Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-04 / 233. szám

GYÜMÖLCSÖSKERT A HÖMÖKFÖLDEKEN Irta: A. Dubrovsxkij, kísérletező kertész Amikor nyolc évvel ezelőtt hozzáfogtam a kert telepítésé­hez, szomszédaim azt gondolták, hogy ötletem nem lesz eredmé­nyes. Véleményük természete­sen nem volt alaptalan. A gy. - mölcsöskertek a homokföldeken mesterséges öntözés nélkül rend • szerint nem járnak sikerrel. Nálunk, a Moszkva területi Bol- sevóban a háztáji parcellák mi­nősége nem felel meg a gyümöl­csöskertek igényeinek. A talaj homokos. A szántott réteg 10— 18 centiméteres. Mélyebben he­lyezkedik el a sűrű homok, viz- cisszatartó réteg nélkül. A ta­lajvíz 28—30 méter mélyen van. Érthető, hogy ilyen körülmé­nyek között gyümölcsös telepí­tése nem könnyű feladat. Még;3 sikerűit megoldani. Amint múltak az évek, a fák gazdag termést hoztak. Tavaly például 0,1 hektárról több, mint i tonna gyümölcsöt és bogyós gyümölcsöt gyűjtöttem be. Ha gyümölcsöst telepítünk ho­mokföldön, először is meg kell oldanunk a víz kérdését. Én is így cselekedtem. A háztáji föl­dön és körülötte a szabad helye­ken árkokat ástam és kisebb töl­téseket emeltem. így, eső után arról a területről, amely körül­belül másfélszer, vagy kétszer- akkora, mint a gyümölcsös, min­den viz a gyümölcsfákhoz fo­lyik. Meg kell jegyeznem: a nö­vényeket úgy helyeztem el, hogy sűrű zöld szőnyeget alkossanak, ne nyomják el egymást, hanem ellenkezőleg, hőség, szárazság, szél és fagy ellen egymást véd­jék. A fák és a bokrok ilyen kombinált ültetése során a ta­lajnedvesség lassabban párolog el és jobb mikroklíma keletke­zik a növények számára. Az almafákat és körtefákat hármas kötésben ültettem, a sorban négy méter távolságra egymáshoz. A sortávolság öt méter volt. A fák elhelyezésekor figyelembe vettem élettartamu­kat és növekedési sajátosságai­kat. A hosszúéletű fák közé rö­vid életűeket ültettem, a magas gúlaalakúak közé terebélyes ko- ronájúakat. A fagyálló fákat az északkeleti oldalon helyeztem el, a kert közepére és a ház köze­lébe pedig a nemfagyálló és téli fajtákat. A kerítés mentén, fő­leg a kert külső része felé, szil­vafákat, meggyfákat ültettem, mögéjük pedig már nyári alma és körtefajtákat. A meggyfákat és szilvafákat 2,75 méter távol­ságban telepítettem. A fák közé egrest, az utak mentén pedig fekete- és vörösribizkét és egyéb növényeket ültettem. A sűrített ültetés és a légköri nedvesség visszatartására irá­nyuló eljárások olyan körülmé­nyeket teremtettek, amelyek kö­zött a gyümölcsöskert kiegészítő öntözésre nem szorult és a nö­vények jól elviselik a hőséget, szárazságot, szelet és fagyot. A fák ültetéséhez egy—másfél méter széles és 60—70 centimé­ter mély gödröt ástam. A talaj legfelső rétegét a gödör fenekére raktam, növényi hulladékkal, tő- zeggel és más trágyával együtt, ültetés előtt a csemete gyökerét agyagból, marhatrágyából, víz- 3ől és növekedést serkentő anyá­tokból készített pépbe mártot­tam. A fákat koratavasszal ül- ettem, mihelyt a talaj felenge­dett. Az ültetés alkalmával gon­dosan eligazítottam a gyökeret, jldal irányba is és lefelé is. Nyolc év alatt a gyümölcsös őrületére körülbelül 15 tonna istállótrágyát, 9 tonna tőzeget, 3 onna tözegkomposztot, 350 kiló hamut, 240 kiló műtrágyát és még néhány fajta növekedést serkentő és egyéb anyagot ad- am. A szakirodalomban talál­ható agrotechnika szerint ilyen rágyamennyiség homokos tala­jon kevésnek bizonyul, de a gyü­mölcsös ennek ellenére jól fej­lődik. Öt egymást követő éven keresztül bő termést adott és a koronanövekedés minden évben kedvezően alakult. Köztudomású, hogy sok gyu- •lőlcskertész kétszer ássa fel a : alajt a gyümölcsösben, a koro- ia közelében is. Ezt a munkát ősszel és tavasszal végzi. Amikor az altalajt lapátnyél mélységben felássák, elszakítják a gyümölcs­fák gyökereit. Ezért én csak ge- reblyével lazítottam a talajt, mintegy 5—8 centiméter mélyen. Ezenfelül, hogy még jobb körül­ményeket biztosítsak a növé­nyek fejlődéséhez, a talaj felü­letére 4—6 centis tőzegréteget Néhány hónap alatt szép ered­ményeket ért el a vállalat. A harmadik negyedév során for­galmi tervünket július hónap­ban 106, augusztusban 114 szá­zalékra teljesítettük. Szeptem­berben várható tervteljesítésünk is meghaladja a 100 százalékot. Az augusztus hónapi munkánkat nagyon elősegítette az ünnepi vásár. Vállalatunk az ünnepi vásári tervét 200 százalékra tel­jesítette. A kezdeti eredményeinkkel azonban mégsem vagyunk meg­elégedve. Szükséges, hogy étel­féleségeink mennyiségét, de fő­leg a minőségét javítsuk meg. Ebben az esetben az áruválasz­ték bővítéséről kell beszélnünk. Ennek az utóbbi időben való el­hanyagolása azt eredményezte hogy a kecskeméti közönség igen nagy része elidegenedett étter­meinktől, csupán a «-Hírős étte­rem« nem esett a színvonal alá. E dolgok megszüntetése érdeké­ben megkezdtük az előkészülete­ket. Az elmúlt hónapban több átszervezést hajtottunk végre, ami arra irányult, hogy javít­sunk konyháink és cukrászmű­helyeink készítményein. A kez­deti eredmények biztatóak. Ét­kezési létszámunk hétről hétre nő. Sokan kedvelik a »Hírős ét­terem« 7 forint 60 filléres előfi­zetéses menüjét. Ez annál is ér­dekesebb, mert egy negyedévvel ezelőtt naponta még csak két­százan fogyasztották ezt a me­nüt, ma már 450-en. Az üzemélelmezési konyhánk helyzete is javul. Ma már 1100 dolgozó részére főzünk naponta. A minőség állandó javításával szeretnénk elérni azt, hogy étel­féleségeink városszerte közked­veltek legyenek. Az ételféleségek növekvő fo­gyasztása mellett emelkedett az italfogyasztás is. Augusztus hó­Az elmúlt héten 68 levél érke­zett munkás-paraszt levelező­inktől. A Minisztertanács felhí­vásának megjelenése után Kiss István, a Kecskeméti Gépgyár­ból arról-írt, amiről Hanovalyuk Iván, a Császártöltési Gépállo­másról és sok-sok egyszerű em­ber a zakatoló gépek mellől, a faluról, a termelőszövetkezetek­ből és a hivatalokból; azért jegyzünk békekölcsönt, hogy to­vábbra is épüljön, szépüljön a mi hazánk. Amikor a békekölcsönt je­gyeztük, arra is gondoltunk — írja Hanovalyuk elvtárs —, hogy az államnak kölcsönzött forint­jainkkal is elősegítjük a mező- gazdasági termelés fellendítését, hogy jövőre még több traktor szántson-vessen a határban. Falusi levelezőink bár írtak az őszi mezőgazdasági munkák­ról, a kapások betakarításáról, a szántás-vetési tervek teljesítésé­ről azonban keveset. Az elmúlt héten örvendetesen növekedett a termelőszövetke­zeti levelezőink száma. Az új le­velezők hírt adtak a szövetkezet életéről, eredményekről és a ta­gok jövedelméről. szórok. Ezáltal még kedvezőbb hőmérsékleti viszonyok kelet­keznek és a nedvesség a talaj­ban marad, nem párolog el. Mint láthatjuk, az úgyneve­zett alkalmatlan föld is megju­talmazza a fáradozót, természe­tesen nagy körültekintést, sok munkát igényel az eredmény. napban eladott a vállalat 180 hetkoliter bort, 2000 hektoliter sört, 100 hektoliter égetett szeszt, 40 hektoliter likőrt, 30 hektoli­ter szörpöt. Van még mit javítani cukrász­készítményeinknél is. Vállala­tunk Budapestről kapott komoly szakképzettségű műhelyvezetőt. Munkája következtében már ja­vult a minőség és bővült a süte­mények választéka. Ehhez az is segített, hogy cukrászaink több­féle újítást alkalmaznak, sőt Bu­dapestről is hozattunk süte­ményféleségeket, amelyek igen közkedveltek Kecskeméten. Külön feladata a vállalatnak, hogy a vendéglátóiparban elbur­jánzott lopásokat, sikkasztásokat megszüntese. Ha e téren nem lesz változás, akkor a szarka­természetű dolgozót átadjuk az illetékeseknek, mint ahogy erre már eddig is van példa. Sokat segíthet munkánkban a fogyasztóközönség is. Használ­ják bátran a panaszkönyvet, ha valami fonákságot, vagy igazság­talanságot észlelnek. A társadal­mi ellenőrök is segítsenek lelep­lezni azokat a csaposokat és fel­szolgálókat, akiknek a munká­juk nem kielégítő. Tehát a fentiekből kitűnik, hogy vannak kezdeti sikereink, de ezekkel megelégedni nem le­het. Sok olyan dolog van még, ami kívánni valót hagy maga után. A vállalatvezetőség elha­tározta, hogy a pártszervezettel és a szakszervezeti bizottsággal együtt mindent elkövet annak érdekében hogy a Kecskeméti Szálloda, Vendéglő és Cuk­rászda Vállalat, ne úgy, mint a múltban, az ország legrosszabb, hanem minél előbb a legjobb v állalatok közé tartozzon. Dennenberg Tibor igazgató. »1953 óta vagyok tagja a fok­tői Béke Termelőszövetkezet­nek. Nem bántam meg, hogy a tsz tagja lettem, mert szövetke­zetünk minden évben sokat erő­södött, gyarapodott. Eddig egész évi gabona-, sertés-, marha-, to­jás- és baromfibeadási kötele­zettségünknek eleget tettünk. Sőt 50 mázsa gabonát értékesí­tettünk szabadfelvásárlási áron. Mivel hízottsertésbeadásunkat is teljesítettük, most úgy tervez­zük, hogy október elején 10 da­rabot eladunk államunknak. 20 darabra pedig hízlalási szerző­dést kötöttünk. A mi szövetke­zetünkben minden tag jól él. Senki sem cserélne egy közép­paraszttal sem. Több panaszos levelet is kap­tunk, melyek kivizsgálásra szo­rulnak. özvegy Kontra Péterné fülöpszállási dohányárus arról ír levelében, hogy 400 forintot tévesen Kecskemétre küldött az adófizetési kötelezettség törlesz­tésére. Fehér elvtárs, a KIOSZ vezetője megígérte, hogy a 400 forintot visszautalja, de az ígé­ret csak ígéret maradt, mert Kontra Péternétől még ma is követelik a 400 forint adót. A KECSKEMÉTI GYÜMÖLCSSZESZIPARI VÁLLALAT minden mennyiségben átvesz friss, egészséges, nem csigerezett, homok- és penészmentes szőlotörfcölyt azonnali térítés ellenében, 1,2 liter 50%-os törköly- pálinkáért telepein és körzeti átvevőhelyein. 451 Néhány öszínle szó a Kecskeméti Szálloda, Vendéglő és Cukrászda Vállalat munkájáról . ai Qiípufiáq LwtltsLádájúhéi Á baráti népek életéből KÉP BULGÁRIÁBÓL A képen; A dimitrovgrádi »Sztálin« vegyikombinát látképe. * NITROGÉN MÜVEK KEDZIERZYNBEN Lengyelország legnagyobb vegyiipari kombinátja a Nitrogén Müvek többek között műtrágyát is gyártanak. Kép: Az ammoniumnitrátot termelő tornyok. Akiknek az idén tapsolunk A Kecskeméti Katona József Színház új tagjai Az új színiévad Goldoni: »A fogadósné« című vígjátékának bemutatásával megkezdődött. A bemutató óta prózai társulatunk tagjai sorrajárják a kitűnő ko­médiával megyénk legtöbb váro­sát és községét. Az előadáson színházunk prózai részlegének új tagjai is megismerkednek me­gyénkkel, most kapják az első tapsokat ebben a megyében. Simon Erika Miskolcról, a Dé­ryné Színház kitűnő együttesé­ből érkezett Kecskemétre. Prózai szerepkörben aratott sikert Mis­kolcon s Kecskeméfen is ebben a szerepkörben lép fel. Első íz­ben »A fogadósné«-ban. amelynek színpadain a felszaba­dulás óta csendülnek fel csak a klasszikusok. Moliere, Goldoni, Schiller remekm'űvei otthonossá válnak a szocialista fejlődés út­jára lépő faluban. Képeinken a prózai részleg két új tagját mu­tatjuk be. Mindketten szerepet kaptak a tájszínház előadásain is. Bakó Márta Budapestről, a Jó­zsef Attila Színházból szerződött a kecskeméti Katona József Színházba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom