Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-04 / 233. szám

Melyik KISZ kérésié meg a maga kenyerét

Csütörtök délután a Cipőgyárban

Pártmunkások,

akik Biidaoestrő! {öltek megyénkbe

Nagymarosi Kálmán elvtárs. Szakmája vasesztergályos. 1949- től a MÁVAG műszaki igazgatója, majd 1951-től az Esti Budapest című napilap politikai titkára és szerkesztőbizottsági tagja volt. 1954—55-ben egyéves pártfőiskolát végzett és itt jelentkezett vidéki pártmunkára. 1955 augusztus 15 óta a Kecskeméti Városi Pártbizottság másodtitkára.

Papp Ferenc elvtars. Szakmája vasesztergályos. A Ganz-Vagon- gyárból a Külügyi Akadémiára ment, utana a Kohó- és Gépipari Minisztériumban dolgozott, ahol vidéki pártmunkára jelentkezett. 1954 tavasza óta dolgozik a Kecskeméti Városi Pártbizottság ipari osztályán.

Magyarodi Sándor elvíárs. Szakmája géplakatos. A Lenin Intézet hallgatója volt. A főiskola elvégzése után jelentkezett vidéki pártmunkára. 1955 nyarán került a Kecskeméti Városi Pártbizottságra és ott, mint oktatási felelős dolgozik.

INNEN—ONNAN

— Mind több kultúrcikk fogy a falun. A Garai Földmüvesszö- vetkezetben ez évben már 7 tangóharmonikát és egy zenegépet adtak el. Villanyvasalókból ebben az évben már 500 darabot vásároltak a község dolgozói.

— Gondoskodás a gyermekekről. Tíz évvel ezelőtt 48 óvoda működött megyénkben, melyekben 1700 gyermeket tudtunk elhelyezni. Ma már 117 óvodában 5000 kicsiny van gondos felügyelet alatt. Az ötéves terv ideje alatt óvodák építésére 700 000 forintot költött államunk.

A tervteljesítés a ktsz-ekre is úgy kötelező, mint gyárainkra és vállalatainkra.

Ennek az ablaknak az üvegjén pillantsunk be megyénk néhány kisipari termelőszövetkezetének a harmadik negyedévi tervtelje- sitésébe.

A Kiskőrösi Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Kisipari Termelőszövetkezet utolsó előtti negyedéves tervteljesítése alapján elsőként emlegetett szektor. Negyedéves tervét szeptember 28-án befejezte, tehát nem maradt adós. Mindezt el lehet mondani a Kecskeméti Mezőgazda- sági Felszereléseket Gyártó Sző-’ vetkezetről is. Nem maradhat ki az elsők közül a Kiskunfélegyházi Asztalos Szövetkezet sem. Az is befejezte szeptember 28-ig û harmadik negyedéves tervet. Szép és értékes munkát végzett. Havonta 20 garnitúra hálószobabútort adott ki a kezei közül. Életképes, jómódú szövetkezet. Olyan, mint a Bajai Lakberendező KTSZ. Az is befejezte már negyedéves tervét. A negyedév folyamán több, mint 150 000 forint értékű festett és egyéb bútort gyártott, meg azután több.

Néha az ember mindenáron j meg akarja érteni a vonatot. Különösen pendelyes gyerekkorig ban tudja legjobban, hogy mit j beszél a gőzös, ha szalad. Azt j mondja: csitt-csatt, csitt-csatt, j cscs, cscs, cs, sss, ss. Vannak, I akiknek azt mondja: egye jene, j egye fene, egye fene, Én azért ; mégis csak azt állítom, hogy a j kacsákical, meg a libákkal van az felfordulva. Nekem mindig azt duruzsolja, hogy kacsa, liba, kacsa, liba, kacsa, liba. (Sokszor egész Pestig hallgatom, de még visszafelé sem mond mást.)

Biztos azért hajtja az állandóan ezt a két szót, mert ebből a két állatból annyi van, hogy Ounát lehetne vele rekeszteni. Tudom, hogy vannak kételkedő emberek, nem hiszik el, én magam sem hittem, de ahogy a napokban a Kunszentmiklósi Víziszárnyas Telepre bekukkantottam, majd hanyatvágódtam a csodálkozástól. Hit ott annyi a kacsa, meg a liba, mint égen a csillag.

Lássuk hát, hogy él ez a kacsa-liba közösség!

Megállunk a 2-es számú ól előtt, de látszik, hogy nem vagyunk valami kedves vendégek, mert ügyet se vet ránk a jószág.

— Ejnye, az áldóját! — rászólok egy kacsára.

Visszanéz, aszondja: — háp.

No, tessék. Ezzel nem vagyok kisegítve, Megkérdezem, hámint 50 000 forintot kereset bútorkárpitozással.

Sajnos, még szép számmal ke- rülköznek olyan kisipari termelőszövetkezetek, amelyek alig keresik meg a kenyerüket, mert nem teljesítik a tervet. Ilyen Kunszentmiklóson a Vegyes, meg a Mezőgazdasági és Építő Kisipari Termelőszövetkezet. De ilyen a Kecskeméti Ruházati Szövetkezet is. Ennek csaknem egymillió forint értékű lemaradása van ebben a negyedévben. A III. évnegyed egyetlen hónapjában sem teljesítette a havonta ráeső tervet. 76, 96, 80 valahány, igy alakyl a három havi tervteljesítés, Mindez az anyaghiánynak köszönhető. Hogy hogy? — kérdezhetné valaki. Hát nincs anyag? — Dehogy nincs. A hiba inkább ott van, hogy olyan anyaguk nincs, amiből szívesen átvenne a Textilnagykereskedelmi Vállalat sokat. így a ktsz készanyagainak jelentős része raktáron hever.

A negyedik negyedév talán javulást hoz nekik.' Akkor majd téli holmik készülnek, amelyeknek az anyagbiztosításáról már előre gondolkoztak.

nyan vannak. Erre meg akkora hápogást csapnak, alig tudom kiérteni, hogy 916-an. Mind pecsenyekacsa. Még három hétig híznak. Nemesített magyar kacsák pekingivel keresztezve.

A 3-as ól előtt nagy a háp- trécselés.

— Mi van itt? Mi van itt?! — Ahá: Értem. Ezek még most tanulnak magyarul hápogni, még csak három hónapja, hogy itt élnek. Egyébként külföldiek. A 670 közül szép számmal akad olyan, amelyik azt hápogja a másik fülébe, hogy hollandul hiába hápogsz, te kacsa!

Ezek annyit tojnak majd a télen, hogy Szabó Rozália legyen az a gondozó, aki össze győzi szedni azt a temérdek tojást.

A 6-os ól előtt nagy a türelmetlenség. 573 torokból dől a merges hápogás, mint a zápor. Ezek gácsérok és azon türelmetlenkednek, hogy mikor a csodába kezdődik már meg a falkásítás, hogy mikor lesz az az idő, mikor a tojók közé mehetnek. (Hiába, a kacsának sincs bocskorszíjból szerkesztve az iciegszála!)

Jaj, pedig már ölelésre tárt szárnyakkal várják őket a 9-es ói lakói. Vannak vagy 585-en. Tiszták, mint a patyolat. A csőrük meg úgy csillog a napfényben, akárcsak az arany.

A 12-es ólban három híjján 600 tojó lakik. Az egyik részük

A kecskeméti nagytemplom órája rég elütötte a háromat, de a Kecskeméti Cipőgyárban nem pihennek a gépek, bár itt volna az ideje. Talán túlóráznak odabent? — kérdem a gyár portásától.

— Nem, szakmai oktatás folyik.

*

A bejárati lépcsőnél Stecenkó Teofil párttitkár köszönt. Szó szót követ, elujságolja, hogy teljesítették a harmadik negyedéves tervet és két nap alatt 100 ezer forintot jegyeztek.

— Te is szakmai továbbképzésen veszel részt?

— Igen! Nem tudhat az ember mindent, de hasznos, ha van annyi igyekezet benne, hogy megtanulja, amit még nem tud.

Közben elértünk a munkateremhez. Belépünk. Ö tovább siet a klammerozó géphez, én pedig lemaradok Hidi András művezető mellett az első gépnél. Bandi bácsi — mert igy hívják őt — Mayer Katit és Stecenkó Teofilnet ismerteti meg a gépi munkával.

— Katikám, figyelj — szól atyai szeretettel a kislányhoz. — A kéztartásra ügyelj. így ni! S körbe szögezi a géppel a gyermekcipő hátsórészét.

Kati figyel, s már kezébe is veszi a cipőt. A gép ütemesen kattog. Egy perc múlva átadja véleményezésre a cipőt Hidi Andrásnak.

— Alakul — mondja Hidi elvtárs. Majd hozzáfűzi: — Mire vége lesz a tanfolyamnak, nem lesz semmi hiba.

Még vagy ötvenszer újra, meg újra elmagyarázza Hidi elvtárs a fogásokat. Gyakorlatban is megmutatja, hogyan is kell ezt a munkát jól elvégezni.

*

Balról a tűződei hosszú asztalnál a kis termetű Szepesi Jó- zsefné, a szakma legjobb ismerője, magyaráz Mészáros Évának.

— Mindig a bőr szélén haladj, s ha fordulsz a varrással, akkor emeld fel a drukkert. Ha másképp csinálod, a tű eltörik. Ez pedig drága dolog.

Éva meg is próbálja. Még egyenesben valahogy csak megy, de amikor fordulni kell, megáll a tudomány. Kérdő tekintetet vet Szepesiné felé. S Szepesi néni odasiet. Eligazítja Évát, aztán siet tovább, hiszen 21 DISZ- fiatal van itt, akik most tanulják a tűzést.

Itt van Kiss Józsefné is, a pártvezetőség tágja. Gyakran

az ól árnyékában ül, a falka másik része őrületes nagy munkában van, ebédutáni szotyakolást végez, nem issza, csak hepecseli a vizet. Úgy áll a farkuk, mint a kifeszített vitorlavászon.

A 14-es ól előtt semmi forgalom nincs. Alszik mind az 587 kacsa. Tele a begy finom darával, jól esik az ejtőzés. Ugyanezt utánozzák a 13-as ól tojói is. Ne is háborgassuk őket, mert ha egy felugrik, mind az 583-at Iklzargatja. Inkább gyerünk ki a tó partjára, tekintsük meg, hogy élnek a vándor ólak lakói.

öt vándor ól áll a Bogárzó partján. Az Átok-csatorna meg egyebet se csinál, csak táplálja a tó vizét. Micsoda lubickolás: A 3000 tizankéthetes kacsa közül biztos nem akadna egy se, aki életet cserélne, akár a királlyal is. Aki megunja magát a vízben, az kiül a partra és sütteti a hálát a nappal. (De olyan nincs, amelyik hanyat- nyújtózkedva, a hasát süttetné, azt majd a lábasban.)

Hagyjuk hát magukra a fürdőket. Ne lábatlankodjunk köztük. (Mi sem néznénk jó szemmel, ha a strandon kacsák között kellene lubickolni.)

Visszatérve az ólak közé, a telep másik útján megállunk a Vl-es számú ól előtt. Nemesített magyar ludak fülsiketítető gágogással fogadnak. De a dobhártyát széthasogatni akaró zaj hamarosan lecsillapodik.

Ki a gazdátok? — kérdem egy hosszúnyakú gúnártól,

hallani tőle: »Jobb kezeddel fog a cérnát, engedd a gépet, a drukkert nyomd le, csak szélén varrd az anyagot, mert ezzel is takarékoskodni kell, nyugodtan és pontosan.«

. *

A körülszegő (klammerozó) gépnél Bartók József ÜB-elnök, Dudás Mária és Kenderes! Mária DISZ-fiatalokat, meg Kre- nács bácsit, a partcsoportbizal- mit tanítja erre a munkára.

Közvetlen tőszomszédságában lévő gépen munkálkodik egy DISZ-fiatal, egy őszhajú ember, Tormási Károly dolgozó, a szakma kiválója, meg a párttitkár, Stecenkó elvtárs. Mindhárman jól haladnak. — Ez a legszebb munka — mondja Stecenkó elvtárs. Ugyanezt mondták a többiek is a tűzésnél, meg másutt. Ezt mondja Csányi Miklós sarkaló is, a szakma kiváló dolgozója, aki úgy véli, hogy ha több munkafolyamatot ismer az ember, nagyobb lesz az értéke is. Ö már előre is gondol. A szovjet szaklapokból olvasta, hogy a Szovjetunióban többen vannak, akiknek két-három szakmájuk is van.

Sütő József elvtárs, a sarokcsiszoló gépen mutatja meg a melléje sereglett DlSZ-fiatalok- nak a szakma fortélyait: — Ezekből a fiatalokból nevelek én sztahanovistákat. Kell is az utánpótlás, hiszen mi sem leszünk örökké fiatalok.

