Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

Tettekkel készülnek a Bányászati Berendezések Gyára fiataljai a DISZ II. kongresszusára A Bányászati Berendezések Gyárában ha összegezzük a D.ISZ-Ciatalok rpunká.iáról alko­tott véleményeket, azt szürhet- |ük le tanulságként,, hogy az üzemi DlSZ-figtalok többsége szorgalmas, igyekvő, bátran le­het építeni rájuk. Ezt a véle­ményt a fiatalok elsősorban jó termelő munkájukkal vívták ki. Nemcsak ügyeskednek, hanem kezdeményeznek is. Két hónappal ezelőtt a DISZ- gyülésen a DISZ II. kungresz- szusáról volt szó. Felvetődött, hogy jó lenne DISZ-brigádokat alakítani. A gyűlésen ott volt Dobos eivtárs, személyzeti ve­zető, a fiatalok patronáiója. Dobó Bandival, a vasszerke­zeti részleg DlSZ-titkárával a gyűlés után még hosszasan el­beszélgettek. Aztán nem cso­dálkozott azon, amikor másnap Dobó Bandi azzal fordult hoz­zája, hogy a vasszerkezeti rész­legben szeretnének két DISZ- brigádot alakítani a komgresz- szus tiszteletére. — Menjünk együtt Szőke elv­társhoz, az üzemvezetőhöz, kér­dezzük meg őt, hogyan véleke­dik erről — mondta Dobos elvtárs Dobó Bandinak. üi pere múlva az üzemvezetői irodában Dobos elvtárs így kezdte: — Látom, siet Szőke elvtárs, ezért röviden elmondjuk jöve­telünk célját. Két DISZ-brigá- dot szeretnénk létrehozni... Szőke elvtárs elgondolkozott, majd fejét ingatva mondta: nem tag ez menni, elvtársak. Nem lesz ez jó. Nem maradhatnak magukra a fiatalok, hisz még kevés a szaktudásuk. — Mi nem ügy gondoltuk, hogy egyedül maradunk — szól közbe szenvedélyes hangon a kékszernű, lányosgrcú Dobó Bandi —, hanem egy idős, jó szakmunkás vezetésével dolgoz­nánk. — így js nehéz lesz, de meg­próbálhatjuk. Amikor ez a biz­tató szó elhangzott, Dobó Bandi, .mint a puskából kilőtt nyíl,úgy lordult ki az ajtón és sietett közölni az örömhírt. Kis Laci, Baila Sanyi, Pirhjs Zoltán, Se­res Mihály a hozzájuk érkező Banditól azt kérdezték: — No, mit határoztak? Meg lehet csi­nálni? — Igen! — Lihegte. — Segít­setek a szervezésben. A két DISZ-bilgád másnap megalakult. Az egyiket Kalmár Béla, a másikat Patyi Sándor vezeti azqta. Teltek, múltak a napok, elju­tottak március első napjaihoz. Összegezték az eredményt. Bi­zony, nem volt a legkedvezőbb. 103 százalékos átlagteljesít­ménnyel dolgoztak. Szőke elv- társ üzemvezető ekkor úgy vé­lekedett: — Meg kell szüntetni a brigádot. — Még egy hónap, míg meg­szokjuk egymást, higyje el, Szőke elvtárs, más lesz a véle­ménye rólunk — kérlelték a fiatalok. — Hát jó, még egy hónapot, de többet nem — hangzott a beleegyezés. A fiúknak igazuk lett. Már­ciusban Kalmár Béla DISZ- csopurtja 146 százalékot, Patyi Sándoré pedig 154 százalékot teljesített. Bátyiék úgy hatá­roztak, hogy május 1 tisztele­tére a »DISZ qniköltségcsökkentő brigád« nevet veszik fel. Már­ciusban az oszlopokhoz már másfél mázsa hufladékanyago'. használtak fel. Május 1 és a DISZ II. kongresszusának tisz­teletére a sztahanovista cím el­nyerésére törekedtek. • De nemes jk & DISZ-brigád, hanem a töbhi DISZ-íiatal is megállja helyét a vasszerkezeti részlegnél. A Busi csoportban dolgozó Donka Mátyás, Rózsa István, Bujdosó Imre, Hegedű« József elnyerték a kiváló dol­gozó címet. A Tóth B.