Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-16 / 192. szám
Ahol a „Kecskeméti Törpe" született Az intézet által nemesített új, koránérő paradicsomfajta, a »Kecskeméti Törpe«. /i Lakitelek, Tiszakécske felé menő betonúttól pár száz mi- C/C terre, közel Kecskeméthez, terjedelmes épülettömbökkel terül el a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet telepe, ahol évek óta tudományos kísérletek egész sora szolgálja és segíti mezőgazdaságunk fejlesztését. Kutatók vizsgálhatják, irányítják a növényi élet titkait, új fajtákat, hasznosabb, bőven- termő, a viszontagságokat jobban álló, a homok életkörülményeit jól viselő paradicsomot, paprikát, burgonyafajtát állítanak elő. Az intézet paradicsom nemesítés i kísérletekkel kezdte meg munkásságát a felszabadulás után. Az az igény indította meg a kutatást, hogy a kecskeméti konzervipar hosszú évek óta küzdött a rosszminőségű konzervipari paradicsomfajták hátrányaival és a tudományt hívta segítségül, hogy jobb, ízletesebb, a feldolgozás szempontjából is a’kalmasabb, új konzervparadi- csom-fajtákat hozzon létre. Mészöly Gyula elvtárs, az intézet igazgatója és munkatársai azóta jelentős sikereket értek el ezen az úton. Uj paradicsom-, paprika-, rozs- és seprőcirokfajtákat állítottak elő és a mezőgazdaság fejlesztésének legújabb követelményeit figyelembe véve, a burgonyafajták nemesítését is megkezdték. A K. 363 és 364 ma 8000 holdon hoz bőséges paradicsomtermést a Duna—Tisza közén. Különösen a K. 363 névvel jelzett új konzervparadicsom-fajta mutatkozott alkalmasnak, mert szárazságtűrőbb, állóképesebb és igénytelenebb. Ki ne ismerné ma már az 1949 óta már igen elterjedt koránérő, kecskeméti ne- mesítésű, úgynevezett »Kecskeméti Törpe« fajtát, melyet gyors növekedés, jó kötőképesség, korai érés, ízletes, nyersfo- gyosztásra is alkalmas gyümölcs jellemez? Ebben az esztendőben már 5000 holdra adott belőle vetőmagot a gazdaság. Az idén kormányzatunk jelentős anyagi eszközöket áldoz az intézet fejlesztésére. Megháromszorozódik a melegágy! iiveg- feliilct, az üvegházak hasznos felülete 1300 négyzetméterre növekszik. Képünkön: az intézet melegágyai láthatók. Pár léo'iés A iiilöpszállási Dózsa kommunistáinak harca a tsz fejlesztéséért f Államunk gondoskodása folytán ez a kísérleti intézet az utóbbi esztendőben valóban a Duna—Tisza határolta homokos vidék különleges termelési nehézségeinek leküzdését tűzte ki egyik legfontosabb céljául. Az egyik ilyen fontos helyi kérdés a konzervipari felhasználásba kiválóan alkalmas, új paradicsom-fajták nemesítése, már megoldáshoz közeledik. Nagy reményekkel kecsegtet az új, magashozamú heterózis rozs, és biztatók a kilátásai a burgonya- nemesítési kísérleteknek is. Ezek mellett egy sereg más homoki probléma megoldását is napirendre tűzték az intézetben. A mezőgazdaság dolgozói azt kívánják az intézettől, hogy kikutassa, melyik a táj adottságainak legmegfelelőbb, meszes homoktalajon alkalmazható vetésforgó. Feleletet vár a Duna— Tisza köze arra a kérdésre is, hogyan fokozható a termőerő s hogyan pótolhatók a legfontosabb tápanyagok, ismerve a homoki gazdálkodás szűkös trá- gyatermelési lehetőségeit. Az intézet arra is vállalkozott, hogy megállapítsa: ilyen gyenge homoki takarmányellátottság mellett, — ami erre a vidékre jellemző, — hogyan lehet az ál- latlétszámot jövedelmező módon növelni, melyek a legracionálisabb üzemtípusok ezen a vidéken és milyen kívánalmai vannak a különleges, homokon is megfelelő gépesítésnek. Ezeken kívül egész sor szőlő és gyümölcstermelési probléma megoldása is az intézet munkatervébe tartozik. A paradicsomncmesítési kísérletek parcelláin az egyik tudományos munkatárs a kísérleti tövek fejlődését ellenőrzi. A táj és az intézet tehát a legszorosabb egységbe került. Megyénk mezőgazdasága és az intézet közötti kapcsolatok élénken bizonyítják az intézet által nemesített új fajták termelésének már említett adatait- Ezek azonban csak az első Idősek. Jóval szorosabb, szinte szemé- yekre menően közvetlen kapcsost megteremtésére van szükség, az intézet kutatói, tudományos munkatársai és a mezőgazdaság között, hogy ennek, az államunk gondoskodása folytán gyorsan fejlődő intézménynek a társadalmi és gazdasági hatása sokszorosára növekedjék megyénkben. Az intézet dolgozói valóban erre is törekszenek. Mészöly Gyula elvtárs, az intézet igazgatója nagytávlatú propagandatervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy az elért tudományos eredményeket, az általa kikísérletezett agrotechnikai eljárásokat megyénkben a legszélesebb körben elterjeszthessék, ősszel és a tél folyamán tudományos színvonalú előadássorozatok, népszerű ankétok, a termelők közötti tapasztalatcserék indulnak meg az intézet és a tanács illetékes mezőgazdasági propagandaszervei rendezésében. Az elmúlt év őszén mindössze négy család kérte felvételét a fülöpszállási Dózsa Termelőszövetkezetbe. Az ezt követő hónapokban a pártszervezet taggyűlése többször tárgyalta a tsz fejlesztésének ügyét és megállapították, hogy a fejlődésnek ez az üteme igen lassú. A kommunisták nem elégedtek meg a tények egyszerű megállapításával. Elhatározták, hogy a következő évben nagyobb arányú fejlesztést hajtanak végre. Tudták azt, hogy fejleszteni csak úgy lehet, ha annak az alapját is megteremtik. A taggyűlés úgy látta, hogy a jó eredmény a legjobb agitátor. Ezért vállalták, hogy élenjárva a munkában, példát mutatnak a többi tsz-tagoknak és harcolnak a Kiváló termésered ni énje kért. Ezzel teszik vonzóvá a szövetkezetét az egyénileg dolgozó parasztok számára. A tavaszi és nyári munkák idején a kommunisták — ígéretükhöz híven — jól dolgoztak. Fakon István elvtárs például 540 munkaegységet teljesített eddig. Ágoston Lajos elvtársék a családból négyen dolgoznak. Már 1200 munkaegységük van. Idős Tóth Józsefék hárman dolgoznak, 1000 az eddig elért munkaegységük száma. így lehetne sorolni a többi kommunista eredményeit >s. Példamutató munkájuk nem maradt hatástalan. A csoport minden egyes tagja kivette részét' a munkából, még a családos anyák között sincs olyan, aki 80 munkaegységűn alul teljesített volna. A lelkes munkának meg is lett az eredménye. A Dózsa gabonája, kukoricája, napraforgója, cukorrépája a legszebb a fülöpszállási határban. Mellette csak elismeréssel tudnak elmenni még az egyéni gazdák is. Többször mondták is a párttitkárnak: — Hát Pista bácsi, most már elismerjük a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A pártszervezet elérkezettnek látta az időt az agitáció megindítására. Az aratás előtti taggyűlésen elhatározták, hogy a nagy nyári munkák dacára megkezdik az új tagok beszervezését. Tizenkét tagú népnevelő gárdát alakítottak. Megbeszélték azt is, hogy kik azok az egyénileg dolÁmulva és nagy elismeréssel áll meg a látogató a dunatetét- leni tanácsháza folyosóján. A pár négyzetméternyi helyecske egy egész népnevelő gárdát képvisel. Pompásan összeválogatott szemléltető érvek gyűjteménye látható itt képekben, grafikonokban, kiállított növényekben a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményeiről. A belső sarokban ládákba földelve díszük a Micsurin TSZ többfajta veteménye. A folyosó fala teli színes grafikonnal. Az egyik azt adja hírül: mit fejlődött létszámban, vagyonban, állatállományban a Micsurin TSZ? 1950-ben például még csak 21 taggal dolgozott 189 holdon mindössze 4 lóval s a szövetkezeti vagyon értéke 431.196 forint volt. Az idén már 659 holdon gazdálkodik a 36 tag, állatállományuk 26 marha, 13 ló, 142 sertés, 412 juh, 220 baromfi. Idén a tervezett szerint 33 forintot ér egy munkaegység s a szövetkezeti vagyon 140.000 forinttal meghaladta az egy milliót. Itt látható számokban az az összehasonlítás is, amely az egyik tanácsülésen történt egy tsz-tag s egy egyéni gazda jövedelmét illetően, Kovács István, gozó parasztok, akiket szívesen bevennének a csoportba. A népnevelők derekas munkát végeztek. Amikor hazajöttek este a munkából, megmosdottak, vacsoráztak és mentek agitálni; Érv volt a tarsolyukban bőven: — Nézzétek meg földjeinket, gyönyörű vetéseinket. Jöhettek akárhova, gazt nem találtok. Gabonatermésünk is jóval fölözte a tieteket. A munkánk is köny- nyebb, mint nektek, mert a gépek óriási segítséget nyújtanak; Az összes szántást, a vetés 80 százalékát, a kapálás nagyobb részét, az aratás 100 százalékát géppel végeztettük. Munkaegységeink értéke háromszorosa lesz a tavalyinak. Csak előlegbe eddig egy kilogramm árpát, két kilogramm rozsot, egy kilogramm búzát kaptunk munkaegységenként, de már évközben is több mindent osztottunk. Annyi terményfeleslegünk van, hogy ez évben visz- sza tudjuk adni az államnak az elmúlt évek során felvett összes gabonakölcsönt is. Jövőre semmi tartozásunk nem lesz. A közös beadáson felül minden termésünk tisztán megmarad a tsz tagságnak. Még ebben az évben felépítünk egy hatalmas, korszerű, 80 férőhelyes tehénistállót és egy 80 férőhelyes sertésfiaztatót. Fellendítjük az állattenyésztésünket, amiből szintén nagy hasznunk lesz. Az agitáció eredményes Tolt. Eddig 27 új tag lépett be. A népnevelőmunkát azonban tovább folytatják. A pártvezetőség és a népnevelők —- hogy az ő szavukkal éljünk — az elért sikereket nem tartják »nagy eredménynek«. Arra törekszenek, hogy még ebben az évben megkétszerezzék a földterületüket, mely jelenleg 1900 hold s a tsz taglétszámát 87-ről 300-ra növeljék. Ez a célkitűzés nehéz feladatot jelent, de bíznak erejükben, hogy sikerrel végrehajtják. A lehetőségek annál is inkább adottak, mivel agitációs gárdájuk állandóan növekszik, főleg az újonnan belépett tsz-tagokkal, akik nemcsak maguk győződtek meg, hanem már másokat is igyekeznek meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. a Micsurin TSZ tagja tavaly több, mint 20 mázsa kenyérgabonát, 98 kg cukrot, 52 liter bort, 70 kg babot, sok takarmányfélét és 6359 forint készpénzt kapott, összes jövedelme pénzbe átszámítva 27.960 forint volt. Vele szemben a község egyik legjobb mintagazdájának: Mészáros Mihálynak mindössze 10 mázsa gabonája maradt egyéb terménye is jóval kevesebb s nemhogy haszna maradt, de 11.000 forint adóhátralékkal zárta az évet. A szemközti falon díszes keretben egymásmellé szegezve láthatók az új, Duna Termelő- szövetkezet tagjainak belépési nyilatkozatai. Számuk naponta szaporodik, legutóbb már 32 volt. Akik mindezt elkészítették (Tiboldi János járási tsz-szer- vező és a tetétleni kommunisták) igen helyesen látják és fel is használják a szemléltető agitáció nagy erejét, jelentőségét. Egy ízléses plakát, egy-egy beszédes grafikon olyan formában, ahogyan Dunatetétlenen látjuk! — maga is népnevelő s ugyanolyan sikeresen agitál érveivel, számadataival, mint az élőszó. A'’ Az intézet laboratóriumában vizsgálják az új paratlicsomtermcs különféle fajtáinak összetételét és kiválogatják a legalkalmasabb egyedeket. Egy folyosó, mely tíz népnevelő nyelvén beszél
