Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-12 / 266. szám

Gazdaságosabb termelésre törekedjék a Bács-Xiskun megyei lozegkiiermeiö és Telepítési Vállalat Október utolján a megyei párt-végrehajtóbizottság ipari osztálya a megyei tanáccsal karöltve hosszabb ideig tanul­mányozta a Bács-Kiskun me­gyei Tőzegkitermelő és Tele­pítési Vállalat munkáját. Kü­lönös tekintettel vizsgálták a vállalat gazdaságos termelését, a műszaki technika fejleszté­sét és az önköltség alakulását. Megállapítást nyert, hogy a vállalat nem teljesítette a har­madik négyedcves tervét. A telepek közül a legjobban el­maradt a sükösdi. Ez csak 62 százalékot tud felmutatni. Egyéb okok következtében a harmadik negyedévi mérlegen jelentős béralaptúllépés szere­pel. A vállalat számviteli nyil­vántartásával is bájok van­nak. Ugyanis Nádasladány- ban önálló könyvelés történik, noha annak az üzemegység­nek csak mint önálló elszámo­lási egységnek kellene mű­ködni. Nádasladány Keceflel összesített kimutatás formá­jában kéthetenként kapja az értékkönyveléshez szükséges adatokat és mivel a fizetések Kecelre futnak be, az MNB egyszámla is Kecelen ká~ül nyilvántartásra. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az ilyen ki­mutatás útján történt érték­könyvelés Nádasladányban merőben formális jellegű. Ná- dasladányon ennek a munká­nak az elvégzésére kilenc ad­minisztratív alkalmazottat ál­lítottak munkába, holott he­lyes szervezés folytán az önál­ló elszámolás lebonyolítására elég volna három-négy fő. Ter­mészetesen az értékkönyvelés­nek a vezetését Kecelen kelle­ne lebonyolítani. A nagyfokú adminisztrációs létszám mellett sem történik meg a költségek folyamatos ellenőrzése, így az egyes költ­ségkeretek jelentős túllépésre vezetnek. Csak egy példát: Nádasladányban a központi kastély áramfogyasztása egy év alatt 40 000 forintra' rúg. Sok egyéb dolog látott még napvilágot, ami jelentős hibá­nak mondható a vállalat kebe­lén belül. összefoglalva a vállalat gaz­dasági működését, kezdve a tervezéstől a végelszámolásig, azt kell mondani, hogy jelen­leg spontánul történik és visz- szaélésekre ad alkalmat. Az eddiginél fokozottabb ellenőr­zés szükséges. A nádasladány i telephelyen az elmúlt hó folyamán 13 nap gépkiesés volt. Ez annak kö­szönhető, hogy a gépek meg­előző karbantartása nincs biz­tosítva. Ez a sok rendellenesség ott talál könnyen tág talajra, ahol nem kielégítő a pártszervezet munkája. Sajnos, azt kell mon­dani, hogy sem a keceli, sem a nádasladányi telepek párt- szervezetei nem foglalkoznak rendszeresen a. termelés párt- ellenőrzésével. Nem számol­tatják be a gazdaságvezetőket, nem vonják be a kommunistá­kat a termelés problémáiba. A keceli tőzegtelepen két hó­napja nem tartottak pártveze­tőségi ülést. Nem tartanak pártcsoportbizalmi és pártcso­port értekezleteket. Ennek kö­vetkeztében pártcsoporton be­lüli pártmunka nem folyik. Mindezek a felsorolt kérdé­sek. hibák és megszüntetésük attól függ, hogy az üzem kom­munista vezetői mennyire igyekeznek magukévá tenni a Központi Vezetőség márciusi határozatát és a vállalat igaz­gatója, aki egyébként felis­merte a hibákat, ellenőrző és irányító munkája mennyire tükrözi a kommunista veze­tésben rejlő útmutatást. A házirend szabályrendelet a lakások belső rendjéről A házirend szabályrendeletet Kecskeméten már kifüggesztet­ték a lakóházak folyosóin. Min­denki köteles rendelkezéseit be­tartani. Míg a szabályrendelet első része a bérleti jogviszony létrejöttével foglalkozik, addig a további paragrafusok a lakások belső rendjét rögzítik. A 6. paragrafus meghatározza, nogy a bérlő a helyiséget csak rendeltetésszerűen használhatja, a lakás épségét megóvni köte­lessége. A hibákat — kivéve a természetes elhasználódást — saját költségén köteles ki­javíttatni a lakó. A cserépkályha, vaskályha éven­kénti lisztítása, esetleg átrakása, a lakás lisztítása a bérlő köte­lessége. Újrafestés, ablakok, aj­tók mázolása az eredetivel azo­nos minőségben végezhető. A lakásban 250 kilogrammon felüli nehéz tárgyakat — így pl. páncélszekrényt, — csak előze­tes műszaki vizagálat után vihet a lakó, — rendelkezik a 7. pa­ragrafus. A 8. paragrafus szerint a lakás falain képek, vagy egyéb tár­gyak elhelye-zésére csak a fai vastagságával arányban álló szö­geket lehet használni. Az ajtók­ba, ablakokba szögeket verni tilos! Virágtartókat az erkélyre, ablakokra felerősíteni csak a tu­lajdonos engedélyével szabad. — Utcára néző ablakokban a virá­gok locsolása csak reggel 7 óra előtt és este 22 óra után végez­hető. Az állattartásról rendelkezik a 9. paragrafus. A házban bármilyen állat — macska és éneklő madár ki­vételével — csak a tulajdo­nos hozzájárulásával tart­ható. Szarvasmarha, ió, kecske, sertés tartásához és elhelyezéséhez — olyan házingatlanokban, ahol ed­dig hasonló állatot nem tartot­tak — szintén a tulajdonos en­gedélye kell. Harapós kutya a reggeli kapunyitástól az esti ka­puzárásig csak láncon tartható. A 10. paragrafus szerint a la­kóhelyiségekben két napi szük­ségletet meghaladó tüzelőanya­got tartani nem szabad. A tü­zelőanyag kizárólag az e célra kijelölt helyen tartható. A fa visszatérünk /\/VWWWW/VW‘JWW'/V'yWV aprítását csak a kijelölt helyen végezhetik, padlón, parkettán, kövezeten favágás tilos. A parkettát egyszer egy évben fel kell súrolni és méhviasszal beereszteni, azt a nedvességtől megóvni a lakó kötelessége. A 11. paragrafus meghatároz­za, hogy a lakásokban évente kétszer, tavasszal és ősszel álta­lános lomtalanítást és nagytakarí­tást kell végezni. Féregmentességéről is a lakó kö­teles gondoskodni. A 12. paragrafus értelmében port csak reggel 7 és 10 éra kö­zött szabad kirázni és csakis az udvaron. A bérházak folyosóin és vasrácsán délelőtt 10 óra után ruhát, fehérneműt, vagy szőnye­get elhelyezni nem szabad. A szőnyeg porolása csak a kijelölt helyen, reggel 6 és 10 óra között végezhető. A szabályrendelet további in­tézkedéseinek ismertetésére még V&stttnatt árul kinek Bácsalmáson Ha az ember bemegy Bácsal­máson valamelyik üzletbe, nem lát egyebet csak árut, árut és Döntsenek végre Csodálatos, hogy a bürokrá­cia a világ legegyszerűbb dol­gaiból is milyen nyakatokért bonyolult következtetéseket tud levonni. A dolgozó népünk által vá­lasztott tanácstagoknak pél­dául joguk van kormányunk rendelkezése folytán arra, hogy ingyen utazhassanak a tanács­osai kapcsolatos tevékenysé­gük végzése közben választó- körzetük területén, a vasútvo­nalakon. Az intézkedés több mint fél é\c megtörtént, de a kiskun­félegyházi járásban az egyes közlekedési szervek még sem látnak világosan ebben az egyszerű kérdésben. Abban az esetben ugyanis, hogyha a já­rási tanácstagok a járás terü­letén kívül cső községbe, vagy városba utaznak hivata­los ügyben, a jegypénztárak az egész útiköltséget megfizet­tetik. l*ctlig a járás területén térítés nélkül utazhatnának. Mit tesznek a tanácstagoki Természetesen nem halasztják cl az utazást ilyen esetekben, így vagy kifizetik az e g é s i útiköltséget, (a járás területére eső útvonalszakaszra is), vagy pedig a járás utolsó megálló­jáig ingyen utaznak, ott le- szállnak és a legközelebbi vo­az illetékesek nattai, jegyváltás után foly­tatják az útjukat. Hasonló ne­hézségek adódnak abból is, ha a járási tanácstagok a félegy­házi Közlekedési Vállalat au­tóbuszán akarnak utazni. Csak a város határáig utazhatnak díjmentesen. A Közlekedési Vállalat szerint — Iji a járási tanácstag a város határán fúl utazik — jegyet keli váltania. Ezek után úgy gondolná a jámbor halandó, hogy ha ilyen huza-vona van a városi autó­buszon, még nagyobb lehet a húzőciozás a MÄVAUT orszá­gos járatain. Hála a MÄV- AUT-nak, a járási tanácstago­kat az országos vonalakon köz­lekedő MAVAUT busrok díj­mentesen szállítják a járás te­rületén. Az utazási kedvezmények­kel kapcsolatos vita hónapok óta húzódik, de még ma sem dőlt el. Ideje lenne, ha az ille­tékesek térképpel és rendele- tekkel a kezükben, végre dű­lőre jutnának és megszűnne ez a tarthatatlan helyzet, amci.v jogtalanul zaklatja cs akadá­lyozza a járási tanácstagokat a közügyek intézésében, dolgozó népünk érdekében folytatott tevékenységükben. Köós Zoltán újra árut. Nemcsak Bácsalmá­son, más községekben is hasonló a helyzet, hiszen kereskedel­münk most már gazdagon ki­elégít mindenféle igényt. De akármilyen bő választék áll is a vásárlók rendelkezésé­re, mégsincs minden a legna­gyobb rendben. Nézzünk hát egy-két rendellenességet: Panaszkodnak a házasulandó férfiak Ősszel van a legtöbb lakoda­lom. Ilyen időtájban tehát nagy keletje van a fekete és sötétkék' férfi szövetanyagnak. Nincs is oiyan nap, hogy be ne nyitná­nak a 42-es számú ruházati boltba ilyen anyagokért. Saj­nos, ezzei nem tudnak szolgál­ni. Több gyermekharisnyát Főként a hetes számtól a tizes számig, mert ezekből a számok­ból a legnagyobb a kereslet. Sok a barna, kevés a fekete cipó Barna cipőből bő a választék, de a bácsalmásiak Is igyekeznek lépést tartani a divattal. Sze­retnek, ha a kereskedelem for­galomba hozna fekete gojzci- varrott cipőket is. Nagyon üdvös lenne, ha az illetékes kereskedelmi szervek ' meghallgatnák a bácsalmási dol­gozók kéréséi és tőlük telhető- leg a legmesszeobmenó körülte­kintéssel biztosítanák az áruté­rítés változatosságát, sokrétűsé­gét. |Á Népújság szakszervezeti rovafa A technikáról A Szakszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi ülésén Szabó Lajos, a Kecskeméti Gép­gyár főmérnöke adott számot: mit tettek az üzem technikai színvonalának emeléséért. Az írásos beszámolóból tudjuk meg, hogy önelszámoló egysé­genként 4—5 fizikai dolgozó be­vonásával műszaki bizottságot alakítottak. A feladattervet el­készítették. Létrehozták a kis- gépesítéssel foglalkozó brigádo­kat. A brigádok tagjai három­naponként felülvizsgálták a be­érkező javaslatokat. Ahol szük­séges volt a segítség, a kivitele­zéshez, vagy egy-egy rajz elké­szítéséhez, műszaki segítséget adtak. Ez a lelkiismeretes xiódszer, meg a politikai munka felkel­tette a dolgozók sokaságában az új iránti érdeklődést. E-ed- ménye: 56 kisgépesítési javasá­tól jegyeztek az újítási naplóba. Ebből 38-at elfogadtak. Kilenc javaslat pedig rövidesen fel- használásra kerül. A számítások szerint 1 376 000 forint megta­karítást jelent népgazdaságunk­nak az újítások termelésben való hasznosítása. Többen hozzászóltak. Az ész­revételek kiegészítésével a be­számolót elfogadták. \ Beteglátogatásokról A szakszervezeti választások után üzemeinkben a társadalmi biztosítási tanács szakszervezeti aktivistáit is rövidesen újjává­lasztják. Ezek az aktivisták nemcsak akkor törődnek dolgo­zó társaikkal, ha versenybe kell szólítani őket. hanem betegség esetén is felkeresik. Gyakran látni, amint kis csomagokkal, virággal a kézben, keresik fel beteg munkatársaikat. Ha a szükség úgy hozza: se­gélyre is javasolják. Nem ritka az olyan eset sem, araikor a? SZTK-ban a táppénz ügyében, vagy fontos orvosságért szala- doznak. A legutóbbi írásos je­lentés alapján a beteglátogatói munka az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban, a Kinizsi Kon­zervgyárban és a Bajai Gyapjú­szövetgyárban a legjobb. Ez azért lehetséges, mert az akti­visták az SZTK-felelőssel együtt öntevékenyen végzik ezt a szép feladatot. Ahol nem leher a dolgozók kérelme Az építők megyebizottságához bizalommal fordulnak a dolgo­zók ügyes-bajos dolgaik elinté­zése végett. Ezeket a kérelme­ket »Munkásievelek« cím alatt egy füzetbe jegyzik be. Hetven- harman kérték eddig az itt dol­gozó elvtársak segítségét. A ké­rések a legkülönbözőbbek. Sza­bj Sándorné, a Bács-Kiskun me­gyei Építőipari Vállalattól jogos járandóságát követelte. Az üze­mi bizottság megvizsgálta a pa­naszt, jogosnak találta. Szabó Sándorné október 19-én kézhez- kapta a neki járó összeget. Kúti László gépkocsivezető jogos túl­óra pótlékának kifizetéséhez kérte a megye bizottság segítsé­gét. Nem hiába. Az Építőgép­karbantartó Vállalat közölte a megyebizottsággal, hogy kifizet­ték az 592 forintos túlórapótlé­kot. Agó György kiskunfélegy­házi dolgozó gyermekének kór­házi kezelésével kapcsolatosan is intézkedett a megyei bizottság Dugár János kérelme is elinté­ződött. Megkapta a szakim kiváló dolgozója címet. Még sok példát lehetne felso­rolni, melyek azt mutatják; az itt dolgozó elvtársak nem érzik tehernek a dolgozók kérelmé­nek, ügyes-bajos dolgának gyors elintézését. Befejezte éves tervét u Bujái Gázmüvek Élüzem lett a Bajai Gázművek. Eredményeinket a csőhálózati munka idő előtti elvégzésével alapoztuk meg. így lehetővé váll gázhálózattal eddig el nem látott területek bekapcsolása. A cső­hálózat kiterjesztése után azonnal hozzáfogtunk az új háztartás: fogyasztók bekapcsolásához. Eredményeinket számadatok tük­rözik. Míg 1952-ben 14, 1953-ban 59, 1954-ben 84, addig 1955-ber eddig 190 új fogyasztót . kapcsoltunk be. Köztük közületi nagy­fogyasztókat is: Állami Méntelep. Béke szálló, Kenyérgyár tészta­üzeme. Ezzel a gázfogyasztás szintjét a tervezettnél magasabbra emeltük. Ezek a kedvező körülmények járultak hozzá, hogy éves ter­vünket november 7-re befejeztük. Simity István igazgató. Mindenkit érdekei Ú szabályok a vasú'i darabáruk megjelölésénél Az elmúlt időkben nem ment minden zökkenő nélkül a darab­áruforgalom lebonyolítása. Sok áru a felületes címzés miatt nem jutott el a rendeltetési he­lyére. Tetemes kár származott ebből a népgazdaságnak. A MÁV dolgozói igyekeznek megszüntetni ezt a mulasztást. Ezt azonban csak úgy tudják megtenni, ha a fuvaroztatók megértik: csak helyes címzéssel lehet árut. gyorsan, pontosan és sérülésmentesen szállítani. A Közlekedési Közlöny 42. számá­ban jelent meg egy utasítás, melynek értelmébe^ 1956 január 1-től kezdődően a többi népi demokratikus országokhoz ha­sonlóan a vasút darabáru küldc- méliveket csak a leladó áltál alkalmazott MNOSZ 16113—53. számú szabvány — ragaszbárca, vagy függőbárca megjelöléssel vesz át fuvarozásra. A bárra va­lamennyi rovatát a feladónak kell pontosan, olvashatóan ki­tölteni. A rendeltetési állomás nevét nyomtatott betűvel kell b bárcára jegyezni. A magánosok részére a szük­séges ragaszbárcákat az állomá­sok díjmentesen bocsátják ren­delkezésre. Ha a magános szál­lító fél kérelmére a bárcákat a vasút tölti ki és ragasztja fel, ezért darabonként 50 fillért kell fizetni. A nagyobb darabárufor­galmat lebonyolító fuvarozta­tóknak a szabványbárcákat és függőcimkéket a Nyomtatvány- ellátó Vállalattól kell beszerezni. Szabvány függőcimkéket a? állomások nem tartanak. Ha s fuvaroztató a szabvány függő- címkét nem alkalmazza, a vasút­állomáson 50 fillérért vehet egy fatáblácskát, mely pótolja a szabvány íüggöcimkét. A fatáb­lákat fedett kocsiban szállítandó áruknál zsineggel, nyitott ko­csikban pedig fémhuzallal kel) tartósan az árudarabra felerő­síteni. (taksa Pál osztályfőnök, MÁV, Szeged. Télapó játékbolt nyílik Kecskemétem, az Állami Apuház mögött _____________________________________________________________ 629

Next

/
Oldalképek
Tartalom