-csoport­ban Losoíjczi Máté jó munkájá­ért egy öltöny ruhaanyagot ka­pott jutalmul. A szerszámműhelyben sincs pqnasz a fiatalokra. Bujáki Ta­más, aki hat hónappal ezelőtt még tanuló volt, márciusban 281 százalékot teljesített. Bibók Imre marós, DJSZ-fiatal 137 százalékot, Jusztin László 129 százalékot teljesít. Amiről Nádasdi József D{SZ- tilkár sem szeret beszélni, az a fcrgá'csolómühely DlSZ-fiatai- jainah munkája. Ö maga is ke­veset jár ide. Meg is látszik. A DISZ-fiatalok 70 százaléka 100 százalékon alul' teljesít.* A DISZ-bizottság a II. kon­gresszus tiszteletére úgy foglal­kozik az itt dolgozó fiatalok­kal, hogy. megszűnjön a lOí) szá­zalékon aluli teljesítmény. A DISZ-çzer vezet fiataljainak azonban van egy jogos kérése. Szerelnék, ha u megyei DISZ- bizottság illetékes osztálya tö­rődne az üzemi fiatalok verse­nyével, értékelné azf. MJSDSZ-asszonyok csinosítják a pártházakat A dunapataji MNDSZ-asszü- nyok kezdeményezésére nem­csak a dunavecsei járásban, ha­nem megyénk majdnem min­den községében megindult g mozgalom a pártházak ottho­nossá tételére. A pártházak es helyiségek takarítása, meszelé­se, a padló, parketta, ablakuk tisztítása az MNDSZ-asszenyoK segítségével folyik. Lelkesen dolgozik az alig há­rom hónapja alakún MNDSZ- szervezet a Solti Állami Gazda­ságban. Harminc asszony május 1-re vállalta, hogy megtakarí­tott pénzükön függöny anyagot vásárolnak es; azt megvarrják a pártház számára. A bajaiak a 8. körzeti párt- házat csinosítják, az udvari parkosítják, virágokkal ültetiK be. A munkák most folynak. Tíz asszony Hajóson háziasz- szonyi gondossággal minden tárgyat elmozdítottak helyéről, a padiót forró vízzel felmosták, az ablakokat megtisztították és frissen mosott, vasalt függö­nyöket raktak fel. A pártház előtti teret parkosítják. A föl­det maguk ássák fel, a terüle­tet egyengetik és a virágágya­kat szebbnéi-szebb virágokká1 ültetik be. Rézteleken nincs önálló párt- szervezet. Pártház sincs, de a helyiséget, amelyben időnként összejöveteleket, pártnapokat, taggyűléseket, értekezleteket és egyeb rendezvényeket tartanak, ízlésesen kicsinosították. Az asszonyok a tanács-kirendeltség helyiségét is rendben tartják. Az MNDSZ-asszonyck kezc- munkáját hirdeti sek apró jel a kalocsai járási pártbizottság helyiségeiben is. Apró kézi­munkák díszítik az asztalokat és állványokat.. Az együk asz­talterítő közepében hímzett be­tűkkel olvasható a felírat: MNDSZ. Csinosítják a pártházakat Sii- küsdön, Garán, Bátmonostoron, Gátéren, Alpáron, Kiskunmaj- sán, Kiskunfélegyházán. Pálmo- nostorán a térítők és függö­nyök szorgos asszonyi kezek munkáját hirdetik. A pártház udvarának parkosításában is örömmai segítenek. Szánkon az udvart fásították és gyepesítet­ték az asszonyok. TAVASZ A SZOVJETUNIÓBAN T:t Kr'' ...••••••••: :•••••••! A hatalmas, nagykilerjcdcsíi Szovjetunióban az északi kerü­letekben még szállingózik a hó, még jégvirágok pompáznak az ablakokban, de ugyanakkor délen, Kubányban a rügyek tokjából egyetlen éjszakán kibontanak a gyenge lombok. A cseresznye- fák fchérlenck a szirmok bó/.ivalurában, mintha nászi ruhába öltöztette volna őket a természet. Kubany gyümölcsfaj is rövi­desen felőlük fehér nászszoknyájukat terebélyes termetükre. Mi­előtt ez megtörténik, permetezik a gyümölcsfákat. — A képen: Krasznodár határvidéken az egyik szovhoz dolgozói megkezdték a tavaszi munkálatokat a kertekben. Folyik a gyümölcsfák gépe­sített permetezése. A Moszkva-területen lévő tomilinszki baromfitenyésztő tele­pen is megindult a tavaszi élet. Ez a telep a Szovjetunió egyik legnagyobb baromfitenyésztő telepe. A vállalatnak több mint 140 ezer szárnyasa van s egy év alatt 24 millió tojást és 8500 mázsa húst adott a lakosságnak. Az év első hónapjaiban 500.000-reI több tojást adtak a fogyasztásnak, mint az elmúlt cv hasonló időszakában. A képen; Folyik a tavaszi munka a baromfitenyésztő telep L számú üzemegységében. Szabályozták a falusi bölcsődék igénybevételének Jeltételeit Az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes uta­sítást adott ki az anya- és Sokat ígérő ősz elé néz ötvenegy ember... — Nem élet ez így, Péter,.. Gyere haza. Beiratkozunk egv csoportba, vagy valami állami gazdaságba. Legalább én is tu­dok valamit lendíteni. Segíteni neked... Németh Péter elgondolkozva hallgatta feleségét azon a de­cemberi vasárnap délutánon. Az asszony már a hátizsákot csomagolta Pestre induló férjé­nek. így van ez 1948 óta min­den vasárnap. Szombatom jön az ember, hétfő hajnalban vonatra Ül Viszi az egy hétre való tisz­tát, zsírt, szalonnát! S azt csak asszony tudja igazán, milyen keserves két konyhát tartani. Ha pénzből kosztolja magát a férfi, — jóformán egy fillért sem tud hazaadini, Hiszen nem szakmunkás, napszámosféle az építkezésen is. Ha meg hazul­ról hordja az élelmet, még rosszabb. A feleség bolandos- kodhat: a hátizsákba is jusson, de maradjon is itthon magának, meg a három gyereknek. Németh Péter nemcsak ebben adott igazat az asszonynak. Ö másért is kívánkozott haza. Le­gényember, hajadonlány köny- nyebben szakad el az otthontól és szokik meg idegenben. De a családos ember olyan már, mint a mély gyökeret eresztett fa. Húzzá-vönzza a megszokott ta­laj, a család, a feleség, a gye­rek. Hetedik éve csak látogató­ba jár haza hetenként. Kis- íunmajsára. Nem élet ez csak­ugyan. És valami termelőcso­port, vagy állami gazdaság tényleg megfelelne. Érti a pa­raszti munkát, abban nőtt fel (igaz, nem a sajátján, mindig másokén dolgozott) és ott is megállja ő a helyét. így mesélte el a kiskunmajsai Vörös Csillag TSZ-be való be­lépésüket Németh Petemé. Ja­nuár dereka óta tagok. A férje mindjárt tehéngondozó lett, a felesége és az állatokért élő­haló tízéves Feri gyerek segí­tenek neki. Már 86 munkaegy­sége van január óta. Némethék csak egyike annak a tizennégy családnak, amely a tél óta belépett a tsz-be. Több, mint a duplájára szaporodott a csoport létszáma. Az új tagok közül sokan másik csoportból jöttek, de legtöbben a Néme- thfikhez hasonló sorsú emberek'. Németh Vince, a sertésgondozó, Patyi Antal és mások szintén vidéki építkezésekről jötte« haza a családhoz. — Asz- szonyok is vannak az új tagok között, mint Máté Lászlóné. A férje katonatiszt. A szép fekete asszony elsorolja, . hogy bihari parasztlány, megszokta már ott­hon a kétkezi munkát. Nem érezte jól magát a semmittevés­ben. Meg hát van két gyerek is és csak szebben lehet azo­kat is ruházni, ha nemcsak a férje fizetésére támaszkodnak. A csoport vezetősége a barom­fiakat bízta rá. Sajnos, most a baromfiakat átvitték a másik üzemegységbe, — más munka után kell néznem — mondja. »Másik üzemegység?** — Az meg már mi? A gépállomás agronómüsa világosit fel: miről is van szó? Egy igen okos cselekedetről. A Vörös Csillag és a klgyósi Pe­tőfi TSZ ugyanis szomszédosak. Egyik 247, a másik 257 holdon gazdálkodott. A Petőfi régen munkaerőgondokkal küszködik. A Vörös Csillag-beliek pedig sóvárogva figyelték a szomszé­dos csoport eredményeit, ame.y főleg a birka- és baromíitar- tásból, a szőlő- és gyümölcster­melésből eredt. Náluk az ala­csony, vizes legelőkön mételyt kapott a birka, a oaromfi is sínylődött hely hiányában. Az egymásra való kacsintga- tás vége az lett, hogy alig egy hónapja »Április 4-e TSZ« né­ven egyesült a két szomszéd. — Mindjárt szépen meg is osztoz­tak a gazdálkodáson. A »másiK üzemegység« címen emlegetett Petőt i-ben összpontosítják a juhtenyésztést, baromfitartást, szőlő- és gyümölcstermelést, (h meglévő 10 hóid szép gyümöl­csös mellé őszre újabb 5 hol­dat telepítenek.) Itt rendezik be a méhészetet is. A Vörös Csil­lag területén folyik majd a ga­bona- és kapásvetemények ter­melése, ide hozzák a sertése­ket; és a szarvasmarhát mindkét csoportból. így igazságosan el tudják osz­tani a» munkaerőt is. A Petőfi 19, a Vörös Csillag 32 tagjávm együtt már 51 dolgos kéz jut az összesített 004 holdas gazda­ságra. Mármint jelenleg. Mert naponta újabb és újabb belo­pok kopogtatnak. Megbuzdult a majsai, csoiyóspálosi határ az Április 4-e TSZ felé. Mind a Vörös Csillag, mind a Petőfi vonzó példa volt már az ősszel is. Hiszen az előbbiben 4 kg. gabonát osztottak .munkaegysé­genként, a Petőfi-ben pedig te­temes bor és gyümölcs ts ju­tott a gabona, egyéb mellé. — Most, hogy egyesült a két szö­vetkezet, hogy megbecsült, jó vezetőség került elére, hogy élelmes, okos tervekkel készül­nek fejleszteni gazdálkodásu­kat, — még több, eddig csak figyelgető ember lép közéjük. S a folyton gyarapodó nagy csa­lád méhkas módjára zsibong, szorgalmatoskodik. A gyönyö­rűen leápofl gyümölcsfák alatt a szőlő utolsó barázdáit met­szik, a zölden soroló koratava­sziak táblái meliett már csuk magot var a kukoricaföld, szal­mával. takarmánnyal rakott ko­csik sürögnek az istállók körül. Sokat ígérő ősz elé néz ötven­egy szövetkezeti ember. (—r—a) gyermekvédelem továbbié j lej­téséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajfásáról. Az utasítás részletesen szateá- ! [lyozza a különböző szervek ál­ltai lenntartotl bölcsődék élei- :: mezősi rendjét, nyitvatartási i: idejét, a bölcsőde igcnybevéle- f lének feltételeit, valamint az igénybevételért járó terítési dí­jakat. A mezőgazdasági területi 'bölcsődékben a térítési díj a ; : szülők jövedelmétől függetlenül gyermekenként és nátronként • .1.60 forint. A térítési díjat leg­alább egy hétre előre kell meg- : fizetni. A térítési díj szempont­jából mezőgazdasági jellegűnek jikell tekinteni azt a települést, ;ahol a dolgozóknak legalább 70 [százalékú mezőgazdasági dol- : gozó. : Az idénybölcsödék létesítése -céljából rendelkezésre álló be- •ruházási hitelekből elsősorban a ; termelőszövetkezeteik, állami gazdaságok , célgazdaságok és gépállomások mellett kell ilyen bölcsődéket létesíteni. A terme­lőszövetkezetek, állami gazdasá- i : goik, céigazdaságok és gépállo­mások saját erejükből is létesít- : hatnék idény bölcsődéket a me­ggyei, vagy megyei jogú városi tanács egészségügyi osztályának ' engedélyével. Az idénybölcső- : dékben a férőhelyeknek megfe­lelően az egyénileg dolgozó pa- : raszt szülők gyermekeinek el- : helyezésére is módot kell adni, »•

Next

/
Oldalképek
Tartalom