a rengeteg műszer mu­tatja leginkább, milyen gondos, aprólékos munka, mennyi pre­cíz számítás, mennyi alkotó kép­zelet kellett ahhoz, hogy ez a csodálatos mű áramot adjon. Több megbecsülést a traktorosoknak A Bajai Gépállomás vaskúti brigádszáUás&n ■ .megtartott tag­gyűlés nem egy olyan problémát vetett jel, mely a brigádszállás kommunistáinak helyes állás foglalását eredményezte. Ilyen voll az itt-ott suttogó híresztelés, hogy egyes traktorosok anyagi elő­nyökért egyeseknek előbb végzik el a gépi munkát. A taggyűlé egyemberként elítélte azt az egyéni termelőt, alti konkrétan is megpróbálkozott a kísérlettel. Kiderült, hogy a traktoros öntu­datos kommunistához méltóan visszautasította a kísérletet- éi figyelmeztetésül utoljára végezte el az illető földjén a gép, munkái. A taggyűlés elé terjesztett határozati javaslat foglalkozott a munkaversennyel is. Kubovics Imre brigádvezetö vállalta hogy a téli gépjavítás során brigádja olyan eredményeket akar elérni, hogy azok a tavaszi munka megindulásával megmutat­kozzanak. A cél elérésére a brigádszállás kommunistái segítem fogják a pártonkivül leket és a DISZ-tagokat. Megbírálta a taggyűlés a helyi tanácsot is. A brvgádszállát traktorosait a tanács nem becsüli meg. Ez megmutatkozott ab­ban is, hogy kérésüket, illetményföldjüket ne a községtől hét kilométerre jelöljék ki, hogy szabadidejükben megmunkálhas­sák, — nem teljesítették. Takács Imréné, a brigádszállás párttitkára, À TTiT agrártudományi osztályának pályázati felhívása A Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat pályázatot ír ki. A pályá­zók a következő témákat dolgoz­hatják fel. 1. Valamely termelőszövetke­zet, gépállomás, vagy állami gazdaság ü/emi monográfiája; 2. Valamely fontosabb terme­lési munkafolyamat (például a kombájnaratás, a silózás, a gyü­mölcsbetakarítás, stb.) megszer­vezésének feldolgozása adott üzemben, illetve üzemekben; 3. Az üzemegységek szervezé­sének kérdései valamely állami gazdaságban; 4. A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét befolyásoló té­nyezők adott termelőszövetkeze­tekben, vagy állami gazdaság­ban; 5. Valamely öntözéses termelő- szövetkezet, vagy állami gazda­ság üzemi problémái; 6. Valamely kertészeti jellegi üzem szervezési kérdései. A pályázat határideje 1956. jú­lius 1; egy-egy pályamű terje­delme körülbelül négy-öt ív le­gyen. A legjobb pályamunkákat — értékükhöz mérten —-, egyen­ként 3000—5000 forinttal, a má­sodik, vagy harmadik munkákat kisebb összeggel díjazzák. A jel­igével és pontos címmel ellátott pályamunkákat gépelve, két pél­dányban kell eljuttatni a TTIT központi agrártudományi szak osztályához: Budapest, VIII ■ Brődy Sándor utca 18. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom