Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-17 / 64. szám

Éljen és erősödjék a Szovjetunió vezette 900 milliós legyőzhetetlen béketábor! BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG mmsnsnm 1955 MÄRC, 17. CSÜTÖRTÖK Á felszabadulási műszak első napjai Kecskemét üzemeiben Kecskemét munkásai tettekkel válaszolnak az MDP Köz­ponti Vezetőségének márciusi határozatára. A város valameny- nyi üzemében ünnepi röpgyűlcsckkel kezdődött meg a felszabadu­lási műszak. Üzemeinkben a dolgozók felszabadulásunk nagy évfordulójára készülnek. Elhatározták, hogy fordulatot teremte­nek a munkatermelékenység növelésében, az önköltség csökken­tesében, a minőség javításában. A felszabadulási műszak első napja eredményei arról beszélnek, hogy üzemi dolgozóink aliják szavukat. A KECSKEMÉTI GÉPGYÁRBAN az öntödében, az üzem szívében, az első napon szép eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek a dol­gozók. Míg 14-én 90 százalékot értek el, addig a műszak első napján az öntöde I. 110 száza­lékot, az öntöde II. 124 száza­lékot teljesített. A zománcozó- ban a teljesítés 89 százalékról 101 százalékra emelkedett. Az öntödében Kiüti András 6 fő­nyi kádformázó-brigádja elérte a 200 százalékot. Ez a brigád a műszák első napján versenyre hívta az összes kádfortnázó- brigádokat. Kilitiék nemcsak azt vállalták, hogy naponta 200 százalékon alul nem teljesíte­nek, hanem azt is, hogy a nor­málsúly alatt gyártják a káda­kat. F. Tóth Ferenc négytagú potériaformázó-brigódja 195 szá­zalékos teljesítményt jelentett. Eddig átlaguk 170 százalék volt. Mayer Frigyes kéziformázó ed­dig is 200 százalék körül dol­gozott. A felszabadulási mű­szak első napján teljesítménye 253 százalékra ugrott. A zo- máncozóban Vörös Mihály bri­gádja 137 százalékot, Szabó Gyula potériazotnáncozó-brigád- ja pedig 253 százalékról adha­tott jelentést. A tisztítóműhely­ben a 25 főből álló Beloiannisz- brigád 169 százalékot ért el, vagyis aznap csaknem 10 száza­lékkal termelt többet, mint az­előtt átlagban. Ebben a mű­helyben Farkas Dezső kádtisz­tító teljesítményét 213 százalék­ra növelte. Az üzem dolgozói a felszaba­dulási versenyben vállalták, hOigy januárban és februárban 150.000 forint értékű áruval töb­bet termelnek a tervezettnél. Ezt a vállalást 106.000 forinttal túlszárnyalták. A Kecskeméti Gyufagyár dolgozói a felszabadulási mű­szak első napján tervüket 2 szá­zalékkal túlteljesítették és ter­ven felül 30.000 doboz kisgyufát is készítettek. A hámozóban Horváth Gyula 9 százalékkal, a héjázóban Bácsa József 5 szá­zalékkal, a doboz-osztályon Csi- kósné brigádja 4 százalékkal, a cimkézőben az Újvári-brigád 3 százalékkal szárnyalta túl a szta­hanovista szintet. Ez azt jelenti, az üzem munkásainak jelentős része a sztahanovista szint fö­lött dolgozik. A töltő-osztályon Kocsisné brigádja eddig 4 gé­pen dolgozott. Most ugyanez a A KECSKÉMÉ dolgozói az első napon tervüket 126 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy 224 pár cipőt adtak terven felül. A gyárban a villanyáram-zavar az elmúlt na­pokban a termelésben kiesést okozott. A kiesést a dolgozók napi 2 óra túlórával pótolják. A felszabadulási műszak első nap­ján a munkások azzal a jelszó­val kezdték meg munkájukat, hogy mindenki a legteljesebb erőbedobással dolgozik, hogy el­érhessék a kitűzött célt. A leg­több dolgozó túlteljesítette napi brigád 5 gépen végzi a töltést. A festők délben felváltva ebé­delnek, hogy a munka folyama­tosságát biztosítsák. A laborató­riumban Török Jánosné és Jó- zsa Mária naponta egy-két masszával többet állít elő ugyan­annyi idő alatt, mint eddig. A Gyufagyárban a kisgyufa gyártásával kapcsolatban most több gépnél átszervezték a mun­kát. A munkások azon fáradoz­nak, hogy az átállással kapcso­latos időveszteséget pótolják. Amint az eredmények mutat­ják, ez már sikerült. Í1 CIPŐGYÁR normáját. Virág Mihály bélés- cvikoló 216, Grenács Ilona tűző­nő 147 százalékra teljesítette tervét. Az alja-üzemrészben Eszik István 157 százalékos terv­teljesítést ért el. Grenács Gyöi-gy 154, Csaba István pedig 170 szá­zalékról adhatott jelentést. A női dolgozók közül többen túl­szárnyalták a férfiakat. Szabó Miklós né kéregragasztó 182, Csáki Mártonné lüzőmő 126, és Földvári Jánosné 155 százalékos tervteljesítést ért el. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár konyhaüzemében a mezőgazda- sági nyersanyag nem folyamatos szállítása igen gyakran zavaro­kat okoz. A várt burgonyaszál- lítmányok is elkésve érkeztek. Ennek ellenére, hogy a burgo­nyaszárítást az idén a gyár első ízben végzi és a műszaki felké­szülésbe is hibák csúsztak be, a dolgozók a felszabadulási műszak első napján szép ered­ményt értek el. Több üzemrész­ben a felszabadulási műszak első napján indult meg a munka. A dobozüzemben, a szárítóüzem­ben, a gongyölegrészlegnél és a szugátüzemben. A dobozüzem­ben olyan munkához fogtak, amit egy év óta nem végeztek. Ennek ellenére Székely Sándor- né, Szabó Ilona és Mészáros Pálné terven felül dolgozott. A gyárban igen nagy a rak­tárkészlet. Ebből az áruból igen sok kerül külföldre. Hogy a szállítások minél gyorsabban folyhassanak, a csomagoló-bri- gád is fokozta a munkát. Böröte Mihályné brigádja 174, Nagy Rozália brigádja 149 és Sztana Józsefné brigádja 126 százalékot ért el. Áss 1955. évi liossuth-tlíjasok 1. A tudományok, talál­mányok. ÚJÍTÁSOK. A TER­MELŐ MUNKA MÓDSZEREI- NEK ALAPVETŐ TÖKÉLETE­SÍTÉSE TERËN A KOSSUTH-DIJ NAGYDIJÄT ÉS A VELEJÁRÓ 75.000 FORINTOT KAPTA; Lukács György akadémikus. A KOSSUTH-DIJ I. FOKOZA­TÁT ÉS A VELEJÁRÓ 50.000 FORINTOT KAPTÁK; Bruckner Győző akadémikus, Rédei László akadémikus. « A KOSSUTH-DIJ II. FOKOZA­TÁT ÉS A VELEJÁRÓ 35.000 FORINTOT KAPTÁK: Baló József, az orvostudomá­nyok doktora, Baló Józsefné, az orvostudományok kandidátusa. Dénes Péter, a műszaki tudo­mányok doktora, a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, Ecker Ferenc, a Magnezitipar Tűzállóanyaggyár főmérnöke, Geleji Sándor akadémikus, Gyár­fás József nyugalmazott kísér­letügyi főigazgató, Hetényi Géza akadémikus, Jancsó Miklós aka­démikus, Kiss Árpád akadémi­kus, Lengyel Béla egyetemi ta­nár, Mondl Ferenc, Vecsci Géza, a Gödöllői Ganz Árammérőgyár elektromérnökei, Pigler Andor, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, az Országos Szép- művészeti Múzeum osztályveze­tője, llóth Gyula, a mezőgazda- sági tudományok doktora, Sályi Gyula, a mezőgazdasági tudo­mányok doktora, Török Gábor, a kémiai tudományok kandidá­tusa, Veress Zoltán, a Karcagi Üveggyár főmérnöke, Zólyomi Bálint akadémikus. A KOSSUTH-DIJ III. FOKO­ZATÁT ÉS A VELEJÁRÓ 20.000 FORINTOT KAPTÁK: Ambrő Ilona általános iskolai tanítónő, Benézik Sándor, a Me­zőhegyes! Állami Gazdaság ser­téstenyésztője, Budavári Károly, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt csapatvezető vájára, Cseperkálo- vics Antal, a KGM Vaskohá­szati Igazgatóságának osztályve­zetője és Paxián János, az RM Vas- és Fémművek technikusa, Dischka Győző, a műszaki tu­dományok kandidátusa, a Tex­tilipari Kutató Intézet osztály- vezetője, Dallos András, a mű­szaki tudományok kandidátusa, a Távközlési Kutató Intézet la­boratóriumvezetője és Fried Hen­rik, az Egyesült Izzó gyáregység­vezetője, Fcrnbach Antal, a Szentlőrinci Gépállomás trakto­rosa, Hanzó Lajos középiskolai tanár, Hazai István egyetemi ta­nár, Ilerkc Sándor, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa, a Szegedi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet kutatója, ifj. Hor­váth János, az irodalomtudo­mány doktora, Kadosa Gyula, a mezőgazdasági tudományok kan­didátusa, a Növényvédelmi Ku­tató Intézet munkatársa, Kere­kes András, a végegyházi Sza­badság Termelőszövetkezet el­nöke, Klaniczai Tibor, az iroda­lomtudományok doktora, Korá­nyi Imre mérnök, a műszaki tudományok doktora, Kovács Endre, a történettudomány kan­didátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos kuta­tója, ifj. Kovács Ferenc és Zse­bük Zoltán, az orvostudomány kandidátusai, König Rezső, a Chinoin-gyár laboratóriumveze­tője, Labanc Mihály, a 61/1. Épí­tőipari Vállalat kőműves-brigád- vezetője, Ludmann László, a Budapesti Szerszámgépgyár gé­pészmérnöke, Marx György, a fizikai tudományok kandidátu­sa, Matolcsy Kálmán, a Szerves Vegyipari Kutató Intézet osz­tályvezető-helyettese, Máthé Im­re akadémikus, Melczer Miklós, az orvostudomány doktora, Mis- kolczy László, a Lakóépületter- vező Vállalat építészmérnöke, örösi Pál Zoltán, a mezőgazda- sági tudományok doktora, a Kisállattenyésztési Kutató Inté­zet méhészeti osztályának veze- I tője, Ruífli Lajos, a Pécsi Szén­bányászati Tröszt csapatv. vájára Sávoly Pál, az Űt-Vasúttervező Vállalat mérnöke, Szegő Miklós vegyészmérnök, a Tejipari Köz­ponti Laboratórium osztályveze­tője, Szőke Gyula, a 21. számú Építőipari Vállalat gépészmér­nöke, Szöllősi László, a toponár- répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet állattenyész­tési brigádvezetője, Tliáli Sán­dor, a Csepeli Papírgyár igaz­gatója. 2. IRODALOM ÉS MŰVÉSZÉT PERÉN A KOSSUTH-DIJ I. FOKOZA­TÁT ÇS A VELEJÁRÓ 50.000 FORINTOT KAPTÁK; Bölöni György író, Fischer An­nie zongoraművésznő, Major Tamás színművész, Székely Mi­hály operaénekes, /.athureczky Ede hegedűművész. A KOSSUTH-DIJ II. FOKOZ 4 TAT ÉS A VELEJÁRÓ 35.000 FORINTOT KAPTÁK: Bárdos Lajos főiskolai tanár, Básti Lajos színművész, Besse­nyei Ferenc színművész, Fabry Zoltán filmrendező, Illés Béla író, Rosier Endre énekművész, Szerván,szky Endre zeneszerző. Uray Tivadar színművész. A KOSSUTH-DIJ III. FOKO­ZATÁT ÉS A VELEJÁRÓ 20.000 FORINTOT KAPTÁK: Eiben István operatőr, Gádor István keramikusművész, id. Kapoli Antal népművész, Ka­rinthy Ferenc író, Kerényi Jenő szobrászművész, Kolláth László paposi kultúrotthonigazgató, Mi­hály András zeneszerző, Olthy Magda színművésznő, Rimanóczy Gyula építőművész, Sarkadi Imre író, Simon István költő, S olthy Bertalan színművész. qif üinöl('séirt, uiKjtjúbb hordó boréld — Ejnye, jó helyen járok? — tűnődik meglepetten a látoga­tó, ha belép a János­halmi Szőlő- és Gyü­mölcstermelő Gazdák Egyesületének székha­zába. Bizony, nem úgy fest már ez az épület, mint néhány hónapja. Akkor jófor­mán csak a puszta fa­lak álltak s néhány innen-onnan Össze­verő uralt szék. Ma már két termet kifestetett és szépen berendezett az egyesület. A fala­kon körben kerete­zett képek sorakoz­nak: a gyümölcskárte­vők színes lenyomatai. Egy széles asztalon különféle szakkönyvek csalogatják, az embert. — ezenkívül három folyóiratra és két új­ságra fizet elő a tag­ság. A napokban az egy­re otthonosabbá váló székházban közgyű­lést tartott az egyesü­let. Háromszázötven hallgató volt, nagyré­sze az udvarra szorult. A titkár beszámolt az egyesület eddigi tény­kedéséről, — s ez a munka csak dicséretet érdemel. Lássuk csak röviden: mi mindennel foglalkozott a vezető­ség? Az alakulás óta he­tenként tartottak a székházban szakmai előadásokat. Kétizben rendeztek ankétot s ugyanannyiszor hív­lak meg előadásra or­szágoshírű szakembe­reket. Érdemes beszélni a gazdasági tevékeny­ségről is. Több, mint 100.000 forintos for­galmat bonyolított le az egyesület. Meg­vásároltak és kiosztot­tak a többi közölt 111 mázsa rézgálicot, 50 darab metszőollót, meg­rendeltek 1500 darab gyümölcsfaoltványt, 50 darab permetezőgépet, A székház udvarán hatalmas üstben főzik a mészkénlevet. Egy- egy üstből 250 liter 26 —28 fokos törzsoldat kerül ki. Két óránként újabb és újabb adag fortyog a nagy edény­ben. De igyekezni is kell vele, mert egy nap húszán is beko­pogtatnak a gazdák közül és sürgetik a fő­zést. Szerdán kezdik meg a mészkénlé áru­sítását, csak az önkölt­ségi árat számítva. S amint a gépek megér­keznek, Vancsura Pong­rác f üggetlenített titkár irányításával munká­ba állnak a. permete­ző-brigádok is. S a határban egyre több gazda meríti kapáját a, homokba- Egész dűlő sorokon laz­áik meg a szőlőnyi­tást. A téli szakelőadá­sokon tanultakat most váltják majd apró­pénzre a jánoshalmi dolgozó parasztok: vizsgálgatják a vesszők állapotát, gondolkoz­nak a metszés módjai­ról. S az egyesület lét­rehozásának helyessé­géről őszre több, egész­ségesebb gyümölest nagyobb hordó finom borok tesznek bizony- &áaot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom