Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

Az őszi munkák hírei Mit kell lndn< a kenyérgabona termeléséről? A Minisztertanács ez év július 24-i rendelete kimondja, hogy már 1955 őszén minden termelő számára kötelezően elő kell írni, milyen nagyságú területen kö­teles kenyérgabonát termelni. A rendelet alapján a községi tanácsok éppen ezekben a na­pokban írják elő minden egyéni gazdálkodónak, szántóterülete arányában a vetési kötelezettsé­gét. A termelőszövetkezetek ve­téstervét a járási tanács írja elő. A vetésterv teljesítése mindenki számára kötelező. A terv teljesí­tését legkésőbb a vetés befeje­zését követő három napon belül minden termelő köteles a köz­ségi tanácsnak bejelenteni. MIÉRT VOLT SZÜKSÉG ERRE AZ INTÉZKEDÉSRE? Mindenekelőtt azért, hogy dol­gozó pépünk bőséges kenyérellá­tását, még kedvezőtlen időjárás esetén is, biztosítani tudjuk. A kenyérgabonatermelés feltételei általában hazánk minden részén kedvezőek. Annyi gabonát kell tehát termelnünk, hogy ne szo­ruljunk külföldi behozatalra; mert a külföldről behozott ga­bona nemcsak drága, de a minő­sége sem olyan jó, mint a mi gabonánké. Emellett gabonaim­port esetén, más, hazánkban nem termelhető, vagy drágán előállít­ható cikkek behozataláról kell lemondanunk­A párt és a kormány a kenyér­gabonavetés kötelező előírásával továbbá azt akarja elérni, hogy minden termelő az állammal szembeni kötelezettségének tel­jesítése mellett, családja számára is megtermelje a kenyérnekvalót és ezen felül szabadon is tudjon kenyérgabonát értékesíteni. Ez egyéni érdeke is minden terme­lőnek, hiszen minden mázsa ér­tékesítési szerződésre eladott bú­záért — ha a termelő a termé­szetbeni kedvezményeket nem veszi igénybe — 280 forintot, a rozsért pedig 280 forintot kap. Ha pedig az állam által nyújtott kedvezményeket — a korpát, az árengedményes műtrágyát és gépi szántást — igénybe veszi, akkor az eladott búzáért 240 fo­rintos készpénz mellett még 280 forintos árnál is nagyobb érté­ket kap. De érdeke mindenkinek a kö­telező vetésterület teljesítése azért is, mert ennek elmulasztá­sa a kedvezményekből való kizá­rással jár, amelyek egyébként a? államnak beadott gabona után megilletik. (Nem részesül korpa­juttatásban, kényérgabonabeadá­si kötelezettségét mással nem teljesítheti, meg akkor sem, ha megtermelt gabonája a háztar­tási és vetőmagszükségletet sem fedezi.) A népnevelőknek fontos feladatuk, hogy most, ezekben a lapokban megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak, milyen fontos a vetéstervek teljesítése. Ebben a munkában feltétlenül számítunk népnevelőink nagy segítségére. 300 egyéni gazda ütött eddig szántási szerződést a Solti Gépállomással Megyénkben a gépállomások teljes erővel hozzáláttak az ősz) magágy előkészítéséhez. Augusz­tus végéig 10 000 holdon végez­tek vetőszántást. Jól halad a munka a Kiskunfélegyházi Gép­állomás körzetében, ahol erőgé­peiket, már három kivételével, mind munkába állították. A kör­nyező termelőszövetkezetekben 60 traktor készíti’elő a tajajt, 8 Univerzál-traktorral pedig a trágyahordásban segítenek a termelőszövetkezeteknek. Eddig már 1000 holdat szántottak fel, nagyrészt trágyázás után. Mé­száros László DISZ-fiatal több, rnínt 70 holdon készítette elő a magágyat a Vörös Csillag TSZ- ben. A gépállomás négy 30 soros vetőgéppel a félegyházi Lenin Uj Élet, Vörös Csillag és a tisza- újfalusi Tisza TSZ-ben a takar­mánykeveréket veti. A Solti Gépállomás traktoro­sait a napokban kiadós eső aka­dályozta a talajelőkészítésben. A traktorosok azonban elhatároz­ták, hogy ezt a kiesést nyújtott műszakkal pótolják. Szűri Al­bert, élenjáró traktoros műszak­normáját 2Q0 százalékon felül teljesíti s közel 90 bőid vető­szántást végzett a szalkszent- mártoni Békéért TSZ-ben. A gépállomásnak 35 erőgépe dqlgozik egyéniek földjén. A jó­minőségű munkát látva, eddig már 300 egyénileg dolgozó pa­raszt kötött szerződést talajmun­kára a gépállomással. Szántanak-vetnek a bajai járásban A bajai Micsurin TSZ-ben az előyetemények betakarítása után megkezdték az őszi vetőszántást. Egy nap alatt 59 kocsi trágyát hordtak ki. A szentistváni határ­részen az egyéniek földjén is megindult a munka. Érsekcsanádon a Vörös Csil­lag TSZ tagjai szintén trágyát hordanak, hogy mielőbb végezze­nek a vetős'zántással. Az egyé­niek is követik a példát. Karászi -József dolgozó paraszt 2 holdon már a rozsot is elvetette. A Csátaijai Gépállomás a nagybaracskai TSZ-ek földjén is megkezdte a talajelőkészítést. A Vörös Szikra és Petőfi TSZ a napokban megkezdi az árpave­tést; a Petőfi TSZ-ben 80 holdon már mélyszántást is végeztek. A szeremlei Béke TSZ a múlt év őszén is időben szántott, ve­tett. így az egyéniek 8—9 má­zsás átlagával szemben 10,5 má­zsás termést takarítottak be. A többtermés 240 mázsa búzát je­lentett, amelyből előlegül 5 kilo­grammot osztottak. Az idén is korán vetnek, s már a trágyát hordják- A kukoricaszár betaka­rításában a gépállomás kom­bájnnal segít. Az őszi búza egy- rtsze kukoricaföjdbe kprül, ezért elsőnek ezen a területen kezdik a törést. Trágyázás nélkül nem hagynak egy talpalatnyi földet sem. Minthogy az idő miatt nem tudnak mindenütt istállótrágyázr ni, földjük egy részét holdanként egy mázsa szuperfoszfáttal szór­ják meg. Miéri jobb az élei a lermelőszövelkezelben ? A bácsbokodi Vörös Csillag TSZ példája Kalocsai napló A mull... A kalocsai városi képviseiő- tes.ület elsárgult jegyzőkönyvei között kutatva 1938 december 22-ről egy régi közgyűlési hatá­rozat pár szava emlékeztet arra a korszakra, arpikor a letűnt úri világ egykori hatalmasai, a kalocsai érsek, a fasizmus télé rohanó népnyúzó kormány tar­totta kezében az ország gyeplő­jét. »Az előadó (a városi közigaz­gatás tisztviselője) jelenti, hogy a városban többen kaptak ín- ségaheió keretében pénzjutta­tást. Ezek között egyesek évek során sem kerültek abba a helyzetbe, hogy ezen segélyeket visszafizethessék. Ezért ezeket törölni kellene, mert csak a nyilvántartásban szerep élnék, anélkül, hogy a legkisebb re­mény is lenne a visszafizetés­re.« tizenkilenc, akkor még egész­séges, munkabíró parasztember neve szerepel a listán, a jegy­zőkönyv végén. Lássuk, meny­nyivel tartoznak a városnak! Czár István 2 pengő, Hunya­di János 3 pengő, Balogh János 3 pengő, Vargacz Ferenc 1 pen­gő, Pilisi Károly 2.50 pengő. es a jelen... A kalocsai városi tanács, a városi pártbizottság kis, idősza­kos újságjának szeptember 1-i, első számában rövid közlemény található a kalocsai Iszkra Ter­melőszövetkezet egynéhány igá­járól. Az első számvetés Katona Jó­zsef termelőszövetkezeti tag előlegbe kapott osztalékáról számol be. Ez a tag 373 mun­kaegységet .szerzett az idén jú­lius végéig. Az előlegosztáskor csak búzából több, mint 11 má­zsát vitt haza. Kapott 7 és fél mázsa árpát, ugyancsak többi mint 11 mázsa tüzelőt. Emellett pontosan 3387 forint 20 fillér készpénz juttatásban részesült, hogy csak a nagyjai említsük. Ez azonban nem minden, Háztáji földjéről 30 mázsa ku­koricát takarít be előrelátható­lag és rendszeres jövedelmet él­vez háztáji tehene után, va­lamint szép baromfiállományá­ból. A közösből kapott válasz­tási malac sem lesz egyedül, mert az ólban már ott röfög o hízónak való. Katona József tehát 9 hónap alatt havonként majdnem 1500 forintnak megfelelő jövedelmet mondhatott magáénak. Az évvégi zárszámadás pedig még csak ezután következik. Ami nem tetszik a kalocsai dolgozóknak Sokan kifogásolták, hogy egyik legnagyobb állami ünnepünkön, az alkotmány napján, és az azt követő vasárnapon alig lehetett sört kapni Kalocsán. Volt egy pár italbolt a város külső ne­gyedeiben, ahol még szódavizet sem lehetett vásárolni. * Sokan helytelenítették már, miért nincs Kalocsán korszerű csemegebolt. Aki hideg vacsorát akar vásárolni, legtöbbször sem­milyen felvágottat, vagy tölte­lékárut nem kap. A csemegefé­lék választékával is baj van nem egyszer. Pedig lehetne ezen se­gíteni. A »Csemegébőlt« Vállalat budapesti központja felajánlotta, hogy korszerű üzletet létesít a városban, jelentős beruházással. De a Dél-Bácsmegyei Népbolt nem hajlandó erre a célra áten­gedni egyik üzlethelyiségét, a városi tanács többszöri felszólí­tása ellenére sem. Mi újság Szeremlén? Szeremlén a dolgozó parasztság augusztus 28-án teljesítette a község gabonabegyüjtési tervét. Nem volt könnyű munka, hi­szen a nedves gabona szárítása, forgatása napokat vett igénybe. De éjszaka is folyt a begyűjtés, a gahpnaátvétel. Egyetlen éj­szaka 120 mázsa gabonát vettek át a raktárak. * A dolgozó parasztok szabadgabona-felvásárlási tervüket 130 százalékra teljesítették. 475 gazda psépelt s pzpk közül 243 kö­tött értékesítési szerződést. Legtöbben az előre tervezettnél is többet adtak el az államnak, mint Györfi Ferenc, Kovács István. Kiváló munkájukért öt dolgozó paraszt kapott «kiváló dol­gozó» kitüntetést a faluban: id. Hideg István, Frühwirt József S még három társuk. Az alábbi írás a Népújság szerkesztősége által kitűzött pályázatra érkezett 1949 több dolgozó parasztcsa­lád életében a fordulat, éve volt. Ekkor alakult meg községünk­ben az első termelőszövetkezet, a. bácsbokodi Vörös Csillag TSZ. Azóta eltelt évek bebizonyítot­ták, hogy az új élef úttörői, a Varos Csillag TSZ tagjai helye­sen döntöttek, amikor közös akarattal a nagyüzemi gazdál- Icodást választották. A közös gazdálkodás kezdeti szakában a Vörös Csillag sem volt mentes a hibáktól. Gyenge volt a gazdaságvezetés. A kormánynyilatkozat megjele­nése után pedig nagyra nyi­tották szájúkat a hangoskodók. Sőt olyan is akadt — nem is egy — aki a szövetkezet feloszlatá­sa érdekében fáradozott. De a becsületes tsz-tagok megvédték a többéves fáradságos mun­kájuk gyümölcsét. Bár harminc tag kilépett a szövetkezetből, a bentmargdák továbbra is szor­galmasan dolgoztak és kemény harcok árán megmutatták; élet­képes a Vörös Csillag. A kilépők többsége azóta újra csoporttag lett és a taglétszámuk a 140-et is meghaladja. Ma már 1300 hold. földön gazdálkodnak és nem is akárhogyan. Búzából több, mint 4100 mázsát termel­tek, a holdankénti átlagtermé­sük 10—12 mázsa volt. Őszi árpájuk is jól fizetett. Holdan­ként 15 mázsa termett, össz-ter- mésük pedig 2350 mázsa lett. A termelőszövetkezet elsők kö­zött teljesítette az állam iránti kötelezettségét. Sőt államunk­nak 400 mázsa búzát adlak el szabadfelvásárlási áron. Jutott bőven a tagoknak is. — Akárki akármit mond, csak jobb a termelőszövetkezet. Ami­kor én cseléd voltam, éjjel-nap­pal dolgoztunk, de miért? Jóformán csak azért, hogy le­gyen mától holnapig mit enni — mondotta Bállá József tehe­nész, az előlegosztáskor. Balláék élettörténete is választ ad arra, hogy miért jobb az élet a ter­melőszövetkezetben. Felszabadu­lás előtt az is nagy gondol oko­zott a családnak, ha egy darab ruhát akartak venni. Most pe­dig bútort is tudtak venni lá­nyuknak. Terményt is biztosí­tottak a fiatal házasoknak. Volt miből. Az előlegosztáskor 54 mázsa gabonát kaptak. Tokodi Mihály nyolcgyerme­kes apa is sokat tudna beszélni a múltbeli keserves sorsáról. De szívesebben beszél a szövetke­zetben eltöltött időkről. Amikor Tokodi bácsiban felvetődött az a gondolat, hogy belép a szövet­kezetbe, voltak, akik azt mon­dogatták a faluban: »Mit akar ott maga, éhen akar pusztulni? Hisz ott az öregeket nem be­csülik!« Es Tokodi bácsi csak azt felelte: ’■‘■Majd meglátom, hogy bánnak velem.« Amilyen szeretettel fogadták az idős Tokodi bácsit akkor, ugyan­olyan szeretettel gondoskodnak róla ma is. Könnyű munka- beosztást kapott. Éjjeliőr lett az elosztó istállónál. De nem kell minden éjjel szolgálatot teljesí­tenie, mert egy másik idősebb tsz-taggal felváltva biztosítják a köztulajdon védelmét. Eddig 200 munkaegységet írtak Tokodi bácsi neve mellé, melyre előleg­ként 15 mázsa búzát, 13 mázsa őszi árpát és munkaegységen­ként 6 forint készpénzelőleget kapott. — Minden tag kapott 6 forintot munkaegységenként. Viszrqeg Márton középparaszt sem bánta meg, hogy földjével növelte a Vörös Csillag terü­letét. Jó hírben álló egyéni gazda volt a bácsbokodi határ­ban, értette a gazdálkodás mód­ját, de mégis azt mondja, hogy a kis parcellás gazdálkodás sohasem vezethet a megelége­dett életmódhoz. A Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet már napjainkban is biztosítja min­den szorgos tagjának a felemel­kedést, a boldog életet. Viszmeg Márton csak előlegként annyi gabonát kapott, mint amennyit egyéni gazda korában a földjén termelt. Két gyönyörű hízó is röfög az óljában. A kívülállók sem csodálkoznak azon, hogy a Vörös Csillag viszmegmártonjai elégedettek. Sokat gyarapodott a közös va­gyon is. Az elmúlt években tehénistállót, sertésólakat, fiaz- tatót, hizlaldát építettek, s úgy tervezik, hogy 1956-ban a vízve­zetéket is bevezettetik az új épü­letekbe. Ha továbbra is úgy dolgoznak a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tagjai, mint eddig, akkor a következő munkás-paraszt találkozó napján, már nemcsak Pestality Mártonnak, hanem még több tsz-paraszt mellén ékeskedik majd a »Kiváló ter­melőszövetkezeti tag« jelvény. Beküldte; Máté Lajos, Bácsbokod. Szépül, csinpsodik a község. Cementlapokkal fedték a Sza­badság utcát és a Szfálin utat. Az innen kikerüli téglával köve­zik ki a Rákosi, Kossuth és Petőfi utca járdáit. Rövidesen meg­kezdik az új kultyrotthon építését. A 80 000 forintos építkezést társadalmi munkával segíti a lakosság. A tanácsháza külső és belső képe is megváltozik. Az épületet tatarozzák, a belső folyo­sókat üvegezik s az udvaron leertet létesítenek. • Kimeríthetetlen a szeremlei néphagyomány gazdag­sága. A DISZ és az úttörők kultúrcsopprtjai új műsorral készül­nek őszi és téli szerepléseikre, új népi táncok próbái folynaki végi népdalok kelnek életre. Sürgősen át kell azonban helyezni az iskola tőszomszédsá­gában lévő italboltot. Annak idején már felhívtuk erre a figyel­met. Mostmár sürget a dolog, hiszen itt az új iskolaév kezdete s a többi között az italboltban harsogó rádió a tanítást is za­varja. A község dolgozói kérelmükkel felsőbb szervekhez fordul­tak már. A kérelem mindenütt meghallgatásra is talált, — de qz italbolt még mindig a régi helyén áll. A téfegyházi Vörös Októbqr TSZ elvetette a rozsot és árpát A Kiskunfélegyházi Gépállo­más a Vörös Október Termelő­szövetkezetben augusztus 30-ig 80 hpldon végezte el a vetőszán­tást. A jól előkészített talajba 30 holdon a rozsot és őszi árpát már el is vetetfe a tagság. Szabó Gábor fogatos rögtön vetés után magtakarózta a területet. Ezzel egyidejűleg a tsz tagjai megkezdték a trágyahordást. — Virág Pál fogatos végezte eddig a legjobb munkát. Kilenc hold muhgr kaszálását is befejezték, amit megszárítva az állatok téli takarmányozására tárolnak. Rö* yidesen megkezdik a 35 holdas másodvetésű csalamádé betaka­rítását is, amit silóban hasznosí­tanak. A nyári munkák megyei győztesei A megyei párt-végrehajtóbi- ZQttság és megyei tanács ismét értékelte a nyári munkákban, a gabonabetakarításban és begyűj­tésben kitűnt legjobb járási, községi, gépállomás!, termelőszö­vetkezeti és állami gazdasági eredményeket. Ennek alapján a párt-végrehajtóbizottság és me­gyei tanács verscnyzászlaját az alábbiak kapják, illetve tartják meg: kiskunhalasi járás, Bácsszentgyörgy község, Kiskunmajsai Gépállomás. Solti Állami Gazdaság, solti Vörös Szikra Termelő­szövetkezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom