Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
az Tiszta termek, takaros szállók várják új tanév elején Kecskemét diáktáborát A felkelő nap aranysugarait csillogva verik vissza a tanítónő- képző tantermeinek ragyogóan tiszta ablakai. A rendezett park üde zöldjén mint megannyi szentjánosbogárkák, csillognak a narmatcséppek. A tantermek falai vakítóan fehérek, a padló frissen olajozott, nem látni sehol a tintafoltot a padokon és a folyosó olajfestékszegélyéről is eltűntek a maszátos kéz nyomai. A mezőgazdasági technikum udvarán enyhe nyári szellő játszadozik a csengővel. Ingerli, finoman odakoccintja egyszeregyszer nyelvét a csengő kelyhéhez. Ma még pihen, de holnap reggel munkára hívó hangja betör a park sűrűjébe, — hívja, csalogatja az ismerkedőket, az idei tanév ünnepélyes megnyitójára. A város minden pontján általános iskolákban, középiskolákban tiszta termek, gondozott udvarok várják, hogy a hosszú szü- :t után újra birtokukba vegyék a lányok, fiúk. Közel 1300 e lépi át ebben az esztendőben az iskolák küszöbét. A hatévesekre is felvirradt végre a várva várt nap, az iskolakezdés napja. Az ünneplő ruhás, izgalomtól rózsás arcú kis elsősök fogadáséról, a meglepetésekről a nagyobb úttörők szőttek színes Az utóbbi hetekben 184 általános iskolai és közel 40 középiskolai tantermet javítottak, meszeltek az építőmunkások, súroltak a takarítók. A Méheslaposon 250 kisdiák az idén már év elejétől birtokba veheti a négy tantermes általános iskolát. Az igazgató bácsi üdvözlő szavait a szépen felszerelt, nagy előadóteremben hallgatják majd a gyerekek. A Honvéd téri iskolában is komoly változás történt. Belülről tatarozták; új ablakok, ajtók kerültek a rosszak helyére, a régen omladozó falak sima- fehéren csillognak. A Bányai Júlia Gimnázium tanári szobája is kibővült a szülői munkaközösség lelkes támogatásával. Minden iskolában a tanárok rendbehozták a szertárakat, rendezték a könyvtárakat még a nyári vakáció alatt. ső osztályos terveket. És ezek a tervek most valósággá válnak. Nem akarunk ünneprontók lenni, nem leb- bentjük fel a titok fátylát. Ti, kis elsősök, fogadjátok szeretettel az apró kedveskedéseket cs fogjátok majd meg bátran nagyobb pajtásaitok barátkozó kezét. így kézenfogva, nézzetek szét alaposan a számotokra új iskolában, ismerkedjetek meg a tantérmekkel, folyosókkal, a nektek még szokatlan környezettel. Megérkeznek a diákszállók lakói Két hónapig csend honolt a mezőgazdasági technikum Molotov téri diákotthonában. De ma este hat óra után már 86 diák hangoskodását verik vissza a falak.-Az egész megyéből érkeznek a tanulni vágyó fiúk, lányok. A második otthon felkészült a fogadásra. Tisztára meszelt szobák, vakítóan fehér ágyak, a folyosón tisztára súrolt szekrények várják az érkezőket. Az állványokról üdezöld aszpa- rátuszok nyújtogatják ágaikat, az asztalokon virágok. Melegség, otthonosság árad minden felől. Az érkezőket már megszokott rend fogadja: a szekrényeken ott a név, az ágyak kijelölve. Az elsősöket a másod-, harmadévesek vezetik be a szálló életébe. Ök lesznek az első napok útikalauzai, a város bemutatói. Ebben a környezetben jól érzi majd magát minden fiatal. Az új tanév küszöbén jó munkát, sikeres esztendőt kívánunk tanítónak, diáknak egyaránt. K» Fegyin: Európa elrablása Fegyin azok közé a szovjet írók közé tartozik, akik Európa nyugati országait csaknem olyan lói ismerik, mint hazájukat. A huszas évek végén, a harmincas évek elején járt Norvégiában, Hollandiában, Dániában, Németországban, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Regényének érdekessége elsősorban épp az, hogy nyugati élményeit és tapasztalatait művészi hitelességgel használta fel az alakok és a cselekmény megformálásában. A regény 1930 táján játszódik. Cselekménye a következő: Iván Rogov, szovjet újságíró Norvégiában utazgat. Romantikusan, első látásra beleszeret egy szintén ott utazgató holland lányba, Helena van Rossumba. Utána megy Hollandiába, de már nem találkozhat vele, mert a lány batáviai útján váratlanul meghalt. A lány apjának, Philipp van Rossum, fakirálynak a házában azonban szinte csodálatos képmását találja Helénának. Ez Klavgyija Andrejevna, Rossum unokaöccsének, a családi fakitermelési vállalat leningrádi képviselőjének, Franshak a felesége. Klavgyija a forradalom után kiszökött a Szovjetunióból, mert egyhangúnak találta ott az életet. Frans ligái mulatóban •»szedte fel«, feleségül vette. Ro- govot az asszony múltja távol tartaná, »Egy emigráns, egy hazaáruló« — ismételgeti magában. De az, hogy oroszok, hogy lenlngrádiak, hogy másképp éreznek és gondolkodnak, mint a holland kapitalisták, mégis egymáshoz köti őket. Európa kezdődő gazdasági válság lázában ég. Rcssuméknak hajdan saját erdőik voltak Oroszországban. A szovjettől azonban ilig tudnak fakitermelési koncessziót kiharcolni. Mint Frahs leienti Leningrádból, a koncesz- sziót sém lehet sokáig tartani. Üéhát mi történjék? Lehet-e •gyáltalán kereskedni a Szov- telunióval? A nagy versenytárs negerősödése nem juttatja-e •sődbe Európa tőkés államait? Sz az európai kapitalisták nagy problémája. Philipp van Rossum lereskedni akar. Személyesen itazik a koncesszió ügyében a szovjetunióba. A regény második ■észé már itt játszódik, fő érdekessége annak a megmutatása, logy egy kapitalista hogyan eagál a szovjet viszonyokra. Rossum az északi erdővldék _>gy kis kikötőjében köt ki s az plmaradottabb viszonyok közt gyűjti tapasztalatait. Fegyin nem fél megmutatni, hogy Rossum sok mindent rossznak talál: az emberek ellátását szegényesnek, a fűrésztelep munkáját szervezetlennek, a sok szónoklatot feleslegesnek. A munkások nagyszerű lendülete, bizakodó optimizmusa az a fáradhatatlanság, amely egyesekben, s az egész társadalomban megvan —' minden rosszakaratú előítélete ellenére tetszik neki. Viszolygása is jórészt abból ered, hogy a szovjet emberek mások, mint amilyeneket ő eddig ismert. Nem tud felülkerekedni, nem tudja éreztetni a fölényét. Az író nagyszerűen ért ahhoz, hogy ezt az annyira magabiztos embert, akit egyébként egyáltalán nem ábrázol rideg ítélkezéssel, mint gyengébb írók szokták az »ellenséget« — finoman megfricskázza, leleplezze. A fakirály szovjetunióbeli tapasztalatainak mintegy összegezése a végső tárgyalás a koncesszióról. Nem sokra nézi azt a jelentéktelen külsejű fiatalembert, aki szovjet részről tárgyal vele. Hozzáértését, megingathatatlanságát látva feldühödik s bár először magának sem meri bevallani, rá kell jönnie, hogy a régi módon rom lehet tovább kereskedni a Szovjetunióval. A Szovjetunió megszűnt gazdaságilag elmaradott ország lenni, nem vadász- terület többé a külföldi kapitalisták számára. Kénytelen lemondani a koncesszióról és a szovjet faexport közvetítését vállalni. Közben befejeződik Klavgyija és Rogov története is. A szovjet újságíró nagy ügyének tekinti a szerelmet, magával akarja vinni az asszonyt, annak azonban csak izgató kaland a Rogovval való viszony. Az asz- szony otthonában Véletlenül kihallgatott beszélgetés az északi területek faiparát veszélyeztető ellenséges aknamunkáról, megVállalati pénzügyi A könyv, amelynek első kiadása egy évvel ezelőtt, i 954- ben jelent meg, első kísérlet Volt arra, hogy a népgazdaság meghatározott körében foglalkoztatottak számára lexikon- szerű módszerrel tegye lehetővé á szakmai eligazodást. Valamennyi iorszabáiy és rendegyőzi Rogovot, hogy nem Klavgyija körül, hanem ott van a helye, ahol veszély fenyeget. Északra utazik s a fatelep lelkes kom- szomoljai körében talál magára. Frans, aki tudomást szerzett felesége hűtlenségéről és oka vc.lt rá, hogy nagybátyjára, Fhilippre is féltékenykedjék, felzaklatott idegekkel nekivezetj autóját egy autóbusznak. Klavgyija Philippel vis~zahajózik Flollandiába. A regény két főszereplőjét: Philipp van Rossumot és Rogo- vet ellentétes pályán futtatja az író. Philippet egyre lejjebb szállítja az olvasó szemében, Rogovot egyre feljebb emeli. De egyikük sem válik élettelen sémává. Felháborító igazságtalanságnak tartjuk, de lelkivilágának ismeretében hitelesnek érezzük, hogy Philip még unokaöccse halála miatt is a szovjet rendszert vádolja. Szovjet- ellenessége tehát még túlzásaiban sem válik elvonttá, nem teszi alakját sematikussá. Rogov sem »félelem és gáncsnélküli« pozitív hős. Beleg iába miatti cürelmet lenkedése, passzivitásra hajló szemlélődő természete, erős esztétikai érzése és érdeklődésé színezi tnély hazafiasságát, becsületességét. Egyébként Rogov erőteljesebbé formálását fékezhette az is, hogy benne bi- ; zonyára némileg magát rajzolta az író. Az említett szereplők mellett egy egész sor jellem vonul fel még a regényben. Érdekes és tanulságos lenne közülük is kiválasztani és jellemezni egyet-kettőt. Kellene írni a regény sallangoktól mentes szerkezetéről, élénk párbeszédeiről, belső monológjairól, színes, mozgalmas, fantáziát mutató leírásairól. De talán ezeknek a formai eszközöknek puszta felsorolása is elég annak megsejtésére, hogy művészettel megírt, jó regény az »Európa elrablása«. Orosz László. íoíyozók kíizikönyve let 1955 má.ijTS végéig a könyvben "feldolgozást nyert. Az egyes részletkérdések terén a feladat arra szorítkozott, hogy a jogszabály, vá*y rendelet eredeti szövegét kchnyen megtalálhassák s ez a dolgozók munkáját erősen megkönnyíti. A könyv szeptember hó fo- yamán jelenik mea.Wartburg külső látképe. Wartburg a 12. évszázad óta a német szellem egyik dacos erős" sége lett. Épületében 1200 körül a német dalnokok ütöttek tanyát. ■Lnnék az időnek legjelentősebb epikusa itt irta a »Farsivál«-t, azt a művet, amely néhány évszázaddal később Richard Wagner utolsó művének, a »Parsifal«-nak alapjául szolgált. Wartburg várában lépten-nyomon találkozunk a nagy német múlt emlékeivel. Így a Luther-szobában, amelyben 1521-ben a wormsi országgyűlés után Luther Márton, mint Bölcs Frigyes színleges foglya, a bibliát németre fordította s ezzel megalkotta az egységes német irodalmi nyelvet. A baráti országokból: Wartburg, a német egység várg Ebben a szobában fordította Luther Márton 1521-ben a bibliát németre, és ezzel megalkotta a német irodalmi nyelvet. Wartburg történelmének nagy haladó kulturális hagyományai közé tartozik, hogy 181'7-ben á német főiskolai hallgatók itt ünnepelték meg a Burschenschaftok ünnepét. Megemlékezve a német- országi reformációk megindulásáról és a Lipcse melletti Népek Csatájáról, ahol megverték Napoleon seregeit, hitet tettek a Met- ternich-féle időszak reakciós, sötét alakjai elleni harc mellett. A főiskolai hallgatok itt elégették a copfot és a káplárbotot, a reakciós iratokat, valamint a német szégyen más jelvényeit. Wartburg nagy ünnepi termében, hol egykor Liszt Ferenc hangversenyezett, 1817 nevezetes októberének emlékezetére a német Burschenschaftok első zászlaját őrzik. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a nemzeti kulturális emlékek fenntartásáról és gondozásáról rendeletet adott ki. E rendelet alapján Wartburg várát az állami művészet, bizottság védelhie alá helyezte. Új szakkörök indulnak Szeptember 15-én — az - elmúlt év helyes kezdeményezésének folytatásaként — megkezdi működését a kecskeméti SZOT kultúrotthonának szabás-vafrás- köre. Ugyancsak szeptember hő 15-én veszi kezdetét a felnőttéi diák tánctanítás is. A diákok a társasági tfihcók mellett megtanulják. a francianégyest is, a SZOT lullúroltlionta hogy a nagy bálok nyitőpárjal ként szerepelhessenek. Lázas munka folyik [létenként két alkalommal a színjátszó stúdió munkatermében. Működésük egyéves évfordulójára, október 10-ére nyilvános kábát é- est megrendezését tervezik. Tizenegy szakköri tag most kezdk meg a háromórás műsor tanú lását
