Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-26 / 174. szám
BÁCSKISKUNME6YEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM Ára 50 fillér 1955 JCLIUS 26. KEDD A MAI SZÁMBAN: Eredményesen fejeződött be a genfi értekezlet. — A cséplőgépeknél folyó népnevelő munka Solt vadkerten. — Vasutasaink nagy erőpróbája: az őszi forgalom sikere, —• »Spiclire nincs béralap.« — Tassi tsz-asz- szonyok példát mutatnak. — Mezőgazdasági tanácsadó y Új fejeset a nemzetközi kapcsolatokban Az emberiség fellélegzett, több reménységgel és bizakodással tekint jövője felé: Géniben eredménnyel járt a négy nagyhatalom kormányfőinek egyhetes értekezlete. A genfi értekezlet annak bizonyítéka, hogy kellő jóindulattal, eredményesen lehet hozzálátni a tíz év alatt összegabalyodott csomó kibogozásához Bulganyin elvtárs szavaival élve, melyet a genfi értekezlet záróülésén mondott: »Amennyiben valamennyien az együttműködésnek ugyanazt a szellemét tanúsítjuk, amely itt, Genfben megnyilvánult, akkor ez biztos záloga lesz annak, hogy elérjük a béke fenntartásának nemes célját és a népek nyugodtak lesznek holnapjuk felől...« S a nyugati kormányfők közül talán a legtalálóbban Faure francia miniszterelnök fejezte ki ugyanezt a gondolatot, kiemelve, hogy a kormányfők ezután sem válnak el egymástól. »Ezt úgy értem — mondotta —, hogyha nem is leszünk együtt fizikai értelemben mi négyen, ugyanabban a teremben, erkölcsileg egynek kell maradnunk ugyanabban az akaratban ...« A genfi értekezlet értékelésénél ezt a gondolatot feltétlenül ki kell emelnünk, hiszen a genfi határozatok — határozatok, amelyeket ezután nem kevesebb jóindulattal és közös akarattal kell valóraváltani. Az már a négy nagy találkozója előtt nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi élet minden kérdését nem lehet öt-hat nap alatt véglegesen megoldani s az emberiség nem is ezt várta az értekezlettől, hanem — amint Bulganyin elvtárs az értekezlet záróülésén kiemelte — »azt, hogy hozzájáruljon az államok közötti feszültség enyhüléséhez, valamint a közöttük feltétlenül szükséges bizalom helyreállításához.« Genf azonban ennél jóval többet adott az emberiségnek, többet, mint amennyire előzetes politikai kombinációk alapján számítani lehetett. Hiszen azok az irányelvek, amelyekre vonatkozólag megegyezés történt, éppen a leglényegesebb kérdésekben — ; : európai biztonság, a német egység, a leszerelés, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok — a négy nagyhatalom kormányfői közötti megállapodáson alapuló közös utasítások, amelyeket közösen adtak külügyminisztereiknek, :— kitűzve egyúttal a külügyminiszterek további tárgyalásainak időpontját is. A közös utasításoktól a közös, teljes megoldásig méghosz- szú az út, a genfi találkozó azonban megmutatta, hogy van ilyen út, s hogy ez az út reális, járható. Már a külügyminisztereknek adott irányelvek első pontjának megnevezése — »Európai biztonság és Németország« —> is azt a kompromisszumot jelenti, amely e kérdések megvitatásában érvényesült. A német kérdés vagy az európai biztonság kérdése nincs még ezzel megoldva, de megnyílt az út megoldásuk felé. Az élet megmutatta, hogy megvan erre a lehetőség és — amint a Pravda vezércikke írta: »Az eszmecsere megmutatta, hogy az értekezlet minden részvevője megegyezésen alapuló megoldásra törekszik ebben a fontos kérdésben. Remélhető, hogy a kérdés további megvitatása folyamán még jelentősebb sikerek jönnek létre.« Az értekezleten nagy figyelmet szenteltek a leszerelés kérdésének is. Az ezzel kapcsolatos vita megmutatta, hogy az értekezlet valamennyi részvevője amellett foglalt állást, hogy megegyezésen. alapuló megoldást kell keresni, míg a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokról hozott irányelvek általában minden oldalról a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítését foglalták össze. feltétlenül ki kell emelnünk a Szovjetunió diplomáciájának pozitív szerepét és kezdeményező készségét ezen az értekezlete, ami nagymértékben elősegítette a sikert. A Szovjetunió javaslatai mindenkor a fennálló realitásokból indultak ki, nem tűztek ki maximálista követeléseket, hanem a kérdések lé- pésről-lépésre való megoldására helyezték a fő súlyt. S most az értekezlet után, a szovjet diplomácia, a szovjet kormány élenjár a Genfben hozott irányelvek és határozatok megvalósulásának elősegítésében is. Bulganyin elvtárs mondotta a genfi záróülésen: »Valamennyien elismerjük az itt hozott határozatok fontos jelentőségét. Ezek a határozatok új szakasz kezdetét jelentik az országaink közötti kapcsolatokban ... Ezek a határozatok pozitív jelentőségűek lesznek más országok szempontjából, az egyetemes béke megszilárdulásának ügye szempontjából is. A szovjet kormány megteszi a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését és az egyetemes béke megszilárdítását szolgáló határozataink valóra váljanak.« A magyar nép békére vágyik, s lelkes helyesléssel fogadja a békét szolgáló genfi megállapodásokat. A magyar nép békésen akarja építeni országát s életbevágó érdeke fűződik ahhoz, ami egyébként az egész emberiség életbevágó érdeke, hogy a genfi értekezlet határozatai valóraváljanak. A magyar nép minden erejével dolgozni fog ezeknek a megállapodásoknak a teljes valóra- váltásáért, A% ország kenyérellátásáért Vasárnap is, arattak a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban az idén 4300 holdon termelt sk gabonát. A termés gyors betakarítása a gyakori esőzések miatt komoly feladat elé állította a gazdaság dolgozóit. A traktorosok azonban nem hagyják magukat. Pótolják az elmaradást s a nyújtott műszak mellett vasárnaponként is aratnak. Július 24-én, vasárnap is 10 kombájn és 8 aratógép dolgozott. A szorgalmas gépkezelők estig több mint 200 holdnyit vágtak le, ezzel összesen 3300 hold területről takarították le a termést. Vasárnap estig az országosan is harmadik helyezést elért Staller József aratógépkezelő 300 hold gabonát vágott le. A gazdaság másik kiváló araiógcpkezelője, Jauk Jakab 4—5 holddal marad el versenytársa mögött. A gépek zavartalan üzemeltetésében állandó segítséget nyújt a tábori telefonnal felszerelt mozgóműhelj Az aratás megindulása óta Heffner János és Kinpf János vezetésével vasárnap is kint járnak a területen, s a helyszínen gyorsan kijavítják az adódó hibákat. Az állam az első jogos és becsületes gabonavásárló A dunavecsei járásban is a tsz-ek teljesítik elsőnek az állam iránti kötelezettséget. A szalk- szentmártoni Békéért TSZ nemcsak kötelező beadását teljesítette, hanem a tervezett 120 mázsával szemben 160 mázsát, szerződés keretében, szállított. A solti Szikra TSZ az aratás kezdetén vállalta, hogy július 20-ig 200 mázsa kenyér- gabonát ad be. Erre a napra azonban egészévi kivetését teljesítette s 50 mázsa szabadbúzát ■ is adott. A hartai Lenin TSZ vezetősége és tagsága úgy határozott, hogy az összes felesleges kenyérgabonát eladják az államnak, mert tisztességesebb áron senki meg nem veszi s a legelső jogos vásárló is az az állam, amely százféle módon támogatja a szövetkezeti termelést. Ezt a segítséget példázzák a tsz termésátlagai is. Őszi árpából például az előlegként kiosztott prémium egyes tagoknál elérte a 20 mázsát is, mint Kéri István esetében. Á népnevelőké most a szó Kalocsán Az állat- és állati termékek begyűjtésének versenyében Kalocsa város második a rangsorban. Szép eredmény ez annál is inkább, mert a városban igen tevékeny az osztályellenség. Most, a gabonabegyűjtés idején is igyekszik a termelőket kötelezettségük teljesítéséről lebeszélni. Ez azonban nem érte felkészületlenül a kalocsai tanácstagokat, kommunista népnevelőket, Kisgyüléseken ismertetik a termelőkkel a begyűjtési rendeleteket, a felesleges gabona felvásárlását. Július 25-ig több, mint 30 kisgyűlést tartottak a város külterületein. A felvilágosító munkában segítenek a szérűfelelősnek kijelölt pedagógusok is. Már a hordáskor síót váltanak a gazdákkal a begyűjtési rendeletekről, A kalocsai tanácstagok nemcsak szóval, de tettekkel is helytállnak. Bagó Lajos 7.5 holdas tanácstag már az elócséplésből teljesítette gabonabeadási kötelezettségét, 480 kg-ot pedig szerződésre adott el az államnak. A példa követését még csak a tanácstagok becsületkönyvéből lehet lemérni (egyéniek még nem csépeltek), amelyben 300 olyan termelő nevét írták be, aki a cséplőgéptől viszi kötelezettségét és a megmaradt felesleget a begyűtöhelyre. A bácsalmási járás a bajait, Kecskemét Kiskaubalast előzte mega gabouabegyűjté§beii A megyei begyűjtési hivatal gyorsjelentés alapján az alábbiakat közli a gabonabegyűjtési verseny állásáról a legutóbbi eredmények szerint: A járások versenyében: 1. bácsalmási, 2. bajai, 3. kiskunfélegyházi, 4. kiskunhalasi, 5. kiskőrösi, 6. kalocsai, 7. kun- szentmiklósi, 8. dunavecsei, 9. kecskeméti, A városok között: 1. Kecskemét, 2. Kiskunhalas, 3. Baja, 4. Kiskunfélegyházi» A rangsor szerint tehát helycsere történt. A bácsalmási járás, — ha néhánytized százalékkal is, — de megelőzte a hajait, míg Kecskemét Kiskunhalast szorította le a második helyre. Érthetetlenül alacsony a begyűjtés eredménye azonban a kecskeméti járásban, holott teljes ütemben folyik a cséplés s így adottságai semmivel sem rosszabbak a városénál. A bajai járásban 13 tss teljesítette egészévi gabonabeadását A bajai járás tizenhárom termelőszövetkezete már egészévi kenyérgabonabeadását teljesítette^ Vaskút termelőszövetkezeti községben a takarmánygabonaelőírás teljesítése után a Dózsa és Kossuth TSZ a kenyérgabona kivetésének is eleget tett. A Kossuth TSZ 105 mázsát szabadértékesítési szerződésre szállított. A garai Vörös Csillag TSZ 400 mázsa beadási kötelezettségén felül ugyanannyi gabonát adott el az államnak szerződésre s még így is 4 kilót, — azaz fél kilóval többet oszt munkaegységenként a tervezettnél. A bácsbo- kodi Vörös Csillag TSZ ugyancsak 4 vagon gabonát adott át értékesítési szerződés kereíeben*.