*

Huszonegy DISZ-fiatal és több tanulni vágyó, idősebb szakember sajátítja el a cipőkészítés új és új szakmai fogásait, ismerkedik meg e munka sok-sok ágával.

Az új technika meghonosítása, a többtermelés, a szakmai tudás fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Ezért zúgnak minden csütörtökön munkaidő után a gépek a Kecskeméti Cipőgyárban.

Venesz

Befejeződött az építkezés a Kalocsai Kísérleti Gazdaságban

— Befejeződött az építkezés.

A Kalocsai Kísérleti Gazdaság az idén 40 férőhelyes lóistálló, 500 férőhelyes süldőszállás és 10 vagonos paprikapajta építését 321000 forintos költségt'elhasz- nálás helyett 284 000-ből valósította meg. A megtakarított ösz- szegből a lóistálló csatornázása készül el.

— Páládámü:

— Mit hazudsz! Tudom, hogy Hajdú Sándorné gondoz mind a hatszázhetven egy eteket. Erre megfeni a csőrét a földhöz és hátat fordít. Gyerünk innen. A 4-es ól lakóit nem kérdezem meg, azok is ludak, biztos ők is hazudnak. Baki Borbálától tudom meg, hogy 464-en kiabálnak ránk.

Az 5-ös ólba, illetve előtte, alig van valami látnivaló, csak egy-két nyanvadtabb kacsa gurnyaszt. — Ez a telep selejtje. Olyan kevés, hogy szóra sem érdemes. Annál csalogatóbb a 10-es számú ól, ahol 1020 növendék kacsa püffeszkedik. A törzsállomány feltöltésére nevelik őket.

A 7-es, meg a 4-es ólba rekordlétszám lakik. Egyikbe- egyikbe 1800, vagy annál is több pecsenyekacsa kínálgatja ízletes húsát. (De jó volna közülük egyet ropogósra sütni:)

Szemethizlaló látvány, ami ezen a telepen van. A pecsenye- kacsák emlegetése közben az embernek meggyűlik a nyál a szájában. (Lehet nyelni nagyokat.) A telepvezető helyettesei Kálmán Sándorné is, elragadtatással beszél a telepről.

»Képzelje el azt az örömteli reggelt — mondja nagy boldogan, — amikor még a nap nem kel, de már a hír bejárja a telepet, hogy az Országos Mező- gazdasági Kiállításon libáink az I. nagy dijat, kacsáink az I. díjat nyerték.

Esziki

Ml újság az Építési és Talarozási Vállalatnál?

Többéves egyhelybentopogás után vállalatunk munkája jobb és jobb lesz. A javuló helyzetet a statisztika nyolc havi kimutatása tükrözi. Ez idő alatt termelési tervünket szeptember hó 1-ig 102,5 százalékra, a termelékenységi tervet 107,6 százalékra teljesítettük. Ezzel egyidőben a ténylegesen megadott költségeknél 2,82 százalékkal kevesebbet használtunk fel. Az eredmények elérésében jelentős része volt a munkaversenynek, a következetesebb műszaki irányító munkának. Éppen ezért a kecskeméti 2-cs számú építésvezetőség 124 százalékos tervteljesítést ért el.

*

A vállalat 4 338 000 forint értékű beruházási munkákat végzett. Ebből az összegből készült a berénybenei kéttantermes iskola tanítói lakással együtt. Jánoshalmán egy 50 személyes óvoda, Kisszállás és Akasztó községben 40—40 személyes idénybölcsőde.

*

Felújításokat 2 889 000 forint értékben végeztünk, mely a felújítási terv 112,2 százalékos teljesítésének felel meg. Lakások tatarozására, átépítésére államunk 1,223 000 forintot fordított, mely munkát mi végeztük el. Az év végéig még 500 000 forint értékben végzünk tatarozási, felújítási munkákat.

*

A felújított épületek száma 53, ebből lakóház 31. Kecskeméten a Jacques Duclos utca 29, 35—35/a, a Kurucz tér 3. sz. alatti épületek csinosítását végeztük el. Egyébként a megye több városában és községében végzünk hasonló munkákat.

Papp László igazgató.

Ahol kacsából, mes; libából áll a vitás;