Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

Az MDP Központi Vezetőségének határozata

(Folytatás az 1. oldalról)

íődés ütemet. Jó hatásfokú erőmüvek létesítésével, a meglévő erőmüvek korszerűsítésével cs takarékossági intézkedésekkel cl kell érni a fajlagos szénfelhasználás lényeges csökkentését. — Erőműveinknél ki kell bővíteni az cllennyomásos hőszolgáltatást, a ráfüvásos széttportüzelésű kazánok alkalmazását. A hálózati villamosenergia veszteséget jelentősen csökkenteni kell. Biztosítani kell szervezeti intézkedésekkel is a termelt energia gazdaságosabb felhasználását,

fl A Szovjetunió segítségé"• vei megépítendő kísérleti ilomrcaktor felhasználásával elő sell készíteni hazánkban az itomencrgia békés célokra való aasznosításál, mindenekelőtt az első hazai atomerőmű létrehozását. Jelentősen ki kell szélesíteni a rádióaktív izotópok ipari alkalmazását. Meg kell kezdeni az atomtechnika kifejlesztéséhez szükséges műszerek és berendezések gyártását, illetve gyártásának előkészítését.

*7 Hazai nyersanyagaink fo- • * kozott hasznosítása és a kemizálás széleskörű alkalmazása végett lényegesen növelni kell a vegyipar súlyát ipari termelésünkben. A kőolajipari termékek, a hazai szenek és egyéb nyersanyagaink fokozott feldolgozásával lényegesen ki kell bővíteni a vegyipar hazai nyersanyagalapját. A vegyipar fejlesztésének központi célkitűzése korszerű műanyagipar megteremtése. Ezért elsősorban a PVC, valamint a szintetikus műszálak nagyüzemi gyártását kell megszervezni. A fehértermék-kiho- zatal növelésére jelentősén fokozni kell a kőolaj krakkolássai való feldolgozását. Növelni kell a műtrágya, növényvédőszerek, valamint a gyomirtószerek gyártását. A mezőgazdasági nyersanyagok helyett fokozottabban keli mesterségesen előállított anyagokat felhasználni az alkohol- és mosószergyártásban. — Ugyanakkor növelni kell a mezőgazdaság és ipar hulladékanyagainak és a gyógynövényeknek vegyipari feldolgozását. Fokozni kell új, nagyhatású gyógyszerek gyártását. Gyorsítani kell a vegyipari folyamatokat korszerű technológiai eljárások és kls- gépesítés megvalósításával.

Az alumíniumiparban nagymértékben növelni kell a félgyártmányok cs kész- gyártmányok előállítását. Nagyszilárdságú és korrózióálló alti- míniumötvözeteket kell előállítani. Növelni kell az alumínium felhasználását importanyagok, elsősorban réz helyettesítésére. Meg kell oldani a magnézium ipari előállítását hazai nyersanyagból. Elő kell készíteni a vöröslszap komplex hasznosításával — marónátron, vas és aluminum kinyerés mellett —- a ti- áil előállítását.

Q A munka termelékenysé- gének gyorsabb emelése óljából az építőiparban mindc- tíékeiőtt nagymértékben ki kell izélcsítení az előregyártóit vas- bctonclcmck alkalmazását. A lakásépítések gyorsítása és költségeinek csökkentése végett a lakóépületeknél rá kell térni a teljesen szcrclésjell egű építkezésekre. Korszerűsíteni kell a vas- batonelöregyártó üzemek technológiáját. nagymértékben tipizálni kel! a gyártandó elemeket. A \asbctonelorofjártás mellett meg kell teremteni a könnyű betonipart, könnyű falazőtömbök fal- és födémpanellck előállítására.

Cement, üveg, farost és más hazai anyagok fokozottabb felhasználásával kell biztosítani — különösképpen az. építés, a közlekedés és a bányászat területén » fa fajlagos felhasználásának csökkentését.

Jelentősen ki kell szélesíteni * típustervek alkalmazását. Növelni kell a legfőbb munkafolyamatok komplex gépesítését. A technika fejlesztésével, az előkészítés megjavításával és a munka jobb megszervezésével lényegesen csökkenteni'kell az építkezések megvalósításának időtartamát.

Az építőanyagiparban tovább kell folytatni az üzemek újjáalakítását.

1 A A közszükségleti cikkek gyártásánál nagyobb mértékben kell alkalmazni a korszerű technikát, a termelés automatizálását és műszerekkel való ellenőrzését. A könnyűiparban ki kell szélesíteni a hazai alapanyagbázist, elsősorban a mű- szálgyártás kifejlesztésével és a szalmacellulózegyártás nagymértékű növelésével. A könnyű- és az élelmiszeriparban korszerű gyártási eljárások széleskörű alkalmazása révén ugyanazon nyersanyagból olyan jobb minőségű termékeket kell előállítani, amelyekre az országnak szüksége Vail.

1 ] Lényegesen korszerűsíteni kell a szállítást. A vasútnál a gőzvontatás állandóan növekvő részét kell diesel, dieselelektromos és elektromos vontatással helyettesíteni. Fokozni kell az önműködő vasúti biztosító berendezések alkalmazását. Jelentősen gépesíteni kell a vasúti rakodást és a pályafenntartást. Fokozottabban kell a vízi- utakat szállításra hasznosítani, Nagymértékben emelni keit az áruszállításban a tehergépkocsiforgalom részesedését. Fokozni kell az olyan korszerű szállítási módszerek alkalmazását, mint az olaj csövön való szállítását, a cement ömlesztett szállítását, a tégla konténerekben való szállítását, a pneumatikus szállítást, növelni kell az üzemen belüli szállítás gépesítését.

"I O Fejleszteni kell az üzemek és az iparágak közötti kooperációt és ennek alapján az üzemek szakosítását. Az ipari minisztériumok, az Országos Tervhivatallal együtt dolgozzak ki az iparágak és az egyes üzemek közötti ésszerű munkamegosztás, a helyes profil kialakításának irányelveit és az üzemeket ennek megfelelően ícjlesz- szék. Meg kell akadályozni, hogy a kooperáció ürügye alatt a termelési értéket indokolatlanul növeljék, s ilymódon egyesék az államot becsapják. A kooperáció és a szakosítás célja és értelme a termelés gazdaságosságának fokozása. Különösen nagy gondot kell fordítani a kooperációs szállítások határidőben való teljesítésére és ezáltal egész iparunk szervezettségének elítélésére.

Országosan és iparáganként széles körben kell szabványosítani mindazokat az alkatrészeket, gépelemeket, szerelvényeket, amelyek a különböző gyártmányoknál felhasználásra kerülnek és meg kell oldani ezek gyártásának szakosított üzemekben váló összpontosítását. Pontos előírásokkal meg kell határozni egyes termékek minőségét és gondoskodni kell ezeknek az előírásoknak betartásáról. Megfelelő árintézkedésekkel biztosítani kell, hogy a szakosított gyárak termékeit felhasználó vállalatok olcsóbban jussanak ilyen termékekhez, mintha ezeket saját maguk állítanák elő.

Az ipari kutató intézeteknek lényegesen közelebb kell kerülniük a termeléshez és ugyanakkor foglalkozniuk kell távlati kutatási problémákkal. Az intézeteket és az egyes kutatókat anyagilag is érdekeltté keli tenni a kutatási eredmények ipari bevezetésében,

A műszaki egyetemek tanszékeinek is a jelenleginél sokkal fokozottabban kell részt venni az ipar előtt álló feladatok megoldásában. A tervező intézetek munkáját úgy kell irányítani, hogy az új beruházásoknál, a régi üzemek rekonstrukciójánál, az egyes gépek és berendezések tervezésénél érvényesítsék a legkorszerűbb technika követelményeit.

Á gyártmány- és technológiai fejlesztés meggyorsítása végett meg kell erősíteni az üzemi tervező, szerkesztő és fejlesztő részlegeket, a központi kutató és tervező intézetek mérnökeinek egy

13.

részét az üzemekbe kell átcso- csoportosítani. Növelni kell az üzemi kutatásra előirányzott összegeket.

Fel kell számolni a tervező és kutató munka összehangolatlanságát. A Magyar Tudományos Akadémiának, az Országos Tervhivatalnak és az ipari minisztériumoknak együttesen biztosíla- hiok kell, hogy a tudományos és tervező munkát a legfontosabb feladatok végrehajtására összpontosítsák.

1 A Lényegesen javítani kell a műszaki propagandát. Biztosítani kell, hogy a műszaki könyvkiadás cs sajtó az ipar előtt álló legfontosabb kérdésekkel foglalkozzék. Szervezetten

biztosítani kell a hazai műszaki eredményeknek, valamint külföldi műszaki lapoknak, leírásoknak, prospektusoknak, katalógusoknak üzemeink, ipari és tudományos dolgozóink rendelkezésére bocsátását. Gondoskodni kell arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatainak széleskörű elterjesztése mellett műszaki kádereink a technika fejlődésének a tőkés Országokban elért eredményeit is megismerjék. Jelentősen ki kell szélesíteni a műszaki káderek továbbképzését a mérnök továbbképző intézet tevékenységének kibővítésével, a MTESZ előadásos és egyéb propagandamunkajártak segítségével, a TTIT, az üzemi könyvtárak és műszaki klubok munkájának megjavításával.

II.

Magasabb fokra kell emelni a munka termelékenységét és tovább kell csökkenteni a termékek önköltségét

A termelékenység növekedése az első ötéves Terv megindulása óta lényegesen gyorsabb volt, mint a tőkés országokban ugyanezen időszak alatt. Ennek ellenére az 1055. évet megelőzően az ipari termelés emelkedését nagyobb részben a termelésben dolgozók számának növekedése eredményezte és csak kisebb részben a termelékenység fokozása, főként azért, mert állami Szerveink a termelés mennyiségébek növelése mellett nem fordítottak kellő figyelmet a termelékenység emelésének legfőbb forrására, a technika fejlesztésére. Iparunkban azonban a meglévő műszaki színvdnal mellett is a termelékenység emelésének még számos kiaknázatlan tartaléka van. Sok üzemben, építkezésen nem kielégítő a gépek kihasználása, riem megfelelő a munka szervezése, nem tartják be aZ előirt gyártási-termelési utasításokat, laza a munkafegyelem. A minisztériumok és üzemek vezetői nem tesznek kielégítő erőfeszítéseket e hiányosságok kiküszöbölésére. A dolgozók hasznos újításainak, kezdeményezéseinek megvalósítása és elterjesztése számos helyen megengedhetetlenül vontatottan halad. A műszaki színvonal Viszonylagos elmaradottsága, a munkaerő és a gépek kihasználásában, különösen pedig az anyagfelhasználás terén fennálló lazaságok következtében a termelés önköltsége — bár ez év során csökkent — még mindig rendkívül magas. Termékeink minősége — elsősorban a technológiai fegyelem lazasága miatt — sokszor nem kielégítő.

A Központi Vezetőség a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése és a termékek minőségének fokozása céljából a következőket határozza:

1 Az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és az

ipari üzemek vezetőit kötelezni kell arra, hogy a tervekben irányozzák elő és megfelelő intézkedésekkel biztosítsák ?. munka termelékenységének állandó és nagymértékű emelését. Rendszeresen javítani kell a termelés technológiáját. Fokozatosan meg kell valósítani a meglévő berendezések részleges, illetve teljes rekonstrukcióját, valamint űj, termelékenyebb berendezések, gépek munkába állítását.

A termelőberendezések jobb kihasználásával, az állásidők csökkentésével, a munka észszerűbb szervezésével biztosítani kell a termelés egyenletes ütemű fejlődését.

2 A termelőmunkában rész“• vevő dolgozók arányának

növelésével és a munkafegyelem megszilárdításával el keli érni a rendelkezésre álló munkaerő jobb felhasználását. A dolgozók anyagi, szociális és kulturális szükségleteiről való fokozott gondoskodás utján az üzemekben állandó törzsgárdát kell létrehozni. Emelni kell a szakmunkásképzés színvonala*-, növelni kel! az ipari tanulók között a középiskolát végzettek számát. Az üzemekben és tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás során a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő módszereket kell tanítani. Biztosítani kell a szakmunkások megfelelő színvonalú továbbképzését, emelni keli a továbbképző tanfolyamokon részvevő szakmunkások számát.

‘-> A munka termelékenysé- • gének növelésével, s emellett elsősorban az anyagtakarékosság fokozásával biztosítani kell az önköltség rendszeres csökkentését. Különös gondot kell fordítani az importanyagok felhasználásának csökkentésére. Az anyagtakarékosság fokozása céljából gondoskodni kell a legfontosabb anyagok megfelelő nyilvántartásáról és raktározásáról. El kell érni, hogy az anyagellátás tervezése és az anyaggazdálkodás helyes normák alapján történjék.

A Az önköltség csökkentése

•** nem történhet a termékek minőségének rovására, ellenkezőleg, az önköltségcsökkentést a minőség állandó javításával kell egybekötni. Elsőrendű fontosságú a termékek minőségének megjavítása az alapanyagokat előállító iparágakban, elsősorban a kohászatban, a szénbányászatban, a vegyiparban, és az építőanyagiparban. A meglévő gyártmányok korszerűsítésénél és az új gyártmányok tervezésénél fokozni kell a minőségi követelményeket. Gondoskodni keil a technológiai utasítások szigorú betartásáról, a minőségi ellenőrzés megszigorításáról. El kell érni, hogy gyártmányaink használhatóságának időtartama lényegesen megnövekedjék. Fokozott gondot kell fordítani arra, hogÿ a gyártmányok külső alakja tetszetős, s a csomagolás korszerű legyén.

fZ A pártszervezetek ésszak- szervezetek a minisztériumok és üzemek vezetőivel együtt gondoskodjanak arról, hogy a szocialista versenymozgalom középpontjába, a termelési tervek teljesítése mellett, a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését és a minőség javítását állítsák. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók helyes kezdeményezéseit., javaslatait rövid idő alatt megvalósítsák, a bevált újításokat minél hamarabb alkalmazzák a gyakorlatban és a legjobb munkamódszereket szervezetten terjesszék el. Az élenjáró munkamódszerek elterjesztése a2 iparági és vállalati vezetők egyik legfőbb feladata. Az újítókat fokozottabban érdekeltté keli tenni az újításoknak a gyakorlatba való bevezetésében.

ZT A munka termelékenysé- gének nagymértékű növelése és az önköltség csökkentése céljából az ország belső erőforrásainak minél teljesebb kihasználása mellett sokkal fokozottabban kell élni a szocialista tábor országai közötti nemzetközi együttműködés lehetőségeivel. Az egyes országok gazdasági I adottságainak messzemenő fi- ' gyelembevételén alapuló nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztésével el kell érni a sorozatgyártásnak, a termelés mennyiségi növelésének és szakosításának olyan fokát, mely lehetővé teszi a legkorszerűbb technika és technológiai alkalmazását, a gyártás gazdaságosságának nagymértékű növelését

Hl.

Meg kell javítani az ipar irányítását

A Központi Vezetőség és a Minisztertanács az utóbbi időben több határozatot hozott a vezetés bürokratikus módsze- féiiiek kiküszöbölésére: az

igazgatási szervek felépítésének egyszerűsítésére, létszámának csökkentésére, az ellenőrzési munka megjavítására. Ennek eredményeképpen javult az ipar vezetése, a minisztériumokat, m- vatalökat és üzemeket sikerült számos rátermett káderrel megerősíteni.

Az irányító szervek munkájában azonban jelenleg is van- hak komoly hiányosságok, amelyek a bürokratizmust tápláljak, gátolják a személyi felelősség érvényesülését. Egyes igazgatást szervek létszáma még indokolatlanul magas. Á minisztériumok és egyéb központi szervek túlzottan gyámkodnak a vállalatok felett, útját állják azok kezdeményezéseinek.

A tervező munka még nem mindenben elégíti kr a követelményeket. Nem oldotta meg kielégítően a haladó technika alkalmazásának tervezését. Ennek alapvető oka, hogy az elmúlt években a több évre szóló távlati tervek kidolgozása nem folyt megfelelő színvonalon.

Eves terveiket a vállalatok ismételten túl későn kapták meg. A minisztériumok és vállalatok vezetőinek nagy része lebecsüli a tervezés jelentőségét és nem irányítja megfelelően a tervező munkát.

Vannak lazaságok a tervfegyelem terén. Az üzemek túlnyomó része a tervet nem az előirt választóknak megfelelően teljesíti. Egyes minisztériumok és vállalatok már a tervek kidolgozásánál sem fordítanak elég figyelmet a népgazdaság, különösen a külkereskedelem igényeire, a tervek végrehajtásánál pedig gyakran nem megfelelő minőségű terméket szállítanak, nletve elmaradnak a vállalt szállítási határidőkhöz képest.

1 Nem kielégítő a vállalatok ! munkájának pénzügyi ellenőrzése. A minisztériumok nem alkalmazzák megfelelően az anyagi érdekeltség elvét az ipar előtt álló feladatok megoldásában. Ar-, bér-, pénzügyi- és hitelrendszerünk nem ösztönöz eléggé a technika fejlesztésére, a takarékos gazdálkodásra, c minőség javítására.

Az ipar vezetésében lévő hibák összefüggenek a káderek képzésében, kiválasztásában, elosztásában és a velük való foglalkozásban meglévő hiányosságokkal. Gyakori jelenség, hogy vezető beosztásban lévő kádereink elhanyagolják továbbképzésüket. A termelésben nem elégséges a műszakilag képzett dolgozók száma, Ugyanakkor igazgatási munkakörökben, sokszor indokolatlanul nagyszámú mérnököt foglalkoztatnak. Előfordul, hogy egyes funkciókba megfelelő ismeretek és képesség nélkül állítanak be dolgozókat és ez jelentősén hozzájárul indokolatlan káderáthelyezésekhez. Gazdasági vezetőink jelentős része nem foglalkozik megfelelően beosztottjaival, nem segíti őket munkájukban.

A Központ! Vezetőség az ipái vezetésének megjavítása céljábó1 a következőket határozza:

1 Az ipar irányításának 1 • minden területén következetes harcot kell folytatni a bürokratizmus ellen, meg kel szüntetni a felesleges parhuza mosságokat a munkában és ér vényesíteni kell az egyszeméiy vezetés követelményeit.

Biztosítani kel), hogy az üzemek igazgatói, főmérnökei, művezetői éljenek mrndazokkal í jogokkal, amelyek őket meei: letik. Ennek érdekében mer keli szervezni, hogy az ipar üzemek vezetői rendszereset részivegj’enek az ipar éves- és (folytatás a 3. oldalon)