Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

A meggyőző szó eredményei ügy hónap alatt 75 családdal erősödtek a császártÖétési termelőssövetkeseíek NAGY HÍRE VAN Császár­töltésen a termelőszövetkezetek $ó eredményeinek. Különösen az Uj Barázda Termelőszövetkezet­ről beszélnek sokat, ahol 02 fo­rintot ért egy munkaegység az elmúlt gazdasági évben, de híre Van a Felszabadulás 60 forintos és a Kossuth Termelőszövetkezet 62 forintos munkaegységének is. Sok dolgozó parasztot ejtett ez gondolkodóba, Mégsem lehet rossz ez a közös gazdálkodás — mondogatták s néhányan rá is szánták magukat a belépésre. Csakhogy nem nagyon örültek ennek a termelőszövetkezetek tagjai. Sem az Uj Barázdában, sem a Felszabadulásban, sem a Kossuthban nem ölelték keblük- re a? érdeklődőket, Nem megyünk mi abba be­le, hogy jövőre kevesebb legyen a jövedelmünk, — mondták a tagok. Ebben aztán meg is nyu­godtak. Pedig a községben egyre több dolgozó parasztot vonzott mar a közös gazdálkodás. Néhá­nyan össze is fogtak és így ala­kult meg a zárszámadások után, decemberben kilenc családdal és 17 taggal a Magyar Zászló Ter­melőszövetkezeti csoport. A ter- melöszövemezetl tagok magatar­tását azonban megbírálta a köz­ségi pártszervezet. Megmagya­rázták nekik, hogy az új tagok­kal csak erősödik a termelőszö­vetkezet és lehetőség van a bel- terjesebb gazdálkodásra. Több munkát fordíthatnak a szőlő ke­zelésére, a növényápolásra és az állattenyésztésre is. Több kéz többet végez és nemhogy csök­ken, hanem inkább emelkedik a jövedelem, hiszen olyan dolgozó parasztok lépnének be, akik jó gazda hírében állanak. A PÁRTSZERVEZET bírála­ta után rájöttek arra, hogy hely­telen a felfogásuk. A termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődését teginkább ők maguk segíthetik elő azzal, hogy felvilágosító mun­kát végeznek a dolgozó parasz­tok között és mind több új tagot vesznek fel. Népnevelő értekez­letet tartottak és megbeszélték a feladatokat. A népnevelő érte­kezlet után 18 pár indult neki a falunak. Közöttük Wittner ist- ván, Zellei János és ifj. Schultz István, akik az Uj Barázda Ter­melőszövetkezet tagjai. Nyitva volt előttük minden ajtó. ^íve­sen fogadták őket a dolgozó pa­rasztok, akiknek elmondották a termelőszövetkezet eddigi ered­ményeit és a saját példájukra hivatkoztak. A NÉPNEVELŐK felkeresték Tóth Sándor 18 holdon gazdál­kodó középparasztot is, akivel már az elmúlt év őszén is be­szélgettek. Tóth Sándor akkor még nem akart belépni, bár so­kat gondolkozott a dolgon. Vé­gül is úgy döntött még az őszön, hogy a közös gazdálkodás útját választja, de előbb eleget tesz minden kötelezettségének. Most január elején, amikor a népne­velők felkeresték, minden ellen­vetés nélkül csapott a tenyerük­be. — Most már nincs adósságom. Tiszta lappal léphetek a közös­be, — mondotta Tóth Sándor s január 7-én már tagja is lett a Felszabadulás Termelőszövetke­zetnek. Amikor ismerősei meg­kérdezték, hogy miért lépett be a termelőszövetkezetbe, ezt vá­laszolta: — Meggyőződtem arról, hogy a parasztember számára nyugodt megélhetést, biztos jövőt és jólé­tet csak a közös gazdálkodás nyújthat. — Ami jó Tóth Sándornak, nekem is jó — gondolta Bazsó Gyula középparaszt és ment ő is Tóth Sándor után a Felsza­badulásba. MEGGYŐZTEK a népneve­lők Koch József IQ holdas és Frick Mátyásné 5 holdas dolgo­zó parasztokat is, akik az Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet tagjai lettek. Tóth Sándor megnyitotta a sort és a felvilágosító munka nyomán megindult az áradás. Jó munkát végeztek az Uj Barázda népnevelői, Ágfalvi József, a Pe­tőfi TSZCS elnöke és Heib Fe­renc, a Dózsa TSZCS elnöke. Fáradhatatlan munkájuk ered­ményeként a hónap első felében 19 család lépett be az Uj Baráz­da Termelőszövetkezetbe s a rá­következő héten újabb 11 csa­ládot vettek fel. Január 1-e óta összesen 75 család lépett be a meglévő termelőszövetkezetekbe. A megosztás a következő: az Uj Barázda Termelőszövetkezetbe összesen 35 család, a Felszabadu­lásba 25 család, a Kossuth TSZ- be pedig 15 család lépett be. A január hónapban bevitt terület 257 hold s csak az Uj Barázda TSZ-ben összesen 50 taggal nö­vekedett a tagok száma novem­ber óta. Január 13-án újabb ese­ménye volt a községnek az Uj Élet TSZCS megalakulása. Ti­zennégy család, összesen 22 tag­gal lépett erre az útra. Az új csoport most 97 holdon gazdál- k.dik és 36 holdon dohányt fog­dák termeszteni, CSÁSZÁRTÖLTÉSEN még nem állt meg az emberek ára­dása a közös gazdálkodás felé- A felvilágosító munka tovább folyik és a népnevelők járják a falut. Betérnek ide is, oda is egy kis beszélgetésre. A 82 forintos munkaegységről, a saját életük­ről és a termelőszövetkezetek terveiről beszélgetnek. Amint befejezték a beszélgetést és a szomszédba indulnak! úgy osz­lanak el a kételyek a nyomuk­ban. Ma még töpreng és talán vívódik is az a dolgozó paraszt, akinél az imént jártak, de hol­napra már új tervekkel, új el­határozásokkal ébred. így nö­vekszik szinte naponta azoknak a dolgozó parasztoknak a szá­ma, akik leszámoltak a múlt­jukkal és boldogulásukat a kö­zös gazdálkodásban vélik meg­találni, A CSÁSZÁRTÖLTÉSI nép­nevelők most nem pihennek, ha­nem lankadatlanul törnek a cél felé; a falu szocialista átalakí­tása felé s bizony, jónéhány köz­ségben követhetnék példájukat. Ma még 75 család, de lehet, hogy holnapra mégannyival erő­södnek a császártöltés) termelő- szövetkezetek: Második ötéves tervünk első évének célkitűzéseiből A második ötéves tervünk minden pontja országunk, népünk további felemelkedését kí- /ánja szolgálni. Már az első évben jelentősen növekednek azok a közszükségleti cikkek, és sgyéb termékek, amelyek közvetlenül vagy köz­vetve segítik elő a magyar dolgozók jólétét. — /egyiiparunk például ebben az évben 13,8 szá­zalékkal ad több vegyiterméket az országnak, ránt az elmúlt évben, ami többek között több ■yógyszert ég a magasabb mezőgazdasági ter- néshozamot elősegítő több műtrágyát jelent. ’VEGYIPARI A mesterséges borjúnevelésse! olcsóbbá tesszük a tej termelési költségeit h Garai Vörös Traktor Álla­mi Gazdaság tehenészete sokat fejlődött az utóbbi időben. Szám­szerűleg is növekedett a tehén­létszám, míg 1954-ben 340 tehe­nünk volt, addig az elmúlt év végén már 392. A második öt­éves terv első évében további 12 százalékkal kívánjuk növelni a tehenészet létszámát. Az állomány minőségi javítá­sára és a tejhozam emelése ér­dekében kiselejteztük a néni megfeíelő jószágokat. Kitartó és következetes munka eredmé­nye, hogy a 176-os Citrom nevű tehenünk 6837 liter évi hozam mellett 4,2 százalékos zsírtartal­mú tejet ad. Az 59-es Lenke ne­vű tehenünk tejének zsírtartal­ma 4,33, a 232-es Furkós nevű tehenünk pedig 4,39 százalékos zsírtartalmú tejet ad. A tenyész­tési munka eredményessége szin­te elengedhetetlenül megköve­teli a tejhozam mellett a tejzsír alakulásának figyelembevételét. Az elmúlt évben a gazdaság tehenészetében az egy tehénre jutó tejtennelési terv 2600 liter volt. 3,3 százalékos tejzsír figye­lembevételével. Az állomány 27,5 százaléka teljesítette a tervet, 54,9 százaléka pedig azt lénye­gesen túlszárnyalta. Az egyedek értékmérő tulajdonságait vizs­gálva. kiviláglott, hogy tehené­szetünkben az évi 2500 literen aluli tejhozamú tehenek tartása nem gazdaságos. A tejtermelés költségeinek ol- csóbbátétele nagyon fontos fel­adat. Ennek egyik feltétele az itatásos borjúnevelés. Egy borjú felnevelésénél 20 kilogramm vaj előállításához szükséges tej- mennyiséget takaríthatunk meg. De ezenkívül elősegíthetjük az állatállomány egészségvédelmét, a gümőkórral, vagy a brucelló­zissal szemben. — A fertőzött anyák után is egészséges borjak nevelhetők, mivel a borjak ne­veléséhez egészséges egyedektől származó és pasztőrizált tejet használhatunk. A neveléshez szükséges tej mennyiségét a borjúk csak részben kapják meg, teljes tejben, a többit sovány tej tormájában. Előnye a mestersé­ges borjúnevelésnek, hogy az így nevelt borjak után a tehenek el­les után hozzászoknak a rend­szeres fejőshez, a tehén tejter­melése állandóan emelhető és fokozható. Gazdaságunk ered­ményei bizonyítják, hogy a tehe­nek tejtermelése az itatásos bor- júnevelés alkalmazásával, mint­egy 7—10 százalékkal emelke­dett. Nagy előnye még ennek a módszernek, hogy a borjak min­denkor fejlődésüknek megfelelő szükséges tejmennyiséget kap­ják és az így nevelt borjúk^ a leválasztást nem sínylik meg! Az olcsó tejtermelés másik feltétele a gyorsított üszoncve- lés. Hogy ezt elérjük, különös gondot kell fordítani a növen­déknevelésre a borjú születésé­től kezdve. A szakszerű nevelés­sel felnevelt borjúk már más­féléves korukban tenyésztésbe vonhatók. Éppen ezért gazdasá­gunk ebben az évben a mester­séges borjúnevelőből kikerült üszőket — amelyek származási adatai különösen jók — meg­különböztetett módon neveli, Németh Imre, a Garai Vörös, Traktor Állami Gazdaság igazgatója BAJAI JEGYIETEK KIVÁLÓ SZÖVETKEZET Ezzel a címmel büszkélkedhet a. Vas- és Fémipari KTSZ. A szövetkezet tagjai dereltas mun­kát végeztek. Az elmúlt év ne­gyedik negyedéves tervét 124,3 százalékra teljesítették, önköltsé­gük további 2 százalékkal való csökkentése mellett. Versen y- lendületük eredményezte, hogy az elmúlt éves tervüket decem­ber 10-re befejezték. A »Kiváló szövetkezet« cím elnyerése mellett elhódították a verseny zászlót is. A szövetkezet tagjait IS 500 forint jutalomban részesítette. A szövetkezet tagjai az idén tovább akarják fokozni ered­ményeiket. Most van folyamat­ban a felszabadulási verseny szervezése, hogy a minőség to­vábbi javításával, az önköltség- csökkentés újabb eredményeivel az eddiginél is nagyobb sikere­ket érjenek el. KIVÁLÓ BOLT LETT A CSEMEGEÜZLET A III. számú Csemegeüzlet a »Kiváló bolt« kitüntetés után most elnyerte a »Szakma kiváló boltja« címet, A kitüntetés an­nál értékesebb, mert a Csemegeüzlet a kitűntető elmet az ország csemegeüzletei között folyó versenyben elsőnek nyerte el. A ver­senypontok között szerepelt többek között a selejtroentesség, a tisztaság, a higiénia alkalmazása, a vásárlók előzékeny és udva­rias kiszolgálása. A Csemegeüzlet dolgozói büszkék lehetnek ered­ményeikre. A dolgozók közül eddig 15 nyerte el a »Kiváló dol­gozó«, 9 pedig a »Szakma kiváló dolgozója« címet. Az újabb ki­tüntetés alkalmával a dolgozókat közel 10 000 forint pénzjuta­lomban részesítették. GÉPESÍTIK A SZEMÉTHOHDAST A váróé fejlődése minden irányban megmutatkozik, a Város- és községgazdálkodási osztály most tervbe vette a há­zi és utcai szemét gépesített hor­dását, hogy ezzel is tovább emelhesse a város tisztaságát. A tervek szerint több gépkocsi fog­ja végezni a szemétgyűjtést. TIZENNÉGY NÖVENDÉK KERES EGY ZENETANÁRT Az elmúlt iskolaév kezdetén a Liszt Ferenc Állami Zeneis­kola esellótanszakára 14 növen­dék iratkozott be. A Népműve­lési Minisztérium Marké Leót nevezte ki tanárnak. Markó Leót azonban kétheti bajai tar­tózkodás után a minisztérium Orosházára, az ottani zeneisko­lához helyezte, fíelyétjp Loson- czi Dezső pécsi zenetanár ka­pott kirendelést. Markó Leót áthelyezésével azonban a minisztérium a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola tanári állományából nem törölte és igy az újonnan kirendelt zenetanár­nak az iskola nem tudott fize­tést folyósítani. És mert tudva­lévő, hogy mindenki munkájá­nak jövedelméből él, Losonczi Dezső bármily türelmesen is várta a minisztérium intézkedé­sét, türelme fogytán, máshol helyezkedett el. A minisztérium pedig csak most, január első felében törölte m állományból a még októberben Orosházára tá­vozott Markó Leó zenetanért. Amikor a zeneiskola kineve­zett tanárral rendelkezett, nem volt alap fizetésének folyósításá­ra. Most megvan az alap, moisi meg nincsen tanár. A csellótan­szakra beiratkozott 14 növendék azóta is egy tanárt keres, aki a csellóművészet rejtelmeibe be­vezetné. Nem hinnők, hogy a minisz­térium minderről ne tudna. Ha nem tudott volna erről, hát most bizonyára tudomásul veszi és sürgős intézkedésével zeneta­nárt neve? ki az iskolához. A FÖLDRENGÉS KÁROSULTJAIÉRT Alighogy megérkezett a hír a földrengés okozta károkról, az üzemekben, gyárakban, vállalatoknál szinte egyöntetűen egyet­len kérdés került az előtérbe: hogyan és miként segíthetnénk. A Hazafias Népfront és a tanács kezdeményezésére nagyarányú segítőakció indult. Elsőnek a postás szakszervezet ajánlotta fel. hogy a »Lilly bárónő« című operett előadásának egész jövedelmét a földrengés okozta károsultak megsegítésére felajánlja. Azóta s bevételt, 2800 forintot már át is utalták, A Sütőüzem dolgozó: 2200 forint pénzküldeményt juttattak el. A Nádgazdaság dolgo­zói vállalták! hogy társadalmi munka keretében hozzáfognak egv vagon nádpalló elkészítéséhez, hogy a javításra szoruló házak stukatúrszükségletét fedezzék, A DÁV dolgozói röpgyűlésen ha­tározták el többezer darab tégla eljuttatását. A szocialista öntudat­ról, az egymás iránt érzett szeretőiről tettek hitet a város dolgozói. MEGKEZDTÉK AZ ELSŐ BÉRHÂZ ÉPÍTÉSÉT A második ötéves terv során több bérház épül, Az első 12 la­kásos bérliáz építéséhez a Dózsa György úton már hozzá is fog­tak. További két bérház is épül a második ötéves terv során. Az újonnan épülő házak föld szint­jén üzlethelyiségek is létesülnek. Ezekben a Pél-Bács megyei Nép- bolt központ tcjboltot, háztartást és dohányárudát, valamint fű­szer- és csemege árudát nyit. A TBC ELLEM KÜZDELEM HETE Február 12—19 között tartják, A Vöröskereszt városi szerve­zete a tömegszervezetekkel és a tanács egészségügyi osztályával karöltve *a tbc elleni küzdelem hetében sorozatos egészségügyi előadásokat rendez. A tbc «dem küzdelem érdekében tervbe vet­ték, hogy a Tóth Kálmán téren filmvetítést tartanak. Az isko­lákban is egészségnapokat ren­deznek. rVVVSWSAWVvAfVVVVVVVWW Vajon kihajt-e a szőlő vessző? Még a múlt év őszén történt, hogy községünkben megjelentek a Bács-Klskun megyei Szőlő­vessző Facsemete Termelő és Értékesítő Vállalat megbízottai. Hírül adták a község dolgozói­nak, hogy kövidinka és sárfehér kivételével átvesznek minden­fajta szőlővesszőt. Megindult a gyűjtés, hamarosan egész nagy mennyiségű szölővessző várt át­vételre. December 20 körül megérkez­tek az átvevők, amikor már kb. 150—200 ezer szőlővesszőt gyűj­töttek össze. A megbízottak ek­kor közölték, hogy csak a kövi­dinka és a fehér fajtájút tudják átvenni. De mindjárt megnyug­tattak. hogy a többit i? elszállít­ják. Igaz, pontos dátumot nem mondtak. Mi türelmesen vártunk! egy darabig, de azóta már eltelt: egy hónap, de a szőlővesszők még mindig itt vannak. Legutóbb, amikor telefonon ér­tesítettek bennünket, azt mond­ták: hogy jönnének, de még mindezideig nem kaptak kocsit a 44-es TEFU-tól. Egyszóval mindenki akarja, de a szőlővesz» sző mégsem indul. Vajon ki lehet az oka?-Vajon megérjük-e, hogy a 44-es TEFU-tól véletlenül ki­fut egy eltéved kocsi s elviszi a szőlővesszőket. Ha a szőlővesz- szők egy csomóban érik meg a tavaszt, biztos, hogy nem teremi rajtuk bornak való. Kerepesi latrán. Alpár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom