Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

r BACSKIS K UN MEGYEI X. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Ám SO fillér 1355. ŐRT. 16. VASÁRNAP Megyesierí© meg kell gyorsítani a* oszt biíza és rozs vetését Nagyon elmaradt a bácsalmási, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi járás A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság értékelte az őszi munkákat. Az értékelés alapján az őszi búza vetésében a járások közötti versenyben Kiskunhalas vezet, itt vetettek eddig legtöbb őszi búzát és eddig tervüket 26,5 százalékra teljesítették. A városok versenyében Baja város lett az első 34,6 százalékos tervteljesítéssel. Leggyengébben halad az őszi búza vetése a kalocsai já­rásban, ahol a tervnek még csak fél százalékát teljesítették. Az őszi búza vetéstervének teljesítésénél még jobban sürget a rozs vetéstervének teljesí­tése. A kilenc járás közül még egyik sem teljesítette 100 százalékra tervét, és csupán a bajai és kalocsai járás közelítette meg a 100 százalékot. A járások közül három járás jóval a megyei át­lag alatt maradt, különösen Bácsalmás, ahol még 30 százalékos tervteljcsítésről sem tudtak szá­mot adni. A rozsvetés alapján a járási sorrend a következőképpen alakul: 1. bajai járás, 2. kalocsai járás, 3. kunszentmiklósi járás, 4. dunavecsei járás, 5. kiskőrösi járás, 6. kecskeméti járás, 7. kis­kunhalasi járás, 8. kiskunfélegyházi járás, 9. bácsalmási járás. Városok sorrendje: 1. Kecskemét, 2. Baja, 3. Kiskunhalas,4. Kiskunfélegyháza, 5, Kalocsa. r Uj kultúrház épül a kecskeméti határban A vénasszonyok nyara ugyancsak kitesz magáért, mézédcsre érleli a homoki szőlőt. Az idén hosszú évek óta ismét telt, nagy fürtű szőlők mosolyognak a szüretelőkre. Már két hete fo­lyik a szüret a megye területén, de nem mindenütt vonultak ki egyszerre a szüretelők. Ott, ahol bírja még a fürt, hagyják, hadd érjen, hiszen minden napsütéses nappal tán egyet is emelkedik cukorfoka. És ez gazdának, szövetkezetnek, államnak egyaránt hasznot jelent. Az idei jó termést mi sem példázza jobban, mint az, hogy míg tavaly december 31-ig mindössze csak 150 000 hekto­liter szőlőlé került a Borforgalmi Vállalat pincéibe, az idén — a fokozatos szüret ellenére is — két hét alatt közel 200 000 hekto­liter mustot vettek át. Gazdag szüret Tiszakécskén Katonatelepet úgy ismerik a kecskeméti határban, mint az egyik legjobban megszervezett, legnagyobb múltra visszatekin­tő kulturális központot. Egy- egy előadáson nem ritka a 150— 200 főt számláló közönség, és a kultúra iránt érdeklődő kör­nyékbeli dolgozók öntevékeny mozgalmai, bátor kezdeménye­zései sok elismerést vívtak már ki Katonatelepnek. Rombányi Gyula népművelési ügyvezető nemrégiben ajzal az elhatározással állott elő a kato­natelepiek képviseletében a kecskeméti városi tanácsnál, hogy kultúrházat építenek. A kultúrház építéséhez az anyagi eszközök nagy részét társadal­mi munka formájában biztosít­ják. Az építőanyag nagyobb fe­le is együtt van. Az a terv, hogy még ezen az őszön felépítik a kultúrházat, amely korszerű öltözőkkel, nagy előadóterem­mel, tágas színpaddal, előtérrel várja majd a közönséget. Kézi­napszám, fogatos fuvar, segítő kéz nem hiányzik, de államunk is jelentős beruházással segíti, toldja meg a társadalmi mun­kát. A kultúrház előreláthatólag 300 000 forintos költséggel épül fel és szeretnék a katonalele- piek, ha a három hét múlva megkezdődő építkezés késő ősz­szel befejeződnék és már ezen a télen élvezhetnék az új kultúr­ház adta lehetőségeket. Tiszakécskén gyorsan ért a szőlő, 80 százaléka már kisajtolva, hordókban várja az erjedést. A tiszakécskei Szabadság Termelő­szövetkezet is betakarította már 8 hold gazdag termesét, 20—22 hektoliter borral számolnak holdanként. A termelőszövetkezet tag­ságából 25-en vágják a dús fürtöket, hordták a telt puttonyokat a présbe, gazdag, vidám, felejthetetlen volt a szüret. Szüretelnek a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezel tagjai. 23 termelőszövetkezetben, 4 gépállomáson, 5 állami gazdaságban rendeznek megyénkben mezőgazdasági szakkönywásárt rületén 23 termelőszövetkezet­ben rendeznek mezőgazdasági könyvvásárt. Többek között a városföldi Kossuthban, a talfá- jai Törekvésben, a borbási Vö­rös Csillagban és a legtöbb Kecs­kemét környéki tsz-ben, vala­mint Ágasegyházán, Bugacon, a fülöpházi Petőfi és Szabadság Termelőszövetkezetben, az izsá- ki Vörös Csillagban, három la- josmizsei tsz-ben, az orgoványi Alkotmányban és még több jól dolgozó, gazdag termést betaka­rító termelőszövetkezetben, ahol egyre növekvő érdeklődéssel tanulmányozzák a tagok már most is a legkorszerűbb mező- gazdasági szakirodalmat. Gépállomásaink közül a Ja- kabszállási, Kecskeméti, Kerek­egyházi és Tiszakécskei Gépál­lomáson rendeznek hasonló könyvvásárt és állami gazdasá­gaink közül Bugacon, Helvécián, Izsákon, Tiszakécskén és Város­földön állítják közszemlére a Jllindiq oidáman, naijij smrqafőtnmaf... (Pillanatkép a bácsalmási Táncsics Termelőszövetkezetből) — Jaj, nagy füst van itt, Sándor bácsi, ne tessék bejönni, majd én megrakom a tüzet. Szilágyi Sándor, a dohánypajta vezetője azonban nem hagyott magának beszélni, Ju- lika minden intése el­lenére egy pillanat múl­va már ott kucorgóit a tűz körül, amit a pajta melletti kis szer­számos épületben gyúj­tottak és a jöldön pis­lákoló parazsat próbál­ta élesztgetni. A tűz fölött egy vasvillára akasztva fortyogott a paprikás. — No, ez sem csipog már többet, ha csak az én gyomromban nem — s az öreg derűs pil­lantást vetve a papri­kásra, a gyomrára ütött. Julika megint el­kacagta magát, úgy, hogyha az előbb ki nem csalogatja a füst a könnyet, hát most pattant volna ki: — Nem féltem én Sándor bácsit, van ma­gának arra orvossága! Az öreg huncutul a lány felé intett: — Ne tréfálj, Julika, messzi van még a szü­ret. Ez az évödés, csipke­lődés már reggel óla tartott, amikor Julika elvállalta, hogy megfő­zi az egyik szenvedé­lyes »verébvadász« aznapi »gazdag« zsák­mányát. A jó'oan-rossz- ban együtt lévő két ember, a munkacsapat- vezető kis szöszke Ko­vács Julika, meg a mindig vidám, tréfás- kedvű Sándor bácsi azután jól elszórakoz- gatott azon, hogy lepik meg majd délben az elnököt finom veréb­paprikással. Közben szaporán dol­goztak, mert a többi fiatal: a kis Varga Irén, Tolnai Erzsi, Csák Anti, meg az ifjú Tő- rögli Mihály kimentek a