Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

Szemlélteit? esslcozoksi feéssílettek az 1955—56-os pártoktatási évre a kiskunfélegyházi járásban Az 1955—56-os pártoktatási év október közepén kezdődik, a propagandisták azonban már au­gusztus 15-én megkezdték a fel­készülést. Az új oktatási évben * biztosítani kell a propaganda- munka színvonalának növelését, hogy ezáltal a párttagok a párt- szervezetek előtt álló feladatok megvalósításáért eredményeseb­ben tudjanak harcolni. A kiskunfélegyházi járási pártbizottságon tartott propa­gandista konferencia eredmé­nyes volt. A konferenciáról Ne- ményi József, kiskunmajsai pro­pagandista így ír: »Míg az el­múlt években a párt- és gazda­sági vezetők szinte felmentve érezték magukat a propagandis­ta munka végzése alól, ez évben mindannyian ön­ként jelentkeztek és részt követeltek maguknak ebből munkából. Az értekezletre jellemző, hogy azon mindenki megjelent, a hoz­zászólásokból pedig kícsendült a komoly elhatározás, hogy a pro­pagandamunka megjavításához hozzá akarnak járulni.« A propagandisták gondos ki­választását mutatja az a tény, hogy túlnyomórészük öt- és há­romhónapos pártiskolát, sőt né- hányan egy- és kétéves pártfő­iskolát végeztek. Többnek egye­temi végzettsége van. A Politi­kai Iskola I. évfolyamának okta­tását egyáltalán nem becsülik le. Csaba Gyula elvtárs például a múlt évben filozófiát tanult. Az új oktatási évben a petőfi- szállási Keleti Fény és Béke TSZ-ekben a Politikai Iskola I. évfolyamát fogja vezetni. Különösen a termelőszövet­kezetekben induló pártokta­tásra fektetnek nagy súlyt, ezért a járás összes függet­lenített pártfunkcionáriusa a tsz-ekbe vállalt propaganda- munkát. A propagandamunka színvo­nalát azonban más módon is emelni kívánják. A járási párt- bizottság agit.-prop. osztálya fel­kérte a járási tanács népműve­lési osztályát szemléltető eszkö­zök készítésére. A népművelési osztály dolgozói a különféle tananyagok szemléltetésére, főleg a já­rási adatok felhasználásával, igen szép, ízléses, színes gra­fikonokat, ábrákkal díszített illusztrációkat készítettek. Nagyon értékesek például a já­rás minden községéről elkészí­tett grafikonok, melyek érzékel­tetik a felszabadulás utáni gaz­dasági, kulturális, közlekedési, stb. téren elért fejlődést. A propagandisták és hallgatók csak rátekintenek a tablókra és könnyedén megállapíthatják, hogy például Kömpöc község földterületének megoszlása mi­ként alakult az elmúlt tíz év alatt. 1945-ben néhány kulák ke­zén volt a föld 14,9 százaléka, 56,1 százaléka középparaszti, 24,9 százaléka kisparaszti föld volt. 1950-re, a középparasztoso- dás következtében, már 63,9 szá­zalék a középparaszti birtok. A kisparasztok egy része középpa­raszttá lett, s így a kisparaszti föld területe 21,2 százalékra csökkent. A kulákkorlátozás folytán a kulákbirtok 14,9 szá­zalékra apadt. 1955-re ismét vál­tozik a kép. Mindhárom rétegnél csökken a földterület aránya, egyben megjelenik az új tulaj­donos. a termelőszövetkezet. A földmegoszlás most már így néz ki: tsz 4 százalék, középparaszt 63,2, kisparaszt 20,6, kulák 12,3 százalék. Pálmonostora kultúrgrafikonja a következő képet vetíti elénk: 1945-ben mozi nem volt. Most van és hetenként 300 néző láto­gatja az előadást. A könyvtár 200 darab könyvvel rendelkezett, most 500-zal. Nyolc pedagógus tanított az iskolákban, most 18. Nem volt napközi és óvoda, most 21 gyerek jár napközibe és 30 óvodába. Nem volt sportélet, most röplabda-, asztalitenisz- és kerékpár-sportnak hódol a köz­ség fiatalsága. A közlekedési tablóról megtudjuk, hogy Pálmo- nostorán 1945-ben 850 kerékpár volt, most 1350 van. Motorke­rékpárja két embernek volt, most 17-nek van. Autóbuszjárat sem volt, most öt járat van na­ponta. Ugyanígy a járás termelőszövetkezetei­nek fejlődését is feldolgoz­ták. A tablók bemutatják, hogy a megalakulás óta évenként mi­lyen eredményeket értek el. — Egyben érzékeltetik a Nagy Imre-féle 20 hónapos jobboldali politika káros kihatásait is. A grafikonok két példányban készülnek. Az egyik példány a járási pártoktatók házába kerül, ahol a propagandisták készülnek az oktatásra, a másik az illető községbe, ahol a hallgatók hasz­nálják fel a tanuláshoz. Készülnek már a grafikonok a járás és város ipari fejlődéséről is. Évközben pedig folyamatosan készítik el, a tananyagok szerint, a szükséges tablókat. Járási vo­natkozásban gyűjtenek például adatokat a magyar munkásmoz­galom múltjával kapcsolatban. A kiskunfélegyházi járási pártbizottság agit.-prop. osz­tályának a kezdeményezése igen helyes. Alkalmas arra, hogy nagymér­tékben növelje a propaganda- munka színvonalát. Helyes len­ne, ha a többi járási pártbizott­ságok is, ezt a példát követve, a, még hátralévő időben hasonló módon segítenék a propagandis­ták munkáját, ezzel növelnék a jövő évi pártoktatás színvonalát. Hogyan lehetne olcsóbbá tenni az építkezést ? ennek az oka7 Erre a legalapo­sabb választ a dolgozók adták meg. Ezek a nemrég lefolyt értekezleteken igen sokoldalúan tárták a gazdaságvezetés elé munkájuk hiányosságait. A szervezetlenség meg mindig otthonos A Bácskiskunmegyei Építőipari Vállalat arról ismeretes me­gyénkben, hogy a tervét nem teljesíti. Júliusban is csak 34,7 százalék tervteljesítést értek el önkéntelenül is felvetődik: mi A Kinizsi Konzervgyár épít­kezésén szorgoskodó egyik szakmunkás elmondotta, hogy az állványozókat akkor vitték el, amikor még a szerződött munkát nem végezték el. De ahová irányították őket, ott még nem tudtak dolgozni munka­terület hiányában. Céró József, szakszervezeti b.izalmi úgy vé­lekedik, hogy az egyösszegű utalványozás előfeltételeinek a megteremtéséről még csak be­szélünk. Pedig ennek igen nagy jelentősége van a gazdaságos építkezésnél. Alkalmazását gátol­ja az, hogy a gazdaságvezetés a vállalt kötelezettségét nem tel­jesíti, nem biztosít megfelelő anyagot, stb. Nem is csodálkoz­hatunk — folytatta, — ha úgy vélekednek rólunk: — »az ígé­ret följe vagyunk«. Kiss Sándor elmondotta, hogy ők drótfonalhálót készítenek. A fonógépen újítást alkalmaztak, melynek segítségével az egy hétre kiadott munkát három nap alatt el tudják végezni. Az újítást kénytelenek mellőzni, mert nincs megfelelő dróthuzal. Müller Róbert, főmérnök erre az észrevételre így válaszolt: — Amennyiben anyagot tudunk biztosítani, az újítást alkal­mazni kell. Talán így helyesebb volna: az újítást alkalmazni kell, anyagról gondoskodunk. Mezősi Mihály a kiadott ter­vek pontatlanságáról szólt. Ezek gátolják az ütemes munkát. Werner Ferencnek olyan ta­pasztalatai voltak, hogy olyan építkezésre nagyobb mennyiségű anyagot szállítanak, amely már a befejezéshez közeledik. Igen sokan megemlítették, hogy a keresztfuvar megdrágítja az épületek költségeit, növeli az anyagfelhasználást, a munkabér­költségeket. fc tapasztalatok birtokában szerdán a vállalat gazdaság- vezetése a pártszervezettel egyet­értésben összegezték a dolgo­zók javaslatait és ennek alap­ján meghatározták a hibák ki­javításának módját. Ez többé- Kevésbé eléggé alapos. Hiányos­sága a most készülő műszínt- tervnek, hogy a kerésztfuvarok megszüntetését csak óhajnak, nem pedig feladatnak tekintik. A megbeszélésen vita folyt a gépesítésről is. Gépkihaeználás, gépesítés Júliusban 41 ezer forintot fi­zetett ki a vállalat a gépek hasz­nálatáért. Ennek ellenére a gép-' kihasználás nem mondható jó­nak. Erről azonban igen keve­set beszéltek, s nem is született határozat a gépkihasználás maximumának eléréséről. En­nél több szó esett újabb gépek beállításáról. Budapesten például az Erzsébet királyné úti 2-es építkezésnél alkalmazzák majd a komplex gépesítést. Még egy darut szerelnek kocsira, hogy ezzel is meggyorsítsák az előre­gyártott elemek kirakását a va­gonból. Majtány Béla szárító­gépre tett javaslatát elfogadták, de csak a jövő évben valósít­ják meg. A dolgozók eddigi javaslatai­nak egy részét a gazdaságveze­tés helyesen beépítette a mű­szaki intézkedések tervébe. Ez a terv még hiányos. Éppen ezért a vállalatvezetés újból a dolgo­zók elé tárja. A pártszervezet feladata, hogy az új javaslato­kat s a régebbieket is felhasz­nálja, s követelje meg azok hasz­nosítását, bejelölését a műszaki intézkedések tervébe. Csak így gyorsul meg majd az építkezés, lesz olcsóbb, gazdaságosabb. rt Ot óra helyett — 20 perc alatt tó munkaidő után ketyegett már a zsebóra Dobák László *t asztalán, a Kiskunfélegyházi Gépgyár normairodájában. Gazdája valami általa készített műszaki rajz fölé hajolva dalt dudorászott. Soi'ány arcán meo-meghúzódott egy vonás, ami időnként derűs mosolygásba fxm.zódött ki és elöntötte az egész arcát, mint tavasszal a napfény a határt. — Mii csinálsz te itt ilyen későn, Dobák elvtárs? — nyi­totta rá az ajtót Kelemen főművezető. Dobák elvtárs egész tes­tével feléje fordult és fontoskodva magyarázott neki. — Értem — nyugodott bele a kommunista főművezető, majd tovább folytatta: — Szóval a szalagfűrészgéphez akarsz beállító­szerkezetet — hajolt most már ó is a rajz fölé. — Azt. ti zután sűrűn találkozott a két kommunista műszaki em­ber. Egyszer az egyiknek, máskor a másiknak támadt valami új módosító ötlete. Hogy hogynem, egy másik főműve­zető is megtudta a dolgot, mégpedig a Drozdik szaktárs. — Ügyes az ötletetek, koma — mondta Dobák Lászlónak az ebédlőben, de nagyon rágjátok amit csináltok, mert legalább tíz javaslat érkezik be ezzel kapcsolatban, hisz jól tudjátok, nagy probléma ez az üzemben. — Segíts te is, Drozdik szakil — kérte a fiatal kommunista Drozdik szaktársat — a te javaslataid mindig aranyat érnek. Azon a napon a munkaidő után, már hárman dugták össze a fejüket. Köztük volt Drozdik elvtárs is. De így ment ez még jónéhány délután. Amikor elkészítették a tervet, átadták az újítási megbízottnak. Kapott az többet is. Ott volt a Besze Ist- vánéké, a Novák Béláéké, a Feketééké, meg még egy jópár, és ezek mind azzal a témával foglalkoztak; amelyikkel a Dobákék újítása. A z üzem szinte napokig lázban égett. Mindenki az újitások­** ról beszélt. Valótlan hírek is lábrakaptak. Egyesek »egész bizonyos forrásból« hallották, hogy a Feketééké válik be a leg­jobban. Mások a Besze-féle javaslatot istenítették. No, a sok össze-visszabeszédnek a döntő bizottság döntése rakott pontot a végére. Besze Mihály, a gyár főmérnöke parolázotl legelsőbb Dobák ívtárssal. — Fogjanak hozzá, elvtárs, a beállítókészülék elkészítéséhez — mondotta. — az önök elgondolása lett a legtalpraesettebb va­lamennyi közül. A három ember neki is látott a munkának. A napokban jelentették, hogy elkészült a szerkezet, amelyet tetőtől talpig hulladékanyagból állítottak össze. á sütörtök reggel átment a gyárban a köztudatba, hogy tegnap este kipróbálták a szerkezetet és kitűnően mű­ködött. Nagy Lászlót, — aki a próbán ott volt, egyébként az üzem mecsa, — szinte kapkodták magukhoz az emberek. — Nagy elvtárs! Igaz az, hogy 20 perc alatt vág ki egy sörtankvéget a gép? — Igaz! — Maga látta? — Láttam! Tresz Ferenc és munkatársa sem állhatta szó nélkül, ök Is hallottak erről valami hihetetlennek tűnő dolgot, hát nem vol­tak rest, egyenest a Dobák Lászlótól érdeklődtek. — Mennyi idő alatt vág ki egy sörtankvéget a gép, Dobák szaki? — Húsz perc. — Nem viccel? — kérdezték. Hisz ez lehetetlen! — Miért? — Azért — felelték azok szinte egyszerre, — mert eddig háromszáz perc alatt sikerült kifűrészelni egyet, kézzel. — Tudom, — felelte Dobák elvtárs határozottan, — hisz azért készítettük el a szerkezetet, hogy ne vegyen igénybe annyi időt. /t két munkás tovább kérdezett. ** — No és? Kik dolgoznak majd ezután azzal a gép­pel? — Maguk — hangzott a velős válasz. — Hisz eddig is ma­guk fűrészelték a végeket, nem? Tresz elvtársék nem tudtak tovább kérdezni. Olyan jól esett nekik minden kérdésre adott válasz, mint a szomjazó földnek az eső. Csak amikor Dobák László elment, akkor ocsúdott fel Tresz elvtárs, hogy a munkatársa is hasonló állapotban van. — Ügyes emberek ezek a kommunisták — mondta a társa felé fordulva. — Azok — bizonyította a másik, — szinte még mindig nem akarom elhinni, hogy ennyire meg tudták könnyíteni ezt a munkát. — No, meg az idő — folytatta a másik, — ami megtérül. Aranyat ér! — Bizony! íme, így törik a fejüket a Félegyházi Gépgyár kommunistái, s így eszelnek ki mindig valami olyan hasznos dolgot, ami elö- reiendíti az üzem technikájának fejlődését és elősegíti a gyárt­mányok olcsóbb és jobb elkészítését. — Eszik — A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának fiataljai készülnek a bányásznapra A Kiskunfélegyházi Bányá­szati Berendezések Gyárának dolgozói a jó munka új ered­ményeivel készülnek a bányá­szok ünnepére. A gyár munká­sai csaknem 500 felajánlást tet­tek a bányásznapra. Ezeknek értelmében határidő előtt és ter­ven felül több és jobb felszere­léssel segítik a bányászok mun­káját. Különösen élénken tevé­kenykednek a fiatalok, akik máris számos jó eredménnyel büszkélkednek. Kalmár Ferenc alapszervi DISZ-titkár munka­csapata két héttel a határidő előtt három táwezetákoszlopc: készített az Inotai Erőmű része ve. Patyi Sándor ifjúsági mur kacsapata terven felül távvez*. ■ tékhez szükséges öt vasszerke­zetet készített ugyancsak az ü;- erőműnek. A Kristóf-csoport nyolc különféle bányászati be­rendezéshez szükséges alkatrész elkészítését vállalta határidő előtt, illetve terven felül. Szeptember első felében a gyárban újítási hetet tartanak. Már eddig többtízezer forint ér­tékű újítási javaslat érkezett be. Mi újság a Kecskeméti Gépgyárban ? Megalakult az első DISZ-fia- talokból álló öntőbrigád. A bri­gád 14 tagból áll. Vezetőjük Virágh Feri bácsi, a volt mes­terük. Tegnap 25 javaslatot nyújtot­tak be a műszaki és fizikai dol­gozók a termelés technikai színvonala emelésének elősegíté- 'ére. A javaslattevők közül 15 fizikai, 10 műszaki és adminiszt­ratív dolgozó. * Egyiptomnak készülő kilenc­féle mosogatóból eddig naponta 22—23-at készítettek. Tegnap Rózsi György 25 mosogatót ké­szített. * Tegnap egy vagon fürdőkádat indítottak útba Norvégiába. i í jíajta tartósított, kocsonyás gyümölcs Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár szugátúzemében mun­kálkodó szakemberek eredmé­nyesen kísérleteznek egy újfaj­ta, Magyarországon eddig még nem gyártott árucikkel, a kocsonyás gyümölccsel. Az új készítmény — kocso­nyás közegben tartósított vé­lj esgyümölcs rendkívül ízletes, a cukrásziparban, háztartások­ban nagy változatossággal fel­használható és önmagáoan is kitűnő csemege. Emellett előál­lítása semmivel sem költsége­sebb. mint az eddigi gyümölcs­gyártmányoké. Ha a kísérletek a szükséges előkészületekkel együtt befeje­ződtek, a kereskedelem megren­delése alapján megkezdik a ko- csonyagyümölcs gyártását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom