Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-13 / 267. szám
BACSKIS KUN MEGYEI AZ AAPPBATCSKISKUNMÆGYEIPXRTBIIOTTSKGKNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Ara SO fillér 1955. NOV. 13. VASÁRNAP A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól ESfogadfa a Központi Vezetőség 1955. november 12-1 ülésén A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az első ötéves Terv időszakában 1950—1954-ig jelentős sikereket értünk el hazánk szocialista iparosításában. Az ipari termelés 1954-ben 131 :zázalékkal volt magasabb, mint 1949-ben és 1938-hoz képest mintegy háromszorosára nőtt. jelentős mértékben iparosodtak az addig iparilag elmaradt mc- ,;yék és járások, továbbá fokozódott az ipar koncentrációja, az ipari munkásoknak nagyüzemekbe való összpontosulása. Mindezek következtében az ipar részesedése a nemzeti jövedelem termelésében elérte a 63,9 százalékot és a népi demokráciánk vezető erejét képező nagyüzemi munkásság száma jelenősen megnőtt. I párunkban leggyorsabban fcj- ödtek a termelőeszközöket elő- íllító iparágak. Termelésük 5 év ilatt 188 százalékkal, a gép- par termelése 257 százalékkal növekedett. Ez megfelel i szocialista iparosítás kö- /etelményeinek. A nehézipar nagymértékű fejlődése következtében emelkedett az ipar műszaki színvonala, korszerű munkaeszközökkel látták el a népgazdaság különféle területeit. Létrejöttek a mezőgazdaság szocialista átalakításának legfontosabb anyagi-műszaki feltételei, erősödött országunk védelmi képessége és növekedett népünk jóléte. A könnyű- és élelmiszeripar termelése öt év alatt ugyancsak jelentős mértékben, 127 százalékkal emelkedett. Az iparosítás eredményeit mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok létrehozása és kiterjesztése tette lehetővé. A gyáriparban az összes termelőeszközök szocialista tulajdonba kerültek és az egész iparban a izocialista termelés részaránya eléri a 97 százalékot. Az ipari termelés 1955-ben is jelentősen továbbfejlődik. A Központi Vezetőség 1955 márciusi határozatának végrehajtásával sikerült kiküszöbölni az átmeneti megtorpanást, amely a jobboldali nézetek érvényesülése következtében iparunk és különösen nehéziparunk fejlődésében 1954-ben bekövetkezett. Az elmúlt évek során és ezévben elért eredmények kétséget kizáróan igazolják a szocialista iparosítás politikájának, a nehézipar elsősorban való fejlesztésének helyességét. A szocialista iparosítás nagy eredményei mellett az iparban jelentős hiányosságok is vannak. Fontos iparágak elmaradtak a korszerű technika alkalmazásában és nem megfelelően használják fel a meglévő technika lehetőségeit sem. Nagyrészt ennek következtében sok területen alacsony a munka termelékenysége, magas a termékek önköltsége, s nem kielégítő a minőség. A Központi Vezetőség a népgazdaság további egészséges fejlődésének biztosítására, s azért, hogy a második ötéves Terv idején még nagyobb sikereket érhessünk el a szocializmus építésében, szükségesnek tartja hatékony intézkedések foganatosítását az ipar technikai színvonalának gyorsabb emelésére, a munka termelékenységének további növelésére, a termékek önköltségének nagyobb mértékű csökkentésére és minőségének javítására. E feladatok sikeres megoldása megköveteli az ipar vezetésének megjavítását, a pártirányítás színvonalának emelését, a dolgozók közti politikai munka hatékonyabbá tételét és a szocialista munkaverseny fellendítését. I. Az ipar továiibi technikai haladásáért A munka termelékenységének állandó növelése a szocializmus egyik legfontosabb gazdasági törvénye. A munka termelékenységének emelkedése dönti el a termelés növekedésének és a népjólét fokozásának ütemét. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja mindenkor különleges figyelmet [ordított a termelékenység no- /elését gátló akadályok elhárítására és a dolgozó tömegek mozgósítására a termelékenység fokozása érdekében. A munka termelékenységének állandó növekedését a szocia- ista gazdaságban mindenekelőtt í technika rendszeres fejlesztései kell biztosítani. E követel- nényeknek megfelelően iparunk nűszaki színvonala jelentős mértékben növekedett az első ötéves Terv idején. Az új üzemekben és a régi üzemek nagyrészében sok korszerű gyártási eljárást valósítottak meg. Iparunk számos gyártmánya méltán kelt elismerést külföldön is. Az eredmények ellenére azon- oan az elmúlt években az ipar műszaki színvonalának fej' Je- se háttérbe szorult a termelés mennyiségi növekedése mögött és több területen elmaradt a technika világszerte végbement rohamos fejlődésétől. A termelés folyamatainak gépesítése, az új gyártási eljárások elterjesztése, a korszerű gyártmányok bevezetése nem halad kielégítő ütemben. Iparunk műszaki színvonalának viszonylagos elmaradásáért felelősség terheli ipari minisztériumaink, az Országos Tervhivatal és a Tudományos Akadémia vezetőit, akik nem hárították el időben azokat az akadályokat, amelyek a műszaki fejlődést gátolták, a kutató intézetek munkáját nem a legfontosabb feladatokra irányították, nem szervezték meg megfelelően sem a hazai kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását, sem a külföldön, elsősorban a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban elért műszaki és tudományos eredmények hasznosítását, Az ipari üzemek vezetőinek nagyrésze a megszokotthoz való ragaszkodás, önelégültség, az újtól való idegenkedés következtében nem foglalkozott kielégítően az új technika bevezetésével. Ezek a funkcionáriusok nem vették eléggé figyelembe a pártnak azt a tanítását, hogy a technika állandó előrehaladása nélkül lehetetlen a szocialista termelés gyorsütemű fejlesztése. A Központi Vezetőségnek és a Minisztertanácsnak az ipar dolgozóihoz intézett levele nyomán az üzemekben és minisztériumokban számos kezdeményezés történt, amely megmutatja, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel teszik magukévá az új technika bevezetésének ügyét. Létrejött az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács. Most az a feladat, hogy kijelöljük az ipar előtt álló legdöntőbb feladatokat és biztosítsuk a íeltcteleket ezek végrehajtáséhoz, A — A Központi Vezetőség — az elmúlt hónapokban az üzemekben tartott műszaki tanácskozások eredményeit is figyelembevéve — a következőket határozza: 1 Az ipari miniszterek, mi- nisztcrhelyettesek, az iparigazgatók. az üzemi igazgatók és főmérnökök legfontosabb feladata, hogy a népgazdasági terv teljesítésének biztosításával együtt gyors ütemben emeljék a termelés technikai színvonalát s ezáltal is biztosítsák a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. E feladat megoldásának alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejlesztése és ennek alapján a termelési folyamatok komplex gépesítésének széleskörű megvalósítása, a villamosítás és automatizálás ki- terjesztése, korszerű, új gyártmányok bevezetése, a termelés technológiájának állandó tökéletesítése. A termelés technikai színvonalának emelését a népgazdaság erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználásával, igen jelentős részben a meglévő technika jobb kihasználásával, a meglévő üzemek korszerűsítésével és fejlesztésével kell megoldani. 2 Á munka ícrmelékenysc- * gének gyorsabb emelése mindenekelőtt a gépipar fejlesztését követeli meg. A gépipar műszaki színvonalának emelésére a szerszámgépgyártást lényegesen fokozni kell és új, korszerű géptípusokat kell előállítani. A forgácsmentes megmunkálás I kibővítését korszerű prések, fog- j hengerlögépek gyártásának nö- ' velősével kell biztosítani. Iparunk értékes hagyományaira támaszkodva jelentősen fejleszteni kell a diesel-motor gyártását. Folytatni kell a Ganz- típusú motorcsaládok, valamint a gépjárművek és traktorok diesel-motorcsaládjának korszerűsítését és sorozatgyártásának kiszélesítését. Meg kell kezdeni a nagyteljesítményű gázturbinák kifejlesztését. Meg kell szervez- j ni a mechanikus, hidraulikus és j elektromos átvitelű diesel-maz.4 Magyar Dolgozók Pártja központi Vezetőségének niese A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége november 9-től 12-ig ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottságnak »A politikai és gazdasági ‘ helyzet s a párt feladataidról szóló beszámolóját, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztett elő. A Központi Vezetőség beható vita után a beszámolót egyhangúlag jóváhagyta és határozattá emelte. A Központi Vezetőség megtárgyalta továbbá az »Ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének , feladataidról szóló jelentést, amelyet a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesztett elő. E napirendi pont tárgyalásánál gazdasági, műszaki, tudományos életünk vezetői nagy számban vettek részt. Részletes vita után a Központi Vezetőség egyhangúlag megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség harmadik napirendi pontként szervezeti kérdéseket tárgyalt. Elhatározta, hogy javasolja az Országgyűlésnek Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi miniszternek, a Minisztertanács elnökhelyettesévé, továbbá Matolcsi János elvtársnak földművelésügyi miniszterré való megválasztását. Egyben Matolcsi János elvtársat, tekintve, hogy más munkaterületre kerül, a Központi Vezetőség titkárának tiszte alól felmentette. A Központi Vezetőség megválasztotta Kovács István és Egri Gyula elvtársakat a Központi Vezetőség Titkárságának tagjaivá és egyben a KV titkáraivá. Budapest, 1955 november 12. donyok sorozatgyártását, elsősorban a hatszaz lóerős mozdonyét. Létre kell hozni a nagyteljesítményű diesel-elektromos mozdonytípusokat. Tökéletesíteni kell a motorvonatok és az elektromos mozdonyok üzemszerű gyártását. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges technikai alap teljes megvalósítása végett nagy sorozatban kell gyártani az. ötvennégy lóerős lánctalpas és a huszonöt lóerős univerzális traktorokat. Meg kell oldani a gabonatermelés, a kukorica és szálastakarmány termelés komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. Csökkenteni kell a mezőgazdasági gépek indokolatlanul magas önsúlyát. Korszerűsíteni kell a különböző elektromos motorok gyártását, bővíteni kell válasz tckuUat. Jelentősen fejleszteni kell a vegyipari gépgyártást, ki kell bővíteni görd”iöesapágy- tcrmclcsünkcl. A híradástechnikai iparban a fejlesztést a vacuumtechnika és a mikrohullámú átviteli technika területére kell összpontosítani. Meg kell oldani a televíziós képcsövek, az új novalcsősoro- zat, több korszerű nagyadócső- sorozal- cs tömeggyártását. Előtérbe kell helyezni a sokcsatornás mikrohullámú rendszerek, az újtípusú frekvcneia-moduláll és televíziós berendezések, rádió nagyadó állomások gyártását. Meg kell oldani a híradástechnikai ipar nagyfontosságú alapanyagainak hazai gyártását, korszerű színvonalra kell emelni a műszaki üveggyártást. Műszeriparunk fejlesztésének előterébe az elektronikus műszerek, automataberendezések s a komplett laboratóriumi felszerelések gyártását kell állítani. Az egész népgazdaság műszaki színvonalának emelése és a külkereskedelem igényeinek kielégítése céljából a gépipar területén meg kell gyorsítani a legkorszerűbb új gyártmányok kibocsátását. Az új gyártmányok tervezésénél nagy gondot kell fordítani az anyag, különösen az importanyag felhasználás csökkentésére, valamint az alkatrészek szabványosításának és tipizálásának követelményeire. — Olyan gyártmány-családokat kell létrehozni, amelyeken belül különféle méretű, teljesítményű és különféle célokra használható gépek nagymértékben azonos alkatrészekből, szerelvényekből, szerelési egysegekből épülnek fel. Tovább kell szélesíteni a sorozat- és szalagszerú gyártást, fokozni kell a felszerszámozást, a készülékezést, műszerezettséget és a nagyteljesítményű célgépek alkalmazását. Ki kell terjeszteni a termelékenyebb, kevesebb anyagot igénylő és olcsóbb megmunkálási és korszerű felületki- készitési eljárások, többek között a süllyesztékes kovácsolás, ; a precíziós öntés, a porkohászat, a nagyfrekvenciás edzés, a fedettívű hegesztés, a széles- és gyorsforgácsolás, a másolóforgácsoló eljárások, az infravörös szárítás stb. alkalmazását. Q A kohászat fejlesztése so- rán biztosítani kell a hazai alapanyagok fokozott felhasználását. a fajlagos koksz-fe!- használás csökkentését, a tér- nielőbcrcndezcsek jobb kihasználását, az ércek hasznos összetevőinek teljesebb kinyerését ct a minőség nagyfokú javulását. Ezért üzembe kell helyezni az éredarabositó műveket, meg kell kezdeni a hazai vasércek dúsítását, az oxigenbefűvasos acélgyártást, növelni kell a hideg- hengerléssel előállított terméke1« arányát, fokozni krll a kohászati berendezések műszerekkel és mérőeszközökkel való ellátását. Emelni kell kovácsoló iparunk technológiai színvonalát, el kelt érni, hogy gépiparunkban az alkatrészek tömeggyártásánál fokozott mértékben alkalmazzak a korszerű kováesolási eljárásokat A vas- és acclöntődékben a homok megfelelő előkészítésével, új formázási eljárások alkalmazásával, a technológiai előírások betartásával biztosítani kell- hogy a jelenlegi selejt aránya legalább a felére csökkenjen. Jelentősen növelni kell az öntöde; munkafolyamatok gépesítését. A A szénbányászatban a fe- *-* kelcszcntermclés fokozásával növelni kell a kohókokszgyártás hazai nyersanyagát. A kitermelt szén átlagkalóriájának javítására, a fckcleszéntcrmciés növelése mellett, nagymértékben fejleszteni kell a minőségi barnaszéntermelést. Fordulatot kell elérni a szénbányászat gépesítésében. Foko« zoltabban kell alkalmazni a korszerű robbantási eljárásokat, mindenekelőtt a millszckundu- inos robbantást cs biztosítani kell az ezúton termelt szén felrakásának és elszállításának gépesítését. Jelentősen fejleszteni kell a kombájnokkal való művelést, meg kell oldani a legkedvezőbb viszonyok között működő bányaüzemek komplex gépesítését. Fokozni kell a korszerű fejtési módok, elsősorban a frontfejtés alkalmazását. A kőolajtermelésben ki kell szélesíteni a korszerű termelés? módszerek alkalmazását. Be keli vezetni a vízbesajtolást. a turbinás fúrást. Növelni kell a fura sok sebességét. Jelentősen ki kell szélesíteni <■ korszerű kutató módszerek alka! utazásával nagymértékben fej leszteni kell a geológiai kutatást. Komplex kutatást kell folytain? és ezen belül a rendelkezésre álló eszközöket mindenekelőtt olaj, kőszén, minőségi barna szén és érc-kutatásra keil összpontosítani. C A villamosenergiaferme- lést olyan mértékben kell fejleszteni, hogy növekedésének üteme meghaladja az ipari fej- (Folytatas a 2, oldalon,)
