Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-20 / 298. szám

Fellendül az ismeretterjesztő munka a kiskőrösi járásban

Évek óta egyhelybentopogás, nem egy területen visszafejlődés jellemezte a kiskőrösi járás népművelési helyzetét A járási népművelési csoport nem tu- •Jctt hosszú időn keresztül erőfeszítéseket tenni még a járás parasztsága által korábban megkedvelt, s mind erélyesebben sürgetett ismeretterjesztés fejlesztése érdekében sem. Az előadók támogatás híjján elkedvetlenedtek. Nemigen tudták fejleszteni a helyi elöadógárdát. Még kevesebb lehetőségük volt arra, hogy az előadói munkaközösségek elvi és gyakorlati irányítását megszervezzék.

Az idén azonban biztató jelek mutatják, hogy az ismeretterjesztő tevékenység fellendülőben van. Először a pénzügyi kérdések tisztázására került sor. Az előadók, a népművelési ügyvezetők rendszeresen megkapják tiszteletdíjukat, egy-egy járási értekezletre tett utazásuk költségeit. Több községben új ügyvezetőt bíztak meg a helyi kulturális élet irányításával, szervezésével. Kialakulóban van a járás székhelyén és több községben az előadói munkaközösség. Eddig Soltvadkerten,

Tabdin, Csengődön és a soitvad- kerti Alkotmány Termelőszövetkezetben indultak meg az SZFTE előadássorozatok. Az

előadók, agronómusok, aliatcrvcsok, pedagógusok, párt- éstc- tr.egszet'Vezeti funkcionáriusok, a tanács vezetői. Az első mezőgazdasági jellegű előadások már közérdekű, napi jellegű problémákkal foglalkoztak. Előadás hangzott el többek között a gabonatárolás biokémiájáról, i mezőgazdaság gépesítéséről, az egyes géptípusok hatásfokáról, felhasználási lehetőségéről. Munkaegységszámítási tanfolyam és mezőgazdasági számtannal foglalkozó előadás is napirenden szerepel. Az előadók kőzett több kiskőrösi gimnáziumi tanár is van. Szőnyi Tibor, a Szovjet-Ukrán hét keretében földrajzi és történelmi előadást tartott. A napokban az egyik határreszen, Döbrögeeen, 53 érdeklődő tanyai dolgozó paraszt hallgatta például végig előadását, melyet a XIX. század magyar építészetéről állított össze. Gyöngyösi János ta- . nár történelmi és földrajzi tár- I

gyű témákat, Rátkai Sándor természettudományos tárgyú, Will Anna tanárnő — a járási néprajzi szakkör vezetője — a most meginduló néprajzi gyűjtés irányítója, a népművészeti vonatkozású kérdésekről tart előadásokat.

Megindult az ezüstkalászos tanfolyam második évfolyama is, a járási íőagronómus vezetésével. A részvevők a tanfolyam harmadik évfolyamúnak végighallgatása után bizonyítványt kapnak tanulmányaik elvégzéséről.

A sikerrel folyó, asszonyok számára rendezett MNDSZ-szak- körök és tanfolyamok szervezésében is segítséget nyújt a járási tanács népművelési csoportja. Soltvadkerten például 90 jelentkező akadt, úgy, hogy két párhuzamos tanfolyam szervezésére van szükség. Az előadók helybeli pedagógusok, varráshoz értő szakemberek. A hathetes tanfolyamok a járás dolgozó a-sszonylársadalmát közelebb hozzák az MNDSZ-hez, s elősegítik annak szervezeti megerősödését is.

Újszerű módszerrel szervezik újjá a járásban már jólbevált Kérdés-felelet esteket. Minden községben háromtagú előadó- csoport létesül és a járás székhelyén vezető funkcionáriusokból, orvosokból, pedagógusokból, jogászokból, a tanács szakembereiből külön előadói munkaközösséget hoznak létre, hogy a kérdés-felelet estéken a legkülönbözőbb tárgykörhöz tartozó problémákra választ kaphassanak az érdeklődő falusi dolgozók. A szervezési munkák első fázisán már túljutott a járási népművelési csoport. Az első eredmények a módszerek kialakítása szempontjából, a továbbfejlődés útján nagy segítséget jelentenek. További szívós és céltudatos tevékenységre van azonban szükség, hogy az itt-ott megmutatkozó idegenkedést a falusi ismeretterjesztő munkától, eredményesen kezdhessék le a népművelés vezetői és munkásai a kiskőrösi járásban.

Zárszámadások megerősítése A BAJAI JÁRÁSBAN

A bajai járás területén nagy ütemben folyik a termelőszövetkezetek zárszámadásainak megerősítése. Ezt a munkát a járási pártbizottság, a járási tanács és a bank szakembereiből alakult bizottság végzi. A zárszámadás előkészítésében a Nemzeti Bank öt tagja, Enyedi Oszkár vezetésével igen sok segítséget adott a termelőszövetkezeteknek. A 3-1 termelőszövetkezetből eddig már 15 tsz zárszámadását vizsgálták felül és erősítették meg. A tárgyalásokon a bizottság szakemberei egyúttal tanácsot Íjadnak a tsz-nëk, jövőre milyen termelési ággal foglalkozzanak, hogy a gazdálkodás a legkifi- zetőbb legyen.

Az eddig megerősített tsz-eli aktívan zártak és úgy néz ki, hogy egy kivételével minden tsz zárszámadása aktív eredménnyel végződik. Ez nagy fejlődést jelent, mert tavaly 17, az idén csak egy tsz zár passzívan.

A felülvizsgált tsz-ek közül a bácsbokcdi Uj Otthon igen szép fejlődést ért el. 1952-ben

17 taggal és 171 hold területtel alakult. Ma a szövetkezeti tagok száma 44 és 428 heidon gazdálkodik. Az álláttenyésztés- ben és ezen beiül a tehenészetben nagy a fejlődés. Az egy te- j hánre eső évi tejhezam 1954-ben 1656 liter volt* fiz idén már elérték tehenenként a 2597 litert. Tóth Kálmán tehéngondozó 651 munkaegységet élt el az idén. ez. pénzben átszámítva 32 5dú forintot jelent. Egy munkaegység értéke , 50 forint. A tagság jövedelmének emelésére a jövőre 5 holdon zöldségfélét, a terület felén zöldhagymát, a másik telén pedig zöldpaprikát, diny- nyét és zöldséget termesztenek.

A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet közös vagyona 499 477 forintról 536 131 forintra emelkedett. A tagok részére még ebben az évben 255900 forint'■értékű terményt és 146 000 forint készpénzt fizetnek. Knáb Gáspár növénytermelő 491 munkaegységére havonta átlagosan 1100 forintot kapott.

Elhanyagolták az adóbevételi terv teljesítését

Ladánybenén

Már beszámoltunk arról, hogy Ladánybene község dolgozó parasztjai a legutóbbi értékelés szerint 78,5 százalékra teljesítették ez évi begyűjtési tervüket. A terv 100 százalékos teljesítéséhez megvannak a lehetőségek és ezt igyekeznék is felhasználni. A begyűjtési terv teljesítése mellett azonban megfeledkeztek egy másik fontos dologról: az 1955. évi adóbevételi terv teljesítéséről? Még néhány nap van hálra mindössze ebben az esztendőben s az adóbevételi tervet eddig csak 56,2 százalékra teljesítették a községben. Mi lehet a lemaradás oka? Mindenekelőtt az, hogy a népnevelők, a tanácstagok a begyűjtési terv teljesítéséért folj tatott felvilágosító munkájuk közben nem beszéltek az adóbevételi terv teljesítéséről, hogy az adófizetés éppen olyan kötelesség, mint a beadási kötelezettség teljesítése.

Ez odavezetett, hogy a községben 200 adóhátralékos van. Berki József nyolcholdas dolgozó paraszt például 4000 forint adóval tartozik az államnak. Csaba Józsefné nyolc holdja a község legjobban termő területén fekszik, a gabonatermesztéssel szép jövedelemre tett szert, adóját mégsem fizeti pontosan s most is 1000 forinttal van hátralékban. Ugyanez a helyzet ifj. Gondos János négyholdas dolgozó parasztnál is, aki 1200 forint adóval tartózik? A községi tanács nem sokat tett annak érdekében sem, hogy az adóhátralékos kulákokkal szemben erélyesebben lépjenek fel? Sponga Mihály 57 holdas kulák például máig is nyugodtan alszik ágyában a 24 000 forintos adóhátralékkal. Terenyi István sem siet a 30 000 forint kifizetésével. Pető Sándor kuiákot sem zavarja a 16 000 forintos adóhátralék. Csak néhány név a sok közül, de amivel csak ez a három kulák tartozik, igen tekintélyes összegre rúg, pontosan 70 000 forint. A jövő esztendőre utcák rendezését, óvoda létesítését tervezik a községben, de hogyan várnak az államtól segítséget ehhez, ha megfeledkeznek az egyik legfontosabb dologról, az adófizetésről? Ha a kétszáz adóhátralékos egyenként csak 1000 forinttal tartozik az államnak, az is 200 000 forint és ebből az összegből „már többet lehet építeni.

A ladánybenei dolgozó parasztok élete sokat változott az el-* múlt esztendőkben. 1949-ben bevezették a villanyt a községbe, körzeti orvost és állatorvost kaptak, rendszeres autóbuszjárat van Kecskemét és Budapest felé. Egészségház, kultúrház és mozi épült és a község iskoláját is korszerűsítették. Van miről beszélgetniük a népnevelőknek és nem kell attól tartaniok, hogy nincs olyan érvük, ami kézzelfcgható ne lenne, hiszen mindez ott van előttük, a községben. Vegyenek részt a felvilágosító munkában a kötelezettségek teljesítésében élenjáró tanácstagok és vonják be a példamutató dolgozó parasztokat is. Egy pillanatra sem szabad elfelejteniük, hogy a beadási kötelezettség teljesítése és az adófizetés nem választható el egymástól, egyformán fontos mindkettő teljesítése. Okuljanak a hibákból a községi tanácsnál is és he gondolják, hogy az adófizetés csak az adóhivatal dolga. Ha alapos fel- világosító munkát végeznek, ha hivatkoznak arra, hogy mit kapott eddig a község, akkor érnek is el eredményt.

A növényvédelem feladata és jelealösége

A szocialista mezőgazdaság célja a tulaj lermőcrejenek jobb kihasználása, a terméseredmények növelése. A terméseredmények legfőbb korlátozó tényezői közé tartoznak a kedvezőtlen időjárás mellett a különböző növényi betegségek és kártevők, melyek visszaszorítását, megsemmisítését csak a korszerű módszerekkel dolgozó szocialista növényvédelem tudja megoldani.

A kapitalista államokban, ahol a növényi betegségek és kártevők elleni küzdelem nem tervszerű és elszakad a termések emelését célzó egyéb agrotechnikai eljárások rendezel étől, ott e káiok Óriási méreteket öltenek. A mi hazai növényvédelmünk a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak cs növényvédelmi szervezésének alapján épül fel. A tudomány a gyakorlattal együtt állandóan kutat az eddiginél jobb, egyszerűbb, biztosabb hatású védekezési módok után. De vajon lehet-e védekezni a betegségek és kártevők ellen akkor, ha nem ismerjük azok fejlődésmenetét, tenyész- viszonyait, életmódját? Természetszerűleg nem. Ezért hazánkban több kutató intézet felállítása vált szükségessé.

A párt és a kormány határozatának megfelelően tizenkilenc növényvédő állomás szerveződött az ország területén a növényvédelmi munkák végzése érdekében.

Mi is hát a növényvédelem és mi a féladata? A mezőgazda- sági, kertészeti és erdészeti növényeink betegségeinek, kártevőinek tanulmányozásával és az ellene való védekezés különböző módszereivel foglalkozó tudomány. Feladata: felismerni a kórtünetek alapján a betegségeket és kártevőket, azoknak összes életviszonyait, hogy ezzel alapot adjon a különböző védekezési lehetőségek elvégzésére.

Hogy növényvédelmünknek nagy erőfeszítéseket kell tenni, azt a következők mutatják: a gabonaféléknél 8—10 százalék, a kapásnövényeknél 15—20 százalék, a takarmánynövényeknél' ugyanannyi, az ipari növényeknél 10—12 százalék, a gyümölcstermesztésben kb. 30—40 százalék az a kár, amelyet évente a külön böző fertőző gombabetegségek és rovarkártevők okoznak.

Nem lehetünk megnyugodva egy percig sem, mikor ilyen arányú termésveszteséggel kell számolnunk.

Ezért a terméskiesések csökkentése, illetve megszüntetése érdekében megyénk növényvédő állomása a Népújság hasábjain aktuális növényvédelmi kérdésekkel kíván foglalkozni. E rovattal segítséget akarunk nyújtani az állami gazdaságoknak, a termelő- szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozóknak, hugy több kenyér, hús, gyümölcs jusson a dolgozók asztalára cs ezzel is segítsük a szocializmus építését.

Sziics József Ernő,

a Báes-Kiskun megyei Növényvédő Állomás agronómusa.

»A mezőgazdaság további fejlődésével kapcsolatos feladatok sikeres megoldása... megköveteli, hogy a pártszervezetek minden módon fokozzák a tömegek közt végzőit szervező- és politikai munkájukat«. (A szovjet mezőgazdaság továbbfejlesztéséről szóló ; párthatározatból.) j Dühöngött a vihar. A \ szélrohamoktól meg- ' megremegtek a gápmű- ; hely ablakai. A munkanap már régen véget ért, de a normás irodájában gyűlt munkások még nem indultak hazafelé. Alekszej Nyebolszin népnevelő olt állt az asztalnál és azt kérdezte:

— Hát mit szóltok a ;javaslatomhoz, elvtársak?

A hátsó padsorban felemelkedett egy vállas ember: Mezencev kovács. Megköszörülte a torkát és szóba kezdett:

— A szovhoznak teljes felszereléssel kell fogadnia az új mezőgazdasági évet. Ez igaz. Hanem én azt hiszem, hogy a mi népnevelőnk egy kicsit elragadtatta magát. Az a javaslat, hogy mi magunk is készítsünk új gépeket, enyhén szólva — komolytalan. Burgonyaültetőgépet, sí lókombájnt, osztályozógépet a gyárból kell kapnunk. Ugyan kinek van arra szüksége, hogy mi magunk fabrikáljunk.

Erre felállt egy alacsony. sovány öregemVVWVVVVVWl/VVVVVVVVWVVVVVVV^r/VVVVWVVVVVV'A'VA népnevelő szava

f rtit : ./. Harpova

szelsz — mendia őszinbér: Vájszilij lvanoyics Dronov, a szovhoz köz- tiszteletben állá kovácsa és lakatosa, ö másként vélekedett.

— Alekszej javaslata helyes — kezdte. — Megmondom nyíltan: magam is gondolkoztam már ezen. Van, aki azt mondja: — várjunk, míg kapunk a gyártól gépet. A gyárból persze előbb- uióbb kapnánk, de én azt hiszem, hogy most mi magunk is megcsinálhatnánk ezeket a gépeket.

Dronov után csaknem mindenki egyszerre kért szót. Valamennyien támogatták Nyebolszin és Dronov javaslatát és felajánlották közreműködésüket ...

*

Alekszej Nyebolszin esztergályos már negyedik éve népnevelő. Téldás termelőmunkája nagy tekintélyt szerzett neki a gépészek között. Júl ismeri munkatársait és szükség esetén mindig segítségükre van.

Volt idő, amikor Alekszej népnevelő unalmas, egyhangú beszélgetéseket folytatott a dolgozókkal. A munkások nem szívesen járlak a kisgyűlésekre.

Egyszer elment az egyik ilyen beszélgetésre, a szovhoz pártszervezetének titkára.

z-r Unalmasan beten Nyabolszinnak. — Azt tanácsolta: Ismerd meg jobban a munkásokat. Érdeklődj, hogyan élnek, mi érdekli eket, mire töreksze- t ek? Vess számol mindezzel és beszélj bátran, akkor érdeklődéssel hallgatják majd szavaidat.

Azóta Nyebolszin nemcsak a gépészekkel, hanem az állattenyésztőkkel, a földművelőkkel, a zöldségtermesztőkkel is megtalálta a kapcsolatot. Figyelni kezdte az embereket és látta) hogyan fejlődnek, hogyan bővül látókörük, milyen állhatatosan fokozzák szaktudásukat.

*

... Ebédszünet a gépműhelyben. Sokan már visszajöttek az ebédlőből. Vannak, akik hazulról hozott elemózsiát fogyasztják. — Vidáman beszélgetnek, tréfálkoznak.

Megjelenik az ajtóban Lesesev traktoros. Szemei zavarosak, arca vörös. RÖgtön-látszik, hogy kissé felöntött a garatra.

A műhelyben csend lesz. Mindenki a traktorosra tekint.

— Lesesev kicsit »pi- lyókás« — nevet valaki.

— Ninch esen semmi nevelnivaló — szól Alekszej. — Még mindig apróságnak tavijuk,

ha valaki berúg, hajlamosak vagyunk meg- bocsájtani, ha duhaj- kcáik, vagy nem megy munkába. — »Mit vársz tóié!-- — kérdezzük. De he, elgondoljuk, milyen kárt jelent az iszákos- sug. mindjárt elmegy a kedvünk a nevetéstől. A részegesek kárt okoznak az államnak< de ugyanakkor aláássák saját egészségüket is.

Szinte magától vetődött fel a javaslat» hallgassanak üteg egy előadást az alkohol káros hatásáról, az egészséges életmódról.

*

Fejlődik és erősödik gazdaságilag a »Masz- lovszkij«-szQvhoz. Kibővítették a gabonafélék és zöldségfélék vetésterületét, megnövekedett a jószágállomány és annak hozama. 1949-ben a gazdaság több, mint egymillió rubel deficittel zárta az évet, az utóbbi években azonban átlag másfél millió rubel volt az évi jövedelem.

A gazdaság és az emberek állandó fejlődésében része van Alekszej Nyebolszin. az egyszerű népnevelő mun- kájának is. A népnevelő szava is segítséget jelent a pártszervezetnek abban a törekvésében, hogy szorosé,bbra fűzze a párt és a tömeg közötti kapcsolatot, s hogy a párt és kormányhatározatok végrehajtására ösztönözze a dolgozókat.

I