Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-25 / 303. szám

A Román Munkáspárt IL kongresszusa Bukarestből jelenti a TASZSZ. December 23-án Bukarestben megnyílt a Román Munkáspárt II. kongresszusa. A kongresszust rövid beszéd­del C. Pirvulescu, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Beszédében üdvö­zölte a Szovjetunió Kommunista Pártjának a kongresszuson rész­vevő küldöttségét, továbbá a többi testvéri kommunista- és munkáspárt küldöttségeit. Ezután egyhangúlag megvá­lasztották a kongresszus elnök­ségét, titkárságát, mandátum­vizsgáló és revíziós bizottságát. A küldöttek és a vendégek hosz- szantartó tapssal üdvözölték a Román Munkáspárt vezetőit: Gheorghe Gheorghiu-Dejt, Chi- vu Stoicát, Ioszif Chisinevschit, Gheorghe Apostolt, Mogyorós Sándort, Emil Bodnarast, Miron Constantinescut s másokat, ami­kor elfoglalták helyüket a kon­gresszus elnökségében. Elfogadták a következő napi­rendet: 1. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának beszámoló jelentése. Előadó: Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs. 2. A Központi Revíziós Bizott­ság beszámolója. Előadó: Nico- lae Guine elvtárs. 3. A II. kongresszus irányel­vei a román népgazdaság fej­lesztését célzó 1956—60. évi má­sodik ötéves tervre vonatkozóan. Előadó: Chívu Stoica elvtárs. 4. Beszámoló a Román Mun­káspárt Szervezeti Szabályzatá­nak módosításáról. Előadó: Ni- colae Ceausescu elvtárs. 5. A párt központi vezető szer­veinek megválasztása. Ezután Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának el­ső titkára tartott beszámolót a napirend első pontjáról. Az előadó beszámolójának be­vezető részében elemezte a nem­zetközi helyzetet, majd beszélt a Romén Népköztársaság ered­ményeiről, sikereiről. Rámuta­tott arra, hogy a párt és a kor­mány állandóan gondoskodik a népi demokratikus rendszer erő­sítéséről. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus felépítéséért folyta­tott közös munkában és harcban megszilárdult a román és a nem­zeti kisebbségekhez tartozó dol­gozók megbonthatatlan barátsá­ga. Foglalkozott még a népgaz­daság második ötéves tervben való fejlődésével. Hangoztatta, hogy 1960-ban a mezőgazdaság szocialista szektora túlsúlyban legyen. Részletesen foglalkozott a párt harcával a jobboldali elhaj­lók A. Pauker vezette frakciós csoportja ellen, amelyhez V. Luca is tartozott, akit később a román titkos-rendőrség régi ügy­nökeként lepleztek le. Ehhez a csoporthoz tartozott T. Georges- cu is. Ezekután azokkal az alap­vető kérdésekkel foglalkozott, amelyekre a pártnak a hiányos­ságok kiküszöbölése és a párt­munka javítása érdekében kell összpontosítania a figyelmét. EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN BERLIN. Bausch, a Keresz­tény Demokrata Unió képvise­lője, a bonni parlament had­ügyi bizottságának tagja a mün­cheni rádióban tartott beszédé­ben ismét kiemelte pártjának követelését, hogy a nyugatnémet hadsereg főparancsnoki hatal­mát adják Adenauer kancellár kezébe. Bausch ezzel felújította a Keresztény Demokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt régi vitáját arról, hogy a nyu­gatnémet NATO-csapatok fő­parancsnok! tisztsége Adenauer kancellárt vagy Heuss államel­nököt illeti-e meg. NEW YORK. Az AP jelenté­se szerint december 20-án este a kalkuttai amerikai konzulá­tus épülete előtt tüntetés volt, tiltakozásul az ellen, hogy az Egyesült Államok beavatkozik más népek belügyeibe. A tünte­tés oka Dullesnak a közelmúlt­ban Goéról tett nyilatkozata volt, ebben Portugália tartomá­nyának nevezte ezt az indiai te­rületet, VARSÖ. Ez év áprilisában a Lengyel Népköztársaság ál­lambiztonsági szervei Gdyniá- ban letartóztatták S. Dziduszkot, a lengyelországi angol kémháló­zat vezetőjét. A letartóztatott megszervezett kémhálózatának segítségével titkos értesüléseket szerzett és azokat eljuttatta a londoni kémközpontba, A varsói helyőrség katonai törvényszéke most tárgyalta a kémszervezet tagjainak: Jan Koprowskinak, Jerzy Dzikusz- konak (a kémszervezet vezetője testvérének) és Marian Falato- wieznak az ügyét. A vádirat hangsúlyozza, hogy az angol szolgálatban álló ké­mek majdnem két éven át álla­mi és katonai titkokat árultak el az angol kémközpontnak. A törvényszék teljes mértékben megállapította valamennyi vád­lott bűnösségét. * A bíróság Jan Koprowskit 12, Márián Falatowiczot 10 évi és Jerzy Dziduszkot 8 évi börtönre ítélte. BECS. A Szövetségi Tanács ülésén Frisch, a tanács elnöke röviden beszámolt az osztrák parlamenti küldöttség szovjet­unióbeli útjáról, amelynek veze­tője volt. »Ez az utazás — mon­dotta Frisch — hozzájárult a két nép'képviselői közötti személyes kapcsolatok helyreállításához. Barátságos beszélgetéseket foly­tattunk: emberek ismerték meg egymást és éppen ez mozdítja elő azt, hogy egyik nemzet meg­értse a másikat. A Szövetségi Tanács elnöke mégegyszer köszönetét mondott a moszkvai baráti fogadtatásért és bejelentette, hogy a jövő év­ben szovjet parlamenti küldött­ség utazik Bécsbe az osztrák képviselők meghívására. HÍREK — Üj mélyfúrású kút. János­halmán a községdolitikai terv­ben egy mélyfúrású kút létesí­tése szerepelt 115 000 forintos költséggel. A kút fúrását a Hu­nyadi utcában megkezdték. A tanács jövő évi terve szerint a jó ivóvizet az első negyedévben elvezetik a Kápolna, a Görgei és a Kiserdő utcába is. — Emelkedik az adófizetés. Az elmúlt heti 82 százalékos eredményhez képest újabb ki­lenc százalékkal emelkedett az adófizetés Kalocsán. A városi tanács a legutóbbi értékelése szerint a dolgozók 91 százalékra teljesítették adófizetési kötele­zettségüket. A még hátralévő napokban felvilágosító szóval és megfelelő intézkedések megté­telével biztosítják az adófizetés maradéktalan teljesítését. A hí­rek szerint az adófizetési terv teljesítése után járó prémiumot városfejlesztési célokra fordítja a tanács. — Ezüstkalászos gazda-tanfo­lyam Kecskeméten. Kedden dél­után 3 órakor az Ö-kollégium épületében megkezdi munkáját az ezüstkalászos gazda-tanfo­lyam. A tanfolyamon a város belterületén lakó gazdák vesz­nek részt. — Színműtárat létesített a bajai járási tanács népművelési csoportja. Az elmúlt hetekben 1500 forint értékű több száz színművet vásároltak, hogy ez­zel megkönnyítsék a vidéki szín­játszó csoportok műsorválasztá­sát. — Jövőre IX államkölcsön- sorsolást rendeznek. Január é» augusztus kivételével mindem hónapban egy esetben, decem­berben pedig kétszer tartanaid sorsolást. — Kislakásépítés. Ebben art évben Alpáron 24 egyénileg dől—‘ gozó paraszt kapott lakásépítési] engedélyt. A családi ház építé-J sét mindannyian saját erőből^ már megkezdték. Nyolc gazdaj pedig nádtetejű házát cserép alál •helyezte, — Jól sikerült vadászat. Ai tiszakécskei vadászok a napok­ban gazdag zsákmánnyal tértek! vissza a vadászatról. Huszonkét-* ten 35 nyulat lőttek. — Csongor és Tünde előadás sával készültek a bácsalmási! gimnázium tanulói a Vörös-* marty évfordulóra. A bemutatói vita követte, melynek tanulsá­gait felhasználva javítottak azi előadás módjában. A téli szünet! alatt előreláthatólag Mélykútoni Madarason, Kunbaján és Tata­házán mutatják be a Csongor és Tünde színművet. — A »Petőfi Sándor« DIS» kultúr cs sport seregszemlére megyénkben összesen 1695 cso­port 26136 fővel nevezett be ,a legutóbbi összesítő szerint. — DISZ-fiatalok készültek az ünnepekre. A Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalat Disz! kultúrcsoportja műsort ad a ka­rácsonyi ünnepeken. A lányok­ból álló tánccsoport tagjai közül többen a színjátszók között is szerepelnek. A PÁRT KÜLDÖTTEI Pénteken este ünnepélyesen befejeződött a falusi munkára jelentkezett párt-, állami- és gazdasági funkcionáriusok harma­dik tanfolyama. A Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában rendezett ünnepségen Egri Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének titkára búcsúztatta a 325 hallgatót, akik a közeli napokban indulnak a falvakba, hogy a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséért, a falu szocialista átalakításáért dolgozzanak. Megjelent az 1956-os Népnevelő Zsebkönyv Az eddigi kiadásokhoz ha­sonlóan, az előzőeknél érde­kesebb és tartalmasabb összeál­lításban megjelent az 1956-cs Népnevelő Zsebkönyv. Első ol­dalain a naptári rész kapott he­lyet, majd a munkásmozgalmi évfordulókról és a fontosabb párt- és kormányhatározatokról tájékoztat a zsebkönyv. Ismer­teti első ötéves tervünk ered­ményeit, az 1956-os népgazdasa- gi terv legfontosabb feladatait, pártunk Központi Vezetősége 1955. júniusi határozatát, a ter­melőszövetkezet alapszabályát, stb. A Természet és technika rovat az atomról és a korszerű techni­ka jelentőségéről közöl két cik­ket. A legújabb adatok felhasz­nálásával készült a szocialista tábor országainak és főváro­sunknak az ismertetője. Sokat segít a népnevelőknek a zsebkönyv különféle esemény- neptára, jegyzéke és táblázata« A jövőévi, melboumei olim­piára való tekintettel érdekes táblázat ismerteti a l«gutóbbi világcsúcsokat, olimpiai és ma­gyar csúcsokat, valamint a hel­sinki olimpia eredményeit. Kiegészíti a Népnevelő Zseb­könyvet két töbhszínyomású térkép. Az egyik Magyarorszá­got, a másik Euráziát ábrázol­ja. Az új zsebkönyv hasznos se­gítője lesz a népnevelőknek.) Megrendelhető a Propaganda­anyag Terjesztőnél. NEMZETKÖZI SZEMLE rendelkezésére bocsátja azt a* összeget, amit eddig az évi an-» goi szubvenciók tettek ki. A gyarmatosításcllcnes független­ségi harcban a szolidaritásnak egy olyan példájával állunk itt szemben, ami eddig jóformán egyedülálló Közép-Kelet törté­netében. Ez a példa egyszersmind arra is rávilágít, mennyire képtelenek a szovjet »behatolásról-« szőtt nyugati propaganda-mesék. Ha a Szovjetuniónak van valami szerepe az új ázsiai és afrikai helyzetben — és helytelen lenne tagadni, hogy van szerepe — ak­kor ez az, hogy a megvalósult szocializmus országa élő példa­ként áll eme országok előtt, pél­daként arra, hogy megoldotta az önálló gazdasági fejlődés problé­máját, megoldotta a nemzeti kérdést és több más olyan kér­dést, ami a forradalom előtt ugyanúgy jelentkezett ott, mint most a függetlenség felé törek­vő országokban. Hatásában te­kintve ugyanez áll a népi Kí­nára is. Teljesen jogos tehát a jelen­legi ázsiai és afrikai helyzet lát­tán a Nyugat aggodalma, telje­sen jogos a New York Times ve­zércikkírójának nyugtalankodá­sa, aki felismerte, hogy Ëszak- Afrikától Egyiptomon, Szírián át Afganisztánig az eseményeknek nem véletlenszerű láncolatával találják magukat szemben, ha­nem nagyon is komoly, összefüg­gő jelenségekkel. Nincs szükség különösebb jóstehetséghez előre­látni, hogy a bandungi szellem további térhódítása még indo­koltabbá teszi maid ezeket az aggodalmakat. A bandungi szellem a Közép-Keleten Az elmúlt hetek eseményei, Bulganyin és Hruscsov delhi, ranguni és kabuli útja Ázsiára irányították az újságolvasók fi­gyelmet. Nehéz dolga volt az utazás jelentőségét kommentáló újságírónak, mert való igaz, semmi túlzás sincs abban, hogy olyan történelmi jelentőségű ázsiai változásokkal állunk szem­ben, amelyeknek hatását és kö­vetkezményeit ma még távolról sem lehet teljesen felmérni. Azt azonban többszörösen is ki kell domborítani, hogy mind e vál­tozások rugója az ázsiai népek ébredő öntudata és ezt a Icgkéz- zelfoghatóbban a tavaszi ban­dungi értekezlet határozatai, e határozatokkal megszületett ban­dungi szellem fejezte ki. Mi történt Jordániában? Az egész nyugati tábort behá­lózó katonai rendszer a Közép- Keleten a legfoghíjasabb. Több esztendős törekvések után sem sikerült sem az Egyesült Álla­moknak, sem Angliának pak­tumrendszerbe kényszeríteni az itteni országokat. Néhány hó­napja ugyan Anglia, Törökor­szág, Pakisztán, Irak és Irán részvételével megszületett a bagdadi egyezmény (METO), de ennek hatásosságát igencsak gyengítette, hogy olyan orszá­gok, mint Egyiptom, Szíria és Szaud-Arábia határozottan el­utasított minden közeledést eh­hez a rendszerhez. Az imperialista katonai szö­vetségek kovácsai a régi mód­szert, a régi gyarmatosító elvet vélték legcélszerűbbnek alkal­mazni elhatározásuk keresztülvi­telére, Divida ct impera — oszd meg és uralkodj: ebből az elv­ből született meg az az angol taktikai lépés, hogy kiszakítják a háront ellenkező ország közé beékelődött Jordániát, gazdasági prcsszióval behálózzák és ezzel megbontják a közép-keleti sem­leges tömb egységét. A kijelölt személy, akinek feladata volt a tervet végrehajtani, ugyanaz a Gerald Templer angol tábornok, aki világszerte »Malájföld hóhé­ra« néven ismeretes. Templer Ammanba, Jordánia fővárosába utazott, előterjesztette feltéte­leit — a további angol gazdasági segítség ára a csatlakozás a bag­dadi paktumhoz — megbuktatta a háborús szövetséget ellenző korábbi kormányt, új, neki meg­felelő miniszterelnököt helyezett hivatalba és jöttem — láttam — győztem jelszóval távozott. Itt lép ezután a színtérre az, ami új a nemzetközi életben és hozzátehetjük — a világtörténe­lemben: a bandungi szellem. A nép a történelem alkotója — valljuk — és ezt már eddig is számos példával támasztottuk alá. Az alig másfélmilliós jor- dániai arab nép azonban napja­ink példájával igazolta e tétel helyességét: több napos tömeg­megmozdulások, átütő erejű tüntetések keresztülhúztak min­den londoni és washingtoni dip­lomáciai számítást, sztorníroz­tak már elkönyvelt nyugati győ­zelmeket. A bagdadi paktum alig néhány órás új jordániai kormánya jobb létre szenderült és ha még végérvényesen nem is, az első ütközetben a nép dia­dalmaskodott. Bandung jelentősége E népgyőzelem után érdemes Is, fontos is ismételten szemügy­re venni, lényegében mi is a bandungi szellem és miért hoz fontos változást a világban. A bandungi határozatokat két alapvető tételükkel lehet a leg­tömörebben kifejezni. Az egyik annak Ieszögezése, hogy a nem­zetek közötti kapcsolatok a bé­kés egymás mellett élés alap- gondolataiból kiindulva kell ren­dezni. Ez a tétel elveti a nem­zetközi kapcsolatok irányításá­nak imperialista módszerét, az egymással szemben álló katonai tömbök szervezésének módszerét és helyükbe állítja azt, amit a tények parancsolnak minden kormánynak megvalósítandó po­litikaként: a gazdasági és kul­turális egymásrautaltságot és ebből következően a békés gaz­dasági és kulturális kapcsolatok megteremtését. Nem szabad megfeledkeznünk arról. hogy Ázsia és Afrika államai túlnyo­mórészben gazdaságilag nagyon elmaradott országok cs így a fentebb említettek még fokozot­tabb szükségszerűségként jelent­keznek itt, mint bárhol másutt a világon. A másik tétel, amit a bandun­gi határozatok kifejeznek, egye­nes folytatása az előbbinek. A 29 ország kormányküldöttei le­szögezték, hogy a gyarmatosítás idejctmülta, elérkezett az ázsiai és afrikai népek felszabadulásá­nak, önálló fejlődésére lépésnek órája. Ezen az úton nem kis si­kerekkel már megindult India és Burma, most kezd nekirugasz­kodni Afrikában Egyiptom. En­nek a határozatnak a valóravál- tása kihúzza a talajt az egész imperialista gyarmati műszer alól. Fontos új vonás Ha a bandungi szellem elő­idézte ázsiai cs afrikai változá­soknak még jobban a mélyére akarunk hatolni, akkor feltétle­nül figyelembe kell venni még egy új, rendkívül fontos momen­tumot. Ennek a térségnek az or­szágai függetlenségi harcukat nem ma kezdtek el, a legtöbb helyen több évtizedre tekinthet­nek vissza. Ezek a függetlenségi harcok azonban a múltban cl voltak szigetelve egymástól, ami természetszerűen körülménye­sebbé is, nehezebbé Is tette győ­zelmi lehetőségeiket. Éppen a jordániai események világítanak rá mindennél élesebben arra, hogy a bandungi gyarmatosítás­ellenes határozat nem 29 ország deklarációjának egyszerű meny- nyiségi összeadása volt, hanem •a mennyiségi változás itt igazán komoly minőségi tényezővé vált. Arra gondolunk, hogy amikor Jordániára a gazdasági segély megvonásával akartak nyomást gyakorolni és így kényszeríteni a bagdadi paktumba, három arab ország kormánya — Egyip­tom, Szaud-Arábia és Szíria — jelentkezett: felajánlotta, hogy noha neki is égetően szüksége lenne erre az összegre. Jordánia

Next

/
Oldalképek
Tartalom