tsz óalmási földjeire, a kukoricatörésbe se­gíteni. Itt a dohány­pajtánál pedig mindig akad bőven tennivaló. Most is van egy jó ha­lom fűzni való levél, s hogy a tüzet sikerült felélesztgetni, újra ne­kilátnak a fűzéshez mind a ketten. Egymásután telnek a csendes, nyugalmas percek. Sándor bácsi néha végigtekint a nagy pajtán, amikor a beáradó szél megzizeg- toti a leveleket. Ilyen­kor mindig. úgy véli, hogy valaki jön. Hiá­ba, szokatlan a többi, örökké jókedvő, csivi- telő fiatalok nélkül. Hogy megszokta már őket, amint itt nótáz- gatva, egymásnak me­sélve vidámítják idős, meleg szivét, s közben soha. nem lehet nekik annyi munkát adni, hogy el ne végezzék. Olykor még este tíz órakor is az ő beszéd­jüktől hangos a nagy ■ pajta. Eközben Julika ar­ra gondol, hogy ha majd megint együtt lesznek, előhozakodik már a gyerekeknek az­zal a kultúr otthonnal is, mert hát a járási VISZ-bizottságtól volt kint egy elvtárs és az is azt mondta, hogy szívesen adnak helyet a faluban a Táncsics TSZ DISZ-fialaljainak. ahová majd mindig be­járhatnak, ha szóra­kozni, vagy tanulni akarnak. Vannak vagy huszonnégyen, s még talán egy színjátszócso­port is kitelik belőlük.. — Te, Julika — ri­asztja fel hirtelen gon­dolataiból Sándor bá­csi — nézd csak meg jó-e már ez a paprikás! Julika kiszalad c pajtából, s rgikor visz- szájon, örömmel újsá­golja: — Jó lesz már, Sán­dor bácsi. — No, azután hány egységet számítasz érte, ha nekem is adsz be­lőle? — Nem kell nékem a maga egysége, van nekem is elég. — Nocsak,, hát azu­tán mennyi? — ugratja Sándor bácsi. — Szeptemberben telt ki a 3Ó0 — vágja ki büszkén Julika, s az öreg, meg a. fiatal ba­rát vidáman egymásra mosolyog. Kulcsár £vt. Nemrég átadták rendeltetésének a kujbisevi vízierőmű also hajózó zsilipjét. — A képen: áthaladnak az első hatók a zsilipen. jegujaDD mezogazciasagi szaiv- könyveket. A községek közül is több kér­te megyeszerte mezőgazdasagi könyvvásár megrendezését. A kecskeméti járásban például 11 községben tartanak a bizomá­nyosok könyvvásárt. Két helyen, Kecskeméten és Izsákon külön könyvkiállítás is lesz. Gál Józsefné és Budai Józsefné tsz-tagok egy sorban szedik a gazdag termést. Hamar telik a vödör, sűrűn ott teremnek a tré­fálkozó puttonyosok. — Ez aztán a szőlő — mutatja a hatalmas fürtöt Gál Józsefné a termelőszövetkezet elnökének, Nagy Andrásnak és Hertring János agronóinusnak. Az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat könyvesboltjai ezen az őszön is, mint minden eszten­dőben megrendezik a mezőgaz­dasági könyvvásárt, október 29 és november 13 között. Nemcsak a boltokban fordíta­nak nagyobb gondot a vásár ideje alatt a mezőgazdasági szakkönyvek terjesztésére, ha­nem, felkeresik a termelőszövet­kezeteket, állami gazdaságokat, gépállomásokat is. Megyénk te­^VVVVVWWVVWV^VVWVVVVVWWVMW DISZ-!iata!ok az őszi munkák meggyorsításáért A Garai Vörös Traktor Álla­mi Gazdaság DISZ-fiataljai kö­vetésre méltó munkát végez­nek. DISZ-szervezetük mintegy 60 tagja vállalta azt, hogy ezen­túl a vasárnapi munkában is részt vesznek, amíg az őszi mun­kák dandárja tart. A mai napra a fiatalok 3000 mázsa trágya ki­hordására vállalkoztak;

Next

/
Oldalképek
Tartalom